Prágai Magyar Hirlap, 1928. április (7. évfolyam, 78-100 / 1705-1727. szám)

1928-04-01 / 78. (1705.) Második kiadás

' *» **•«• t, MtaD. 7 ■■■ 1 ............ ...............................................................................................................................................mi........................................................................................................................................iTii .......... umihniii r ................. ...................................................................................... Fokr ol«£ okra .omlott össze az őgyallai járásbiró, több állami tisztviselő és egy tanító ellen emelt izgatás! vád a mentő taiiiivallomások és izgal­mas szembesítések kereszttüzében A tanuk fenyegetések hatása alatt tettek terhelő vallomást — A vád értelmi szerzője a korcsmáros, aki bosszúból adott be hamis vádat a bíró ellen líyttra, március SÍ. (A P. M. H. munkatársá­tól.) Szenzációs részletekben gazdag izgatása bün- pörrel foglalkozott pénteken a nyitrai törvény­szék büntetőtanácsa. A vádlottak padjára az ógyal- lai járásbirét, több állami tisztviselőt és egy ta­nítót ültették, akiket rendtörvény-ellenes cselek­ménnyel vádoltak. A pör előzményei a múlt év szeptemberére nyúlnak vissza. Egy nyolctagú vadásztársaság be­tért Bartók Metódné vágpusztai korcsmájába, ahol sörözés közben a napi eseményeket tárgyal­ták. Amikor a hangulat emelkedettebb lett, nó- tázni kezdtek, majd politizálgattak is. Borbath Jenő magyarországi fiatalember, a társaság egyik tagja azt a kérdést vetette fel, hogy mi a vélemé­nye a társaságnak a Rothermere^akcióról? Sült József dr. ógyatlai járásbiró nyomban kijelentette, hogy nem olyan poli­tikai kérdések tárgyalására gyűltek össze, amelyek nem rájuk tartoznak. A témái ezután nem is feszegették tovább, a bí­rák fizetésrendezéséről és más hasonló természe­tű kérdésekről beszélgettek, majd mindnyájan felkerekedtek és eltávoztak. Senki sem gondolt ekkor arra, hogy a vág­pusztai vidám poharazásnak milyen kellemetlen következményei lesznek. Röviddel rá a társaság mindem tagfa ellem vizsgálat indáit meg Tanuk akadtak, akik súlyosan terhelő vallomást tettek. Elmondották, hogy a társaság tagjai élje­nezték Magyarországot és a magyar királyt, aki­nek egészségére koccintottak. Sült József dr. já- rásbirót azzal vádolták, hogy Rothermere nevének elhangzása után felállt, beszédet mondott, szidta a cseheket és a huszitákat és kijelentette, hogy nem fog nekik szolgájlni, hanem a magyarok ba­rátja kíván maradni, annál is inkább, mert a szlovák és a magyar egy vér. A vallomás alapján megindult a lavina a tisztviselők elten. A társaság valamennyi tagját felfüggesztették állásától és bűnvádi eljárást indítottak el­lenük a rendtorvény alapján. Csakhamar azonban szenzációs fordulat követke­zett be. A tanuk nagy része a birőság előtt ki­hallgatásra jelentkezett és visszavonta első kihall­gatása alkalmával tett vallomását azzal, hogy a vallomás megtételére fenyegetésekkel, ígé­retekkel vették rá. Ennek ellenére büntetőbíróság elé került az ügy, amelynek tárgyalására a nyitrai törvényszéket delegálták. Bíró a vádlottak padján A pénteki tárgyaláson egy kivételével az összes vádlottak és tanuk megjelentek. A vád­lottak egymás mellett foglaltak helyet Sült Jó­zsef dr. járásbiró, Borbáíh Károly bírósági tiszt­viselő, Reviczky Gyula irodakezelő, Gorek And­rás gyakornok, Matnska