Prágai Magyar Hirlap, 1928. április (7. évfolyam, 78-100 / 1705-1727. szám)
1928-04-08 / 83. (1710.) szám
^RA:<IAItMAG^ARHlRXiAI> 1928 április 8, vasárnap. Grand Vin Réservée GOTTDIENER PEZSGŐGYÁR KOSICE C u v é e Frangaise nista párttal szembén. Innen a magyar elem jórészét elhozhatja a magyarsága révén! Ha azonban egymás ellen küzd a két testvérpárt, akkor éneket a magyar elemeket elhanyagolja és hagyja, hogy a kommunisták létszámát szaporítsák. De megszívlelendő az a szempont is, hogy a választásod annyira felkavarják a pártszenvedélyeket, hogy a barátságot ellenségeske- j déssé teszik s a testvérpártból ellenséges pártot csinálhatnak s akkor a két ellenséges táborba szakadt magyarság az engesztelhetetlen gyűlöletben oly válaszfalat állít, amelyet lerombolni hosszú ideig nem lesz lehetséges! És ekkor a nemzeti munkában való munka- közösség is megszakad, ami által természetszerűleg meggyöngül a nemzeti önvédelem, aminek kárát vallja az egész magyarság! Ki meri ezért a felelősséget vállalni? Magyar szempontból igenis kötelesség az, hogy az országos bizottsági választáson a két testvérpárt közös listával szerepeljen! Ha ez megtörténik, úgy semmi sem fog többé útjában állam a magyar nemzeti munkában való közösségnek, a magyarság testvéri együttműködésének! Ezt pedig meghálálja a boldogabb magyar jövő, amit kockára tenni nem szabad! Kormányzóságét követel Szlovenszkó részire a HHnka-párt Beszélgetés Tömének Flsiis nemzetgyűlési képviselővel - A Hlinka-párt kezdeményezési javaslatot nyújtott ke a koalícióhoz, hogy Szlevenszké részére is adlak meg Rnszinszkő autonómiájának mását — „Az elnyomás politikája megbosszulja még magát'* Pozsony, április 6. A szlovák néppárt úgynevezett radikális szárnyának vezére Tónidnek Flórián nemzet- gyűlési képviselő. Katolikus pap, kiváló szónok, akire a parlament és a pozsonyi képviselőtestület feszülten figyel, ha szónokol. Különös hév jellemzi Tömének pátert, amikor beszél. Beszéde az epiteton ornansoknak csodás összetétele, igazi irodalmi szlováksággal tömöríti szavait. Kis szlovák hetilapot szerkeszt: a Slovenské Ludoye Novinvt. A Magasut'3-as számú ház első emeletén van a lap szerkesztősége és kiadóhivatala. Tömének maga szerkeszti és adminisztrálja lapját. Amikor bejelentjük, hogy húsvéti cikk végett jöttünk, kissé elgondolkodik, majd feláll íróasztala mellől, udvariasan hellyel kínál és beszélni kezd. — Nem szeretek nyilatkozni, mert az újságok rendesen elferdítik, amit mondok és étből aztán baj lehet. De a Prágai Magyar Hírlap részéről ezt még nem tapasztaltam- Ami a belpolitikában a jövő programját illeti: ezt a szlovák néppárt éppen most husvét előtt már megadta, amikor kezdeményező javaslatot nyújtottunk be a koalíció nyolcas bizottságéhoz, az os- Tnicskához és ebben körvonalaztuk kívánságunkat: Szlovénokénak is adják meg ugyanazt az autonómiát, amit Podkarpat- ská Húsnak megadtak, vagyis Szloven- szkónak is legyen kormányzója. — És ki lenne a kormányzó? — kérdeztük. • — Mindegy, hogy ki. A fő az elv, a fő, hogy megadják. Én például nem tudom, miért ne lehetne például Juriga dr. a szlovenszkói kormányzó? — Ki a néppárt jelöltje, képviselő ur, az országos elnöki tisztségre? — kérdeztük. — Fritz dr. eperjesi láblabiró. Rendkívül képzett, arra való ember. A kassai kerület képviselője. A jelöltünk még Tiso dr. és Juriga dr. is. — Az uj közigazgatási rendszer életbelépése után egész sereg uj hivatalnok kerül Szlovenszkőra, ül \,ósen Pozsonyba, ahol az országos képviselőtestület is székel. A szlovák néppárlnak mi az álláspontja az idehelyezendő csehországi tisztviselőket illetően? — Hiszen a tisztviselők nem Csehországból jönnek! A zsupák feloszlattak, tehát azoknak a tisztviselői keiülnek a hivatali apparátushoz. Hiszen most is elhelyezték innen Kraic dr.