Prágai Magyar Hirlap, 1928. április (7. évfolyam, 78-100 / 1705-1727. szám)

1928-04-29 / 100. (1727.) szám

Kai számtanit 20 oldal

VII. évf. 100. (1727) szám * Vasámao i 1928 április 29

Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Kő; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kő. Egyes szám ára 1*20 Ke

A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok

Főszerkesztő: ^ politikai napilapja Felelős Vesztő:

DZURANYI LÁSZLÓ FORGÁCH GÉZA

Szerkesztőség: Prága 3., Panská ulice 12, II. emelet. Telefon: 30311 — Kiadó- hivatal: Prága II., Panská ul 12/111. — Telefon: 30311. — Sürgönyeim: Hírlap, Praha

In illa & bűntársai a biesi igfisisii fogházában Binefe — Hémet- ifiiiis Sgeissisifiiia is Lengyelország mm engedi meg a kommunista vezir áfSoioncelását

. esv iiSüe siess

(fi.) Prága, április 28.

Ravasz László, a nagyfiúd oanányu és ékes- tollú református püspök, aki erdélyi ember létére jól ismeri a kisebbségi sorsban élő magyarság lelkivilágát is, „Irodalmi schizr ma“ címen egy előkelő budapesti folyóiratba nemrég tanulmányt irt és ezt ezekkel az aranyszavakkal fejezte be: „A magyar nyelv csak egy irodalmat bir el; két irodalom két lelket teremtene. A kétlelkű nemzeteknek pedig egy lelkűk sincs."

Amit Ravasz László az irodalomról mondott, az az egész magyar kultúrára is vonatkozik. A világháború után rámktört események uj feladatok elé állították az anyaországban éö az utódállamokban élő magyarságot egyaránt és ntírved nincs balsore, amely egy szemernyi jót is ne rejtene magában, az államjogi változás megszámlálhatatlan hátrány mellett azzal az előnnyel is járt, hogy a magyar kultúra — mint mondani szokás — de- [ centralizáiódott és Erdélyben és a Vajdaság-j ben csak úgy, mint rntnáhrak, uj központokat; teremtett magának. Igen nagy baj volna aasooban, ha ez a kulturális decentralizáció öncéllá válnék és odáig haladna, hogy a ma- raagyar lelket két, három, sőt négy lsekre bontaná szét

E hasábokon számtalanszor állást foglaltunk már az ellen a kulturális határzár ellen, amellyel az itteni magyarságot a határokon túl éíő faj testvéredtől elszigetelni akarják. Oly korban, amikor a népek szellemi együttműködésének szüksége szinte közhelyszerű igazsággá vált és a népszövetség hatalmas propagandát fejt ki a „cooper a ti on intellectuel- le“ érdekében, az egynyelvű emberek közti szellemi érintkezés korlátozása annyira ellenkezik az ídíők szellemével, hogy önmagáról mond ítéletet, aki ilyen elavult rendszabályokhoz folyamodik. Az utódállamok kormányai kereskedelmi szerződéseket kötöttek Magyarországgal és megnyitották határaikat az ott termelt áruk előtt, rövidesen tehát el kell érkeznie annak az időnek is, amikor kénytelenek lesznek akadálytalanul beengedni a szellemi termelés produktumait: a könyveket, a folyóiratokat 'és egyéb nyomdai termékeket is. Önáltatás volna ugyanis, ha bárki is azt hinné, hogy a könyvcenzura módszere alkalmas eszköz a határsorompókon innen és túl élő magyarok lelki elválasztására.

Végzetesebb baj származnék abból, ha maga a magyarság tágítaná ki a közéje emelt válaszfalat és megfeledkeznék arról, hogy századok óta kiépített nemzeti kultúrája közös kincse minden magyarnak. Nemzetünk ősi erényével: a törvénytisztelettel, amelyet mi az uj viszonyok között is állandóan hirdettünk, ugyanis nem áll elelntétben az az alap- elvünk, hogy a magyar kultúra egységes és oszthatatlan. Miként a különböző egyházak híveit a közös hit, a közös vallás, úgy köti ösz- sze ugyanannak a nemzetnek tagjait a közös nyelv, a közös műveltség s a közös hagyomány és ahogyan például a katolikus egyház híveitől senki sem veszi rossz néven, hogy állampolgársági kötelességeik teljesítésén kívül egyházuk és látható fejének parancsait is teljesítik, éppen olyan természetes, hogy az. ugyanahhoz a nemzethez tartozó egyének amellett az állami közösség mellett, amelynek engedelmeskedni tartoznak, nemzetüknek is bű fiai akarnak lenni. A nemzetiségi kérdés megoldása a legmodernebb felfogás szerint csak úgy képzelhető el, ha a nemzetiségi állam a nemzeti érzést az egyén éppen

