Prágai Magyar Hirlap, 1928. május (7. évfolyam, 101-124 / 1728-1751. szám)

1928-05-19 / 115. (1742.) szám

5 1928 májas 19, szombat. Klepetár drámai kitörésekkel védi húga becsületét Viselte-e Vörösmarty Margit medaitlonját Klepetár húga? — HaláStánc az alibi igazolása körül — Ismételt összecsapások az ügyész, a védő, Sihorsky és Klepetár közölt Prága, május 18. A Vörösmarty-pex fő­itárgyalása ikétnapi szünet után folytatódott és már délelőtt egymást váltották a drámai feszültségű izgalmas jelenetek. Seda, az ag­rárpárt szlovenszikói fő titkár a jelent ma meg tanuvallomástéteíre, továbbá Klepetár buga és barátnőt A tárgyalást az egyik esküdt ké­sése miatt csak tiz órakor nyitotta meg az elnök. Az első tanú Seda agrárpárti főtitkár volt, akit arra vonatkozólag hallgattak ki, hogy a Csorba-tónál találkozott volna mind a három vádlottal. A tanú azonban erre csak tagadó választ adhatott, mivel a vádlottak közül egyedül Michalkót ismeri ég csak arra emlékszik, hogy egyszer a Csorba-tónál beszélgetett Michalkóval. rA pontos dátumot azonban már nem tudja. Sikorskyt és Klepetárt egyáltalában nem is­meri. Elnök: Arra sem emlékszik, hogy mikor lehetett az a találkozás? Tanú: Talán 1926 nyarán. MichaJko: Julius 25 és 26-án volt. Láttam a főtitkár urat, Cserny dr. társaságában volt. Tanú: Igen, ez lehetséges. Megszólítottam Michalkót és kérdeztem, hogy mit csinál. Ügyész: Nem lehetett ez julius 16-án? Tanú: Nincs kizárva. Konffly vázseci aljegyző volt a következő tanú, akinek kihallgatását Midialko kérte ar­ra vonatkozólag, hogy látta Sikorsky ajaksé- rülését. Elnök: Ismeri Michalkót és Sikorskyt? Tanú: Ismerem mindakettőt. Sikorskyt Michalko mutatta be nekem. Elnök: Milyen sokáig tartózkodtak Vá- aseceoi a vádlottak? Tanú: Talán egy napig, azután az esti vonattal Liptószentmiklós felé utaztak. Elnök: Csak egyszer beszélt Sikorskyval? Tanú. Nem. Másodszor, amikor találkoz­tam vele, bemutatta nekem a feleségét. Elnök: Észrevett Sikorskyn valamilyen sebesülést? Tanú: Nem emlékszem. Kosztecska védő: Milyen a terep ezen a vidéken? Tanú: Mocsaras. Elnök: Vannak a vidékén vaddisznók is? Tanú: Vannak. Arra azonban nem em­lékszem, bőgj’- 1926-ban láttak volna ott vad­disznókat. Ezután kihallgatták Klepetár húgának barátnőit: Feirer Máriát, Bulletin Ilonát, Strauss Miladát. Az elnök kérdésére mind a hárman a leghatározottabban tagadják, hogy Klepetár Márián egy amerikai nyakéket lát­tak volna. „Margit ment a pénze után** Nagy érdeklődést váltott ki Strádal Bella kihallgatása, aki önként jelentkezett tanúval­lomásra. Elnök: Miért kérte kihailgattatását? Tanú: Én egy lakásszerző hivatalnál vol­tam alkalmazásban és Vörösmarty Margit la­kást keresett. Megadtam neki a Voglerné ói­mét. Vörösmarty Margit elbeszélte nekem, hogy itt van a vőlegénye és a sógora. Elnök: Nem mondta, hogy mi a vőlegé­nye foglalkozása? Tanú: Azt mondta, hogy tanár és szer­kesztő. Elnök: Később is hallott róla valamit? Tanú: Igen. Voglerné beszélte nekem, hogy ez a jóhiszemű leány tanácstalanul áll itt és a vőlegényének a