Prágai Magyar Hirlap, 1928. május (7. évfolyam, 101-124 / 1728-1751. szám)

1928-05-12 / 110. (1737.) szám

f " •; • Mai HtMink 12 oldal Előfizetés! ár: évente 300, félévre ISO, A Szlovenszkói és rUSZÍnSzkÓi ellenzéki pártok ^e^kMrtS*é9^r*9a Panská u»ce n,í»S*'"mS2tl“:Srlm' H-M politikai napilapja £iiTS5iSÍ£SJ3íií1í tantor lkait kroAo, abA A szlovenszkói magyar ügyvédek szabadsága Irta: Törköly József dr. ügyvéd, szenátor, a magyar nemzeti párt országos elnöke Olvastam, hogy a szlovenszkói ügyvédi ka­mara kérdésével foglalkozott Pozsonyban a briin- ■ ni és prágai ügyvédi kamarák állandó választ­mánya. Olvastam, hogy azon a pozsonyi ülésen késve bár, de megjelentek a turócszentmártoni ügyvédi kamara kormányilag kinevezett választ­mányának a kiküldöttei is és hogy azon a szlo­venszkói ügyvédek szövetsége is képviselve volt Olvastam, hogy azt határozták, hogy a megalko­tandó uj ügyvédi törvénybe és ügyviteli szabály­zatba fel kell venni egy oly rendelkezést, amely kivételt statuál az általános szabály alól s ki- í : mondja, hogy a szlovenszkói ügyvédi kamara nem j .választhat szabadon, mert az ügyvédi kamara el- j nőkét alelnökét és választmányának felét csak a | szlovák ügyvédek közül lehet, illetve szabad \ megválasztani. Állítom és az igazságügyi minisztérium vagy '■ a turócszentmártoni ügyvédi kamara hivatalos J statisztikával igazolhatja, hogy a szlovenszkói és j ruszinszkói ügyvédség nagy többsége magyar, j Állítom, hogy ennek az ügyvédségnek a nagy többsége az 1919-ben és 1921-ben megtartott nép- számláláskor magyarnak vallotta magát. Igen előkelő államférfia a köztársaságnak mondotta nem régiben, hogy a demokrácia egyen­lő a többséggel. De az is tanítják, hogy a de­mokrácia lényege az önkormányzat. A többség akaratát tehát, mikor annak törvényes alapja van, a demokrácia mindenképp kell, hogy res­pektálja. És a demokrácia az kell, hogy az önkor­mányzatot megtestesítse éspedig a többség akara­ta értelmében. Lehetetlennek tartom tehát, hogy a prágai és brünni ügyvédi kamara állandó választmányé-* nak állítólagos határozata — még ha ahhoz a tu- { rócszentmártoni kamarának kinevezett, tehát a j kormánytól függő választmánya, avagy annak ki- ! küldött tagjai és még ha a szlovenszkói ügyvéd- ? szövetség állásfoglalásra jogosult vagy nem jogo- j • sült. képviselete hozzá is járult volna ahhoz, az igazságügyi kormány részéről elfogadtatnék. Masaryk köztársasági elnök ur mopdta lég- ! utóbbi húsvéti interjújában a csehekre vonatko- j zólag, ogy a demokratikus többségi elv szerint j az övék az állam vezetése. Nyugodtan mondhat- í juk tehát mi magyar ügyvédek ugyanezen ala­pon, hogy a demokratikus többségi elv szerint a szlovenszkói ügyvédi kamarában a mienk kell, hogy legyen a kamara vezetése! Természetes, hogy ennek a vezetésnek a törvények korlátain belül kell maradnia, vagyis minden államellenes tendenciától, minden politikától mentesnek kell lenni, a törvényeket és törvényerejű rendelete­ket be kell tartani és szigorúan ügyelni kell ár- i ra, hogy a faj, nyelv és v ~ lláskiilönbségre való ] tekintet nélkül érvényesüljön az az elv, hogy az ügyvédi kamara tagjait egyforma jog illeti és egy­forma kötelesség terheli. A szlovenszkói és ru- ] szinszkói ügyvédi