Prágai Magyar Hirlap, 1928. április (7. évfolyam, 78-100 / 1705-1727. szám)

1928-04-05 / 81. (1708.) szám

4 T>RX<M-MAGtoR-HTKL2ffi Í928 április 5, esti törtöt. wuswszuxn A magyar példa (rp.) Ungvár, áprila eleje. " A budapesti képviselöház-bau a múlt betekben a költségvetés és ai apropriációs javaslat együttesen került napirendre. Ezt az együttes tárgyalást a szociáldemokrata kép­viselők bázsza'báiyelienetsnek minősítették és az ez ellen való tiltakozásul kivonultak a parlamentből. A magyar képviselőiház — a ármány- párti többség jogán — minden további nél­kül letárgyalhatta volna a két javaslatot és — ahogy minket itt Csehszlovákiáiban már er­re rászoktattak — törvényt alkothattak vol­na belőle anélkül, hogy a szociáldemokrata ellenzék egyáltalán részitvett volna a tör­vényalkotás e munkájában. A budapesti parlamentben azonban ez egészen 'másként történt. Bethlen István miniszterelnök kije­lentette, hogy szívesen hozzájárul az apro­priációs javaslat visszavonásához, tehát en­ged az ellenzék kívánságának, amivel egyút­tal elintézi azokat a politikai ellentéteket, amelyek, mint ismeretes, a költségvetés és az apropriációs javaslat együttes tárgyalásá­nak esetéből származtak. Bizonyos megelégedéssel olvastuk mi ideát a magyar miniszterelnök fenhidézett kijelentéseit, mert ezzel ismét beigazolta a magyar kormány fele, hogy a parlamenta­rizmust igenis a maga jelentőségében és lé­nyegében tiszteli. Alkotmányos és parlamen­táris élet csak ott lehet, ahol a kormány­többség nem helyezkedik a többségi elv ri­deg álláspontjára, hanem figyelembe veszi az ellenzéknek is azon kívánságait, avagy jogos követeléseit, amelyekkel az az ellen­zék az állam vagy a köz javára szolgál. Ez a magyar példa nagyon is követendő példának kívánkozik a prágai parlament számára. Abban a parlamentben, ahol a kormány csekély többségére való támaszko­dással rideg számtani feladatot végez egy- egy javaslat törvénnyé ütésénél anélkül, hogy az ellenzék módosító indítványait vagy egyéb közérdekű kívánságait és jogos köve­teléseit csak a legcsekélyebb figyelemre is méltatná. Amíg tehát a budapesti parlamentben egy ezeréves alkotmány xisztéietébőA fakadó parlamentarizmus elve érvényesül, addig a prágai parlamentben a nagynehezen meg­őrzött néMnytőnyi többség számszerű sza­vazógépe dönti el az álamügyek sorsát. Nemde, kiáltó ellentét van e kettő kö­zött? Őrzi mindenki, hogy a prágai álparla- mentarizTnuosaí szemben követésre méltó példaként áll az a gyakorlat, amit Budapest mutat. Tanulságul szolgálhat az az elbánás, amelyben a budapesti parlament részesíti az ellenzéket, amelyet a többség nem nyom el, nem tart ellenségnek és állam ellenesnek; mert ott, a dunapanü palotában még ma is él Deák Ferenc híres mondásának szelleme: rHa nincs ellenzék, osánáJni kefl!.“ Merőben az ellenkezőjét tapasztalhatjuk Prágában, ahol — különösen — a magyar ellenzék elől a legridegebben elzárkózik a kormánytöbbség, valósággal ellenségként te­kintve azokat a törvényhozókat, akik nem hajlandók a kormány diktatúrájának alávet­ni a magák és választóik sorsát. Az államkormányzat szempontjából sors­döntő lenne, ha a prágai parlament követen­dő példának tekintené a budapesti esetet és belátná, hogy a törvényhozásihoz nemcsak egy kormányelnöki taktikával összehozott, léleknélküll többségnek van joga, hanem mindazon képviselőknek, akik a fennálló törvények szerint törvényalkotásra hivatot­tak. Ebben jó példát adott most te Prágának — Budapest. — Tizennyolcezer autó van