Prágai Magyar Hirlap, 1928. május (7. évfolyam, 101-124 / 1728-1751. szám)

1928-05-23 / 118. (1745.) szám

1928 május 23, szerda. aaawacr^'ia^vy^.-.TT* :>xxs&*i>vs3Ki ^J^GAI-MACitARHIlíLAP SlifSS Incidens Kramár is Radics közit! a Iii&oszláv parlamentben & csehszlovák-német parlamenti kiMiitsig élin Kramár íiagyarorszáéelienes SieszMef moniost Belgrád, május 22. A cs-eih'szloválí-jugo­szláv parlamentáris unió tegnapi ülésén Kramár csehszlovák képviselő is felszólalt és többek között a következőket mondotta: A csehszlovák parlamenti bizottság ezóvi ju­goszláviai látogatásának sokkal nagyobb je­lentősége van, mint az elmúlt években. Ez­úttal a csehszlovákok nemcsak azért jöttéit Belgrádba, hogy gazdasági megállapodások­kal szorosabbra fűzzék a csehszlovák-jugo­szláv szövetséget, hanem azért is, hogy tüntessenek Magyarország ellen, ahol az utóbbi időben a békeszerződések reví­ziójába vetett hit rendkívül megerősö­dött részben a Roíhermere-akció, rész­ben a fascista képviselők budapesti láto­gatása folytán. Csehszlovákia és Jugo­szlávia most meg akarják mutatni a ma­gyaroknak és az egész világnak, hogy Csehszlovákiát és Jugoszláviát nemcsak átmeneti politikai szövetség fűzi egy­máshoz, hanem az a tudat is, hogy a két állam további fennállásának előfeltétele a felbonthatatlan és megingathatatlan szövetség. Kramár ezután a kisebbségi kérdésről be­szélt és kárhoztatta Mussolini politikáját, amely a szlávokat elnyomja és azt a merész kijelentést kockáztatta meg, hogy „ezzel szemben Csehszlovákiában nincs nemzeti­ségi elnyomás és erről a magyarok sem pa­naszkodhatnak". \ Kramár beszéde további során kínos incidens keletkezett közte és Ra- dics között. Amikor Kramár azt mondotta, hogy úgy Csehszlovákia, mint Jugoszlávia a szovjettel érintkezést nem tarthatnak fenn, Rádiós ingerülten felugrott és kijelen­tette, hogy Jugoszlávia fel akarja venni az érintkezést Oroszországgal. Kramár válaszára pedig Radics igen dühösen ezt kiáltotta: Nem. tűrhetem, hogy a jugo­szláv parlament épületében ily hangon támadják Oroszországot. mindenki tudja, hogy Ungár sorsjegyei szerencsések! \ tőhuzások májas '3-ig tartanak — Rót- és vételsor*- egyet csakis UNGAR bankháznál, Bralislava Ventur-u. -0. vásároljon, illetve rendeken. dést, milyen jogcímen avatkozik be Amerika Japán mandzsuriai akciójába, amikor ö maga is lábbal tiporja Nikara- gua szuverénitását. Japán mindazokon a területeken, amelye­ken érdekeltsége van, fentartja teljes cselek­vési szabadságát. Meg&exeíéeS©?* a harc Sanghai, május 22. Hankauból érkező jelentések szerint a komoly küzdelmek már megkezdődtek. A nankingi hatodik hadsereg csapatai már harcban állanak az északi sere­gekkel. A magyar Szeré Év a katolicizmus csodálatos eseménye lesz Két esztendeig készítik elő a magasztost mesés programot Budapest, május 22. Serédi Jusztinián, Magyarország bíboros her­cegprímása ma délután megjelent a Zeneművésze­ti Főiskola nagytermének dobogóján. A „Foede- ratio Emericaná“, a magyar katolikus társada­lomnak Szent Imre hercegről elnevezett országos szervezete fővédnökévé választja a biboros pii- mást, aki ez alkalommal beszédet intéz a magyar nemzethez és még ennél is továbbmenően, az egész világ katolikusaihoz. Magyarország szent éve A hercegprímás meghirdeti Magyarország Anno Santoiát. XI. Pius pápa ugyanis hozzájáru­lását adta ahhoz, hogy 1930-ban Szent Imre herceg halálának kilencszáz esztendős 'évfordulóján má­jus havát jl szeptemberig