Prágai Magyar Hirlap, 1928. május (7. évfolyam, 101-124 / 1728-1751. szám)

1928-05-19 / 115. (1742.) szám

1926 május 19, szombat. ^^€MMAG^AR.HIT3íLSg ’Akövetkező sorok közlésére kértek fel bennünket: Az a nagy hallgatás, mely a hadik öle sön- kötvények bevonása óta észlelhető, azt a be­nyomást kelthetné, hogy hadik ölesön kötvény­tulajdonosok szó nélkül megnyugodtak abban, hogy kötvényeiket minden kártalanítás nél­kül kötelesek beszolgáltatná az állam kincstár­nak. Aki azonban ismeri a hitelezők hangula­tát, tisztában van vele, hogy ez a nagy csönd korántsem a megnyug­vás, hanem inkább a megdöbbenés tü­nete afelett a hihetetlennek látszó eljá­rás felett, amellyel a csehszlovák köztár­saságban a hadikölcsönkötvényck bevál­tását kívánták törvényhozási utón ren­dezni. Azt hiszem, elérkezett az ideje, hogy a haclikölosönkötvény-tulajdonosok tudatára éb­redjenek annak, hogy ennek az államadósság­nak a csehszlovák köztársaságban törvényho­zási utón történt rendezése véglegesen elin­tézett. kérdésnek még nem tekinthető. Az ed­digi rendelkezések megváltoztatását tehát ép­pen a csehszlovák alkotmánytörvény alapján jogosan várhatjuk. Ugyanis a csehszlovák köztársaság területén hiva­talosan összeirt -hadi kölcsön azáltal, hogy törvényes utón kívánták annak visszafi­zetését rendezni, ipso fartő államadós­ságnak ismertetett cl és mint ilyen, nem­csak az állam egyes polgárait, hanem az állampolgárok összességét is terheli. Az alkotmány értelmében tehát az egyen­lő teherviselés elve alapján annak vissza fize­tésében minden egyes állampolgárnak vagyo­ni viszonyaihoz mérten kell részesülnie. Nem úgy, mint azt a jelenleg fennálló törvé­nyek rendelik, hogy egyesek, akik minden vagyonukat hadik ölesön be fektették, annak elvesztése folytán teljesen koldusbotra jus­sanak, míg nagy vagyonnal bíró állampolgá­rok, akik semmi hadik ölesönt nem jegyeztek, mivel se járuljanak hozzá ezen államadósság kiegyenlítéséhez. # Jól tudja mindenki, hogy a hadikölesön- köf vényeknek újabb ál la nrköl csonkot vények­re való becserélését a törvény csak azoknak tette lehetővé, akiknek módjukban volt ugyanolyan összegű államkölcsönt jegyezniük, mint amennyit a hadikölesönkötvéuyek név­értéke kitett. Vagy, akiknek a hivatalos ösz- szeirás alkalmával 25.000 csehszlovák koroná­nál nagyobb értékű vagyona nem volt, ter­mészetesen a hadikéi csönkötvényén kivül. Igv hát mindazok, akik vagyoni viszonyaiknál fogva nem voltak olyan helyzetöeu, hogy m egl evő had ik öl csőn k öt vén y ei k ér tekén ek megfelelő államkölcsön! jegyezhettek volna, avagy 25.0000 koronán felüli vagyonnal bír­tak, niég a kötvények összeírása idején, hadi- kölcsönkötvényeiket minden kártalaniáts nélkül büntetés terhe mellett kötelesek voltak az államkincstárnak beszolgáltatni. Nagyon is szembeszökő ezek szerint,hogy a hadi kői csőn, mint államadósság, visszafize­tési rendszere a mai törvényes rendelkezések megoldásában az állam sarkalatos törvényei­vel merőben ellenkezik. így tehát arra kívá­nom felhívni a hadkö 1 csőnkötvény-1 u 1 a jd cm o- sokat, hogy a csehszlovák köztársaság alkotmánytör­vénye alapján indítsanak mozgalmat az­iránt. hogy a jelenleg fennálló igazságta­lanság a iiadikölcsenköívények beváltása körül megszűnjék és az egyenlő tehervi­selés elve alapján ezen államadósság visszafizetése akként szabályoztassék, hogy abból minden állampolgár vagyoni viszonyainak arányában egy enlően része­sedjék. Ezt pedig csak úgy lehet megvalósítani, ha a csehszlovák állam területén ösz- szeirt hadikölcsönkötvények