kamara vezetése, mivel annak (< a többsége magyar, csak altkor lehet nem a szlo- ! i venszkói és ruszinszkói magyar ügyvédek vagy j l nem teljesen a szlovenszkói és ruszinszkói ma- : i gyár ügyvédek kezében, ha ezt az ügyvédi kama- j i ra többsége maga is igy akarja. De azt, hogy ! l másként ne akarhassa, illetve, hogy muszáj azt j ] akarnia, hogy az elnök, az alelnök, a fegyelmi ta- ; náes elnöke és a választmány- tagjainak a felek szlovák nemzetiségű ügyvéd legyen, nem lehet ■ j hatalmi szóval megrendelni! Nem lehet ezt aj] csehszlovák demokratikus köztársaságban még í; •törvénnyel sem megtenni, mert az alkotmány I. ! j cikke kimondja, hogy az alkotmánylevéllel, an-j • nak részeivel ellenkezésben álló törvények ér- ; i vőnytelenek. Az alkotmány bevezetése kimondja, j hogy a csehszlovák köztársaság a nemzetek kö- ! < zösségének den -kratikus és haladó szellemi tag- I ja akar lenni. A 2. §. pedig kinyilatkoztatja, hogy '; a csehszlovák állam demokratikus köztársaság. < Ebből kétségtelenül következik, hogy mindazon ] törvény, amely a demokrácia megtagadását, illet- ' < ve érvényesülésének akadályát tartalmazza, ellen- ! 1 kezik az alkotmánylevéllel s igy érvénytelen. Az 1 érvéuytelenséget, ha a meghozandó törvény a [ i Géni, mágus 11. A népszövetség főtitkári hivatala ma kapta meg a nankingi kormány május 10-iki keltezésű táviratát, amelyben Nanking indítványozza a népszövetségi ta­nács égj behívását. A sürgöny igy szól: „Vesszük magunknak azt a bátorságot, hogy figyelmét ráirányítsuk arra a tényre, hogy Kína területi épségét és függetlenségé t brutális módon megsértették és az a tá­madó cselekedet, amellyel Japán Kína ellen lépett fel, a nemzetek közötti békét a leg­nagyobb mértékben veszélyezteti Kérjük önt, hogy a népszövetségi paktum 11. para­grafusa értelmében a lehető legsürgössebben hívja egybe a népszövetségi tanácsot. Ezzel kapcsolatban megkeressük a népszöve tséget, szólítsa fel Japánt, hogy az ellen­ségeskedést azonnal szüntesse be ég csapatait vonja vissza. Ami a kérdés végleges sza­bályozását il’fjfi, a nemzeti kormány teljes tudatában van igazának és minden pilla­natban kész arra, hogy az ügy méltányos szabályozása céljából nemzetköz vizsgálatot rendeljenek el, vagy pedig döntőbíróságot bízzanak meg. Tan Yenkai." A nankingi kormány táviratát a népszó yotség főtitkára azonnal közvetítette a ta­nácstagokhoz Miután Kínát a népszövetségi tanácsban a pekingi kormány delegátusa képviseli, a tanács intervenciója csak akkor következbetik be, ha a pekingi kormány is csatlakozik a nankingi kormány lépéséhez. Egyelőre azt várják, hogy Japán ellennyilat­kozattal fordul a népszövetségi tanácshoz. Csinanfu, május 12. Rendkívül heves harcok után a Japán csapatoknak sikerült a nagy szívóssággal védelmezett kínai állásokat áttörni és a Csinanfut megszálló nemzeti kinai katonaságot a fallal körül­vett Tatnan városrészbe visszaüzni. A kinai csapatok, amelyek rendkívül fe­gyelmezett módon harcoltak, a legerélye­sebb ellenállást tanúsították és a japánok­nak csak többszöri kísérlet után sikerült támadó vonalukat az ellenséges vonalakig előretolni. A japánok rohama azért sem bontakozhatott ki gyorsabban, mert a rohamesapatoknak nem állott elegendő kézigránát