terjedően Magyarország Szent Évet hirdessen. Az Anno Santo évszázadok során Rómába vitte a világ katolikus hívőinek millióit szent zarándoklásra. Most, 1930-ban a pápa Magyaror­szágra hirdeti a Szent Évet, hogy ide jöjjenek a világ katolikusai, mert a világ egyik legszentebb fejedelmi házának emlékezetét ünnepli az Egy­ház. A fejedelmi ház, amely a szenteknek egész sorát adta: a magyarországi Árpád-ház. Szent Gellért, Szent István, Szent Imre, Szent László, Szent Erzsébet, Szent Klára és Boldog Margit nevei a katolikus egyház történetének egy-egy fényes fejezetét jelentik és voltaképpen ez az inditó oka annak, hogy a római Szentszék hozzájárult a magyar Szent Év világraszóló meg­rendezéséhez. Serédi Jusztinián hercegprímástól' indult ki a gondolat, hogy a magyar ifjúság védőszentjének, Szent Imre herceg halálának kilencszázados for­dulóját az egész világ katolikus társadalmának ünnepévé avassák. Róma megértette az ő leghívebb fiának óha­ját és a nagy akció megindult. A primás ma bejelentette a magyar Szent Évet és ezzel egyidejűleg megkezdődik a magyar katolikus társadalom hatalmas arányú szervező munkája. Két év áll rendelkezésre és ez alatt az idő alatt a világ közvéleményét át kell itatni a magyar Szent Év gondolatával. A Szent Ev programja A szervező bizottság már hetekkel ezelőtt megkezdte nagy munkáját. Huszár Károly, az Or­szágos Munkásbiztositó Intézet elnöke áll a hat- vantagu szervezőbizottság élén, amely a Szent Év programját szédületes arányokban készül megálla­pítani. 1930 május 1-től szeptember 1-ig, tehát tu­lajdonképpen négy hónapig tart a magyar Anno Santo. Ez alatt az idő alatt Budapes a világ kato­likus társadalmának zarándokhelye lesz. A katolikus világkongresszusok sorozatával indul az Anno Santo. Gróf Apponyi Albert összehívja a világ ka­tolikus jogtudósait, egyházpolitikusait és nem­zetközi jogászait egy hatalmas kongresszusra, amely foglalkozik a nagy kérdéssel: „Az egyház tanai és a nemzetközi jog“. És következnek a többi kongresszusok. A világ katolikus szervezetei adnak itt egymásnak találkozót. A keresztényszocialista szakszerveze­tele, a világ katolikus jóléti intézményei, a mim- kásszeevezetek kongresszusa a munkáskérdéseket fogja megvitatni. A katolikus ifjúsági szervezetek kiküldöttei hatalmas ifjúsági, kongresszusra ülnek össze, a világ nővédelmi intézményei és szerve­zetei pedig a nőkérdést tárgyalják majd. És ösz- sze.jönnek a világ katolikus pedagógusai, a gyer­mekvédelmi szervezetek képviselői kongresszu­sukon a nevelés nagy; problémáit y^tik föl éa az egykével, a népesedési politika súlyos kérdéseivel foglalkoznak. A világ katolikus íróit és művészeit is össze akarják hívni ide egy kongresszusra, amilyen talán még soha sehol nem volt... Száz .és százezer ember fordul meg ez alatt a uégy hónap alatt a magyar fővárosban, amely soha nem látott ünnepségek színhelye lesz. Tiz biboros zarándok A Szent Év minden fénye, dísze koronázza meg Szent István hetét. Ezekben a napokban ér­né el tetőpontját a zarándoklás Budapestre. Róma elküldené tiz kardinálisát és Európa minden ré­széből három-négyszáz püspök venne részt abban az európai eucharisztikus körmenetben, amelynek már a kontúrjait is az egyház mesebeli pompájá­val rajzolják meg a Szent Év rendezői. Az ország népe Szent István hetére gyalog vonulna fel a fővárosba, szent templomi zászlók alatt. És augusztus 19-én este a Margit-szigetről tündéri kivilágitásu hajó úszna lefelé a Dunán