névérté­kének megfelelő vagyondézsina vetet­nék ki és abból a hadikölesönkötvényeke- ket az államkincstár teljes névértékűk­ben beváltaná. Ilyen módon az a vagyonos ember, aki­nek semmi vagy aránylag kevés hadiköíesön- kötvénye van, éppen úgy kivenné a részét az államadósság visszafizetéséből, mint az a szegényebb polgár, aki vagyoni viszonyaihoz mérten túlsók, vagy esetleg teljes vagyonát hadikölcsönbe fektette. A hadikölcsöní\ötvé­nyek beváltása céljából kivetett vagyoudézs- inát minden kötvénytulajdonos a kötvények beszolgáltatásával is törlesztheti, így csak váltása azonban feltétlenül szükséges és az 1919. évi 187. számú törvény 6. paragrafusa alapján törvényes is. Mert ez kimondja, hogy minden osztrák-magyar koronában fenn­álló követelés 1:1 arányban csehszlovák korona értékben fizetendő. Ez azonban még nem jelenti a hadikölcsönkötvények valorizálását, mert az osztrák-magyar aranykorona értékben jegyzett hadiköl- esönkötvények igy is csak 1/7 részben fi­zettetnének vissza. Indítványozom végül, hogy akik jobb megoldását tudnák a hadikölcsönkötvények beváltásának, hozzák azt a lapok utján nyil­vánosságra és az igy kialakult nézetek meg­vitatására minden nagyobb városban tartas­sanak nópgy ülések-, amelyek hivatva volná­nak a kormány és törvényhozók figyelmét felhívni arra, hogy a hadikölcsön, mint ál­lamadósság, mindért állampolgárra az egyen­lő teherviselés elve szerint vagyoni teherbí­róké pseségének arányában legyen kiróva. A fennálló rendeke zések folytán érzéke­nyen károsult had ikölcsönkötvény tulajdono­sok, azt hiszem, az állam lakosságának oly te­kintélyes részét teszik, hogy akaratuk együt­tes megnyilatkozását minden fórumon érvé­nyesíthetik. Csak tömeges kifejezést kell annak adni, mert a közmondás szerint is „né­ma gyermeknek az édesanyja sem érti a sza- vát“. Tárjuk föl tehát sérelmeinket és hozzuk azt az illetékes fórumok tudomására, mert — hallgatni nem mindig arany. Egy hadik ö l cső n kö tv é n y-tul a jd o n o s. Megindulnak a dilabaujl vizszabályozási munkálatok A keresztényszocialista nárt akciójának sikere Köztudomású dolog, hogy hónapokkal ez­előtt a kér. szoc. párt 'komoly akciót indított DéJabauj vizs-zabályozása érdekében. A Bódva és Kanyapta folyók megfelelő vízlefolyás hiá­nyában évente 100 és 100 holdat öntenek el és Délalbauj jó részét már eddig is terméket­lenné tették. Ezen a súlyos helyzeten akart segíteni a kér. szoc. párt, amelynek Délabaujban amúgy is kiépített szervezetei vannak, amikor meg­indította ezt a nagyfontosságu akciót a kb. 7000 hold termőföld, szántó és legelő ármeh- tesitése és újból használhatóvá tétele érde­kében. Az akció sikere érdekében először a közigazgatási és kultúrmérnöki hatóságokhoz fordultak, amelyek nem zárkóztak el az ügy támogatása elől. Majd egy előkészítő bizottság alakult, amely összeállította a károkat és egy nagy memorandumban foglalta össze a kíván­ságokat. A memorandumot a községek nevé­ben FI eis dumáim Gyula dr.. a kér. szoc. párt főtitkára vitte Prágába a földművelésügyi mi­nisztériumba. Tárgyalásai folyamán sikerült meggyőzni az illetékes ügyosztályt a kérdés nagy fontosságáról és a sürgős isntézkedésről. A földművelésügyi minisztérium azonnal 150.000 koronát engedélyezett a mérnöki mun­kálatokra és. a viaszabályozási részlettervek kidolgozására. -r Ezen munkálatokat, amelyre a pályázatot már kiírták, júniusban megkezdik. Ez évben a Bodrát fogják felmérni, hogy jö­vőre a víz szabály ozást megkezdhessék. Jövőre mártott a Kanyapta felmérése, úgy­hogy 