Prágai Magyar Hirlap, 1928. április (7. évfolyam, 78-100 / 1705-1727. szám)

1928-04-08 / 83. (1710.) szám

Az emberiség energiaéhségben szenvedi s a technika századában újabb óriási természeti erőforrásokat állít szolgálatába Felhasználja a föld belső melegének, a széljárásnak, a tenger hőmérséklet­különbségének erejét — Nemsokára teljesen felesleges lesz az emberi munkaerő 1928 Április 8, ras&raág. 30 Hatvanéves (hirtelen feléjük fordul): Ugye­bár ti is ünnepelni akarjátok a születésnapomat és nem kíméltek fáradságot és költséget (pokoli gúnnyal) lám, lám rendőri segédletről is gon­doskodtatok. (Ismét a nézőtér felé.) Mégis félek, hogy ez az évforduló az utolsó is lehet. Éppen azért legyetek velem, hogy túléljem ezt a napot. (Egész közelről autótülkölés, úgy hogy a Hatvan­éves szavai szinte belevesznek a lármába.) Lássá­tok, hiába süvít a brutalitás, hiába tülköl az autó, 6 hiába harsog az egészség, mert az én igazságom minden lármát tulkiált., ha beteg is vagyok, mert minden lárma meghal, ha megszületik az igazság, amely csöndet parancsol! S ha ti velem vagytok, én győzni fogok és én leszek felül, ha el nem hagytok. Mer': én most szenvedek, nemcsak ma­gamért és most, hogy letéptem az álarcot magam­ról, még én sem ismerek magamra. Oly idege­nül állók önmagámmal szemben, hát tartsatok ki mellettem és segítsetek rajtam, ti, ti a szegények én rajtam, a milliomoson! (Közben megragadták a rendőrök és a fiuk segítségével az autóhoz viszik. Az utolsó szavak alatt kétoldalt bejött a vak katona és a vak civil.) Fiatal nő (beszaladt, megáll lihegeve): Nem láttak kérem egy cilinderes embert? Vak civil: Dehogy is nem láttam. Fiatal nő (a nagy sietségben észre se veszi, hogy vakokkal van dolga): Igazán, hol látta, kérem? Jaj mondja meg gyorsan mikor látta? Vak civil (tüntetőleg babrál a vakcéduláva.1 a mellén): Hogy mikor? Hát a milléniumkor láttam egyet utoljára. Fiatal nő: Hogy-hogv a milléniumkor? Mi az, hogy a milléniumkor? Vak civil: Vizsgáztatni akar a nagysága? Kissé erkölcstelen dolognak nézem! Fiatal nő: Jaj bocsásson meg, csak most veszem észre, hogy ... Vak civil: Megmondom én, hogy mi a mil- lénium, ha olyan kiváncsi rá. Hál a milléniumkor lett ezer esztendős a ... Fiatal nő: Ki lett akkor ezer esztendős? Vak civil (azt hiszi, hogy bosszantják és ingerülten felel!): Hogy ki lett akkor ezer eszten­dős, hát a nagysága! Mit tudom én?! Vak katona: Hogy ilyet, hogy lehet mondani?! Hisz akkor a nagysága már régesrégen mélyen tiszteli hulla volna. Fiatal nő: No ne haragudjon, nem akartam én vizsgáztatni. Inkább fogadja el ezt. (Alamizs­nát akar neki adni.) Vak civil (ridegen): Nem kell. Hulláktól alamizsna nem lesz elfogadva! Vak katona (csöndesen megszólal): Hozzá még erkölcstelen hulláktól. Vak civil: Rosszabb ez, . miut erkölcstelen hulla, én erkölcsi hullának szagolom. Fiatal nő: Na hát ez egy kicsit sok! Hallják, hisz maguk nem is vakok! Vak civil: Miért? Mert úgy keresztül láttunk magán? -ne-.:.