Prágai Magyar Hirlap, 1928. április (7. évfolyam, 78-100 / 1705-1727. szám)
1928-04-08 / 83. (1710.) szám
1928 április 8, vasárnap. ^I«<aűMAG^AftííTKLAI> 27 Bő és változatos a magyar irodalom tavaszi termése Szórakoztató irodalmunk gazdagodása — Az Alföld irói — Utópiák és kalandos történetek Ismét megjelenik a novella — írónők előnyben — Az uj magyar líra Budapest, április eleje. Karácsony után rendesen igen erősen megszokott csappanni a könyvtermelés. Az Írók és kiadók is igyekeznek úgy rendezni a könyvek megjelenési idejét, hogy a karácsonyi könyvpiac kedvező konjunktúráját kihasználhassák. A magyar irodalom nagy vitalitását jelenti, hogy ez a tömegesebb karácsonyi könyvmegjelenós kezd egészen eltűnni. Nem olyan értelemben, hogy karácsonykor keA^e- sebb könyv jelenik meg, hanem hogy a megcsappanás karácsony után sem érezfhető. Az idei könyvtermés például igen gazdag leszámítva a kizárólag ajándék jellegű disz- müveket, alig mutat csökkenést és több szempontból is figyelemreméltó. Először a mai magyar irodalom legelőkelőbb nevei közül nem egy szerepel benne. Van azután ebben az uj termésben számos egészen mélyenszántó, nagykoncepcióju alkotás, amely a napi érdekességen fölül irodalomtörténeti értéket is jelent. Sőt, ami igazán nem mindennapi dolog, még erős uj tehetséget is revei!ál ez a legújabb irodalmi termés. Uj és érdekes tü- j net továbbá az irodalmi témák kibővülése s az elegáns tónusu, szórakoztató irodalom megje- í lenése. A magyar elbeszélő irodalom s ebben hasonlított az olaszhoz és a spanyolhoz is, meglehetősen helyi érdekű volt, témáiban ritkán lépte túl az ország határait. Most, hogy ezeket a határokat összeszoritották, úgy látszik kárpótlást keres a fantázia s a magyar regény és novella kezd a kalandos, exotikus, messzetájakon járó, sőt egyenesen az ismeretlen és kifürkészhetetlen jövőbe merészkedő, utópisztikus témákhoz nyúlni. Megjelenik a mi irodalmunkban is a Wells-féle utópisztikus, társadalmi szatíra, a Morand-féle kozmopolita fantázia s a messze égtájak alatt izzó színeket és rendkívüli élményeket kereső kaland-regény. Természetesen mind csupa könnyed, kedvesen szórakoztató, nagyobb irodalmi igényeket nem tápláló olvasmány ez, amely azonban megtartja a disztingvált irodalmi tónust s éppen időszerű volt, mikor külföldön már egész geográfiái szépirodalom keletkezett és arra főképen nagyon alkalmas, hogy megakadályozza a hasonló irányú külföldi termés tulerős beözönlését. Legértékesebbek és legkomolyabb jelentőségűek természetesen azok a magyar regények, amelyek a magyar rögihöz tapadva életbevágó és tragikus mélységű magyar problémákat tárgyalnak. így a legújabb magyar irodalom középpontjában Móricz Zsigmond nagy koncepciójú regénye az Úri muri áll. Az Úri muri az Alföld talajából nőtt regény, de Móricz éppen ezzel a témájával kapcsolódik be a regénnyel is abba a legtörzsökösebb magyar tradícióba, amelyet a lírában Petőfi és Arany jelent, habár ezeknek optimizmusától lényegesen el is tér Móricz mély izzásu, színeket kedvelő optimizmusa. Az a kiskunsági középbirtokososztály, amelyből Móricz regényének alakjai legna- gyobbrészben kikerültek, talán a legjellegzetesebb a magyarság szempontjából, mert legközelebb áll még az ősi életformákat őrző paraszthoz, viszont nyílt eszével nem idegen a legmodernebb fejlődéshez sem. Esze, meggyőződése, okos életösztöne a praktikus újítások felé húzza, de vérében ezer esztendő felhalmozott