viselkedése nem tet­szik neki. Egyszer Voglernénál megkérdez-' feni Vörösmarty Maa-gitot, hogy miért nem szakit Michalkóval, mire a leány azt mon­dotta. hogy szívesen szakitana, de ha már ennyi pénzébe került nekj a dolog, hát kár volna most az esküvőt vizbeejteni. Arra is emlékszem, hogy Voglerné telefonon érdek­lődött a Národni L/istynél Michalko után és ott azt mondották, hogy még a nevét sem is­merik. Egy héttel ezután az irodába jött egy férfi, akiben az újságokban megjelent fény­képek alapján Klepetárt ismerem föl. Érdek­lődött nálam, hogy hol lakik Vörösmarty Mar­git. Elnök: Hát az álesküvőről nem hallott semmit? Tanú: Vörösmarty Margit Vogíeruéhoz jött és azt mondotta, hogy már asszony. El­beszélte, hogy valamilyen magánhelyen volt az esküvője. Én nagyon csodálkoztam ezen, hiszen nekem is polgári esküvőm volt, de a városházán. Elnök: És részleteket nem mondóit el Vörösmarty Margit? Tanú: Azt móudótta, hogy már várta őket egy ur, aki összekötötte a kézéit é?> kijejea* tette, hogy törvényes házasok. Én akkor azt gondoltam, hogy talán valamilyen uj egyházi szertartás szerint adták őket össze és valami­lyen amerikai jellegű esküvő volt. (Derültség a hallgatóság körében.) * Elnök: Vörösmarty Margit nem mondotta azt, hogy Szlovenszkóra vagy máshová uta­zik? Tanú: Szlovenszkói útról nem beszélt, ellen­ben azt mondotta, hogy itt akar maradni Prágá­ban és már pénzt is adott egy villára. Vörös­marty Margit nagyon jószivü, hiszékeny teremtés volt. Fölajánlotta nekem a hajójegyét, mert én is Amerikába akartam menni. Ő volt! Az elnök felszólítja Klepetárt, hogy tegye föl szemüvegét. Megkérdezi a tanút, hogy meg­ismeri-e Klepetárt. A tanú sokáig nézi Klepetárt, azután határozott hangon jelenti ki: — Igen, 6 volt az irodánkban! Klepetár: Nem tudok róla, ezt a tanút soha nem láttam. Ügyész: Biztosan emlékszik? Tanú: Egész biztosan. Nagyon jó memóriám van. Kosztecska dr. urat is felismerem, pedig bal évvel ezelőtt láttam utoljára. Kosztecska dr. csodálkozva néz a tanúra. Tanú: Igen, igen, doktor ur, hat évvel azelőtt nagyon is jól ismertük egymást. Kosztecska védő (a hallgatóság nagy derült­sége közepette): Lehetséges, sőt valószínű. Michalko: Vörösmarty Margitnak Sikorsky szerzett lakást. Azt szeretném tudni, hogy mikor beszélt a tanú Klepetárral, délelőtt vagy délután. Tanú: Erre már nem emlékszem. Michalko: Pedig ez igen fontos, mert ha erra nem emlékszik a tanú, akkor nem mond igazat. Tanú: Határozottan felismerem Klepetárt. Készemről minden tévedés ki van zárva. Benda Szaniszló rendőrfőtauácsos a követke­ző tanú, akit a vizsgálati fogságban levő Farkas felől akar kihallgattatni az ügyész. Benda azon­ban bejelenti, hogy a hivatalos titoktartás alól nem mentették föl, s igy semmit sem mondhat. Ügyész: Farkas, ugyebár, valamilyen kémke­dési ügy miatt van letartóztatva? Tanú: Tgen. Chmelík védő: Nem emlékszik arra, hogy 1925 és 1926-ban Kassán valamilyen kémkedési ügyben folyt vizsgálat. A Venecin sikere. Az egészségügyi-hatóságoktól ajánlott mesterséges ásványvíz gyógyhatással. A