- .a . . . A Fiatal- nő: Vigyázzanak mert rendőrt hívok! Bizonyítsák be, hogy maguk nem látnak. Vak civil: Előbb bizonyítsa be maga, hogy tisztességes. Fiatal nő: Nahát?! Ennyi szemtelenséget két vak koldusban még életembe nem láttam! (Dühösen elrohan.) Vak civil (utána szól): Nem szemtelenség ez kérem. Vak katona: Bizony nem, csak összetartás! Vak civil: Még pedig testületi összetartás. (Szünet után.) Maga az kartárs? Vak katona: Én vagyok kartárs. (Sóhajtás után.) Hej be gonosz lehet most a világ, hogy bolondnak kell tartani egy embert, mert jót mer tenni. Vak civil (körülnéz és amikor látja, hogy senki se zavarja, még egyszer megnézi a pénzt: ..kasszát csinál".): Ugyan kérem, hát hogy sajnál­hatja ezt a bolond milliomost. Most is milyen igazságtalanság történt velünk ő miatta. Vak katona: Velünk? Ö miatta? Vak civil: Hát persze, hogy ő miatta, mert próbáljon csak maga itt véletlenül megbolondul­ni, vájjon magát is autón viszik-e el?! (Közben előkerültek a tarisznyák és mindketten éhesen beleharapnak a fekete kenyérbe. Szünet.) Csak azért mondom. Vak katona (falatozás közben): Csak azért? Vak civil: Csak. (Ezalatt bejött a kintornás a színre, megáll a két vak koldus között és egy nagyon bánatos halk nótát indít meg.) Süket koldus (bejött utána, cigarettavéget keres a földön, a kintornásnak hangosan mondja): Mit erőlködik jó ember? Ha tudná, hogy sajnálom magát, hogy ilyen nagyon belefekszik a munká­jába, miattam ugyan hiába forgatja olyan vadul, én úgy sem élvezhetem. Kintornás: Ugyan miért? Tán maga se mu- zsikális? Süket: Dehogyis nem. muzsikális vagyok én, csak az a baj, hogy én úgy mellékesen na­gyot is hallok. Hagyja abba jó ember. (El.) Vak katona (a kintorna irányába fülel): Ha most az a szegény milliomos meglátna minket, két vak kódust, de megirigyelne. Vak civil: Ugyan miért? Vak katona (keserű mosollyal): Még kérdezi? (A kintornát tulorditva.) Hisz zene mellett lak- mározunk! Képzelje, zene mellett! Vak civil (a kintorna hangosabb lett, erre ő is torkasjÉakadtából átszól a vak katonához): Az már igaz! És még hozzá ilyen rongyos hétköz­napon!... (A kintorna most teljes erővel szól, egészen betölti a színpadot, mely csak úgy ragyog a déli napsütésben.) FÜGGÖNY. — öt korona egy menzaebéd ára: vendé­gelj meg havonta egyszer egy nyomorgó ma­gyar diákot! PRÁGA, április 5. A földgolyón élő ember óriási mennyiségű energia világában él, amelyet azonban még most, a technika mai fejlettségének idején sem hasz­nálhat ki teljesen és igen gyakran saját testi erejét használja fél valamilyenfajta munkateljesít­ményre. Az ember munkateljesítménye Már az ókoriaknak is fejlett technikájuk volt, de a szél- és vízimalmoknak alkalmi fel- használásán kívül ez a technika az emberi erőn alapult. Ezért a rabszolgamunka volt az ókor erőforrása, rabszolgák dolgoztak a nagy földbirtokokon, rab­szolgák hajtották a gályákat, rabszolgák dolgoz­tak a rómaiak kőbányáiban és műhelyeiben. Sem a szenet, sem a petróleumot, sem a folyóvíz energiaforrását nem aknázta ki az ókor. A leg­hatalmasabb építményeket emberi és állati erő felhasználásával emelték magasba és csak igen egyszerű gépeket alkalmaztak. Mindenütt, ahol az ókori ember magasabb kulturfokra emelkedett, Egyptomban és Babyloniában, Indiában és Me­xikóban rájöttek arra, hogyan kell a legsúlyosabb terheket is felemelni. Templomok és piramisok emelkedtek az ősi kultúrának ezen a területein és zseniális technikusok irányították a rabszolgák munkáját, az ösztökélő pedig a korbács volt. Azonban mi! jelent az ember erőkifejtése, mit jelent égj egész rabszolgahad munkája amaz erőforráshoz képest, amelyet a természeti erők nyújtanak? Ha az embert teljesen ki is aknázzak, mint energiaforrást, mégsem végezhet többet, napi 15Ö.000 kilogramm-méter munkánál. Megfeszített munkával talán elérhetünk napi 250.000 kg.