a bíborosokkal, püspökökkel, akik az Oltári Szent­séget viszik a Duna partjain végig sorfalat álló száz- és százezernyi tömeg előtt. És a Szent Jobb körmenet ezúttal nem a Várban, hanem a pesti oldalon lenne százezrek részvételével. A világ köztudatába belevinni a magyar Szent Évet: ez az elkövetkező két év óriási fel­adata. Egy hatalmas amfiteatrális csarnok épül a Szent Év tartamára, amely húszezer ember befo­gadására lesz alkalmas. Itt lesznek a kongresszu­sok és itt zajlik le az Anno Santo katolikus világ- konferenciája. * Ennek a nagy műnek alapkőletétele már megtörtént. Serédi Jusztin biboros hercegprímás meghirdette a Szent Évet és ez alkalommal or­szágos búcsú lesz Budapesten, amilyen minden huszonöt esztendőben esik csak. Az iskolák az Anno Santo szellemében ké­szülnek elő a nemzet nagy napjaira. És a székes- főváros két városrésze, a Lágymányos és a Ta­bán „Szent Gellért" és „Szent Imre város" nevet kapnák. Az állam külön pénzt veretne a Szent Évre. Az ezüst emlékpénz érmein Szent Imre herceg feje ... Ezer gondolat vár megvalósításra, mind egy-egy szikrázó lámpása annak a hatalmas transzparensnek, amelynek betűi ezt hirdetik vi­lággá: Anno Santo Magyarországon!... xöp vay Csaiisiolii vflsí elgiáiiásra késiül kém teljesíti JsEáis feltételeit—Csicserin a Kinapolif lkáról Moszkva, május 22. Csicserin külügyi ’ népbiztos a sajtó képviselőivel folytatott be-! szélgetésében nyilatkozatot tett Japánnak Kínában folyatott politikájáról. Arra a kér­désre, hogy a külügyi népbiztosság milyen álláspontot foglal el a csinanfui események és az Bszakk inára vonatkozó japán memo­randum ügyében, Csicserin a következőket válaszolta: — Feltétlenül elutasító álláspontot. Aki a szovjetkormány tízéves külpolitikáját figyelemmel kíséri, megértheti, hogy mi semmiféle intervenciót és katonai megszál­lást nem helyeselhetünk, nem helyeselhet­jük tehát a kínai nemzet belső ügyeibe való beavatkozást sem. A szovjetkormány politi­kája Kínával szemben a lehető legbarátságo­sabb és feltétlenül az az álláspontunk, hogy Kina belső ügyeibe idegen hatalomnak nem szabad beavatkoznia. (Borod'in? — Szerk.) Arra a kérdésre, hogy más államok mi­nő álláspontot foglalnak el a japán memo­randummal szemben, Csicserin igy felelt: — Ebben a kérdésben nincsen elegendő információnk az összes államok magatartá­sára vonatkozólag. Az eddig beérkezett je­lentések szerint Anglia, Franciaország és az Egyesült Államok Japánnak Kínában tett lépését mindenben helyeslik. Arra a kérdésre, hogy egyeztethető mindez ossz© a népszövetség békeszerepével, a le- szepeJési űz őrük béke terveivel s a Kínába való fegyverszállítás tilalmával, Csicserin a következőket mondotta: — Logikusan természetesen mindezt nem lehet összeegyeztetni, de a béke szavai, amelyek a népszövetségben elhangzanak, valami egészen más dolog, mint a katonai intervenció tényei. A tények erősebbek, mint a szavak. Ezért a polgári politikusok békéről szóló beszédei nem ébreszthetnek bizalmat. Valószínű, hogy a népszövetség ebben az ügyben is ke­zeit fogja mosni és a Kínában lejátszódó eseményeket csendesen szankcionálni fogja. London, május 22. Amint a Daily Tele- graph Pekingből jelenti, valószínű, hogy a Macsanból Patinfuba vezető szakaszon két­ségbeesett és valószínűleg döntő küzdelem fog a közel jövőben lezajlani. Csangszolin Ja­pán követeléseit loalázóknak tartja és nem akar előbb kivonulni Mandzsúriából, mig meg nem tette a végső kísérletet a déli