keserűségének, atavisztikus ösztönöknek, vad indulatoknak ballasztját hordozza. Ehhez járul még a környezet levegő tlensó- ge, szűk látóköre, mindent ftymáló korlátolt önbizalma, amely olyan siirü, vihar terhes atmoszférát teremt, amelyből ki kell robbannia a mindent elsöprő égi háborúban. És Móricz regényében csakugyan úgy zug el egy éjszakának boros, féktelen temperamentumából fütött, szertelen tombolásban lihegő dáridója, mint az elemek dühöngő orkánja, melyeknek fellobanó villámainál ezer óv sebeire, ezer év- nem csituló fájdalmaira, ezer év kietlen fájdalmas társtalanságára, láttunk, amelynek szörnyű győzelmét narkotizáija ez az eszeveszett, kétségbeesetten fuldokló vigadás. De * duhaj nóták közé olykor édes, szivbehizel- gő dalok mézét csöppenti a cigány hegedűje. Délibábok játékos reszketése, tarka pillangó himes szárnya, virágos rétek üde káprázata csillog ebben a muzsikában. Úgy suhog selymesen, mint a jószagu alkony! fuvallat a bag- razodó füvek felett. Ez az édes muzsika, ez az illatos szél egy kis falusi lány, akiben az üde báj mellett öntudatlanul ott él a nagy betéra. Móricz a legnagyobb költők közé emelkedett,. mikor ezt a leányalakot a szilaj férfiak brutális tömegében megformálta s ezért magáért érdemes elolvasni a regényt, amely uj elbeszélő irodalmunk egyik legmagyarabb és legmonumentálisabb alkotása. Ugyancsak ebből az alföldi életből, de kimondottan az alföldi paraszt életéből meríti témáit Bittó Lajos uj novellás kötete, A föld. Ez a szerény kis kötet két nagy dolgot is revelált: a magyar paraszt lelkét úgy, ahogyan eddig egyetlen írónk sem tette és egy uj erős tehetséget, sőt többet ennél: a magyar élet, a magyar lélek nagy költőjét, aki ebben a kötetében Tolsztoj parasztlegendáihoz hasonlót alkotott Móricz Zsigmond valóságos hozsannával üdvözölte a kötet megjelenését egy hatalmas, a szeretet erejétől átsugárzott cikkben, amelyben a többi közt ezt irta: „Amit tud, azt senki sem tudta eddig köztünk, sem Mikszáth, sem Tömörkény, sem más. Ezredéves magyar sors, külön magyar élet, külön magyar szenvedést termelt: az nekünk egy angyali kincsesbányánk. Az uraságunk és a nyomorunk. És ebből most egy uj nagyszerű forrás fakadt: Bibó. Kodolányi János, ez a fiatal, erősen realisztikus tehetségű iró, aki eddig szintén az alföldi parasztélet írója volt, legújabb, önéletrajzi regényében, a SzakaJékok-ban, amelynek meséjét gyermekkori emlékeiből szőtte, egy felvidéki kis városba visz s érdekes képeket ad a magyar vidéki kispolgárról. Különben kettős világításban jelennek meg Kodolányi képei és ez ad regényének különös clair-obscfurt. Az éles szemmel megfigyelt alakokon csipős szatíra ömlik el, mig a visszaemlékezések a kis, groteszk, de mégis jóságos dickensi humor szelíd fényében ragyognak. Örvendetes jelenség, hogy a magyar könyvpiacon újra nagyobb számmal jelenik meg a novella, amely egy időre már csaknem teljesen száműzve volt. Mindjárt első helyen Révész Béla két novellás kötetét. (I. Újra és újra, 11. Proletárok) kell megemlíteni Révész Béla, aki mélyen elmerülő, igaz részvéttől áthatott iró, aki a megkapó költői képek egész sorát találja a kivetett, a nyomorgó, az élettől és munkától véresre hajszolt emberek szenvedéseinek ábrázolására. Viszont puritán, szinte klasszikus egyszerűség nyilatkozik meg Vomovich Géza „Emberek, árnyékok“ cimü novellás kötetének rajzaiban, mert valójában rajzok és nem elbeszéléseik Voinovich novellái. Szerzőjük