Prágai Magyar Hirlap, 1928. május (7. évfolyam, 101-124 / 1728-1751. szám)
1928-05-22 / 117. (1744.) szám
s 1928 május 22, kedd. érintetlenül hagyott olyan gyűrűket, szelencéket és órákat, melyeken hatalmas és feltűnő drágakövek vannak, ellenben első pillantásra értéktelenebbeknek látszó igénytelen külsejű, de mütörténetilcg annál naevobb becsű tárgyakat eltulajdonított. így például a helyén hagyta Napóleon írókészletét, melynek szépsége nagyon is szembetűnő, viszont elvitt egy kis vékony zománcozott díszítésű gyűrűt, mely eevike volt a legértékesebb tárevaknak az illető üvegszekrényben. Hatalmas kelyheket, szentségtartókat és egyéb nagyobb aranytárgyakat nem bántott, pedig ezek könnyen összeroppanthatók és aránylag kis csomagban is elhelyezhetők. Egy gyertyatartót elmozdított helyéről, de otthagyta. Ezt valószínűleg azért tette, mert észrevette, hogy az értéktárgy meg volt sérülve és csak forrasztás tartja össze részeit. Kriminalisztikai szempontból is nagy intelligenciát árul el, hogy a tolvaj gummikeztyüvel dolgozott. Ebből azt következtetik, hogy a lopást nem is egy, hanem két személy követte el és pedig egy műtörténethez értő szakember és egy szakavatott betörő. Tízezer hold elsőrendű garamroelléki főid poshad a hullámsirban Vízszabályozás helyett adóintések áradata — Ki felelős a garam- völgyi paradicsom pusztulásáért? — A magyar pártok segélyakciója A P. M. H. munkatársa a garamvölgyi árvízkatasztrófa színhelyén Kéménd, május 21. A kedvezőtlen tavaszi időjárás az egész országban sok árvízkárt okozott. Sehol sem olyan katasztrofális azonban a helyzet, mint a Garam vtölgyébe<n. Ez az ártalmatlannak látszó folyó a bő tavaszi esőzések következtében vad hullámokká dagadt s termőterületek beláthatatlan mesz- szeségét árasztotta el vízzel. Az árvíz által kegyetlenül sújtott lakosságnak az a megnyugvása sem lehet, hogy előre nem látható elemi csapással áll szemben, amely csak a szerencsétlen véletlennek tulajdonítható. A baj sokkal súlyosabb ennél, mert ez a terület, amelynek pedig elsőosz- tályu termőföldjei vannak, a rakoncátlan folyó szeszélyeinek úgyszólván szüntelenül van kiszolgáltatva , s csaknem minden esztendőben milliós károkat kénytelen elszenvedni. Az árvíz és az adók A hatóságok nemcsak teljesen közömbösséggel tekintik ezt a szinte helyrehozhatatlan nemzetgazdasági katasztrófát, hanem annyira közönyösen haladnak el mellette, hogy ezeket az első osztályúnak minősített földeket oly magasan adóztatják meg, mintha nem érné őket évröl-évre olyan veszedelem, mely a szorgalmas földmi velő nép egész évi munkájának gyümölcsét egyszerűen megsemmisíti. A lakosság között persze a legnagyobb elkeseredés lett úrrá, amit csak fokozott az a jegyzői tapintatlanság, hogy a legnagyobb árvizveszedelem, a legnagyobb kétségbeesés idején, amikor mindenkinek tehetetlenül kellett végignéznie, amint egészéves szorgalmas, odaadó munkája semmivé lesz, akkor küldették ki a fizetési meghagyásokat régen elévült adótartozásokra. A szlovenszJkői magyar pártok segítségére sietnek ennek a szerencsétlen körülmények közé került magyar vidéknek s hatalmas, országos akciót készülnek indítani egyrészt az árvízkárosultak fel- segitésére és az azok számára adandó adókedvezmények kivívására, másrészt annak érdekében, hogy végre megkezdjék ennek a folyónak a szabályozását, mely évente sokszor 15—20 millió korona kárt okoz. tovább már nem odázható el a Garam teljes és alapos szabályozása. 