Magyarorszá­gon. Budapesti szerkesztőségünk telefonálja: A legutóbbi autó-statisztika szerint Magyaror­szágon az autók száma 'tizennyolcezren felül emelkedett. Ebből Budapestre esik tizenegy- ezer autó. Jlgy fiatalít és szépít aj Corall-créme Corall-puder Corall -szappan FOTerrtat a C. S. R. tiwlm Vörös Rák gyógytár, Bratislava. Ungvárott temették el a mayerlingi titok utolsó szemtanúját Vodicska Ferenc hagyatékát unokaöccse vizsgálja át Az elhunyt főerdész Üldözési mániában szenvedett Umgvár, április 4. (A Prágai Magyar Hírlap munkatársától.) Két nappal ezelőtt jelentette a Prágai Magyar Hírlap, hogy Vodicska Ferenc m- saánezkói kincstári erdöigiazgató, az ungvári erdő- ágazgatóság főnöke, vasárnap 71 éves korában el­hunyt. Megírtuk azt te, hogy a® elhunyt főfósztvi- selő egy történelmi titkot viitt magával1 a sírba, mert egyike rótt azoknak a keveseknek, akik is­merték a mayerlingi tragédia részletéit. Vodicska ugyanis amnakMetfén Rudolf trónörökös udvarához tartozott és minit fővadász kísérte ál­landóan útjaira a herceget. A tragédia alkalmával igen kevés ember volt a mayerlingi? karabélyban. A gyilkosság éjszakáján csak Lese komornyik és Ptchil vadász tartózkodtak a kastélyban. A borzal­mas esemény felfedezése után ők hívták a kastély­ba Ooburg Fülöp herceget, majd később Hoyoe grófot és Vodicska Ferencet, akinek éppen a sze­mo&t ehxmiyt. endőigiazgatő hagyatékában. Az összeomlás után Vodicska Ferenc a cseh­szlovák állam szolgálatába lépett és a képzett öreg cseh tisztviselőt nyomban Umgvárra nevezték ki. Bár a politikai viszonyok megváltoztak és Így senki nem kötelezhette hnllgaitásna, idegenek előtt hallgatóét titkáról. Unokaöccsé­nek, Planker-iKiliaps Ervin Írónak azonban so­kat beszélt Rudolfról és a mayerilingi tragédiá­ról, azonban megtiltotta, hogy halála előtt el­beszéléseiből bármit is nyilvánosságra hozzanak. Unokaiöocee a halálhír vételére nyomban Ungvárra utazott, és reméli, hogy elhunyt nagybátyja hagya­tékában fog találni leveleket és feljegyzéseket, amelyek Rudolf keleti utazására és különösen a mayerlingi tragédiára vonatkoznak. Planker-Klaps Ervin már féléve dolgozik egy történelmi monográ­fián, amely Rudolf trónörökösre és korára vonat­kozik. remcöétleneég napján vadászatot kellett volna ren­deznie. A vadászat természetesen elmaradt Vodicska volt az első. aki belépett abba a szo­bába, amelyben a tragédia lejjáészódoét és igy természetesen mindent megállapithatett. A katasztrófa szemtanúit nem eskették meg hallgatásra, inkább becsületbeli kötelességüknek tartották, hogy hallgassanak arról, amit tudnak. Vodicska felesége, Planker-KlapB Zsófia, első ka- maralhíöígye volt Stefánia főheroegasszonynak. Bi­zonyos, hogy az 5 feljegyzéseiből is sok lesz a Vodicska Ferencet az utóbbi időben szívbaj támadta meg, amely megőrölte hatalmas szerveze­tét Egy idő óta üldözési mániában is szenvedett és ez is siettette a testi összeomlást. Az elhunyt főerdő tisztviselőt kedden temették el a hivatalos világ nagy részvéte mellett. Személyiével a mayer­lingi titok utolsó szemtanúja is elköltözött az élők sorából. Még a ravatalon feküdt, amikor a legfék- téleneíbb harc indult meg hívatalbeli örökéért, ami érthető is, mert a ruszinszlkói állami erdők igaz­gatása nagyon jövedelmező mesterség lehet. Llpfószsnfmilliós, a lefokozott megyeszékhely a deményfalvi barlang forgalmától reméli némi füllemHlléséf Beszélgetés Sfoáola Józseffel, LlBlfiszenitsiiklfis poliir- mesferéuel — A város lakosságának elv difiiéi M