rendkívül éles szemmel, szinte aprólékos pontossággal lát meg mindent s a közvetlen egyszerűség tiszta művészetével írja le, amit meglátott. Igen kitűnő, nagy készültségü iró munkája Földi Mihály A másik élet cimü novellás kötete. Csupa rövidlélekzetü novellát tartalmaz ez a kötet. De mindegyik valamilyen különös, csaknem bizarr, már a fantasztikus aberráció határain járó lelki probléma drámaivá sűrített felvillanása. Komáromi János ifjúkori visszaemlékezéseiből ad érzelmes, szelíd lírát és halk, gyöngéd humortól csillogó elbeszéléseket Szülőföldem szép határa cimü könyvében, amelynek egyes darabjait az elbeszélő személye és a közös miliő tartja össze. SzaWy László Mihály bácsi cimü kötete szintén egy központi JUHASZ ARP AD s HARMINC ÉV Üljünk ide énekelni életemnek árnyékába, szeptemberi kert vagyok csak s lecsukta már ablakát is rossz napjaim esigaháza. Kulcsaimat megforgatom, rá csikordu! ifjúságom, letagadna, aki látott, elköltözne, aki ismert, nem születtem rózsaágyon. Szeptemberi kert vagyok, csak néha már a szél se roppan elfonnyadnak venyigéim, lassan pondrós lesz a szőlőm, mert az árokban halott van. A sötétben éjszakánként a ke rt alatt latrok járnak, veszett eb vonit a holdra és egy ágon emberfej lóg, az utcákon furcsa árnyak állnak tótágast, motolla nagy kezükkel port kavarnak, harminc évem, sanda kezű, harminc néma zord latorja. Vérszaga van az avarnak. Áprilisba! áprilisba, csigaházat ifjúságot! Be jó volna életem, szép harmine évem árnyékából Sarját szedni, de nem Iátok. Nem látom a kezemet se, nem látom az arcokat se. tántorgok csak vak az utón, árva vaknak nincsen apja, árva vaknak nincsen öeese. Elrabolták mind a latrok, lehúzták piros kabátom, ezért ülök énekelve, meztelen és esztelen itt. mint a tengeren a zátony. (Mutatvány a Búcsúzó cimü verskötetből.'. TAMÁS LAJOS: HUSZONÖTÉVES VEZETŐ Az arca beszélős, serdülő bajusz büszkéi kedik az ajka fölött, Két gyerek apja, olyan fiatal még, lányo sav pirul, Ha valaki goromba szót ejt a szivére. Az élet korán költözött hozzá. i Autót vezet, ő kormányos, mögötte ül a csodád: Apa, gyerek, viruló feleség ... a lába mindig a féken. Biztosan mosolyog, előre néz, C6ak széles, vonalas hátát Mutatja a mögötte Ülőknek. i Csatázhatnak a mindennapi gondok, nem ér rá ügyelni, Hogy az ülésről mennyivel csúszott lejjeb b a takaró 8 hogy a gyermek sir-e vagy nevet és ho gy feleségének Haja kibomlik egy-egy zökkenésre. Ö mindig azt látja, ami ezután követke zik, az utat, a, póznát, a robogó kocsikat Huszonötéves s már vezető, négy életei visz kocsijában , « , büszke lehet , « « i alak köré csoportosítja a népéletből vett rövid lélekzetü, de annál karakteresebb novelláit. A szórakoztató, nyugati exportra is alkalmas irodalmi kereteiből kiemelkedik Drasche-Lázár Alfréd nagy lélekzetü regénye, a 2222. Ez az eérekes utópia a jönoedö háromszáz éves távlatában mutatja be, a meglehetősen elamerikanizálódott, a technikai fejlődés csúcspontjára jutott, de azért sok tekintetben természetesebb egyszerűségben ólő emberiséget. Kötetében azonban nem a fantasztikum a leglebilincselőbb, hanem a mai társadalom és előítéletének szatírája s az az izgalmas és erősen romantikus szerelmi történet, amely köré az iró utópiáját építi. Utópisztikus regény Lakatos László A jövő házas- sága cimü könyve is. Lakatos ebben a regényében főleg a mai disznő szatíráját adja s annak a típusnak általánossá válásában látja a jövő fejlődését. A