-t, a Vörös Kereszt főorvosát és helyébe szlovák ember került. Ebben a tekintetben mi nem engedünk! Általában engem a szlovák néppárt radikális szárnya vezérének tartanak. Az is vagyok. Hiszen lapomat, a Slovenské Ludove Novinyt gyakrabban kobozzák el, mint azelőtt. — A jubileumi évben mi a szlovák néppárt terve? — Hát ünnepiünk, jubilálunk, jubilálni kell, hisz a magyarok is megünnepelték annakidején a milleniumot. Mi nem vagyunk, nern lehetünk köztársaságéi!enesek, a, jogokért küzdeni lehet, sőt kell is. Küzdjön jogaiért a magyar, a német egyformán. Én a kisebbségi politikát illetően igazságos ember vagyok, voltam és leszek. Tanulni kell a történelemből, mert az elnyomás politikája megbosszulja magát! Mindenki olyan nyelven beszéljen, ahogyan tud- Amint nem volt helyes a régi időben, hogy nekünk, szlovákoknak a megyegyüléseken nem engedték meg a szlovák beszédet, éppen úgy nem volna helyes most sem az ilyen mentalitás. Lássa: a prágai parlamentben németül, magyarul beszélhetnek a képviselők. Aki nem érti, legfeljebb nem hallgatja meg őket. — A Dcrer-féle állampolgársági törvényről mi a véleménye Képviselő Urnák? — Az nem sikerült úgy, mint ahogy elgondolták. Vagy talán valahogy úgy van, hogy az alsóbb hatóságok nem respektálják eléggé a törvényt, mert számtalan miatta a piínasz. Ma több az állampolgársági pa- 1 nasz, mint azelőtt. — Én magam' is már több orvos és pap állampolgársága érdekében jártam el. — Stefánik, Kedrovics-ügy? — Ugyan, kérem, hagyjanak mát fel azzal az örökös Stefánik-üggyel! Minek folyton ezen nyargalni! Kedrovics egy exaltált fiatalember. Azok a ruhák, amiket ő elvitt, nem is a tábornokéi, hanem az olasz tisztek ruhái voltak! Az egész Stefánik-ügyet egyébként Stefánik Igor, a jelenleg Jugoszláviában élő lelkész, a szerencsétlen végű tábornok öccse forszírozza, pedig hát a csehszlovák állam ebben a tekintetben gavallérosan járt el. A tábornok özvegy édesanyjának kellő végkielégítést adott, ha jól tudom, egy milliót... Végül a pozsonyi városházi politikáról is megkérdeztük a képviselő véleményét. — Őszintén szólva, nekem már terhes a városházi mandátum, mert a parlamenti ügyek nagyon is lefoglalnak. Most is vagy két parlamenti bizottságnak lettem a tagja. A pozsonyi városházán bizony nem megy minden úgy, ahogy mennie kellene. Nagyon nehézkesnek találom az adminisztrációt és elítélem azt a tendenciát, amit egyes soviniszta körök szeretnének meghonosítani. Több hozzáértésre volna szükség, hogy nagyobb lendülettel intézzék Pozsony város ügyeit, bár a mostani képviselőtestület nivó szempontjából felette áll a réginek. R. J. fi liöziiaztatási választások és a magyarság Franciscy és Grosschmid szenátorok véleménye a választások jelentőségéről és azok következményeiről) Prága, április 6. Bár az országos képviselőtestületi választások időpontja még ma is ismeretlen a közvélemény előtt, a politika husvétja már a választási előkészületek jegyében következett