bfirgyárl munkásság szomorú helyzete — Uplőszenticlk- lésoa pang az építkezés Liptöszenifcnsikióe, április eleje. (A P. M. H. alkalmi tudósitójátóL) Kö­zeledik a közigazgatási reform végrehajtásá­nak időpontja, amikor megszűnnek a nagy­megyék g a nagy megyékkel megszűnik azon városok privtlegazáilt helyzete, melyeket a nagymegyetörvény annakidején megyesnék- liclyekuek tett meg. A gőmöri magyarság nagy része és a szepesi németség „fővárosá­vá" annakidején IJptóezentmikJóst avatták. Vájjon hogy fogja érinteni az uj változás a város gazdasági érdekeit? Erre a kérdésre szerettünk volna hallani választ, amikor Lip- tószentmiiklós első polgárát, Stodola József polgármestert kerestük fel. A megyeszékhely nemrégiben választott uj képviselőtestületet s Stodola mint az agrárpárt itteni vezetője újból megtartotta a poglármesteri széket. A 'kommunisták a nmnkahiányhan szenvedő bőripari munkások közt nagy erőfeszítést tettek, hogy Stodola pozícióját a városban aláássák, de kettős vereséget szenvedtek, mert még az első alpolgármesteri állást sem tudták megkaparitani. Stodola polgármester készséggel nyilat­kozott a város jelenjéről és munkaprogramjá­ról. — A nagyzsupa eltörlése korántsem jár majd oly súlyos következményekkel — mond­ta —, ahogyan általánosságban elképzelik. Igaz, a győzelem jóleső érzését, amelyet Liptószentmiklós aratott a zsupaszékhelyért való vetélkedésben, sajnos, a közigazgatási reform miatt sokáig nem élvezhettük. Emlé­kezetes az a küzdelem, amelyet Igló folyta­tott a zsupaszékhely odaítélése érdekében 8 bár Igló óriási áldozatokra volt hajlandó — mégis mi diadalmaskodtunk. Ez Jánoska püs­pök urnák köszönhető. Bár zsupaszékhely vagyunk, a városházán kénytelenek vagyunk beérni 3 szobás hivatalos helyiséggel és csak a nagyzsupa eltörlése után juthatunk megil­lető hivatalos helyiségekhez a mostani me­gyeházán. — A közigazgatási újításnál sokkal súlyo­sabban érinti a városit, Illetve a munkásságot, hogy a bőrgyárak az értékesítési viszonyok miatt kénytelenek üzemüket korlátozni. Lip- tószentmiklós volt a szlovenszkói bőripar kö­zéppontja, míg mostanában napról-napra csökken a gyárak üzemképessége — és több gyár elköltözött innen Magyarországra. A bőrgyárak törekvése arra irányul, hogy a legmodernebb finom bőrfajták beve­zetésével kiegyensúlyozzák a verseny hátrányait. — Természetesen ezen átalakítások óriási összegeket emésztettek fel, amelyek még válságosabb, még elviselhetetlenebb helyzetbe sodorták a gyárakat s ezzel a foglal­koztatott munkásságot is. — A gyárak foglalkoztatásának nagyará­nyneágát bizony^ M klMÜwéay^ hogy ­Vrbiee—LáptószentnrBriés munkásnegye­de, amely a város összlakosságának egy­ötöde, tisztán a bőriparból élt — Hogy ml1 yen értékkel bírt a bőripar, "mutatja a* a tény, hogy Hamburggal közvet­len vasúti tarifákkal rendelkezett, amivel csak Liptószentmiklóson kívül két város di­csekedhetett: Prága és Brünn. — Még a régi képviselőtestület határozta el a város csatornázását. A nagyszabású ter­vek rövid időn belül el is készülnek. — A járdák rendezéséhez, főképpen a fő­utca és a piactér aszfaltozásához természete­sen csak a csatornázás befejezésével fogha­tunk hozzá. Az utóbbi célra már 100.000 ko­rona áll a város rendelkezésére. — Bár egy kultúrpalotára, mely magában foglalná a színházat, mozi és előadási terme­ket, égető szükség volna, mégis le kell mon­danunk erről a tervről és csak a legszüksége­sebbet, a nélkülözhetetlent igyekszünk létre­hozni, — Egyéb nagy feladat is vár a