János dijnok, Gorek Béla tanító és Kádok Baltazár gazda. Az elnök ismertette a vádat, amelynek leg­súlyosabb része Sült dr. bíró ellen irányul. A vádirat szerint Sült dr. a következő nyilatkozatot tette: „Ha állásomba is kerülne, meg kell mon­danom, ami a szivemen fekszik. A szlovákok és magyarok egy és ugyanazon vér voltak és ma is azok. A cseheknek és huszitáknak szolgálni nem fogok, legyenek átkozottak." A többi vádlott bűnpártolással vádolva került a birőság elé, mert állítólag éltették a járásbirőt és koccintottak a magyar államra és a magyar király egészségére. A vádlottak egybehangzó vallomással tagad­ták a terhűkre rótt bűncselekményt és azt állítot­ták, hogy a vádakból egy szó sem igaz, minden a fantázia szüleménye és a bíróval ellenséges viszony­ban álló Bartók Metód bosszsx- müve Baltáknak több pőre volt és ezeket egymásután elvesztette, ami őrt csak kedvező alkalomra várt bosszújának kitöltésére. Többek előtt kijelentet­te, hogy nagyon várt az első alkalomra, amikor Sült dr. korcsmájába jön és akkor olyan helyzet­be hozza a bírót, hogy nem lesz többé alkalma Ítéletet mondani felette. Első tanárnak Bartókot hallgatták ki, aki sú­lyosan terhelő valömást tett és mindenben meg­erősítette a vádiratban foglaltakat. A további ta­núkihallgatások után azonban mindinkább összezsugoródott az őgyallai ál- lamellenes szenzáció és nyilvánvalóvá vált, hogy a tanok elaó terhelő vallomásukat különböző befolyások hatására tet­ték meg. A revolverrel '„befolyásolt" tasm Barták felesége volt az első, aki beismerte, hogy első vallomását kényszerű­ségből tette, mert férje revolvert fogott rá. Pontosan tanította ki arra, hogy miként kell az egyes kérdésekre válaszolnia. Megfenyegette az­zal is, hogy elveszíti italmérési engedélyét, ha eltérő vallomást tesz. A csendőrségen is célzást tettek az italmérési engedély elvesztésére, amikor habozott, majd azt is kijelentették neki, hogy a vádlottak már úgyis beismerő vallomást tettek. Férje állatias kegyetlenséggel üldözte, állan­dóan verte, ezenkívül kenyerét is féltette, ezért vallott hamisan a biró és társai ellen. Esküt nem kívántak tőle és igy meg tudott al­kudni lelkiismeretéveL Az egész korcsmái jelenet alatt csak néhány pillanatig tartózkodott a szobá­ban, éppen akkor, amikor Rothermere nevét ki­ejtették és hallotta, amikor Sült dr. biró emelt hajfgon a következőket jelenti ki: „Nem azért jöttünk, hogy politizáljunk. Ha valaki még egy szót szél erről a témáról, kiutasítom, vagy a szájára ütök." Izgalmas szembesítés következett ezután. Az asz- szony férje előtt is megismétli vallomását és sze­mébe vágja, hogy ő kényszeritette a hamis vallo­más megtételére. A bosszúálló korcsmáros pénzzel és áldomással szerezte tanúit Zsigo András és Ruzsik János legények szin­tén viszavonták a vizsgálat folyamán tett vallo­másukat. Barták Metód pénzt ígért nekik és azzal is megfenyegette, hogy ha nem paríroznak, akkor majd a csendőrséggel gyűlik meg a bajuk. Zsigo elmondotta, hogy Barták a kihallgatás alkalmával kikészítette őket, italt és cigarettát adott nekik. A korcsmában az állítólagos izgatás alkalmával nem is volt jelen. Hasonló értelemben vallott Ru­ttilmfamslMB líejp&ico ftibn«|<i^rdé'..