1930-ban ott is elkészülhessenek a vizsmbájy ozás sál. A felmérés és részlettervek kidolgozásá­nak költségeit a földművelésügyi minisztérium teljes egészében vállalja, míg a vizszabályo- zási munkálatok költségeihez az állam és a szlovenszkói tartomány kb. 70%-kai fog hoz­zájárulni, míg a fenmaradó 30%-ot a közsé­geknek kell vállal niok. A földimvelésiigyi minisztérium ezen vá­lasza és a felmérések megkezdése után a vizszabályozás a megvalósulás stádiu­mába lépett. A Prágából visszatért Fleisohinaun Gyula dr. az elmúlt pénteken számolt be Szepsibeu utjának eredményéről az érdekeit községek kiküldöttei előtt, akik az akció sikerét öröm­mel vették tudomásul és egyhangú köszöne­tét szavaztak a keresztényszocialista pártnak a kitartó munkáért. Fleischmaiin Gyula dr. különösen azt hangsúlyozta a kiküldöttek előtt, hogy a mun­kát ne tekintsék még befejezettnek, mert a kérdéssel továbbra is állandóan foglalkozni kell és a felsőbb hatóságokkal a munkáik tel­jes befejezéséig fenn kell tartani az összeköt­tetést, nehogy valami váratlan akadály jöjjön közbe. A kér. szoc. párt különben julius folya­mán egy nagy pártgyülést hív össze Szepsi- ben, ahol az egész ügyről Fleischmann Gyula dr. főtitkár részletesen fogja a községeket tá­jékoztatni. azokat terhelné készpénzfizetés, akinek ke­vesebb névértékű kötvényük van, mint nmennyit vagyondézsm atartozasuk kitesz. Hogy a badikölcsönök visszafizetésénél bizo­nyos kivételeket alkalmazni lehet, azt elis­merem. Be csak azokkal szemben, akik a ha- dikölcsönkötvénycket nem maguk jegyezték, hanem megszorult emberektől potom áron, nyereségre vásárolták össze. A kötvények teljes névértékben való be­A csehszlovák—ola?z kereskedelmi tár­gyalások. Az olasz kormány azzal a kérelem­mel fordult a csehszlovák kormányhoz, hogy tegyék szabaddá a rob bánó-motorok kivitelét és behozatalát a célból, hogy az ólasz mőtor- és automobilipar nagyobb vámvédelemben részesüljön. Ugylátsák, hogy a csehszlovák kormány ennek a kérésnek eleget fog tenni. Ezzel kapcsolatosan a csehszlovák mezőgaz­dasági körök azonban kompenzációként azt követelik, hogy legalább 1-1 nappal rövidítsék ■meg az olasz burgonya vámszabadságát, azaz, hogy ez a szabadság csak április elsejétől jú­nius 15-űg tartson. 2.7 millióval esőkként a csehszlovákiai bankjegyforgalom. A Csehszlovák Nemzeti Bank mai jelentése szerint a csehszlovákiai bankjegyforgalom május második hetében 275 millió koronával 6.54 rni'11 iárdra esett vissza. A zsirószámla ennek következtében 106 mil­lióval 796 millióra emelkedett. A nemesfém- készlet 87 ezer koronával 1.11 millióra emel­kedett, míg a valutakészlet 30.7 millióval 1.67 milliárdra csökkent. Az egyéb aktívák 52, az egyéb passzívák 3.6 millió korona csökkenést mutatnak ki. A valutáris fedezet arányszáma május 15-én 69.8 százalék volt. Szloveuszkó hitelnyújtó kereskedői és iparosai szervezkednek. Pozsonyból jelentik: A szlovenszkói hitelnyújtó kereskedők és ipa­rosok szövetségének előkészítő bizottsága ma este tartja alakuló közgyűlését. A programon a kereskedők szövetkezésének kérdése, az alapszabályok és az elnökség megválasztása szerepel. A behozatali és kiviteli tilalmak meg­szüntetése. Genfiből jelentik: A népszövetség titkársága most közli tizenhárom kormáuy utólagos hozzászólását a behozatali és kiviteli m egszori tás ok m egszün t e t és én ek j avas! a tára. Németország eddig nem szólt hozzá a tizen­három állam megjegyzéseihez, mert Francia- ország, Anglia és Olaszország módjára a gaz­dasági együttműködés érdekében