10-12.000 hold áll víz alatt — Végeredményben az Vgész ország mezőgazdaságának érzékeny kára az, hogy évente 10—12.000 holdnyi terület csaknem teljesen terméketlenné válik, éppen azok a területek, melyek a legértékesebbek az egész országrészben. Nem kételkedem abban, hogy az érdekeltek a legmesszebbmenő áldozat meghozatalára hajlandók, csak induljon meg a kezdeményezés az állam részéről, csak bocsássák legalább a szükséges összeg egy részét a garamvölgylek rendelkezésére, csak adják meg a lehetőségét annak, hogy egy szervezett, szakmérnökök által vezetett ármente- sitő társulat kezdhesse meg itt a működését. Az álattenyészfés is megbénult — Azt végeredményben mégsem szabad . tűrni, hogy csaknem minden második esztendőben odalegyen minden s még takarmány se álljon ennek a nagy állattenyésztő vidéknek kellő mennyiségben a rendelkezésére, úgy hogy — mint két évvel ezelőtt tör- j tént — a gazdák kénytelenek legyenek eladni állatjaikat, mert képtelenek voltak a megfelelő táplálékot adni nekik. Egy ízben pedig nagy marhavész keletkezett, mételykor ütötte fel a fejét, mert az elöntött területek visszamaradt takarmányából próbálták meg az állatok táplálását s az egész- végtelennek bizonyult. — De nemcsak mifelénk áll így a lelyzet. így van ez az egész Garamvölgyben, így van ez az Ipoly mentén if mindenütt. — Súlyos sérelme gazdáinknak az, hogy s az adókivetéseknél nincsenek tekintettel y azokra a súlyos veszteségekre, melyeket az ■ árvíz következtében szenvednek el. Két esz- ' tendövei ezelőtt, 1926 júniusában, amikor a maihoz hasonló katasztrófa érte az egész Garammentét, kiszállt egy bizottság a károk megállapítására. Ebben a bizottságban, ' melybe engem is meghívtak, benne voltak az összes községi hivatalos személyek. A biró, a jegyző, a csendőrök, a járás képvise- 1 lői is. Komolyan és alaposan mérlegeltük a körülményeket, nagy gonddal állapítottuk 7 meg a károkat, amelyek 90—95 százalékosak •voltak s 1 mindössze azt kértük, hogy az adókivetésnél számoljanak ezzel. A1 nagy munkának nem volt semmi eredmény.©, mert olyan bürokratikus nehézségeket támasztottak, hogy lehetetlen az előirt feltételeknek megfelelni. S jónak tartották a gazdaközönséget a legsúlyosabb adóval sújtani. — Azon vagyok, hogy most is kellő időben induljon meg egy akció, mely a pénzügyi hatóságok felvilágosítását tűzné ki céljául. Sajnos, azonban nem sok reményt fűzhetek a sikeréhez, mert hivatalos helyen, mint példáid a községi jegyző részéül, olyan ktbö’TK’Rieéggo, találkozik a község gaeón- népének anyagi katasztrófája, hogy valami nagy eredményt ezúttal sem lehet várni. A katasztrófa színterén Megtekintettem a károsított területeket Kéménd környékén. Közvetlen a falu szélén állunk meg a község birájával, kedves, józan, okosfejü magyar emberrel, aki olyan pontra vezet el, ahonnan látni a katasztrófa nagy területét. A Garam nagyjában már visszavonult a medrébe. Az apadás vagy négy nappal ez- I előtt kezdődött s amint megindult, két nap alatt a folyó szinte rohamosan húzódott a medrébe. A vizet azonban otthagyta beláthatatlan területen s a mélyebben fekvő rész tízezer holdnyi { területen ma is tóosás, csatakos, iszapos, a magasabban fekvő pedig sáros és cuppogó. De egy héttel ezelőtt — mesélték kalauzaim — még beláthatatlan tenger volt az egész messzeség. Lévától Párkányig két I kilométer szélességben hömpölygött a Garam, néhol a szántóföldeken ' is oly magasságban, hogy az érett búzának is csak a csücske látszott ki. Ma már megfékeződött a romboló ár. A Garam sunyi egyenletességgel fut a torkolata | felé, kicsit sietve, mintha vágyódna abba a I nagy világba, amit számára a Duna jelenthet. A tulparti szőllődomb tükörképe benne-1 fodrozódik a folyóban, üdén, zölden, nagyszerű, mély, tavaszi színekkel. A messze táj) csendes, nyugodt, megbékélt. Csak az erűbe- j rekben él a rossz emlék és a bizonytalan jövő keserűsége. A PRÁGAI MOZIK MŰSORA ADRIA: Teli kapitány és fia. (Repriz.) FLÓRA: A bosszúálló fiú. (Claude Francé és Malcolm Tód.) HVÉZDA: A fekete kalóz. (D. Fairbanks.) JULIS: Az erdészleány. (Lya Mara és Harry Liedtke.) LIDO: Az elveszett boldogság háza. — A mi földünk hőse. LUCERNA: > vad lovasság. (Mary Astor.) METRÓ: A bosszúálló fin. (Bourget regénye után.) OLYMPIC: Varieté. (Lya Putti és Jannings.) 