$lo¥ensko. «üin,Odart>ars -fiiitttí x - EWtapefiü, £vpn<al Wodat'tvvy ezJAlé'**,. zsik is, aki hallotta, hogy Barták több ízben öklét rázva fenyegetőzőit Sült biró ellen. „Ez az ember nem lesz többé biró Ógyaltón" 'Vál­tozta ilyenkor vérbenforgő szemekkel- A csend­őrök parancs lókig rivaltak rá, hagy vallania kell. A két tanú a Bartókkal való szembesítés al­kalmával is kitart vallomása mellett. Sárközy ógyallai korcsmáros megerősíti Zsigó vallomását. A tanúkihallgatás napján az ő korcs­májába térte be Barták és Zsigó és Barták fizet­te a legény cehhét. Ezt most már Barták is kény­telen volt beismerni. A többi tanú hasonló értelemben vallott. Mind azt hangoztatták, hogy Barták és a csendőrök fél­revezették őket, amikor azt állították előttük, hogy a vádlottak már mindent beismertek. Mikor azonban megtudták, hogy a főtárgyaláson eskü alatt hallgatják ki őket, jelentkeztek a bíróságon és mindent őszintén elmondottak. Georgevics István banktisztviselő vallomását írásban küldte be. Kijelenti benne, hogy izgatás és politizálás nem történt és amikor Rothermere nevét a társaság egyik tagja kiejtette, Sült dr. intette le. Beszédet, szónoklatot senki sem tartott. A tanúkihallgatások után a bíróság tanácsko­zásra vonult vissza. Ezután kihirdette határoza­tát, amely szerint a tárgyalást elnapolja és a legközelebbi tárgyalás alkalmából kihallgat­ják a tanúvallomásokat kivevő csendőröket. A szenzációs ügy igy legközelebb újabb birói tár­gyalásra kerül. t Kuli! megszálló csapatok által sitiül károk ügyét is tárgyalni füli a párisi magyar-román döntőbíróság Szeged, március 31. (Tudósítónk tele fon jelen/bése.) Palóc Sándor dr. sj&egedi ügy­védhez átirat érkezett a párisi magyar—román döntőbíróság részéről, hogy a döntő- bíróság újra tárgyalni kezdi a román megszálló csapatok által okozott károsodások ügyét, amit a románok igyekeztek a tárgyalás alól kivonni. Több szegedi földbirtokos személyesen fog Parisba utazni a tárgyalás ra. A román megszállók ugyanis nemcsak kisebb ingóságokat, hanem sok földbirtoko snak teljes bútorzatát is jogtalanul eltulaj­donították és azt hazavitték saját lakásuk bebútorozására. Egy millió, vagy hét millió? Nagyszombat Izgalmas közgyűlésen tárgyalta a birtokbérlet pírét & bérlő egyezségi! ajánlatán a kép¥iseSdt©sfsli©t @9#©gaíffs!, ai©^!sas,i a határozatot tófejen sraeggttaadják Nagyszombat, március 31. (Saját tudósí­tónktól.) Tegnap oly izgalmakban bővelkedő ülése volt Nagyszombat város képviselőtestü­letének, amilyenre esztendők óta nem volt példa. Több jelentéif&den pont letárgyalása után megsemmisítették $ kommunista párt­ból kizárt Csapkovics Péter városi képviselő- testületi tag mandátumát. Ezután a járási hi­vatal ajánlatának tárgyalására került a sor. A járási hivatal ugyanis uj palotájának tel­kéért 4350 koronát ajánlott fel a városnak, a közgyűlés azonban úgy döntött, hogy régebbi álláspontja fentartásával a telket ingyen en­gedi át a járási hivatalnak, ennek ellenében kiköti magának azt a jogot, hogy a felszaba­duló régi házzal szabadon rendelkezhessék. A napirend legérdekesebb pontjának tárgyalásába fogott ezután a közgyűlés. Egy évvel ezelőtt a városi képviselőtestü­let egyik ülésén Pleckló dr. városi képviselő- testületi tag azt indítványozta, hogy a város peres utón bontsa fel Deutsch Sándor földbir­tokossal a város 1150 holdja bérletére kötött szerződését. Plechló dr. maga kórt megbízást a képviselőtestülettől a per vitelére és kije­lentette, hogy mivel a per kimenetele nem lehet kétséges, a várost 7 milliós haszonhoz juttatja. Plechló dr. ^iratában a szerződés 11. pontjára hivatkozó^ melyet a bérlő meg­szegett, miután