napokban nyilatkozott E. Mainot dr., a párisi nagy kórházakban, a Venecin által elért nagy sikerekről a reuma, gyomor éa hátbántalmak terén* Azóta belföldi klinikákon is meg­vizsgáltak ezt a mesterséges ásványvizet és kimutatták annak elsőrangú hatását. Az a körülmény, hogy a Venecin kúra semmiféle egyébb diétákkal, a vagy kényelmetlenséggel nem jár és csak egy egyszerű ivókúra, nagyban hozzájárult annak elterjedéséhez. A cssl. köztársaságban 19540 szám alatt van védjegye bejegyezve és minden gyógyszertárban kapható. Prospektusokat és orvosi ajánlásokat ingyen küld: Eírzeuger chem.-phar.- Práparate „G E K A“ Ges. m. b. H. Palachéko 54. Prag-Karlin, Telefon 247-90. Detektívek ügyelik Klepetár védőjét ? Tanú: Igen, akkortájt vizsgálatot indítottunk egy kémkedési ügyben. Benda kihallgatása után Kosztecska védő tiltakozását jelenti be az el­len, hogy a lakását állandóan detektívek őriz­zék és minden lépését figyeljék. Klepetár apjának rehabilitása céljából, mivel a tárgyalás folyamán és az újságokban is olyan hí­rek jelentek meg, mintha Klepetár apját bün­tetésből bocsátották volna el az állami szolgálat­ból, felolvassa Srarnek akkori vasutügyi miniszter átiratát, amelyben Klepetár szolgálati érdemének teljes elismerése mellett küldi nyugalomba. A vasutigazgatóság hasonló levélben búcsúzik Kle­petár apjától. Végül bejelenti a védő, hogy Klepetár apját, az utóbbi napok újsághírei annyira megviselték, hogy nem tud megje­lenni a mai tárgyaláson. Lehetséges, hogy szombaton, vagy hétfőn megje­lenik. óriási érdeklődés mellett vauul be Klepetár Mária, a vádlott húga Klepetár lehajtja a fejét, rá sem néz a húgára. Az elnök még egyszer figyelmezteti a tanút, hogy nem köteles vallani. A tanú azonban vallani akar, mire megesketik. Elnök: Elsősorban arra válaszoljon, kapott-e a bátyjától ajándékba egy nyakéket? Tanú: Soha semmiféle nyakéket nem kaptam Janitól. Sikorsky: Kijelentem, még egyszer, hogy Kle­petár kisasszonyt sohasem akartam gyanúba hozni, ellenben fentartom eredeti vallomásomat, hogy láttam a nyakán a nyakékot. Elnök Sikorskyhoz: Hol és mikor látta? Sikorsky: Már nem emlékszem pontosan. Az utcán, a Nemzeti Színház, vagy a régi német szín­ház előtt találkoztam vele, még pedig Michal- koék párisi utazása után. A nyakék egy Mária-képet ábrázolt és üveg alatt volt. Tanú: Ilyen nyak éket soha sem hordtam. Nem engedem a nővéremet... Klepetár: Nem engedem a nővéremet... Kosztecska védő: Amikor a vizsgálóbíró előtt szembesítették Sikorskyt a tanúval, nem emléke­zett arra, hogy milyen volt ez a nyakék. Miért nem moudtotta ezt meg már akkor? Sikorsky: A vizsgálat folyamán nem akartam megmondani, mert Klepetár még a rendőrségen arra kórt engem, hogy ne keverjem az ügybe a a húgát. Klepetár idegesen felugrik a helyéről és ma­gából kikelve kiáltja: „Ez ellen tiltakozom../* Mondatát nem tudja befejezni, mert az elnök leinti. Klepetár leül a helyére és újból emelt hangon mondja: „Ez hazugság". Az elnök másod­szor is rendre utasítja. Az ügyész indítványára felolvassák a szembe­sítés