Prágai Magyar Hirlap, 1928. május (7. évfolyam, 101-124 / 1728-1751. szám)

1928-05-19 / 115. (1742.) szám

3 1928 május 19, szombat. Festői tarkaságig népviseletben százezer főnyi aarártőtnes tüntetett tegnap Prágában A Kivonulás három is fél ára hosszat fartőit - Tffbb mint százhúsz rezesbanda hozott ciginvzeiteliar hízóit ropogás csárdásakat Hodzsa magyarjainak — AlapMőieiefel a HradzsiiHéren Prága, május 18. Tegnap zajlottak le a (prágai egyhetes agrárkongresszus főünnepsé­gei. Az áldozócsütörtököt ünneplő főváros, amelynek különös érzéke van a nagy tömegek fölvonulta fásával járó kongresszusok megren­dezéséhez, nagy rokonszevvel fogadta a hatal­mas idegenforgalmat. Legalábbis ötvem-hat- ivanezerre tehető az a tömeg, mely e napok­ban főleg Szilovenszfcóról és Ruszinszkóról Prágába rándult. Persze, az agftárpárti keretek elmosódtak a nagy vendé gforgalmban, meri a gazdasági kiál­lítás és az olcsó, sőt ingyenes utazási al­kotom olyanokat is vonzott Prágába, akik­nek az agrárpárthoz igen kevés közük van. Rengeteg volt például az irat-táskás kisgazda. Prága utcáin úgyszólván csak szlovák szót hal­lani. Sok a kirándulásra vágyó hölgy, főleg tanítónők. A legtöbb résztvevő csak kirándu­ló, aki először és utoljára látja Prágát. Bandériumok, Sarka népvsseSeGefc és lovas amazonok Az ünnepségek főpontja a töm egfölvo mú­lás volt. Mintegy százezernyi ember vonult vé­gig nyolcas és tizenkettes sorokban a Véne él- térén és a főutcáikon végig egész a Várig. Az utcák föl voltak lobogózva s két helyen a nyílt utcán tribün állt az agrár előkelőségek és más vendégek számára, hogy a menetet magasról nézhessék végig. A Vencel-téri tri­bünön az amerikai, angol, francia, svájci és más követségek és a külföldi sajtó reprezen­tánsai, továbbá Englis 5 Krofta miniszterek, Scheiszl, a köztársasági elnök irodájának fő­nöke, Kramár s más törvényhozók foglaltak helyet. Délelőtt kilenc órakor indult meg a me­net, melynek élén egy közel háromezer főből álló vidéki lovasokból álló bandérium ha­ladt négyes és hetes sorokban. A lovak pa­táinak dobogása fél óra hosszat tartott. A legérdekesebb látvány volt a morva lo­vas amazonok csoportja, akik fétfiülésben ülték meg a lovat. A bandérium nyomában az agrárpárt orszá­gos végrehajtóbizottságának tagjai mentek gyalog az agrárminiszterekkel az élükön. Utánuk egy hatalmas fúvós zenekar követke­zett, melyet a jugoszláv és bolgár agrárkül­döttség és prágai orosz emigráns „agráriusok" követtek. Most jött a végeláthatatlan festői öltözetű népviseletben diszlő földnépe. Mint valami eleven néprajzi kiállítás, úgy hatott a kígyózó tömeg hullámzása. Elől a ruszinszkóiak ha­gyományos kifordított subáikban és szijjas bocskoraikban. Minden vidék külön város jel­ző táblával, zászlókkal és jelmondatos lobo­gókkal. Nem kis feltűnést keltett, hogy a ruszinok közt c&ak két kaftános nagysza- kállu zsidó földmives haladi. A tömegben rengeteg a zenekar. Valaki elhatározta, in -y megolvassa őket. Százhúsz­nál azonban 1 'lezavarodott és abbahagyta. Persze rezesbandák. Csupán Hodzsa ma­gyarjainak élén haladt egy cigánybanda. Rus Etruszké uitáp Szlovenszkó jklöiv étke­zett. Minden helyi csoportban elől