2-ik hét. SVÉTOZOR: Párbaj a levegőben. (Mady Chri- stians és Jean Murát.) T. Előfizetőink és Olvasóink figyelmébe! Magyar, német, osztrák, olasz és jugoszláv vízumok megszerzése, illetve útlevelek meghosszabbítása végett mél- tóztassanak útleveleiket a Prágai Magyar Hírlap pozsonyi kiadóhivatalához, Brati- slava, Kórház-u. 44. III. címre beküldeni. A többi államokba szóló vizumok megszerzését a prágai kiadóhivatal: DSf^P raha. II., Pánská 12. III. eszközli. *“^p§g — Meghalt a budapesti román követ. Budapesti szerkesztőségünk telefonon jelenti: Stircea Traián budapesti román követ ma délelőtt hirtelen meghalt. Régi szívbaja ölte meg. — Boross György dr. Erdély uj unitárius püspöke. Tordáról jelentik: Vasárnap folyt le az erdélyi unitárius egyház püspökválasztó gyűlése. Ferenc József püspök utódjának az unitárius püspöki méltóságra Boross György dr. teológiai tanárt választották meg. — Elhalasztották az Andrássy Imre-fcle gyujtogatási bünper főtárgyalását. Kassai szerkesztőségünk telefonálja: A mai napra volt kitűzve a gróf Andrássy-féle gyujtogatási per esküdtszéki főtárgyalása. Ismeretes, hogy annakidején gróf Andrássy Imrét gyújtogatás gyanúja miatt letartóztatták, akit azzal vádolták, hogy Gazsinkó Mátyás szolgájával együtt felgyújtotta kastélyát. Andrássyt később Gazsinkéval együtt szabadlábra helyezték, a gróf azonban nem várta be a per lefolyását és minthogy egyébként is magyar állampolgár, időközben Magyarországra költözött. Gazsinkó szintén Magyarországra készült, amikor Tőkeíerebesen a szökés veszélye miatt a csendőrök letartóztatták és bekísérték a kassai törvényszék fogházába. A hónapok óta vizsgálati fogságban ülő Gazsinkon az utóbbi időben az elmezavar tünetei mutatkoztak, cellájában napokon át mozdulatlanul ült, majd az egyik éjjel irtózatos dührohamot kapott, igyhogy kénytelenek voltak vasraverni. Törvényszéki orvos vizsgálta meg Gazsinkót és íonstatálta, hogy nem normális és javasolta, íogy elmeorvosi megfigyelés végett szállit- ák be az elmegyógyintézetbe. A mai tárgya- ásra megidézett esküdteket és tnaukat értetették, hogy a főtárgyalást elhalasztották. — Kisiklott egy amerikai expressz. A pennsylvaniai Pittsburgíból táviratozzak: A fewyorkfból jövő express Jóhnstown álloma- ián kisiklott. Az egyik fütő meghalt, a loko- notivvezeitő s két utas megsebesült. — Földrengés Tokio környékén. Tokióul táviratozzák: Tokio környékén erős íöld- engés volt, amelyre kisebb rengések következtek. Nagyobb anyagi kár nincs és emberiéiben sincs veszteség. — Daray László, a hírhedt szlovenszkói sekk csaló a budapesti tábla előtt. Budapesti ierkesztőségünk telefonálja: Daray László evét jól ismerik Szlovenszkón. Annakidején özsonyban és Bucs községben csekkcsalást övetett el és ezért négyévi fegyházra ítélik. Daray a büntetést a komáromi fogházán töltötte, azonban sikerült innen megszök- ie és a Dunán átjutva Magyarországba ment. 'arayt Magyarországon letartóztatták és a öpinits-féle sikkasztási ügyben, amelyben untén résztvett, a törvényszék háromévi gyházra Ítélte. Ma volt ebben az ügyben a iblai tárgyalás. Daray azzal védekezett, hogy :okolokat hamisított és ezzel Csehszlovkiát iarta megkárosítani, amivel jót akart, hiszen sehszlovákia úgyis ellensége Magyarországik. Egyébként nyomora késztette úgy őt, int Kopiniitset a bűn elkövetésére. A tábla aray Lászlót háromévi és négyhónapi fegy- ízra ítélte. — Rheumát. köszvénvt és ischiasf az állam Szlovenszkón beveze;-.ett és évek óta rakorolt, kombináilf dr. Jetel-féle győgy- ód szerint 10—12 nap alatt teljes sikerrel rógvitok. Fénves ervóarveredménvek hiteles latokkal igazolhatók. Előnvök: Rövid írvősy- rtam. tartós gvóerveredménv. Tandlich ngmond dr.. Bratislava. Vödric 42. 