Deutsch SánAor magyar ál­lampolgár és a bérletet nem egyedül, hanem Károly nevű testvérével vezeti. fciiQfey Sépgf árlista. autorizáit FORD képviselet az Első Ma§pr Masáp Gépgyár It. Budapest vezérképviselete előnyős feltételek mellett szállít: acélkeretes cséplőgépeket kettössoru svéd golyóscsapágyakkal, teljes malomberendezéseket és egyes malomgépeket, F3S9S0S TRAKTOROKAT valamint saját gyártmányú egyszerű és kombinált vetőgépeket. Kérjen árajánlatot! A járásbíróság magáévá tette Plechló dr. indokolását és kimondta, ho^ szerződés­szegés folytán a város és Deutsch Sándor szerződése érvénytelenné válik. Deutsch Sándor a járásbíróság Ítélete el­len fellebbezett a törvényszékhez, ahol bizo­nyítani akarta, hogy egyedül gazdálkodott. A törvényszék helyt, adott Deutsch Sándor ké­relmének és elrendelte a bizonyítási eljárást, de mielőtt erre or került volna, Deutsch Sándor egyezségi ajánlatot tett a városnak oly értelemben, hogy 1928 szeptember elsejé­től, illetve az egyezség jogerőre való emelke­désétől számított 30 napon belül a városnak önként 1,000.000 koronát fizet, ezzel szent-? ben a város szüntesse be a pert, semmisítse meg a szerződés 11. paragrafusát és bizto­sítsa a bérlet hátralevő kilenc esztendejét a régi feltételek mellett. A város eszerint az 1150 magyar holdnyi bérletért nem követel­het többet évi 127.195 koronánál. A városi tanács és a pénzügyi bizottság javaslatot terjesztett most a képviselőtestület elé ,hogy a békéltető egyezség jogerőre emelkedé­séig szüneteltesse a Deutsch Sándor ellen indított pert. A pénzügyi bizottság elnöke, Wallner János dr. kijelentette, hogy nem szavazhat a békél­tető egyezség elfogadása mellett gazdasági, pénzügyi és presztízs-szempontból. Tiltako­zott az ellen, hogy a város kiadja legerősebb fegyverét és a szerződés 11. pontjának meg­szüntetésével módot adjon Deutsch Sándor­nak, hogy idők folyamán szerződését másE^i ruházhassa. Abban az esetben, ha törli a li. pontot, teljesen kiszolgáltatja magát Deutsch- nak. A szónok beszéde folyamán azt a javas­latot terjesztette elő, hogy a város adjon Deutsch Sándornak kárté­rítést. ezzel szemben Deutsch önként mondjon le a szerződésről, miáltal a város abba a helyzetbe jut, hogy nyilvános árverés utján a bérletet a legtöb­bet kínálónak adhatja. Kéri javaslatának el­fogadását és az ügy érdemi tárgyalásának a következő közgyűlésre való halasztását. Wallner dr. felszólalása után Svaty első városbiróhelyettes Deutsch ajánlatának elfo­gadását javasolta. A kétórás izgalmas vita folyamán Deutsch ajánlata mellett Schulz dr., Húst István, Rosenfeld dr., Gross Salamon szólaltak fel, ezzel szemben Královics János, a csehszlovák szocialista párt tagja és Hrebi- csek szociáldemokrata képviselőtestületi tag Wallner dr. indítványához csatlakozott. Végül Wallner dr. foglalkozott az összes előterjesztett indítványokkal és a város ér­dekeinek szemmeltartására intve a közgyű­lést, az ügynek egy uj közgyűlésre való ha­lasztását indítványozta. Ezek után szavazásra bocsátották Dentsch Sándornak a városi tanács és a pénzügyi bi­zottság által előterjesztett javaslatát, amelyet 15 szavazattal 6 szavazat ellenében el­fogadták. 14 képviselőtestületi tag tartózkodott a szava­zástól. Értesülésünk szerint epres pártok meg fogják támadni a közgyűlés határozatát, mely a város és a .földek bérlője közt egy eszten­dei harc után békét teremtett.

Next

/
Thumbnails
Contents