-m. munkateljesítményt is, azonban az emberi szervezet tartósan nem birja ki ezt az erőmegfeszitést. A rómaiak korában egy rab­szolga elveszítése érzékeny kárt jelentett, mert a rabszolga munkateljesítménye felért egy köze­pes minőségű ló teljesítmény évek Egy kiló szén elégése alkalmával nagy mennyiségű meleget fejleszt, amit a gőzgépek felhasználásával rész­ben mechanikai munkává lehet átváltoztatni. Egy kiló jó szénből ma már 380.000 kg.-m. munkateljesítményt lehet elérni, tehát több energiát, mint amennyit két megfeszített erő­vel dolgozó rabszolga napi munkája ered­ményez. Az ember egész évi munkáját 120 kg. szén fel­használásával helyettesíthetjük, egy vagon szén tehát, amely 30 tonnát tartalmaz. 250 rabszolgá­nak egv évi munkájával ér fél. A szén és viz energiájának évi produkciója ma 1300 millió tonna szén energiájával ér fel. Tegyük fel, hogy ennek a felét az emberiség mechanikai munka­teljesítményre használja fel, akkor éppen öt milliárd rabszolgára volna szükség, hogy a megfelelő munkateljesítményt elérhessük. Azonban az eg-'sz emberiség száma ma 1800 milliót tesz ki és ebből is a 600 millió fehér használja fel legnagyobb részben az energiát. A sárga, fekete, barna és vörös emberek összesége alig jön számításba, mint energia felhasználó. Ez nagyon jellemző tény! Ámbár közismert dolog, hogy a fehér ember táplálék dolgában is több igényt támaszt, mint a színes, a fehér és a színes fajta energiaébsége nagy különbséget mutat. \ rendelkezésre álló statisztika alapján kiviláglik, hogy a fehérfajta használja fel az energia 95 százalékát. A fehérek között csupáxr az arabok és indusok képeznek kivételt, akik kevés energiát használ­nak fel, mig a sárgák között egyedül a japánők fogyasztanak nagy mértékben energiát. Hátszáz­millió fehér ember tehát olyan energiamennyi­séget állított szolgálatába, amely öt milliárd rabszolgának munkáját, végzi el. Mire használjuk az energiát? Ezen érdemes kissé gondolkodni. A szines emberfajta az energia felhasználásának tekinteté­ben még ma is középkori nivón áll és úgyszólván abból él, ami! a kezével tol a szájába. Miért hasz­nálunk fel mi fehérek tulajdonképpen annyi energiát? Hiszen egy ötttagu családra átlagban annyi felhasznált energia jut, amennyi 30 rab­szolga munkateljesítményével ér fel. Elsősorban a rendkívül fejlett közlekedés használ el óriási energiákat. Azonban a gyárak is nagy energiamennyiségeket vesznek igénybe és az emberiség folyton újabb és újabb források után kutat. Mind többet és többet, akarunk kiak­názni a természet erőforrásaiból, elsősorban olcsóbb hajtóanyag után kutatunk a fehér ember gépel számára. Merész fantáziájú mérnökök olyan terveket vetnek fel, hogyan lehetne az ipar szol­gálatába állítani a föld- és hold mechanizmusát, amely a tengerjárásban nyilvánul meg, másók azon gondolkodnak, miképpen léhet a föld belső melegét kihasználni. A föld belső melege Nemrégiben Izland szigetén létesítettek ilyenfajta erőmüveket, amelyek a geyzireket, a melegforrásokat központi fűtésre és a konyhák fűtésére fogták szolgálatba, azonkívül' üveg- házakat melegítenek és ilyen módón az északi szélesség olyan magaslataiban, ahol normális körülmények között csak zuzmó terem, mester­séges vegetációt, lehet létrehozni és évenként háromszor lehet aratni. A szigetnek amúgy sem sürü lakosságát tehát a jövőben behozatal nélkül is táplálni lehet. Rudolf Lámmel