Prágai Magyar Hirlap, 1928. április (7. évfolyam, 78-100 / 1705-1727. szám)
1928-04-08 / 83. (1710.) szám
32 1*28 április 8, rasfengp,' A Csehszlovákiai Magyar Testnevelő Szövetség jövő munkája Irta: Vámár Ernő Kjwa*. ! 838- hUÉVét. Ar elmúlt 1927. elterülőnek sporttörténetí *rempontból legkiemelkedőbb és legjelentősebb aktusa kétségtelenül a csehszl. MTSz-nek megalakítása, a két fundamentumokat lerakó közgyűlése volt. Bármily egyszerűnek, szinte természetesnek és sima kifejlésiinek látszik, — úgy madártávlatból, — hogy egynéhány sportember, sőt sportrajongó összeült és életre hivia ezt a legfelsőbb fórumot reprezentáló magyar szövetséget, bátran állíthatom, nem volt könnyű mesterség, nem volt akadályüélküli egyszerű irásmuka. Sok-sok tervezgetem. vitatkozás, az alapvető irányelveknek okos kiifraidálása, elméleti és gyakorlati téglahor- dás előzte meg, majd a részleteknek megrágása, a reális adottságoknak beillesztése egy mindent átfogó sportförum ezernyi összetevője volt komoly sportsmanek higgadt stúdiumának tárgya. „Múlta túlit feeitque, sudaeit et öleit!...“ Sók és nagy izzad ásnak meglőtt az eredménye, befuttatott a Csl. MTSz-nek alapszabálya az illetékes hatóságok utján a minisztériumba, megejtették azóta már másodízben is a vezetőségi választásokat és Rérar István földbirtokosban — minden bán álás és udvariassági frázis nélkül ízig-vérig lelkes, agilis és nagyvonalú sportfér- fiut sikerült elnökként a nemes ügy szolgálatába állítani. Az introdukciónak, erőgyűjtésnek, seregszemlének és felsorakozásuak tekinthető első esztendő letelt, az alapszabályok a kivánt miniszteriális javítás után is visszakerültek a tanácsosok asztalára, a működés engedélyéhez fűzött. 40 nap is régóta elmúlt, itt vagyunk az 1928. esztendő dereka táján, szükséges tehát, hogy a Csl. MTSz fejlődésének II. etappjához jusson el. Célom és kötelességem, — mint ezen szövetség sajtó szak- bizottsága elnökének, — hogy egyrészről bepillantást nyújtsak a Csl. MTSz életrevaló programjába, felállítsam a két nagy részre bontható szervezkedési és gyakorlati munkát, másrészt az ismertetett tervek és célkitűzések segítségévéi hozzájáruljak a szövetség népszerűsítésének munkájához s a még mutatkozó idegenkedés helytelenségére, célszerűtlenségére rámutassak, az útból a bizalmatlanság utolsó akadályait elhárítani segítsek. Nagy vonásokban beszélnünk kell az MTSz nagyvonalú és legfontosabb célkitűzéseiről, gyakorlati jelentőségéről, azután a meglevő sportkeretek fejlesztésének szükségességéről, a jelenlegi sportklubok és helyzetük szanálásáról, más- oldalről pedig a sportféjlődésbeu elmaradt, mondhatnám gondozatlanul álló ifjúság felkaroló- i sáról, a jövő generációnál-; a mai kor követel- ‘ menyei szerint leendő bekapcsolódásáról és megnyeréséről. Nagy és szép feladatok ezek, kézen- fekvőek, reálisak, csak meg kell fogni a dolgokat erősen, az elevenüknél fogva s habár magyar sportérdekekről Tan szó, meg kell érttetnünk az állami érdekeltség és kötelesség szempontjain keresztül az országos té- ; nyelőkkel, hogy nem politikumról s nem ki mondotton szeparált nemzetiségi érdekekről Tan szó! Á Csl. MTSz erős és életképes csak úgy lehet, hogy ha