6695 A húzások az 5. osztályban május 23-ig | tartanak | véhhv-ujtqijek kugihal&k, 1 MílundOi Látogatás az árvizsujtotta Garam-m^lléken A Prágai Magyar Hírlap kiküldött munkatársa vasárnap meglátogatta ennek az árvízzel sújtott területnek egyik magyar községét, Kéménd nagyközséget, hogy a (helyszínen, az érdekeltektől maguktól megismerje az orvoslásra szoruló sérelmeket. Ünneplőbe öltözött nagy falu. Dombon- völgyön épült, hepehupás utcák, magaslaton épült templom s vele szemben csinos papiak. Porubszky Géza dr, plébános otthona. Panasz és vád Az első utam idevezet. A messze környéken ismert kiváló egyházi szónok szívélyes barátsággal fogadta munkatársunkat s tele aggodalommal informálta a Garam áradásáról. — Nagyon fájdalmas körülmény az, hogy a hivatalos körök a legteljesebb egykedvűséggel nézik azt a borzalmas helyzetet, amelyben ennek az egyébként gazdag és termékeny vidéknek gazdakörön.-égé tehetetlenül kénytelen viaskodni az elemek szeszélyeivel Nincsen értelme a rekrimináció- nak, a lényeg w, jbogg^ ; Konyhakéssel leszúrta atyjai az oroszkai falurossza Végzetes családi háború a Varga-portán — A letartóztatott rabaátus legény véletlenségnek mondja a gyilkosságot | hant édesapjára 'és „most meghalsz, édes apám!“-kiáltással ütlegelni kezdte. Percek is tartott az apa és fdu izgalmas dulakodása. A fiú kezében megvillant az élesre fent konyha kés és háromszor egymásután lesújtott a földön heverő apjára. A dulakodás lármája kihallatszott az udvarra és a szomszédok látták is, hogy az öregember életveszedelemben forg, de senki sen mert a kötekedő, rabiátus legény ellen fellépni. Most elhalt a lárma s a következő másodpercben szitkozódva és káromkodva jeleni meg a ház ajtajában a fiatal Varga. Kezében véres konyhakést tartott s elindult a kút felé, hogy megmosakodjék. Utána viaszsárga arccal, véresen támolygott ki apja és melléből vastag sugárban ömlött a vér. Tántorogva jutott el az udvar közepére. — Gyermekeim, — hörögte — édes feleségem, latén áldjon, meghalok! Összerogyott s mire a rémült házbeliek segítségére rohantak, már nem volt benne élet. Osak ekkor ébredt tudatára a gyilkos fiú bestiális gonosztettének. Leült az udvar sarkába és apatikusan várta, hogy érte jöjjenek a csendőrök. Bevitték a csendorőrsz-obába és kihallgatása során a dulakodás lefolyását úgy igyekezett beállitam, mintha apja véletlenül dőlt volna bele a késbe. A fiatal gyilkost a párkányi járásbíróságtajB8ÖÉ»Ái/..... ... - ' ..’.... Or oszba, május 21. (Sajat tudósi tonMOi. Oroszkán pénteken apa és fiú álltak élesri fent késsel egymással szemben és vívtak el keseredett élet-halálliaircot, amelyből a fit került ki győztesen és az apa, Varga Sándor 55 éves kisgyax- mati földműves holtan maradt a véres családi háború színhelyén. A családi dráma áldozata, Varga Sándoi tisztességes, rendes munkásember volt, ak becsületes nevelést adott három fiú és hárorr leánygyermekének. Emberséges emberek lettek a gyerekekből, csak egyikült esett messze fájától, a huszévs Varga Imre, aki fiatalkoré ellenére is már negyedszer került összeütközésbe a büntetőtörvénykönyv paragrafusaival. Veszekedős, verekedős, duhaj fiú volt, sok keserűséget okozott -szüleinek, akik hasztalan igyekéztek számtalanszor intő szóval és fenyítéssel jóutna téríteni. A parasstsuhancou nem fogott a féltő szülői szó. Falurossza lett belőle s ahol, korcsmákban, utcán késsel vagy bottal támadtak egymásra az emberek, ott mindig első helyen volt a fiatal Varga. Amikor apja ezért megintette, vele is szem- beszállt és megfenyegette. A végzetes pénteki napon ismét szóváltás támadt az apa és fia közt. A fin merészen szállt szembe apjával, aki végre is kijött bé- ketürésóből és kezet emelt fiára. Az ütés a mn mni h m.-