csa­patok előnyomulásának megakadályozására. Japán és Amerika féStéBcenykedik egymásra Tokio, május 22. A japán lapok a legna­gyobb elégedetlenségüknek adinak kifejezést Kelloggnak a japán-kinai konfliktusba való beavatkozása miatt. Sajnálatukat fejezik ki azon, hogy Amerika beavatkozott a konfliktusba anélkül, hogy Japán álláspontját s hely­*eíét megértemé. Ai Awü teteeti *jkfél­fi páneurópai unió elnöke Kellőse javaslatáért Paris, május 22. Amint az Ere Nouvelle jelenti, Coudenhove-Calergi gróf, a páneuró­pai unió elnöke, javaslatot terjesztett be az érdekelt kormányokhoz, amellyel közelebb akarja hozni egymáshoz Kelloggnak és Briandnak álláspontját a háboruellenes pak­tum ügyében. Azt javasolja, hogy egy kettős Monroe-elvet alkossanak meg, amely külön lenne Amerikára és külön lenne Európára érvényes. A nagyhatalmak Kellogg javaslatá­nak alapján kölcsönösen kötnének szerződé­seket. Európa békéjét egy regionális szerző­dés biztosítaná, amelyhez minden népszö­vetségi állam csatlakoznék. Wanlxelcs alakit kormányt GSróiorszáakan Athén, május 22. A lapok jelentése sze­rint a belpolitikai helyzet alakulásából Ve- n ize lösz küszöbön álló szerepére lehet követ­keztetni. Venizelosz valószínűleg rövidesen megbízást kap a kormányalakításra és eb­ben az esetben az uj kormány júliusban vá­lasztást hajt végre. Schandl Károly a prágai nemzetközi „asrárköz3onS“ ellen Budapest, május 22. (Budapest] szer­kesztőségünk telefonjelentése.) Schandl Ká­roly dr. országgyűlési képviselő, az Országos Központi Hitelszövetkezet vezér igazgatója, szombaton tartotta beszámolóját a dévecseri választókerületben. Schandl többek között szóvátette, hogy a csehszlovák földművelés­ügyi miniszter egyik bécsi lapban közölt nyilatkozata szerint a különböző országok földmüvespáríjait Prágában egy világszövetségben kívánja egyesíteni. Ezt a törekvést a magyar földmüvesnép és annak politikusai nem támogathatják ós bizonyosan nem fogják támogatni a többi európai országok ag­rárpártjai sem, nem pedig azért, mert a mezőgazdasági tö­rekvéseknek évtizedek óta jól bevált nem­zetközi szervezete van: a nemzetközi mező- gazdasági kongresszus. A prágai nemzetközi központ, amint azt a csehszlovák miniszter nyilatkozatából kiolvashatjuk, a többi orszá­gok jobboldali, tehát nemzeti irányú és a polgári rend alapján álló pártjai ellen irá­nyul, másrészt a kisantant külpolitikáját akarja erősíteni, amely kezdettől fogva a magyarországi érdekek mellőzésével a tria­noni szerződés fenntartását célozza. Kassa város küz$y ütése Kassa, május 22. Kassai szerkesztősé­günk telefonálja: Kassa város képviselőtes­tülete hétfőn délután közgyűlést tartott, me­lyen a tárgysorozat mind a 361 pontját letár­gyalták. A magyar nemzeti párt kérelmét a magyar járási közművelődési egyesületi vá­lasztmányok megalakítása tárgyában a köz­gyűlés kedvező javaslattal terjeszti fel a zsupanátushoz. Helyey Gyula magyar nem­zetipárti városatya indítványt terjesztett a közgyűlés elé, amelyben arra kérte a kép­viselőtestületet, hogy mondja ki azt, misze­rint városi munkálatokra elsősorban a helyi ipartársulat szakosztályaitól kéri be az aján­latokat. Ezt az indítványt a közgyűlés el­fogadta, Nettvilholfak eav níkarsüusl forradalmi tábornokai Newyork, május 22. Amint a nikaragnai San Juan dél Surból jelentik, Luis Mena forradalmi tábornokot, aki egy ízben Nikara- gua hadügyminisztere is volt, ismeretlen tet­tesek megyilkolták,

Next

/
Thumbnails
Contents