lehetőleg az összes magyar sporfegyesü- letek és alszövetségek tagjaivá lesznek. A sportklubok már fennállanak, sőt a sport egészséges fejlődéséhez és praktikumához tartozik az, hogy egyes életképtelen alakulatok megszűnjenek célszerű fúziók által. A MLSz-en kívül pedig jogosan és okosan megalakitandók mielőbb az atlétikai, tennisz, úszás és vívás alszövetségei, esetleg később mások is. Mid ezeknek bele von ás a a Csl. MTSz-be adja ennek a legfőbb szervezetnek és fórumnak kereteit és tartalmát s ezekkel operál a lefektetett alapszabályok, ügyviteli szabályok és gyakorlati tervrajzok alapján. A munka alulról indult fölfelé, az egvedtől, klubtól a maga alszövetségein keresztül az MTSz legfontosabb és leggyakorlatibb formátumain, a szakbizottságokon keresztül egészen az igazgató tanácsig és közgyűlésig. A szövetség elnöksége, ügyvezetője minél gvakrabbi személyes tapasztalat utján, tehát látogatásai által is meggyőződik az egyes klubok belső életéről, működéséről s jobban lehet módjában a szakbizottságok által javasolt előterjesztéseket honorálni. Ez a támogatás ne legyen kimondottan pénzsegély, hanem a sokkal sportszerűbb vándor- és tiszteletdijak kitűzése, egy-rgy jeles (klub által megfizethetetlen) futballcsapatnak, atléta, úszó, vívó, tenniszező, birkózó stb. teámnak rendelkezésre bocsátása, szövetségközi versenyek biztosítása, vándor trénerek szerződtetése, értékes sportelőadások rendezése, sportkul- íura fejlesztése jeles előadók biztosítása által s nem utolsó sorban egy hivatalos és érdekesség szempontjából is kívánatos sportújság megteremtése. Ugyebár hamarosan milyen sok, de értékes gyakorlati akciót, tervet zsúfoltam össze ebbe a perspektívába, de olvassa ctak át megfontoltan ezrt a vázlatot bármelyik lelkiismeretes sportve- zér, klubelnök, vájjon nem fogja-e mindezeket égetően sürgősnek és radikális eszközöknek, konstruktív összetevőknek minősíteni!? Ha ehhez hozzáveszem azt, hogy az államnak kötelessége a Csl. MLSz által szubvenciót rendelkezésére bocsátani és az egyenlő elbírálás elve alapján hozzásegíteni terveinek megvalósításához, a testnevelő alsaö- vétségeket és klubokat létükben megerősíteni, akkor közelfekvő a lehetőség, hogy a MTSz hamarosan megkezdhetné a- vázolt program mielőbbi és maradék nélküli megvalósítását. Ha az ő segítségével Kassán, Pozsonyban, Losoncon, Érsekújvárt, Eperjesen, Ungvári s másutt megjelenik a budapesti FTC, Hungária, a prágai Slávia, vágj' Spárta, ha az egyes sportklubok kapui fogják a világhíres magyar atlétákat, prágai, briinni futókat, úszókat, vívókat, birkózókat, tenniszezöket s a tömeg szívesen áldozott belépő dijait nem viszik el a ma megfizethetetlen hírességek s a Testnevelő Szövetség csupán a maga tagjaira reflektál, úgy eloszlik az idegenkedés, közöny a. szövetséggel szemben még azon számbajövő egyesületeknél is, amelyek a várakozás oporiunüs álláspontjára helyezkednek és kékéivé várják, mit hoz a jövő!? Most nem szabadna erre a kényelmi sportpolitikára alapítani elhatározásukat, mert aki nem vesz részt az izzadságős alakitő és szervező munkában, nem kérhet r észt az előnyökből sem. melyet a bátrak, aa energikusan síkra szállók, a küzbüdö alapítók