rendelkezé­sükre. Csinanfu városának mintegy a fele van a japán csapatok kezén. A támadó akció befejezése után az ellenséges seregek vezérei fegyver- szünetben állapodtak meg és tárgyalásokat folytatnak a Csinanlfuban még fegyverben álló kinai csapatok leszere­lésére vonatkozólag. Mintegy kétezerfőnyi nemzeti katonaság van még Csinanfüban. A tárgyalások idején a még kinai kezekben lévő városrész felett kínai repülőgépek ke­ringtek és röpcédulákat dobtak alá, amelyek felszólítják a védő katonaságot, hogy ne te­gyék le a fegyvert, hanem tartsanak ki to­vábbra is. A kinai parancsnok hosszabb ideig makacsul megtagadta annak a japán követelésnek teljesítését, hogy csapatai meg­adják magukat, végül is a kereskedelmi ka­mara tanácsára e..na!ározta, hogy nem foly­tatja tovább a harcot. A japánok ezzel az egész városnak és közvetlen környékének urává lettek. A1 Csingtau-'-Gsinanfu vasútvonaltól délre elte­rülő tizkilométer szélességű öv megtisztítása folyamatban van. Azokat a különböző délki- nai osztagokat, amelyek az övből még nem vonultak ki, a japánok lefegyverzők. Egyes osztagok heves ellenállást tanúsítanak és több helyütt ütközetre is került a sor, amelyek kö­zül egyik-másik még most is tart. London, május 11. Pekingi jelentés sze­rint az északi csapa/tok beszüntették a déliek ellen való előnyomulást és minden fronton Kalgan irányában visszahúzódnak. London, május 11. A Morning Post tien- csini jelentése szerint Csankajszek, a nemzeti sereg főparancs­noka és Huanu, a nankingi kormány kül­ügyminisztere beadták lemondásukat. C'sankajszek helyébe Fengjusziang tábor­nok lép, míg a külügyminiszteri tárcát Wansentin veszi át. London, május 11. A Daily Telegraph sabghai jelentése szerint a városban plaká­tokat ragasztottak ki, amelyek az idegeneket felszólítják Kina elhagyá­sára. Tőbbhelyütt a ikináxak és az idegenek kö­zött összeütközésre került a sót, mire a kül­földiek a japán őrségek beavatkozását kérték. London, május 11. A Daily Telegraph szerint a japánok a nagyhatalmakat megke­resték, hogy járuljanak hozzá, miszerint ők Tiencsán körül egy hétmértföldnyi kiter­jedésű érdekterületet létesíthessenek. meghatározott indítvány folytán az alkotmánybí­róság elé kerül, ez a biróság Ítélettel kell, hogy megállapítsa. 1 És ennek igy is kell lenni, mert hiszen a de­mokrácia lényege az önkormányzat. És micsoda önkormányzat az, ahol az önkormányzati testület tagjainak elő van Írva, hogy az egyenjogú tagok közül az egyenjogú tagoknak a kormányzást in­téző tagokat nem lehet szabadon megválaszta­niuk, hanem csak annyi „szabadság" van engedé­lyezve, hogy bizonyos előre meghatározott tago­kat szabad megválasztani vezetőkként?! De a saint-germaini törvénybe becikkelye- zett szerződés és az alkotmány 128. §-a kimond­ja, hogy: ,,a vallási, hitbeli, felekezeti és nyelvi különbség egyik csehszlovák állampolgárnak sincs akadályára az általános törvények korlátái közt, nevezetesen a közszolgálatba, hivatalokba és tiszt­ségekbe való lépés tekintetében, vagy valamely mesterség vagy hivatás gyakorlása tekintetében". Az ügyvédi kamarai elnökség, alelnökség, a fe­gyelmi tanács elnöksége a „tisztség" fogalma alá tartozik. Lehetséges-e tehát a saint-germaini szer­ződés mint csehszlovák