alkalmával fölvett jegyzőkönyvet. Kosztecska védő: Hát íme, a bizonyíték. Ak­kor nem tudta Sikorsky, hogy hol találkozott a tanúval, most iupg határozottan emlékszik. Ügyész: Sikorsky, mondja meg, hogy egyálta­lán miért tett említést erről a nyakékről? Sikorsky: A rendőrség nem tudta kinyomoz­I Tabarin Palais de Oanse u Mysiíkú | e nemben Prága legnagyobb vállalata Elsőrangú műsor t Bel- ős küllőid?, boroli eredeti üvegekben cs negyedlitcrenliént j MüvéwÁ saxofon-orcl'ester A közönség finco ni, hogy hol vannak Vörösmarty Margit dolgai. Beismerő vallomásomban minden felszólítás nél­kül 1927. szeptemberében megmondottam, hogy a nyakéket hol láttam, sőt én adtam meg Csisar rovának címét, akinek közreműködésével elzálo­gosítottuk a Margit holmiját. Ez mind be is bi­zonyosodott. Ügyész: Ez igaz. Sikorsky vallomása alapján tudta meg a vizsgálóbíró, hogy Csisarová zálogo­sított el egyes értékeket. Chmelik védő (a tanúhoz): Hordott egyálta­lában a nyakán valamilyen ékszert? Tanú: Igen, de csak egy gyöngysort. Sikorsky és Klepetár nagy összecsapása Sikorsky: Ismételten hangsúlyozom, hogy minden gyanusitgatás nélkül mondottam azt, hogy láttam Klepetár kisasszonyon a nyakéket. Klepetár újból felugrik a helyéről, izgatottan hadonászik és az esküdtek felé kiabál: — Esküdt urak, tiltakozom ez ellen ... Ügyész (idegesen): Maga nem tiltakozhatik! Klepetár: Nem tűrhetem, hogy ez az ember beszennyezze húgom becsületét! Elnök: Nem tűrhetem, hogy ilyen hangon be­széljenek ... Sikorsky felugrik a helyéről: Tisztelt esküd­tek! Már több Ízben előrebocsátottam, hogy nem akartam meggyanúsítani ... Elnök: Elég legyen már ebből. Figyelmezte­tem Klepetárt, hogyha még egyszer igy viselke­dik, megbüntetem. Kosztecska védő: Sikorsky, látta Vörösmarty Margiton is ezt a nyakeket? Sikorsky: Igen. Az érem elülső oldalán egy Mária-kép volt A hangulat ismét lecsillapul s az elnök meg­kérdezi a tanútól, hogy tudja-e, miért utazott a bátyja Párisba. Tárnia: A ezokofetia kongresszus előtt nálunk volt Michlaltoo és Sikorsky s akikor beszélgetitek először a párisi utazásról. Hegy miért akartak utazni, nem tudom. Elnök: Milyen viszonyban volt apja a bátyjá­val ? Volt ne közöttük gyakran veszekedés és miiért? Tanú: Igen, néha összevesztek, mert az apám mlegdoijgáílHia, hogy későin jön haza. keveset tanul és gyakran elmartad. Elnök: Előfordult, begy egy, vagy több napig nemi jött haza a bátyja? Tanú: Megtörtént, hegy egy éjszakát neon töl­tött odahaza, de azt teljesen kizártnak tartom, hegy hosszabb ideig távol maradt volna. Elnök: Milyen viszonyban veit ön Michalko- val? Leveleztek egymással, ugye? . Tanú: Talán kétszer beszéltem vele s levele­zésiünk nagyobbrészt bátyám ügyeire vonatkozott. Elnök: Nem kereste Mdbalko a maga barát­ságát, éppien úgy, mint a többi nőkét? Tauu: Azt nem tudom. Bizalmam volt Midhal- ko'hoz, miért azt hittem, hölgy az ő befolyása alatt bátyáim ismét rendes életet fog élni. Ezután az ügyiész keresztkjérdések alá veszd a tanút. Sokszer átíüzesedik a hangulat, amelyet' Kosztecska védő közbevetett