el és Szlovenszkó és Ruszinszkó magyarságát is közelről érdekli az, hogy politikai vezérei' és törvényhozói miképpen vélekednek az elkövetkező választások jelentőségéről. Pártjaink törvényhozói közül közvetlen a húsvéti ünnepek beköszöntése előtt Prágában jártak Franciscy Lajos dr. és Grosschmid Géza dr. keresztényszocial-ista- párti szenátorok, akiktől a következő kérdésünkre kértünk választ: — Mi a véleménye a Csehszlovákiái magyarság szempontjából a küszöbön álló országos választások politikai és közigazgatási jelentőségéről s a választások következményeiről? Kérdésünkre a következő válaszokat kaptuk: Franciscy Lajos dr.: — Az uj országos közigazg&táisi szwrvcizeitelk a poJitiiikinii és gazdasági te. utcát izmus bástyáit1 lesznek. Az (>akomnány*atinaik azt a kis mutrtulváinyn* is. melyet a vármegyék még megtartottak, a tartományi köJÜgla®giaitás el lógja törölni. — A nagymegyék képviselötestii 1 eíteiben a szlovenszkói magyar kisebbség, bár létszámának nem megfelelő arányban, de mégis nagyobb számú képviselővel vett részt. Pozsony, Kassa, Nyíltana és Zólyom nagymegyékbeai olyan magyar frakciókat alkottak a képviselőtestületek tagjai, melyeik számuknál fogva is erőt képviseltek és helyi jellegű kérdésekben többször e frakciók csatlakozása valamely javaslathoz, döntötte el az ügyet, természetesen mindig a ezlotveoiszkói őslakosság javára. — Az uj tartományi képviseletben a magyar pártok a legjobb esetben 6—7 taggal vétkeinek részt. A magyarságnak tehát az önkormányzati jogban való részesülése szükebbkörü lesz és így politikai befolyás,a is csökkenni fog. — Gazdasági tekintetben is rosszabbul jár a magyar nemzeti kisebbség a közigazgatási reíojin- m’all. Eddig a nagymegyékbetn, abol tulnyoniór-ész- ben a helyi viszonyokkal ismerős és közös érdek- szálakkal összefűzött emberek ültek a képvisetűő- testületekben. egyes gazdasági jellegű ügyeket mégis csak sikerült kedvezőn elintézni. A taaifeoimá- nyi gyűlésen nem lesz ilyen mérvű tájékozottság a helyi viszonyok és igényekről és nem lesz ilyen széleskörű az érdefckapcsok szorteságia sem. — A járási bizottságokban találhat ugyan a magyar nemzeti kisebbség némi kárpótlást politikai és gazdasági befolyásának csökkeiméisáiélrtt, de tényleg megtalálja-e azt, nem tudhatjuk, mert nem ismerjük a járások jövendő beosztását. Az eddigi járási beosztások mind a magyarság vissznszolrltá- sát eredményezték. — Ezen kedvezőtlen kilátások ellenére, minden erőnket meg kell feszi lenünk, hogy minél több emberünket vigyük be a tartományi és járási köz- igazgatási szervezetbe. Erős és törhetetlen autonó- niistálkat, akiknek ott az lesz a feladatuk, hogy lépten-nyemon rámutassanak az önkormányzati jognak arra a torzképére, mely az uj közigazgatási szervekről le fog rím és hirdessék az igazi autonómia szükségességét, mely egy országos közigazgatásnak nem csak a nevét fejezné ki, haneim ösz- szes lényeges jogait is tartalmazná. — Minél tisztábban fog kidomborodni Szlovetn- szkó őslakosságának szeme előtt az a tény, hogy az uj közigazgatás nem jelent igazi önkormányza- lot, annál határozottabb akarattal fogja SzloVem- szkó népe követelni az autonómiát, amelyhez életbevágó nemzeti, politikai és gazdasági érdekei fűződnek. Ez lesz az örvendetes következménye az uj közigazgatással való kísérletezésnek, A ezloiven- szkói közvéleménynek ezt a megnyilaitkozását