városra: a Mlinica-patak szabályozása, mely gyakran kiárad, főleg a berbic városrészre eső részét. Mint már említettem, a nagyarányú munka- nélküliségen, amelyben a szlovenszkói váro­sok közt arányi agosan Liptószentmiklós vezet, csak a kaszárnyák kiépítése segíthet, melyre hatmillió korona van előirányozva és mely építkezésnél a foglalkoztatást illetőleg a helybeli munkások előnyben fognak része­sülni. — Hogy a bőripar pangásán és ennek kö­vetkeztében fellépett nagy munkanélkülisé­gen, a munkásrétegek nyomorán segítsünk, dohánygyár létesítését kértük a kormány­tól, azzal indokolva kérésünket, hogy Liptószent­miklós szenvedte a legtöbb kárt a szloven­szkói városok 'közül, miután a bőripar állami segélyezésben nem részesült és mivel e do­hánygyár felépítésének költségei a Jegmini- málisabbak leimnek, mert erre a célra az ál­lomással iparvágánnyal összekötött volt bőr­gyár üresen álló épülete állna rendelkezésre. — Erre nézve még komoly ígéretet ez- ideig nem kaptunk. Az építkezés pang. Mig más városokban, mint Kassa, Igló évröl-évre uj utcák épülnek s az építkezés egyre fejlő­dik, itten még magánház sem épül. A prevrat utáni építkezés mindössze a kaszárnyák, 7 ál­lami bérház a megyei tisztviselők részére és a pénzügyigazgatóság építésében merült ki. — Minden reményünk a deményfalvi cseppkőbarlang. Tavasszal nyílik meg a ki­épített ut, mely lehetővé teszi, hogy autón s egyéb jármüveken megközelithessék Közép- eurőpa egyik legszebb cseppkőbarlangját. Napról-napra újabb részeket tárnak fel e óriásméretű barlangban, mely nemcsak terje­delemben, de 'szépségében is diadalmasan versenyez a világhírű aggteleki barlanggal. — Kilátásunk van arra, hogy a demény- iaJvi völgy nyaralóhellyé fog alakulni, amire klimatikus fekvése és gyönyörű környék pre­desztinálja. — Ha a bőripar fel nem lendül, akkor csak a deményfalvi barlang lehet reményünk és a lakosság megélhetési forrása csakis az idegenforgalom lehet — mondja távozásunk­kor Stodola pölgárinester bizakodóan. (n-e-) Az uj jumperruha Budapest, április eleje. A divatjóslatok beváltak: az egyszerűség je­gyében alakult ki a tavalyi divat. Puritán külsőt követel tőlünk a divat — talán mert ez nem ke­rült sok fejtörésbe az alkotó szabóknak. Egyéb­ként nem tudjuk, örüljünk-e túlságosan ennek az egyszerűségnek, mert hisz valójában semmi sem komplikáltabb, mint a ruhák látszólagos egysze­rűsége. A felületes szemlélő el sem tudja képzel­ni, mennyi gyakorlat, mennyi raffinált ízlés kell a dísztelen toilette elkészítéséhez. Mert minél egy­szerűbb a ruha, annál tökéletesebbnek kell len­nie a szabásnak. Fodrok, hímzések, szalagok és egyéb díszek nem takarhatják el jótékonyan a szabás esetleges hibáit. A dísztelen, egyenes ru­ha tulajdonképpen csakis a jő szabó kezében válhat elegáns xhává. Nincs szánalmasabb lát­vány, mint az az elszabott egyszerűség, amelyről már messziről leri, hogy otthon, a „kis varrónő" ollója alól került ki. A mostani divat különben nagyon megfelel a magyar Ízlésnek, mert mi is, mint az angolok, szeretünk egyszerűen öltözködni és kerüljük a kilengéseket. Az egyszerűség divatelve hozta magával, hogy az egyenes-szabású, praktikus, angolos kö­peny divatosabb, mint valaha és a jumperruha soha nem álmodott kultuszban részesül. Hányszor parentálták el már a jumperruhát — és mindig hiába! Rendkívüli előnyös tulajdonság: a fiata­losság és valószínűség ennek köszöni évek óta tartó népszerűséget. Nagyjában nem változott a jumperruha sza­bása, de sok rajta az apró