Récs, április 28. (A P. M. H. tudósitőjá- nak teleíonjelentése.) Kun Bélának, az egykori diktátornak letartóztatása egész Európában a legnagyobb szenzáció ereiével hajtott. A bécsi lapok egész lapoldalas közleményekben foglalkoznak a letartóztatás körülményeivel és Kun Béla titokzatos céljaival. Tegnap részletesen beszámoltunk a csütörtök eseményeiről, mig az azóta történt fejleményekről a következőkbe ntájékoztatjuk olvasóközönségünket:

Kun Bélával együtt egész sor bűntársat és gyanúsítottat tartóztatott le a bécsi rendőrség,

akik között kétségtelenül Kun Béla titkárnője, Breuer Ilonka és Székely Béla dr. volt pénzügyi népbiztos a legérdekesebb alakok.

ireuer Ilonka

Kun Béla titkárnője fanatikus hívője a kommunista mozgalomnak. A kommunista pártban mindig nagy szerepet játszott és állandó kapcsolatban volt Sátoraljaújhely hóhérával, a közismert Bettelheimmal. Be utol- heimoft szintén kihallgatta a bécsi rendőrség, azonban nem merült fel alapos ok a fogvatar- tására. A középtermetű, férfias arcvonásu titkárnő negyven éves lehet. Rendkívül idegesen viselkedik és ő is megtagad minden vallomást. Szintén egyes zárkába vitték, ahol szakadatlanul szívja egyik cigarettát a másik után.

A iM9 teterfSztafot!

Megírtuk tegnapi számunkban, hogy az egyik letartóztatott kommunistánál Litvai Zoltán névre hamisitiott útlevelet találtak. A harmadik leartóztaított Székely Béla dr. volt kommunista népbiztos.

A kommunista aknamunkában jelentékeny szerepet játszik Mayerhofer György is, aki három éve lakik Becsben. Amikor Bécsbe érkezett, magas lelépési díjon szerzett magának elegáns lakást. Szomszédainak feltűnt, hogy nagyon rendezett életviszonyok közt él,

olyan benső ügyének tekinti, mint a vallási

meggyőződést.

Mint minden náció, úgy a magyar nemzet is légióként kulturközösség, amelynek nem a térben, de a lélekben, a kultúrában fölépítette egysége csak akkor törhet szét darabjaira, ha azt egyes alkotórészei is kívánják. A lengyel föld másfél évszázadig több állam történetéhez tartozott, de a lengyel kultúra és irodalom mégis egységes maradt s Mickiewiez és Sinkiewicz müvei Galíciában és Posenben éppen úgy közkincsei voltak a nemzetnek, mint a kongresszusi Lengyelországban, mert a lengyel nép Osztrolenka után is fönn akarta tartani nemzeti kulturközössé- gét. Egy pillanatig sem kétséges, hogy nincsen magyar tudós, író, vagy bármiféle magyar kulturtényező, aki a mai, ismétlem: előnyökkel is járd kulturális decentralizációt öncéllá akarná tenni.

Föltűnő és érthetetlen mégis, hogy egyfelől a csehszlovákiai* másfelől a magyarországi, erdélyi és vajdasági magyarság a lefolyt évtizedben kulturális téren aránylag mily gyér érintkezést tartott fepn egymással.

holott semmiféle hivatása nem volt. Később a Bürgerspitalgassén irodát nyitott, ahol dro- guista szerekkel kereskedett. Ezt az irodát háromnegyed évvel ezelőtt bérbe adta. Általánosan feltűnt, hogy Mayerhofer, aki németországi kémiai és pharmazeutikai gyárakat képviselt, de ügyfelekkel keveset érintkezett, rendkívül nagy póstát és igen sok táviratot kap, nagyon gyakran használja a telefont és mindez az élénk kapcsolata a külvilággal aligha állhatott üzletével Összefüggésben. Érdekes, hogy a múlt esztendő véres júniusi napjai után feltűnő módon elszökött Pécsből. Mayerhofer a mam-ar kommunista uralom idején nagy szerepet játszott, hal'Ír', is átélték, de síi-:érült megszöknie. A nevezetteken kívül kilenc egyén áll abban a gyanúban, hogy a komplottban resztvettek.

Mm lila bécsi nfla

A kommunista összeesküvésről még a következő érdekes részleteket sikerült megtudni:

Április 23-án értesült a bécsi rendőrigazgatóság arról, hogy Kun Béla már jó ideje elutazott Moszkvából. Az értesítésben egy szó sem volt arról, hogy külföldi utjának célja Bées. A rendőrség jól tudta, hogy

Kun Béla, aki Moszkvában a szovjetpropaganda hivatalának volt egyik vezetője, hamisított utlevelekkelg yakran utazott Csehszlovákiában, Lengyelországban, Németországban és egye® balkán államokban.

Most is megtett minden biztonsági intézkedést, hogy Kunt abban a pillanatban, amikor Bécsbe ér, letartóztassa. Az államrendőrség valóban nagyszerű munkát végzett. Csakhamar földerítették tartózkodási helyét, tudtak a Neubau-gassei titokzatos drogéria-üzletről, Kun Béla és társai pedig nem is sejtették, hogy a titkos rendőrök szigorú és gondos megfigyelése alatt áll minden lépésük. Csütörtök délutánra a rendőrség biztos volt a dolgában és igy sor kerülhetett a volt dikNóhány irodalmi előadáson és hangversenyen kívül alig történt valami. Még odáig sem jutottunk el, hogy az erdélyi magyar írók eljöttek volna Szlovenszkóba és a mieink viszonozták volna látogatásukat. A budapesti irodalom izmosabb egyéniségei közül csupán Szabó Dezsőt és Móricz Zsigmondot láttuk itten. Mécs Lászlónak évekkel ezelőtt Budapesten rendezett szerzői estjén kívül csupán Győri Dezsőnek, Sziklay Ferencnek és Darkő Istvánnak nemrégen a Zeneakadémiában lefolyt bemutatkozása az egyedüli jel, hogy Budapest is meg akar ismerkedni a mi kulturális értékeinkkel. Jól tudjuk, hogy ennek okait nagyrészben a viszonyokban kell keresni, amelyek — amint az legutóbb a tervezett Kosztolányi-turnénál történt — sokszor az irredentizmus vádjába keverik bele a politikával semmiféle összefüggésben nem álló kulturális érintkezést is, de kétségtelen, hogy bizonyos mértékig maga a magyarság is hibás abban, hogy az együttműködés nem szerves és nem rendszeres.

Nem egy balhit, amely a csehszlovákiai | magyar sásról Maffvarorszánon keletkezik. I

tátor letartóztatására. Kun Béla úgy igyekezeti a rendőrséget megtéveszteni, hogy hamisított útlevéllel utazott, rövid bécsi tartózkodásának idején többször változtatott lakást és bajuszt is növesztett, azonban azok a bűnügyi tisztviselők, akik letartóztatták, még jól emlékezetükben tartották és mindé n tagadása hiábavaló lett volna. A rendőrség megállapította, hogy a tizennégy napi bécsi tartózkodása idején

Kun Béla kerülő utakon jelentékeny pénzösszegeket kapott Oroszországból

és kiderítette azt is, hogy a droggista üzletet állandó kommunista propaganda hivatallá akarta fejleszteni.

A volt népbiztos titokzatos céllal

A letartóztatottak minden tagadása ellenére nyilvánvaló a lefoglalt anyagból, hogy Kun Béla Moszkva megbízásából időzött Becsben. A bécsi magyar kommunisták Moszkvától négy megbízható propagandistát kértek, akiknek igen fontos missziót kellett volna beíölteniök. Kun Bélát azért küldte ki a Komintern, hogy ezt a négy megbízható embert ő válassza ki. További megbízása az volt, hogy Becsben bolsevista propaganda- centrumot építsen ki, amely tevékenységét ne csak Magyarországra, hanem Ausztriára, Németországra és a balkáni országokra is kiterjessze.

A budapesti rendőrség nyomozása alapján megállapítható, hogy Kun Béla a rövid két hét alatt máris kapcsolatot teremtett magyarországi elvbarátaival. Különösen Miskolc és Diósgyőr környékén voltak hívei, Oroszországból visszatért kommunisták, akik ott propagandát űztek. Kun Béla már május elsejére tervezett egy tak> ciót Magyarországon, zavargást akart szítani és célja éppen abban állott, hogy a magyar munkás- osztályt állandó nyugtalanságban tartsa, megzavarja az ország belső nyugalmát és társadalmi rendjét és alkalmas időpontban forradalomba sodorja a magyar munkásságot, ami ugyan teljesen kilátástalan lett volna, de a magyar népre újból a megpróbáltatás rettenetes napjait zúdította volna.

Á neubaugassei irodában lefoglalt iratok köazzal magyarázható, hogy nem ismernek bennünket eléggé. A Ki sfal udy-Tár saságnak, e kiváló irodalmi egyesületnek legutóbbi ünnepi közgyűlésén például a magyar tudományos életnek egy európai hirü kiválósága azt vetette az erdélyi és csehszlovákiai magyarság vezéreinek szemére, hogy túlzott Ady-kultuszt űznek és hogy azt hirdetik, hogy „az Ady előtti költészet és a jelen költészete közé rettentő szakadékot vágott a történelem s a kisebbségi magyarságnak most már csak az Ady szellőmében kell harcolnia s a maga jövőjét megalapítania". Fogalmunk sincs, hogy ez az információ honnan származik, azt azonban tudjuk, hogy téves. Nálunk is lehetnek egyesek, mint ahogy Magyarországon is vannak, akik egyoldalúságukban az Ady előtt járt nagyokat nem ismerik vagy nem akarják elismerni, de azt a nézetet hivatott helyről soha senki nem osztotta és senki nem akarja, hogy az Ady-kér- dés miatt a magyarság két táborra szakadjon, mert ebben is igaza van Ravasz Lászlónak: ,*a. kétlelkű nemzedékeknek eev lelkűk sincsen".