bátor harcosoknak kell képviselniük a tartománygyűlésen. Nagyon fontos, hogy minél többen legyenek. Amennyiben az országos keresztényszecialfeia pártot ismerem, fel kell róla tételeznem, hogy ez a párt a tartományi gyűlésen is meg nem alk11™ harcosa lesz az autonómiának. Grosschmid Géza dr.: — Az országos keresztényszocialista párt a közigazgatási reformot nem szavazta meg. Ellenezte azért, mert nem látta semmi komoly, elfogadható indokát annak, hogy az évszázadok óta bevált megyerendszer megszüntet tessék. Nemcsak történelmi hagyományok voltak ezek, amiket az uj rendszer persze, hogy el akar tüntetni, de földrajzi kialakulások. A megyeszékhelyek úgy feküdtek, hogy a megye' területének természetes központjait képezték. Mikor a régi megyék összevonásából a zsupák, majd ezek összes ürítéséből a nagyzsupák keletkeztek, az ut- és vasúti hálózat elégtelen volta mellett máris mutatkozott e centralizációs kísértett hátránya. Erre mutattam rá a reform ellen a szenátusban tartott beszédemben és a helyes, pontos és gyors adminisztráció érdekében kértem ott is, hogy Keletezlovetnszkó részére állíttassák fel egy expoziíura. Az indítvány az ellenzéki indítványok, ezreinek sorsára jutott. Etutasitottfák. Most, niikoir a törvény életbeléptéiése idején az érdekelt vidék ez óhaját megújítja, egy csehszlovák állami hivatal felállítását kéri. a centralista kotr- mánysajtó felhorkan, dühösen ,«irreden]tizsnus“-f kiált. Lehet itt északokkal vitatkozni, nem naávsáig volna-e meggyőzni ezeket az urakat arról, hogy á legőszintébben a közérdeket, a nép érdekét óhajtjuk szolgálni? Csak azért sem csinálják meg, mert mi javasoljuk! — Minek beszéljünk hát akkor még arról, hogy a reform természetszerű következménye a volt megyeszékhelyek elsorvadása, gazdasági és kulturális hanyatlása lesz stb. — Bizonyosan ennek is mi leszünk az okai és nem az a sajátságos januszuTcu reform, mely kifelé az önálló tartományi életet mimedá. befelé pedig azzal, hogy a tair- fománygyiiléei többséget a. tagok egyharmadának kinevezése utján a mindenkori kormány tartja kezében. az a legerősebb centralizmus vára lesz. — Sok jót tehát nem várhatunk, mi magyarok, tőle. Azonban végre is a tarUmánygvülés közigazgatási szera% csaknem minden gazdasági és kulturális ügyben végső fokon döntő fórum is lesz. Mindenkinek legfőbb érdeke tehát, hogy ezen érdekeit minél több. minél bátrabb és minél képzettebb ember védje ott ki. önmaga és családja iránti legfőbb kötelessége tehát mindenkinek, hogy úgy a tartományi, mint — hasonló okokból — a járási választásokon mindenki éljen szavazati jogával, ifjú és öreg. férfi és nő. függő, vagy független helyzetben levő. Nem szabad az őslakos magyarság pártjainak egyetlen szavazatot sem veszteniük, ha a magnak gazdaságából és kultúrájából és gyermekeink jövőjéből meg akarjuk tartani, meg akarjuk menteni ami kevés még megvan és ami esetleg még megmenthető. Ueper Testvérek orgonádra dagennöorf szíren* ViléghirU templomi orgonák, prospektsíook, villamos fultetó- szerkrzet. Kitűnő ajánló le velek elsőrangú szaktekintélyektől. 54 éves tapasztalat. 1927-lg 2270 ü) orgonát szeioItUnk. Bruckner, Ftloner-fólo orgonáján látszik. 2 A természetes keseriiviz gyomor és béltisztító hatása páratlan. 'ámJit ne tévessze össze másfajta keserüvizzel! Kapható mindenütt Kis és nagy üvegben. Schmidthmier KútváSlalaí Komárom.