jövő házassága szerinte aféle modem rabszolgaság, amelyben a férfi húzza az igát s a saját élvezeteit, léha gyönyörűségeit hajszoló felszínes nő ül a trónuson. Ifjú Hegedűs Sándor Sir Douglas könyve viszont a ma divatos utazási irodalom körébe vág s exotikus tájak, fantasztikus emberek# izgalmas kalandok színes leírását foglalja össze. A múlt évben megalakult a magyar Írónők szövetsége s erre egyszerre intenzív élet indult meg a magyar írónők körében, aminek eredménye a regények egész sora, amelyek között egész figyelemre méltó alkotások is akadnak. Törökné KoTács Hermán: Vatjio- tanya cimü kétkötetes regénye bonyodalmakban gazdag, érdekes meseszövésü történet a mai vidéki úri életből. Főereje néhány igen. színesen megrajzolt nőalakjában van. Somfay Margit történeti regényt irt Vénus jegyében címen Balassa Bálint kalandos életéről, a regény igyekszik tömör egésszé formálni a magyar vitézi költő elaprózódó életét, de regényének legsikerültebb részei egyes kerekké formálódó epizódok, amelyekből élénk körvonalakkal bontakozik ki a XVI. zázadbeli magyar élet. Vándor Iván a Sólyomház címen nagy regényciklust kezd, amelynek első kötete most jelent meg Andrea szerencséje címen. Egy elsekélyesedett, művészileg és anyagilag is tönkrejutott magyar zseni sorsát beszéli el Sólyom András életében és bizarr családjában megadja azt rendkívüli miliőt, s ebben a különös . atmoszférában indítja meg regényciklusát, amely igen érdekes és aktuális probléma, a keresztény-zsidó házasság körül forog. 'Szenes Tilda regénye, A nagyszerű házasság, szintén a zsidókérdéssel foglalkozik egy házasság történetének keretében, amelyben a modern és konzervatív felfogás ütközik ősz- sze, Medveczky Bella regénye, a Mámor a nagyváros forgatagában, az éjjeli életnek nyugtalan fényektől vibráló atmoszférájában mutat be egy romantikus nagy szerelmet. A regény hősnője egy ünnepelt táncosnő, aki maga vet véget tragikus életének s a színpadon a közönség zugó tapsai közt hal meg. Az uj magyar líra változatos termésében is a legkülönbözőbb hangokkal találkozunk. Kosztolányi Dezső rimtelen szabad versekben irja képekben gazdag, dp egyébként minden cicomájuktól megfosztott, bár annál igazabb, annál őszintébb verseit Meztelenül cimü kötetében. Az intellektuális lírának igen finom hangjai szólalnak meg Londesz Elek verseskönyvében, A mennyei koldusasszonyban. Erős zengésíi, a végtelen nosztalgiájával telt verseket találunk Terescsényi György telt verseket találunk. Emberszeretet, mély humanizmus, a modern kor életharcának résztvevő átérzése adja meg az alaphangját Pásztor Árpád verseinek az Unt élet rabszolgáinak cimü kötetben. S a magyar vallásos lírának igen szép megnyilatkozása az Assisi Szent-Ferenc miséje, egy tehetséges uj papköltőnek, Kocsis Lászlónak verseskönyve. Nyugtalanság a címe Simán Erzsébet uj kötetének. A cim igen találó- a versek kissé nyugtalanok, a különben tehetséges írónő m'ég nem találta meg teljesen egyéni hangját. Annál egyénibb íljangi szólal meg egy fialtál költőlány, Tamás Sári nagy, gazdag képzeletű kötetében, a Bőpalástu napokban. Egyik kategóriába sem sorozható műfajilag Molnár Ferenc legújabb kötetete, a Toll. Apróságok, egy-egy szellemes ötlet, rövid tréfa, találó párhuzam van benne minden rendszer nélkül összegyűjtve. Müteremforgácsok ezek, de éppen ez a jellemző. Gazdag, még tékozlásokra is felkészült irodalom az, amelynek ilyen hulladékai akadnak. Kállfl-y Miklós.