német tudós évek óta propagálja a föld belső melegének fel- használását és ezzel el lehetne érni, hogy emberi település szempontjából idáig számí­tásba nem jövő hatalmas földterületek lak­hatóvá válnának. Ha a föld belső melegét kihasználnék, lakhatóvá lehetne tenni a Spitzbergákat és tekintettel arra, hogy ezeken a sarkvidéki szigeteken óriási szén­rétegek vannak, egyszeriben modernkori kultúra fejlődne ki itt a féléves éjszaka és féléves nappal világában, milliós városok nőnének ki hirtelen a földből. Nem 'og sok időbe kerülni és bizonyos, bogy legalább is azokon a helyeken, ahol a melegségi fészkek közel vannak a föld felszíné­hez és igy könnyebben hozzáférhetők, a föld belső melegének hatalmas energiaforrását fel fog­juk használni. A példa megvan már rá Olasz­országban, ahol a toskánai Lardarelloban már évek óta működik egy erőmű, amely a vulkáni­kus vízgőzt használja fel erőforrásnak. A trópusok villanyos energiája Egyik nemrégiben közölt cikkünkben, amely­ben Fenek professzor előadását ismertettük, rámutattunk arra, hogy: a tudós kutató szerint, különösen a trópusi vidékek azok, amelyek még ritkán lakottak és nagy tömegben fogadhatják be a különböző államok emberfölöslegét. Természe­tesen nagyon fontos, hogy ezeken a területeken a természet energiaforrásait megfelelő mérték­ben kiaknázni lehessen és a mezőgazdasági kul­túra mellett virágzó ipari kultúrát lehessen teremteni. Az utóbbi öt esztendőben francia és német mérnökök elméletileg már kidolgozták, hogyan lehet trópusi vidékeken a legkönnyebben és legolcsóbb an energiaforráshoz jutni. Egy­szerűen fel kell használni azt a különbséget, amely a trópusi tengerek felszíni és mélységi rétegeinek hőmérséklete között mutatkozik. Ez a hőmérsékleti különbség átlagban 22 fokot tesz ki, olyan hatalmas energiaforrás rejlik itt, hogy egyetlen hatalmas vízmüvei egész Braziliát el lehetne látni elektromos világítással. A szél ereje A föld belső melegén kívül itt van még egy hatalmas természeti energiafonás, a szél ereje, amely még szintén nincs elegendő mértékben kiaknázva. A techpika munkálatai már ezen a téren is előrehaladottak, tulajdonképpen csak arról vau már szó, hogy meglevő szerkezeteket miképpen lehetne praktikusan egyesíteni. Kü­lönösen a franciák serénykednek a szélmótorok kérdésében és a mi generációnk egészen bizonyo­san megéri az időt, amikor a széljárás mérhetet­len energiáját intenzivebben használjuk ki. Kü­lönösen nagyjelentőségű lesz a szélmotorok épí­tése a Szahara szélén. Ezer ilyen szélerőmü felállítása 150.000 négy­zetkilométernyi sivatagi területet öntözne meg és varázsolna lakóhellyé. Egy. rövid tudomápyos cikk keretében nin­csen módunk arra, hogy az összes energiaforráso­kon végigmenjünk, csupán szemléltető példákat mutattunk be, amelyekből azonban élésen ki­tűnik, milyen nagy az emberiség energiaéhsége. Most már felmerüT a kérdés: vájjon áldásos-e az 1 emberi nemre a sb felszabadított energia és miképpen fog alakulni a jövő szociológiai, képe, társadalmi berendezkedése a természet óriási energiamennyiségeinek az emberiség szolgálatába való állítása következtében? Nem lennénk-e bol­dogabbak, ha energetikai tekintetben igény­telenebbek lennénk? Nem merek erre a kérdésre válaszolni. A költőknek .feladata ez! Madách fajáuszterjelenéte, Csapek R. U. R.