termelnek ki válíve lett munkájukkal, erkölcsi ás anyagi erejükkel. Mielőtt az ifjúság dolgára vetnénk összefoglaló áttekintést, még egy fontosabb kérdést kell lerögzítenünk s ez t a szaktanárok, trénerek problémája. Ezen a téren siralmasan állunk. Tekintettel arra, hogy a Szlovenszkón működő tornatanárok rosszul értelmezett állami függőségüknél fogva távol tartják magukat a magyar sportklubok működésétől (régebben idegenkedtek a reformot jelentő sportoktól és féltékenykedtek reá!), vagy pótolni kell őket a trénerek alkalmazása által, vagy megtalálni minisztériális intervenció és felülről jövő egy >nes instrukció alapján, hogy a magyar iskoláknál működő tornatanárok íg*=u is kapcsolódjanak bele a legális sportegyletek módéra sportéletébe. A Csl. MTSz-nek ez legyen egyik fő feladata! Addig is a hiányt néhány vándortréner szerződtetése által kell pótolni, akik különböző sportfajokban s más-más szezónban ütnek tanyát a nagyobb sportcentrumokban s lehetőleg az arra érdemes klubok összes tanulni vágyó tehetségeit képezzék, kondícióba hozzák és verseny- szerüleg előkészítsék. Valóságos memorandumot lehetne összeírni ezekből az életrevaló realitásokról, de itt sem helyem, sem jogom nem lehet reá, mert hiszen a P. M. H. minden előzékenysége mellett nem sportújság. Csak megállapítani óhajtom, hogy mily. értékes és érdekes témája és tárgya van itt a viszamaradt. sportéletnek, magának az MTSz-nek és mily kívánatos tér lenne erre akár egy spott- mellékleí. amely hetenként vagy havonként kisérné a Prágai Magyar Hírlap számait!? Most még egyet-mást kötelességünk az ifjúság korszerű sportolásáról, a szövetségek e téren perfektuálandó terveiről konkretizálnunk. Akár az iskolákban tanuló, akár a napi kenyérgónddal munkában, tehát harcban álló, testi munkát végző fiatalságra gondolok, semmi jót, fejlődést nem állíthatunk sorsukról. A középiskolai ifjúságnak testnevelése heti 2—3 órás kezdetleges, vérszegény. gyakran lehetetlen teremviszonyok s egyéb gátlások között lezajló szabad-, svéd- és szertornája. Sportjáték semmi vagy minimális. A mai bor követelményei által megkívánható sportról, atlétikáról, vivás-uszásról stb. nem is beszélhetünk. Azt pedig valóban nem vehetjük céltudatos, szisztematizált sportnak, hogy a vagyonosabb osz- tály gyermekei kezükbe vehetik a rakettet, felülhetnek a bicklire, esetleg motorra s ki-ki saját zsebe, tetszés'! szerint hódol játékos kedvének. Sok spoi ‘gyesület már- alkalmas volna arra, hogy az iskola ezen súlyos hiányait korrigálja, ba az iskolai tiltó rendelkezések nem állnak útját, az ifjúsági szakosztályok szabad működésének. E ponton merném összekapcsolni az iskolát a sporttal, a tanítást az élettel, a tornatanárt a spotklub- bal. Gondoljunk csak arra, mily generáció-fejlődéssel, mily perspektívával járna, ha a jól hérendezett. szakemberekkel bíró, pályával rendelkező klubok vendégül láthatnák a jövő sportte- hetségeit saját Sportszerető szaktanárjuk vezetése alatt és önmaguknak is fölnevelhetnék az utánpótlást!? Kár és vétek a sportértrajongó, fejlődésképes ifjúságot megbéblyózni, tiltott utak követésére terelni, s a nyilvános, felügyelet mellett kultivúl- feató sportolástól