a behoza­tal és kivitel megszorítását a minimumra .akiarja leszorítani. Az angol kormány még nem válaszolt véglegesen, azonban már most is látni, hogy az eredeti megegyezéssel sok esetben szembehelyezkedik. Az. olasz kor­mány a nyersanyagok kivitele körül adott esetekben a kivételes intézkedések szabad­ságát kívánja. Newyork mégis felemelte a diszkontot. A newyorki Federal Keserve Bank a diszkont­tételt 4-ről 4.5 százalékra emelte fel. Amióta a csikágői és a bostoni Federal Keserve Ban­kok a diszkont tét élt felemelték, hétről-hétre számoltak azzal, hogy a newyorki bank is fel fogja einelui a bankrátát. Mint már jelentet­tük, Csikágó és Boston intézkedése azzal füg­gött össze, hogy a newyorki piacról az oda­áramló tőkének egy részét el akarták vonni, ami részben sikerült is. Most Newyork is fel­emelte a bankrátát és míg a csikágői és a bostoni bankok diszkontfelemelése csak má­sodlagos jelentőségű, a newyorki bank ráta- emelés a nemzetközi pénzpiac szempontjából igen nagy fontossággal bir, mert London és Berlin szorosan együttműködik Newyorkkal. A csehszlovák Nemzeti Bank egyelőre vára­kozó álláspontot foglal el, mert azt hiszik, hogy a jelenleg fennálló 5%-os tétellel a leg­közelebbi időben boldogulni fognak. A lon­doni Financial News és Financial Times azt hi­szik, hogy a newyorki diszkontemelésnek a londoni bankrátára nem lesz hatása. A belföldi fapiac helyzete az utóbbi hé­ten alig változott. A vágottfa-pdacon a német érdeklődés némileg megcsappant, de az árak mindazonáltal tartottak, bár a német impor­tőrök azt szeretnék, hogy a csehszlovák árak csökkenjenek. A fűrészek foglalkoztatása ki­elégítő és egyes fafajiakban bizonyos fokig hiány mutatkozik. Az exportüzlet nem túl­zottan élénk és tulajdonképpen csak Hollan­diával kötnek esetről-esetre számbavehető üz­leteket. A gömbfa-piacon a kínálat gyarapo­dott, mert az erdőgazdaságok készletei meg­csappantak. Az exportban itt is gyengülés áÜt be. Azvuszályfaüzlet majdnem egészen a bel­földre összpontosult. Az export csökkent, mert a német vevők Lengyelországban fedezik szükségletüket. A lombfa-piac szűk határok közt mozog. A tűzifa-piac nyugodt. A római iámdéldko(nfwe®ci» eredtawhiyetr. Ró­mából jelen tik: A fconlfereinciia most adta ki Végle­ges jelentését a régi osztrák—(magyar járadék- adósság rendezésével foglalkozó tirgyaílások vég­eredményéről. A papír- és ezüstjánad ckok kérdé­sét. még mindig nem intézték el, inért Lengyelor­szág és Jugoszlávia ellene vannak a 6%-os féléi - téklésnek. A lebélyegzett 4.5%-oe osztrák állami utalványok ügye szintén nem dőlt. el! és csak az aranyjáradskok kérdésében sikerült előzetes meg­egyezést létesíteni. ÉRTÉKTŐZSDE Gyengülő irányzatú a prágai értéktőzsde Prága, május 18. A szünnap után a tőzsde irányzata lanyha volt. A newyorki' ciiszkoníenrelés kedvezőtlenül hatott, bár közvetlen hatása az európai piacra neui igen van. A bankók képeztek kivételt és szilárdak voltak. Zsivno állt az érdek­lődés előterében. A beruházási piac ma nyugodt volt és a 6%-os cim letek tartottak, míg az olcsóbb kategóriák valamivel gyengüllek. Az exót'apiacon magyar C'aiisse Oommnine-értékek 428-ra estek. Az ipari részvény ek piacán Cseh—‘Morva és Kord­in lm 100, Reng és Hűtlen 90, Ésaakcseh Szén 00, Königshofer 55, Budwieisi Sör és Nordbalm-hla- szotnélvezet 50, Csieli Cukor • 20, Skoda 12, Prágái Vas 10 koronával estei-: Más papírok ennék ki­sebb veszteségeket szenvedtek. — A, bankpiacon Cseh Escompt 8, Országos és Zsivno 4, Cseh Unió 2, Cseh InduBitriáíl és