nemzeti vi­seletű lányok és férfiak, utánuk a „köznép". A szlovák lányok festői viseleie általá­nos feltűnést keltett. Szimpompájukkal egyedül csak a morva nők öltözéke vetekedhetett. Viszont a férfiak közt a morva legények vezettek, akiknek nőiesen tarka mellényei és bokrétás kalapja rendkí­vüli módon Tikit. Hodzsa magyarjai A keleti és nyugati szlovákok közé ókel­ten szorongtak Hodzsa magyarjai és azok a magyarok, akik az ingyenutazás és Prága ol­csó megtekintése kedvéért beálltak az agrár­ünnep stáb 'z A 'közé. Egyedül őnekik volt ci- gánybanr ? jk. Ropogós magyar csárdáisolcat neveztek ki indulóknak s ennek hangjai mel­lett vonultak el az idegen tömegek között. A jó csehek sehogysem tudták megérteni, hogy lehet menetközben nagybőgőn játszani. A cseh fölvonulók csak nazdart kiáltoztak, a magyaroké volt az egyetlen csoport, amelyik énekszóval haladt. Mikor a prágaiak észre­vették a magyar csoport feliratos lobogóját, amelyen fehér alapon vérvörös betűkkel a kö­vetkező zengzetes jelszó állott: Mi Madary zu- staneme verni nasi Cekoslovenské Republi- ce! — Éljen a köztársasági földmivespárt! — abbahagyták a nazdar kiáltozását és „eljént" kiáltottak. A fölvezetés azonban kissé szür­ke és szomorú volt, a nagybajszai magyarok bajsza lefogott. A Svehlát éltető zászlóit vivő például igen bizonytalan léptekkel dühöngött a tömegmámor és egyéb mámorok terhe alatt. Közben a permetező eső is meglehető­sen lehütötte a kedélyeket. Mire a morvák és a vidéki csehek után a hivatalnokokból álló prágai „kisgazdák" menetiére került a sor, már senki sem volt kiváncsi rájuk. A hosszú fölvonulás fél egykor ért véget. Svehláról megemlékezve az agrárpártról a következőket mondta: Uraim, Önök képviselik a számbelileg legerősebb politikai pártot. A demokrá­cia világában a számbeli erő kötelezett­ségeket jelent. Örülök annak, hogy Önök tudatában vannak politikai előjogaiknak és készséggel vállal­ják kötelezettségeiket. Ahol a csárdás a közös nyelv A délután folyamán a mezőgazdasági kiállításon volt nagyon eleven élet. Mintegy, százharmincezer látogató nézte meg a kiállí­tást. Itt a ruszinszkői rész volt a leghango­sabb. A kiváló ruszinszkói borok nagyszerű kedvre hangolták még a prágai sörrajongó­kat is. A látogatók zöme azonban szlovák, ruszin és magyar. Az egész társaság egymás közt jórészt magyar nyelven beszél, ez a diplomá­ciai nyelv, melyen legkönnyebben meg­értik egymást. Hasonlóan közös nyelv a cigánymuzsika, mely szakadatlanul húzza egymásután a jobbná!-jot>b ropogós csárdásokat. A csárdás is közös kifejezési formája a három őslakos nemzet testmiivészetének. A csehek meleg kíváncsisággal nézik a tü­zes táncot és próbálgatják a délceg mozdula­tokat. Nehezen megy: csak néhány mozdula­tot tudnak belőle karikirozni. Idegen az ő vérmérsékletüknek. A vár udvarán A fölvonulás végállomása a Vár volt. A Scihwarzenberg-palota előtt hatalmas tri­bünt emeltek. A tribünön a kormány képvi­seletében Srámek, Srdinko, Udrzal, H-odza és Novák miniszterek álltak. Érdekes, hogy sem a szlovák néppárti miniszterek, sem a Bodzával harcban álló Srobár nem mutatkozott az egész ünnepségen. Itt volt Rozsypal ruszinszkői alkormányzó, Hácha, a