-ja, egy csomó jövőbe látó regény próbálkozott meg a probléma szociológiai meg­oldásával. Annyi azonban bizonyos, hogy a technikusokat nem vezeti szociológiai meg­gondolás. A kémikus nem törődik azzal, milyen következ­ményekkel jár az emberiségre, ha feltalálja az aranycsinálás titkát, a Telev^x meg konstruál ója nem gondolt vele, hogy mi következik be akkor, ha az olcsó gépember, a Robot a háztartási alkal­mazottak millióit szorítja ki a munkából. Hógy ezen az utón jut el az emberiség a boldogság kor­szakába, nem tudom. Annyi azonban bizonyos, hogy ezen az utón fog haladni! Vécsey Z. dr. VÁR ÁS Ajkam kristályos mézét pergeti édes, szerelmes, hivó szavakmk. Most várva várom. Lellkem kapuján fényt gyújtok Neki s messze világiig minden kis ablak, hogy rám találjon $ váró lelkemhez vezető útra. És piros szavú „Isten Hozott“-at ajtómra szegzek. DiaőAlivét tüerózsa futja. És vágy-virágok, — szívbe‘ nytiona.K, — félve remegnek. Waltér Margit. UTRAKÉSZEN Túl minden álmon és haláron, örömkerten és szépségváron, megyek sorsom bús országutján sánta-gebés rossz gondhatáron. Nézzed: kocsimon két ülés van, (és a lovak már indulóban) felszállsz-e, jössz-e velem kedves? Velem rosszban és velem jóban? igen? Hiszen akkor minden, minden jól van! Vagy együtt érünk napkeletre. Vagy együtt fogyunk künn a hóban... • ml Kassai Mária. Szépségápolás! ,.IZA“ speciális árjegyzék kivonata Bratislava, Stefániková 19., II. em. Azok a hölgyek, akik a távolság miatt nem látogathatják az intézetünket, közöljék levélben velünk arcuk hibáját s mi azonnal küldünk e baj ellen precíz hatású szereinket kimerítő használa­ti utasítással a pénz előre való beküldése vágy postái utánvét mellett. „IZA" Szeplő és májfolt elleni garnitú­ra, mely 3 kiváló szerből áll . K 37.— Mitessér, pattanás, zsíros, puro- zos fényes ar bőr elleni garnitúra K 37.— „IZA" Fonnyadt, száraz, sárg , ráncos arc elleni garnitúra . . . . . K 80.— (Ezen szerek 5 darabból állanak és a legjobb anyagból vannak ké­szítve.) „IZA" Bőrujitó garnitúra a _legkiválóbb szerekből készítve. Újdonság, mi­után 4 nap alatt mégujul a bőr, anélkül, hogy gátolná a hivatásá­ban, 6 drb. legfinomabb prepará­tum ..............................................K 120.— ,IZA " Szőrtelenitő garnitúra, 2 perc alatt megsemmisíti a hajzatot, anélkül, hogy pirositáná vagy izgatná a bőrt, avagy más nyomót ’hágyna vissza....................................... . K 37.— „IZA" Mellhizlaló és fejlesztő, 3 szerből áll, pontos használati utasítással. Biztos eredmény. Rendeléseknél közölni kell, hogy leány vagy fér­jes asszony részére lesz a szer. Táplálko: 'si és légzési rendszert mellékelünk . . ........................K 77.— Teljes k úra......................... . . K 12Ó.— (A hol vízvezeték van, apparátu- mot mellékelünk.) „IZA“ Szemölcs, griz és dudo-odásokat eltávolító........................................K 37.— „T ZA“ Mindennapi toilette-garnitura, 4 kiváló szerből áll..................... K 47.— Du pla, minden eprósággal felsze­relve, bálokat és estélyeket lá­togató hölgyeknek nélkülözhetet­len. Használati utasítással . . K 120.— „IZA" Ha ;poló, hajhullás elleni jó gar­nitúra . . . . ..... K 37.— „IZA" Hajfesték. Kapható minden árnya­latban minla szeriut. Használati utasítással......................................K 77.— Be cses látogatását és cégünk ismerősei köré­ben való ajánlását kérve, maradtunk kiváló tiszteletlet „IZA" KOZMETIKAI INTÉZET ;

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents