Prágai Magyar Hirlap, 1928. április (7. évfolyam, 78-100 / 1705-1727. szám)

1928-04-01 / 78. (1705.) Második kiadás

A „Táfra-lörvénv" alkotmányellenes - állapítja meg az igazságügyminisztárium Hat minisztérium kifogásolja Tiso dr. egészségügyi miniszternek a Tátráról alkotott törvénytervezetét — Hétfőn miniszterközi értekezleten igyekszik Tiso meggyőzni kollégáit — A minisztériumok állásfoglalásában győzött Nitsch Andor álláspontja Prága, március 81. (A P. M. H. munka­társától.) A „Prágai Magyar Hírlap" olvasói előtt ismeretes Tiso dr. egészségügyi minisz­ternek a Tátráról alkotott törvényjavaslata és ismeretes a Tátravidék állásfoglalása is. A Czepesség és a Tátravidék összes politikai, gazdasági és kulturális tényezői, élükön Nitsch Andor képviselővel, a legélesebben tiltakoztak a Tátra-törvény ellen, amelynek életbeléptetése egyértelmű lenne egy egész nagy vidék életlehetőségének aláásásával. A A Tátravidéket ebben az állásfoglalásában támogatta a belföldi sajtó nagy része, közöt­tük tekintélyes cseh lapok is, de Németor­szágban, Ausztriában, Svájcban, Romániá­ban, Lengyelországon,. Magyarországon és Jugoszláviában is olyan visszhangja támadt a Szepesség és a Tátravidék védelmi akciójá­nak, amely világosan igazolta azt a felfogást, hogy Tiso dr. Tátra-törvényjavaslata az idegen­forgalom teljes tönkretételét jelentené. Az egészségügyi miniszter ennek ellenére is tovább haladt a maga elé tűzött cél felé. Egy­részt az Országos Egészségügyi Tanácsot biz- ta meg véleményadással, másrészt a minisz­tertanácsi tárgyalást megelőző szokásos Írá­sos véleményadás végett megküldte törvény- tervezetét az összes minisztériumoknak. Eddig hét minisztérium küldte meg az egészségügyi minisztériumnak ezt az írásos véleményt. A nemzetvédelmi minisztérium annak a megállapítására szorítkozik csupán, hogy a Tátrában lévő katonai gyógyintézete­ket ki kell venni a tervezett tüdőbetegzóná- ból. Ennek a követelésnek a teljesítése azt jelenti, hogy Tiso dr. kénytelen lesz a terve­zett zóna határait lényegesen megszükiteni. A többi hat minisztérium mind határozot­tan elntasitó álláspontot foglal el a Tátra-törvénnyel szemben és meglehet ál­lapítani, hogy a hat minisztérium állásfogla­lásában Nitsch Andornak, a Szepesség kép­viselőjének és a Tátravidéknek az állásfog­lalása teljes győzelmet aratott, mert a minisz­tériumok szinte teljes egészében magukévá teszik azt az érvelést, amellyel Nitsch képvi­selő a sajtóban, beszédekben és memorandu­mokban a Tátra-törvény ellen hadakozott. A legérdekesebb és legjelentősebb az igazságügyminisztérium állásfoglalása, amely megállapítja, hogy a Táíratörvény rendelkezései beleütköz­nek az alkotmány 106—108. szakaszaiba, amelyek a személyes szabadságot bizto­sítják és amelyekben mindenekelőtt a szabad lete­lepülés, a foglalkozás bármely területen való szabad folytatása és az ingatlan vagyonnak szabad szerzési joga is biztosítva van. A Tát­ra-törvény rendelkezései — állapítja meg az igazságügyminisztérium — ellenkeznek ezekkel az alkotmányban le­fektetett szabadságjogokkal. Lehet, érvel tovább az igazságügyminisztó- rium, az alkotmányt is megváltoztatni, ha ezt nyomós okok teszik szükségessé, az igaz­ságügyminisztérium azonban azokat az érde­keket és szempontokat, amelyek szolgálatára a Tátra-törvény készült, nem látja olyan nyo­mós oknak, amelyek alkotmányváltoztatás szükségét tartalmaznák. Orvosi szempontból a minisztérium nem látja semmi szükségét egy 30 négyzetkilométeres rezerváció megte­remtésének egy olyan klimatikus hegyvidé­ken, amelynek minden része egyformán al­kalmas a tüdőbetegség gyógyítására, gazdasá­gi szempontból pedig arra mutat rá, hogy a törvény következményeként nem csupán a földárak fognak lényegesen emelkedni, ha­Kérje kizárólag a mi hötni-vizünhet a mi elsőrangú pariőmjeinket a mi szappan­különlegességeinket a mi toilette-puderünhet a mi borotva-szappanunkat Márkánk készitményeii mi, — nem pedig idegen emberek — nyolcvan éves tapasztalataink alapjan állítjuk elő. Ezért azok valódiak • megbízhatók • kiválóak Parhtmerie F. Procháska nem a drágaság is olyan mérveket fog ölteni, hogy csupán nagyon gazdag emberek látogat­hatják majd a Tátrát, ami egyértelmű az ide­genforgalom, a téli sportolók, a nyári turisták és az üdülők teljes elmaradásával. Ez — mondja végül a minisztérium — olyan nagy gazdasági hátrány, amellyel a törvényjavaslat néhány helyes eszméje nem ér fel. Rendkívül éles és clitélő a belügyminisz­térium állásfoglalása is. A belügyminisztérium szakaszról-szakasz- ra bírálja az egészségügyi minisztérium tör­vénytervezetét és megállapítja, hogy a javas­latot kellő gondosság nélkül dolgozták ki. Rámutat a belügyminisztérium azokra a kirívó ellentétekre, amelyek a javaslat paragrafusai és az indok olás között fenn­álltának és megállapítja, hogy a törvényjavaslat olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek közigaz­gatási utón való elrendelésére vagy végre­hajtására a már fennálló és érvényben levő törvények módot adnak. Fölöslegesnek tartja a belügyminisztérium, hogy olyan intézkedő sek, amelyeket első- és másodfokú közigaz­gatási hatóságok is megtehetnek, az egészség­ügyi minisztérium hatáskörébe utaltatnak át. Ez, valamint az a tény, hogy a törvényjavas­lat uj, felesleges hivatalokat kreál, a köz- igazgatás megnehezítését jeleníti és ellentét­ben van a takarékosságról szóló törvény ren­delkezéseivel. A belügyminisztérium helyteleníti egy külön tátrai járuléknak a kivetését és az ebből létesítendő alapot szükségtelennek tartja, annál is inkább, mert ennek az alapnak a célját a Tátra-törvény rendkívül félremagya­rázható módon írja körül és olyan célokat is megjelöl, amelyekre az állam költségvetésé­ben. az általános közterhekből fedezet áll rendelkezésre. Az az egymillió korona, ame­lyet ennek az alapnak az évi bevétele ki­térnie, a Tátra vendégeinek olyan nagyará­nyú megterhelését jelenti, hogy emiatt az idegenforgalom lényeges visszaesésének ve­szedelme forog fenn. Kifogásolja a belügymi­nisztérium az egészségügyi minisztérium ál­tal teontemplátt pénzMrság-kiszabási és konc ess riómegvo- nási jogét is és utal az 1927. évi 125. szá­mú törvényre, amely a közigazgatási utón kiszabható pénzbírságok ügyét vég­leg rendezte. A koncesszióniegvonás kérdésében a bel­ügyminisztérium tiltakozik ama drákói in­tézkedés ellen, hogy már második vétség esetében be lehet szüntetni valamely szana­tórium üzemét és azt követeli, hogy ez e büntetésmód csupán súlyos természetű vétsé­gek esetében legyen alkalmazható. Ami a ja­vaslat indokolását illeti, azt a belügyminisz- rium nem találja kielégítőnek és azt kérdi, mire kell a rezervációs terület a Tátrában, ha maga az egészségügyi minisztérium ia megállapítja, hogy az orvosi tudomány felfo­gása szerint a tüdőbetegség leginkább a be­teg lakóhelyéhez és rendes környezetéhez közelesö helyen gyógyítható? Ugyanilyen éles és még a belügyminisz­tériumiénál is hosszabb és elitélőbb álláspon­tot foglal el a posta- és távirdaügyi minisz­térium, amely a rezerváció létesítését teljesen felesle­gesnek és szükségtelennek mondja és kifogásolja, hogy a rajon céljaira az egészségügyi minisztérium a Tátrának ép­pen azt a területét jelölte ki, amely az ide­genforgalom, a téli sport és a turistaság köz­pontja. A minisztérium kifejezetten követeli, hogy a Tátraikérdéts törvényhozási rendezé­sét halasszák el arra az időre, amíg ennek a rendezésnek szisztematikus vizsgálódások so­rán elért tudományos alapjai rendelkezésre fognak állani, mert ma, amint ezt az egész­ségügyi minisztérium maga is beösmeri, ilyen tudományos alap nincs. Ugyanez az ál­láspontja a kereskedelemügyi minisztérium­nak is, amely idegenforgalmi szempontból tartja ká­rosnak a javaslatot és annak a meggyőződésének ad kifejezést, hogy célszerűtlen a Tátra kérdését olyan tör­vényjavaslattal rendezés alá vonni, amely már parlamenti tárgyalás előtt is úgy a belföldön, mint a külföldön is igen nagy ellenérzést váltott ki. A minisztérium utal Svájc példájá­ra, ahol a tuberkulózis gyógyításának kérdé­sét már régen törvénnyel szabályozták volna, ha ez egész sor szállodának, szanatórium­nak és penziónak a tönkretételével és egyben az idegenforgalom nagy csökkenésével nem járma. Az említett minisztériumokon kívül még a vasutügyi és a mezőgazdasági minisz­tériumok is a javaslat ellen nyilatkoztak és úgy értesülünk, hogy az iskolaügyi minisz­térium álláspontja is elutasító. Tiso dr. azon­ban mindennek ellenére is még mindig ra­gaszkodik nagy port felvert javaslatához és hétfőre, április 2-ára miniszterközi érte­kezletet hívott össze, hogy azon igyekezzék törvény­tervezetének miniszteri ellenzőit meggyőzni. A magyar kormány aromán határűrökszisoru megbüntetését és a meggyilkolt magyar gazda család- iának kártalanítását követeti Elküldték a ma&gar kormány második Jegyzéké! Is Bukarestbe A román kormány oálaszjegyzéke más nem érkezett mes Bukarest, március 31. Ma délelőtt újabb magyar jegyzék érkezett a remán kormány­hoz. A román kormány a magyar jegyzékre már a hét elején elküldte válaszát és ugylát- szik, hogy a második magyar jegyzék keresztezte a román kormány válaszát. A magyar kormány a második jegyzékben a bűnös román határőrök szigorú megbüntetését és a meggyilkolt magyar gazda családjának kártalanítását követeli. A román kormány a máso­dik magyar jegyzékre már ner* is fog válaszolni, minthogy szerinte ezek a kérdések már az első magyar jegyzékben is bennefoglaltattak és igy a román kormány válaszjegyzé­kében kielégítő módon válaszolt rájuk. Budapest, március 31. (Budapesti szerkesztőségünk telef-onjelentése.) Amint beava­tott helyről értesülünk, Budapestre eddig semmiféle román válaszjegyzék nem érkezett. Uiabb füldrensési hullám futott végig Köiépeurépén A földrengést ma éjfél Szegedtől Hamburgig észlelték Prága, március 31. A legutóbbi napok íöldrengésstatisztikája rendkívül gazdag ese­ményekben. A mai külföldi táviratok egy újabb hatalmas földrengésről számolnak be, mely péntekről szombatra virradó éjjel egy óra tájban végigfutott egész Középeurópán. Magva a táviratok egybehangzó adatai alap­ján a közeli Keleten keresendő g onnan kelet-nyugati irányban egész az Atlantikum- ig érezték. A földrengés által sújtott terület­ről egyelőre nincs jelentés. A földrengésről alábbi távirataink számolnak be. Budapest, március 31. A szegedi tudo­mányos egyetem földrengésjelző állomása ma éjjel 1 óra 27 perckor földrengést regi­sztrált. A rengés 24 percig tartott. A maxi­mális kilengés 130 milliméter volt. A buda­pesti földrengésjelző állomás szerint a föld­rengés mintegy ezer kilométernyi távolság­ról indult ki. Budapesten a kilengés csak 71 milliméterre rúgott, azonban a lökések egy teljes óra hosszat ismétlődtek. Prága, márcüs 31. A geofizikai intézet ké­szülékei március 31-én egy óra 35 perckor erős földrengést jeleztek. A földrengés huszonöt percig í tartott. A rengés magva 1400 kilométernyire esik 1 Prágától dél-délkeleti irányban. Bécs, március 31. A központi meteoroló­giai állomás szeizmográfja ma éjjel 1 óra 33 perckor erős földlökést jelzett. A jelzőkészü­lék legnagyobb kilengése kelet-nyugati irányban 150 milliméter volt. A földrengés mogvát Becstől 1400 kilométernyire esőnek gondolják. A földlökések két óra 30 perckor szűntek meg. Hamburg, március 31. A hamburgi föld­rengésjelző állomás ma éjszaka erős föld­rengést észlelt. Az első rengés! hullám egy óra harmincnégy perckor jelentkezett. A földrengés magva mintegy kétezer kilométef távolságnyira lehet Hamburgtól. ~ WB T, vaBÉraap. J

Next

/
Thumbnails
Contents