újdonság. így a bu­bigallér helyét a jabot és a kendő szorította ki. Az anyagban is vannak változások. A mostani átmeneti időszak főanyaga a jersey és a kasba. A fémszállal átszőtt jumpereknek a tavasz első hí­rére lealkonyult Párisban. Bebizonyosodott., hogy a csillogó anyagok csak mesterséges világításnál érvényesülnek. Az arany-, ezüstszálak helyett fé­nyes selyemszálakkal szövik át az uj jersey-anya- gokat, ezenkívül újdonság festett jersey, a pety- tyes, az azsurozott jersey. A festett jersey-k m:n- tázata egész modern, a párisi nagy divathízik szá­mára Fujita, a Párisban élő híres japán f *stő tervezi az uj szinösszeállitásokat és rajzokat. A eimulékony, omlatag jersey-anyagok mel­lett a selyemmel kombinált kasha-félék viszik a vezetőezerepet a tavaszi divatban. A selymek kö zött a crépe de chine, a maroccain és a sohottisch- ottoman divatosak. A pettyes holmik is nagy re­ménységgel indulnak a tavaszi-nyári divatver- senyben. Jumpereket, plisszirozott szoknyákat, estélyi ruhákat, sőt sálokat és kalapokat is ké­szítenek pettyes anyagokból. A magyar pengő- nagyságú baboktól az ici-pici pettyekig minden nagyság divatos és a beavatottak szerint nyáron minden divathölgy ruhatárában, ha nem több, legalább is egy pettyes rriia el fogja foglalni az őt megillető helyet. A fehér jumper feketepettyes fehér plisszirozott szoknyával a sikkes francia nők kedvenc viselete. A pettyes ruha fiatalosságával nálunk is valószínűleg meg fogja hódítani a női sziveket. Milyenek lesznek a tavaszi-nyári szezónban a divatos színek? A mindig elegáns fekete-fehér, azután a zöld- és beige-árnyalatok, a sárga — különösen az a szin, amelyet az ifjú kacsák visel­nek — ezenkívül nyáron a pasztellszínek lesznek népszerűek. Lelong, az egyik legtekintélyesebb párisi divatfejedelem, aki nemrég vette feleségül Nathalie orosz nagyhercegnőt, hosszú cikkben számol be a tavaszi divat irányelveiről és rámu­tat, hogy mennyire fontos az egyéniséghez illő színek megválogatása Hangsúlyozza, hogy nem az évek, hanem az egyéniség szerint kell a ruhák színeit kiválasztani. Nevetségesnek tartja, hogy anyáink idejében a színek korok szerint voltak osztályozva: a fehér, világoskék, rózsaszín a leá­nyok színe volt (de csak addig, mig nem lettek nagykorúak), a harmincéves asszonyoknak főkép­pen a zöld-, lila- és a drap-szin járt, negyven fe­lé pedig, akár akarták, akár nem, feketébe, szür­kébe, sötétkékbe kellett bujniok a nőknek. Lelong szerint az amerikai dáma a fiatalság leglelkesebb harcosa — nagyon helyesen — nem fogadja el a színeknek ezt a korok szerinti osztályozását. Az amerikai nők minél öregebbek, annál vigabban viselik a pasztellszíneket, amelyek a fehér bajhoz kitünően illenek (ezzel különben már a rokokó­hölgyek is tisztában voltak.) Vagyis a legújabb elv: a nő fiatalsága 16 év­nél kezdődik és akkor ér véget, amikor akarja. Azt hisszük, ha nem is mindenben, de ebben fel­tétlenül igazat adnak az európai hölgyek az ame­rikaiaknak ! B. I. — Katasztrófa érte a Franciaország—Afrika közötti repülés utasait. Pártéból távira tömik: Teg­nap délután indult szerelőijén ek kiesé rétiében Dag- maiux repülőkapiMny a pártéi repülőtérről afrikai útijára, amelyet egyhazaimban szándékozott meg­tenni. A Rlhone átrepiilése közben a motor műkö­désében zavar következett be, amire a kapitány leszállásra kényszerült. Leszállás közben a gép fel­borult és kigyulladt. A kapitányt és a mentért sú­lyos égért sebekkel1 a kórházba ezállátottiáik.

Next

/
Thumbnails
Contents