elzárva tartani. Mennyire elhúz mellettünk e téren nyugat és érzak!? A munkás-ifjuság sorsa pedig egészen szomorú. Az anyagi eszközök hián. a és nemtörődömség miatt a magyar munkás-fiatalság főként politikai eszköz, felvonulásokhoz való dekórum, robotanyag, mozi-töltelék s legfeljebb vasárnapi kiránduló tömeg. Az egynéhány magyar munkásklub tevékenysége e téren alig több a semminél. Ttt-ott összeverődött futballozó?, -némi verékedésszerü birkózás-boxo- lás, céltalan, rendszertelen időtöltés. Ezek a klubok politikai velleitások miatt idegenkednek is a MTSz-lől! Pedig ha a fennebb vázolt programpontok komolyan megvalósíthatók s így kell azoknak megtörténniök, a fizikai munkás-fiatalság hatalmas . lépésekkel haladhat, előre azon a szép utvópalón, amelyet, egyes polgári egyesületek hamarább kikövezhetnek a rendszer, anyagi és etikai feltételek birtokában, s amelyeket éppen a Csl. MTSz akar s hivatva vau valóra váltani. Mindezekhez a skiccként' papírra vetett tervrajzokhoz úgy Ív, 11 az újság papirosa, mint * festőnek palettájához, ecsetjéhez és agyában élet- rekelt színképekhez a vászon. A legszebb gondolat, a legszínesebb kép csak idea és fogalom marad, életre nem kél, ha nem vetíthető ki, ha nem közölhető a társadalom minél nagyobb rétégévé' Kettős hiú tor la nti kell mindenhez; a nagyközönség tábora, amely felfigyel, segít kitér- nielni, ösztönöz cs áldoz; a regisztráló orgánum, a sajté, amelyen keresztül megtalálja ai egyén, a versenyző, a klub és maga a Csl. MTSz-ég a közönség bintorlandját. Meg beli tehát az MTSz -nek teremtenie szócsövét is, hogy miuél előbb intenziven és hangosan szólhasson a magyar társadalomhoz: „A magatok és gyermekeitek érdekében jöjjetek és segítsetek !“ AMERICAN AUTÓ PALACE, Komm.~Gesr, Se fiillet -Lcttain &. Co., Pr a $ II., Na Florenci Nt. 5. Képviselőket felveszünk POZSONYI I. TAKARÉKBANK R.T. alapítva 1842. y*ir mi —i n n_~~ ii PtnztAröróK: ú. e. 7,9-vj-m, d u Az intézet átvesd mindennemű bankügylet lebonyolítását, betéteket könyvecskére vagy folyószámlán előnyős feltételek mellett kamatoztat, értékpapirosokat, külföldi devizákat és valutákat vesz és elad, értékpapírokat és másnemű értéktárgyaikat Átvesz megőrzés és kezelésre, kölcsönöket ad értékpapírokra és másnemű b a okszerű fedezet mellett, Távbeszélők: TÓ.' 402 és TTO. i. s—v,$*ló. szom&nlon l'tt—v4H$. távirati és. levélbeli kifizetésekét teljesít az összes bankpiacokon, mindennemű tőzsdém ogbizáel telj esi:, bel- és külföldi átutalásokat eszközöl, váltókat számitól le és inkasszál!, beváltásra átvesz szelvényeket és kisorsolt értékpapírokat, akkreditiveket. vám- és adógaranciákut ad ügyfeleinek páncélozott helyiségben safereteszeket bocsát rendelkezésükreRausnitz Állandóan raktáron. Testvérek, mezőgazdasági gépraktára, KomáNlO-KOÜláfUII! Kossuth-tör 12, Telefon 11f, a K. & S. JEZEK, blansKöl gépgyár vezérképviselete. Cséplőgépek, Gőzgép- és Benzinmotorok, Traktorok, Darálók. Eredeti .,Samsej“ szerkezet nélküli vetőgépek, minden államban szabadalmazva, törv. védve. Patent „Jezek“ repce gyomláló. Újdonság! — Kérjen azonnal ingyenes, kötelezettség nélküli árajánlatot. — Kedvező fizetési feltételek. —Eredeti gyári árak.