legfelsőbb biróság elnöke, Pospisil, a nemzeti jegybank kormányzója. A diplomáciai kar élén megjelent Ciriaci nuncius. A lovasok és gyalogosok diszmenete közel két óra hosszat tartott a tribün előtt. Itt ün­nepélyesen letették a Szántővető Przemysl emlékoszlopának alapkövét. Az ünnepi be­szédet Srdinko földmivelésügyi miniszter tartotta, aki a Przemysl-dinasztia történetét méltatta, majd a ruszinok nevében Sceresky beszélt, végül Hodza mondott nagy politikai beszédet, melyben azt hangoztatta, hogy a cseh és szlovák földmivesek többé nem kí­vánnak szolgálni idegen urat. Bejelentette, hogy hasonló emlékművet Kassán és a Duna mentén is föl fognak állítani. Ez utóbbi azt fogja jelképezni, hogy: „Szilárdan őrt állunk a Dunán!" A köztársasági eBnök, aki különben hasonló ünnepségeken, mint például a szokolkongresszuson és a munkás­olimpiádon személyesen r észtvett, ez alka­lommal orvosai tanácsára Lanában maradt s ott fogadta az agráriusok tisztelgő küldöttsé­gét. Az elnök a küldöttség üdvözlésére diplo­matikusan válaszolt. Przemyslt méltatta s Rosche MépuIsíI© lemondása folytán a német ellenzik politikája élesebbre fordul Prága, május 18. A német nemzeti párt országos párt vezetősége csütörtökön ülést tartott, amelyen Rosohe képviselő azon is­meretes kívánságát tárgyalta, hogy a kép­viselő mint pártonkivüli politikus megtart­hassa német nemzetipárti mandátumát. A pártvezetősóg állást foglalt Rosche ké­relme ellen, mire Rosche bejelentette, hogy a mandátumot a párt rendelkezé­sére bocsátja. Brunár szenátor, országos elnök sajnálatát fejezte ki Rosche elhatározása fölött, meg­köszönte a pártvezetőség nevében Rosche eddigi tevékenységét abban a reményben, hogy a jövőben is karöltve fog haladni volt pártjával. Rosche kijelentette egyes német újság­írók előtt, hogy a szudétanémet nép egysé­gének gondolatát nem ejtette el. Nemcsak a német kormánypártok, ha­nem a német nemzeti párt is megaka­dályozza az egység megvalósulását, különösen az országos és járási képviselő­testületi választásokra vonatkozó határoza­tával. Rosche félreállása kisebbségpolitikai szempontból jelentős és előnyös fordulatot jelent. Ezzel ugyanis a helyzet egy fokkal tisztázódott, mert a német polgári ellenzék élesen a né­met kormánypártok ellen fordult s így egy erőteljesebb ellenzéki kisebbségi politika veheti ismét kezdetét, amiben a né­met ellenzék párhuzamos utón haladhat a magyarság pártjaival. A bresciai szocialisták üsszeeskflvésl bünpere Róma, május 18. A római kivételes bíró­ság előtt ma kezdődött meg a hét maximalis­ta-szocialista pőre. A vádlottak között van Viotto volt képviselő is. A szocialistákat az­zal vádolják, hogy 1926-ban Bresoiában titkos gyűléseket tartottak és az osztálygyülöietet szítva a polgárságot bele akarták vinni a for­radalomba. Akkoriban ötven embert tartóz­tattak le, azonban a hét szocialista vezér ki­vételével a többit az előzetes vizsgálat fo­lyamán szabadonengedték. I Telefon: 20S19 Telefon: 23S19 Málus TS~2öl ui változatos műsor: f | SS JE C? nr H® A. ~W M HL Sj IW Soha még nem látott! 20 attrakció 20 J Praha R, EB&S»ná S Szabad bemenet csafc a Seet Pavilonban I

Next

/
Thumbnails
Contents