alaptörvény rendelkezése ellenére a szlovenszkói magyar, vagy a zsidó val- lásu magyar, vagy német ügyvédeket ezen tiszt­ségekből kizárni, mikor ez a szerződés kimondja, hogy a rendelkezésével ellenkező törvény hatály­talan? De nem alkotmányellenes volna-e egy ilyen intézkedésnek törvénnyel való kimondása? A saint-germaini szerződés 1. fejezetének 8. §-a, — amelyet a csehszlovák köztársaság tör­vényileg becikkelyezett, — alaptörvényi szankció alatt úgy rendelkezik, hogy a területi, vallási vagy nyelvi kisebbségekhez tartozó csehszlovák állampolgárok jogilag és tényleg ugyanolyan bá­násmódban fognak részesülni és ugyanolyan pol­gári jogokat fognak élvezni, mint a tóbbi cseh­szlovák állampolgárok. Hát egy oly ügyvédi rend­tartás, amely Csehországban, avagy Morvaor­szágban tiszta ügyvédi autonómiát ad, Szloven- szlióra és Ruszinszkóra nézve azonban kimondja, hogy elnöknek, alelnöknek, a fegyelmi tanács el­nökének stb., magyar ügyvédet vagy zsidó vallá- su magyar ügyvédet nem lehet megválasztani, nem világos megsértése-e az egyenlő elbánás a saint-germaini szerződés által nemzetközi véde­lem alá helyezett kötelezettségének? A mi álláspontunk az, hogy a magyar ügy­védségre nézve az, hogy a magyar nemzeti ki­sebbséghez tartozik, semmiképpen se szabad, hogy hátrányos, illetve az ügyvédi önkormányzat­ban való érvényesülésben akadály legyen! A magyar ügyvédség jól tudja azonban azt is, hogy mindig a legkiválóbbat és a legméltóbbat kell a vezetéssel megbízni, illetve a közbizalommal megtisztelni. És ha egy szlovák ügyvéd a szloven- szkói ügyvédség között a legkiválóbb és legmél­tóbb, akkor reá fogja adni a szavazatát erre az ügyvédre, dacára, annak, hogy nem magyar, De —b——anikiim ibm—i mi ha a vezetésre legméltóbb ügyvéd magyar, akkor arra fog szavazni. A magyar ügyvédek álláspontja törvényes, jogos és igazságos. És éppen az^rt megingathatat­lan, Ennek az álláspontnak a diadalra jutásáért minden magyar ügyvédnek össze kell fogni és minden törvényes utat és eszközt igénybe kell venni. Nem hiszem, hogy a szlovenszkói ügyvéd- szövetség belement volna a hirdetett határozat­ba, még kevésbé hiszem, hogy erre jogosultsága lett volna. De ha megtette volna mégis, akkor a magyar ügyvéd:’- kötelessége a szlovenszkói ügyvédszövetség rendkívüli közgyűlését azonnal, összehivatni és annak a vezetőségnek, amely ezt megtette, a leghatározottabb rosszalást és bizal­matlanságot kell kifejezésre juttatni és a lemon­dásukat kell kikényszeríteni. A rendkívüli köz­gyűlést különben mindenképpen össze kell hi­vatni és azon a leghatározottabban tiltakozni kell a tervbevett jogfosztás ellen. És ha ezt a magyar ügyvédség nem tudja keresztülvinni, akkor ott kell hagyni az egész ügyvédszövetséget és más alakulatban kell az ügyvédi szabadság és autonó­mia érdekében lefolytatandó jogos küzdelmet diadalra juttatni. Mert a magyar ügyvédek örök szégyene lenne az, hogy ha csak hallgatásukkal is hozzájárulnának ahhoz, hogy nekik kevesebb szabadság dukáljon, mint a köztársaság más,nem­zetiségű ügyvédeinek. Cselekedjünk tehát. ^ _ A nankingii konnány Santung ügyében Csinanfu! elfoglalták a Japánok — 1 Ispán csapatok és a deli kínai seregek kóziít Jelenleg fegyverszünet van

Next

/
Thumbnails
Contents