Osztrák Hitel 1 koronával javultak. Nemzeti Bank .70 koronával gyengült- — A beruházási piacon a 3.5 és 4.5%-os negyedik 1.35 K-ivafl, az 5.5%-ós negyedik 85, az 5%-os. ál­laim! 25 és a 4%-os pót 10 fillérrel gyengültök. A Steg-prioritá&ok 5 kórbnáváil estek. ’-f A prágai devizapiac nem ro0t egy&'égfm. Belgrád 0.01, Berlin 0.025, Zürich 0.125, London 0.09, Pánis 0.055, Varsó 0.05 K-val gyengült, m;ig Brüsszel 0.15, Budapest 0.5, Bukarest 0.01 és Bére 0.3 koronát nyert. ... + Nem egységes irányzatú a budapesti éritek- tőzsde. A forgalom jéleúbékltelsen volt. Az üzletme­net kezdettől fogva lanyha. Záráskor ugyancsak nem volt egységes az. irányzat/. Egyes, a csehszlo-; rák távirati jipodia jelentésében nem szerepelt ér­tékek közül a Moktár 94.50, PestszenHőrinfOi 37.80 és Részvényeör 451 pengő árfolyamot értek el. + üzletfele® a bécsi értéktőzsde. A spekulá­ció tartózkodó volt. Hiányzott az üzletiké öv. A ku- liszér lékek közül, javultak a. magyiar papírok, to­vábbá egyes osztrák • ipari és ■ p&rtroleumríéezvé- nyek. Egyes értékek ugyan ingadozóak voltak, de a legtöbb váltiozatliao/ui megtartotta legutolsó ár­folyamát. A magánórádként. 5.50—5,56 százalék kö­zött mozgott. ........................... • + Bizonytalan ma a berlini értéktőzsde. A newyorki. bankrátának ■ váratlan diszkón temielése 4 százalékról 4.5 száz^JBélk'da a nyugodtan nyitó tőzsdenapon bízom yfatanságo t idézett - elő. Az üzlet­menet «a tegnapi ünnepnap miatt csak nehezen in­dult meg. Nyitás után azonban a hangulat már ba­rátságosabb volt. A nagybankok polMijÜiikiájla kedvező visszhangra talált a tőzsdém. Az általános szilár- duMsOioz hozzájárullak még á Stresemann egész­ségi állapotáról érkező kedvező jelentések. A kül­föld nagyobbrészt a Reichsbank•'értékekét vásá­rolt, minek következtében . azok 9.75 százal ékkal emelkedtek. Sarotti jármit 8.5, később 15 százalék­kal. Átmenetileg gyengülitek, a speciális értékek, különösen a Glanzetoff. A magyar érlékek szilár­dak voltak. A románok nagy kínálatiban, anélkül, hogy eredményt értek volna el. Nyugodt volt a zá­loglevél piac, a pénzpiac változatlan. ÁRUTŐZSDE + üzlettelen a prágai terménytőzsde. Az irányzat minden áruban gyönge volt. Csupán a tengerit keresték 171—175 koronás áron- Egyéb áru nem változott. + A maii budapesti gabonapiacon — amint art ottani szerkesztőségünk, telefonálja ‘— az irányzat lanyhább volt. A következő árfolyamokat jegyez­lek: Tisza vi déki busái 34.50—34.70, fetsőliszai búza 34.40—34.60, dunántúli 34—34.25, rozs 30.50— 30.60, takarmányárpa 29.501—30.50, söráirpa 34.50— 34, zab 32.80—33.20, tengeri ^.00—28.80 pengő.-pA berlini termény tőr sdén nyugodt irányzat mellett a kővetkező árakat jegyezték: Búza 262— 265, rozs 285—287, árpa 252—290. zab 264—270, tengeri 233—236. búzaliszt 32.75—36.50, rozsliszt 36.50—39.50, buzakorpa 17.50, rozskorpa 19, Vik- toria-borső 48—60, apró ehető borsó 31—38, ta- karmányborsó 25—27, pelusl^ 24—24.50, lóbab 23—24, bükköny 24—26, repcepogácsa 18.8—18, lenpogácea 28.50—23.8, zzárazszelet 15.215.4, bnr- gonyareszelék 25.6—26.3. márka. + A londomá gyapjúwukettón 9461 bál krr'ül't piacra a ebiből 8000 bált adtak el. A vállasaiét fő­képpen keresztfajtákbian volt nagy és ezek szilárd árakon keflltek el. Merinókbao ia jó volt a vásár.' —' A hradfoTdi gyapjwpiaewn a londoni1 gyapjuaukciö SBilérd irányzata következtében az árak bzil&rdák, <fea m fiaié* fltekéí y. . Kö2^AZDA^Á<T . Hadlkdlcsőnkdtvény tulajdonosok szervezkedjünk érdekeink védelmére!

Next

/
Thumbnails
Contents