kérdésekkel igyek­szik békés mederbe terelni. Ügyész: Azt mondotta, hogy néha elmaradt a bátyija. Az első kihallgatása alkalmával viszont azt állította, hogy éjszakára sohasem maradt ki. Tanú: Én akkor nem emlékeztem biztosan mindenre. Főesküdt: Emlékszik arra, miikor volt az a nagy összetűzés apja és bátyja között? Tasm: Igen. Valamilyen pénzösszegről ' volt sző. Julius 16-án apáimmal Bartosek irodájába mentem egy meghatalmazással. Erre a dátumra később figyelmeztetett bennünket Bartosek dr. ur. Kérdések egéfrogőjában Siegel sz&v&zóbiró: Tud arról az ajánlott le­vélről, mely Berlinből visszajött? Tanú: Igen. A bátyám íróasztalában találtam és letartóztatása Után fel is bontottam. Siegel szavazóidról Olvasott egy levelet, mely­ben többek között az is volt, hogy vér nem váilik vízzé? Tanú: Igen, ezt a lervelet olvastam. Ügyész: Milyen leveleket adott át Sóhulz Lujzának? Tanú: A magánleveleimet. Az elnök felolvassa Midialkomak a tanúhoz tet két levelét, amelyben szidja Klepetárt, hogy hazudik és nem akar rendes életmódot élni. A tanú egyáltalában nem emlékszik vissza, hogy ilyen leveleket kapott volna. Michalko: Én csak azért Irtaim ilyen hangú leveleket, hogy közelebbről megismerjen engem a tanú, mert hiszen ama kért engem, hogy vigyázzak a bátyjára, és igyekezzem a Kővárévá,v&l való viszonyt megszakításig vinni. Elnök: A levél hangneméből és a megszólt- tűsből arra lehet következtetni, hogy újabb női ismeretséget akart kötni, mint sok más nővel. Michalko: Nem, nem, einök ur, ilyen szándé­kom nem volt a tanúval. ügyész: Mennyi' pénzt vitt magával a bátyja Párásba és kió volt ez a pénz? Tanú: Nem emlékszem, hogy mennyi volt, ta­lán az apám adott neki. Ügyész: Hiszen itt azt mondották, hogy a maga hatezer koronáját vitte magáival? Tanú: Erről n/em tudok. Az apám valószínűleg az én tudtom nélkül’ adta ezt a pénzt. »A vér nem válik vízzé .. Ügyész: Nem lúd arról1, hogy apja a per fo­lyamán Valakitől bizalmas információkat kért? Tanú: Nem, erről nem tudok semmit. Ügyész: Hát, arról nem tud, hogy Bartosek dr. interveniált Viiskoveiky képviselőnél? Tanú: Erről sem tudok. Ügyész: Azt a levelet, amelyben arról Vám szó, hogy vér nem válik vízzé, megs antmisitette. Nem semmisített meg más kompromittáló leve­leket is? Tanú: Határozottan nem. Ügyész: Nem örült annak, hogy a rendőrség a házkutatás alkalmával semmiféle terhelő adatot nem talált? Tanú: Egyáltalában nem örültem, julius Elnök: Honnét emlékszik arra, hogy julius 16-án irta alá bátyija a meghatalmazást? Tanú: Julius 13-?éai valamilyen fizetési felszó- litást kapott az apám s ezt az összeget a bátyám részére nem akarta kifizetni. Erre másnap elmen­tünk a meghatalmazással Bartosek ügyvédi iro­dájába. Én az irodában nem voltam, hanem az ultrán vártam apámra. Elnök: Miért nem ment bátyja az ügyvédhez, erről adjon felvilágosítást? Tanú: Azt hiszem, apám meg akart győ­ződni arról, hogy tényleg van-e valamilyen követelése a bátyámnak. Klepetár: Aznap esedékes volt egy ko.ve-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents