Prágai Magyar Hirlap, 1928. április (7. évfolyam, 78-100 / 1705-1727. szám)

1928-04-27 / 98. (1725.) Második kiadás

.028 április 87, péntek. Csak a fiatal generáció oldhatja meg Európa nagy problémáit — mondja a legfiatalabb európai kormányférfi Beszélgetés Bottal államtitkárrá! a ffascizmusról, amelynek a fiatalság adott erőt és lendületet Budapest, április 26. (Saját tudósítónktól.) Giuseppe Bottal ál­lamtitkár, az olasz szakszervezeti miniszté­rium vezetője budapesti tartózkodása alkal­mával érdekes interjút adott a Budapesti Hír­lap munkatársának. Az államtitkár, aki két­ségtelenül Európa legíiaíala'bb kormánytférfia, a fiatal olasz generáció korszakalkotó szere­péről a következőket mondotta, amiket, érde­keseknek tartunk a Prágai Magyar Hírlap ól- valók őzönsége előtt is reprodukálni: — A fascizmus fiatalemberekkel dolgozik <_ mondotta az államtitkár — vezető pozíció­kat mindenütt a fiatal generáció látja el. Ami­kor ugyanis Mussolini megindította az eltö­kélt harcot a szocialisták és a kommunisták ellen, akkor a tettre kész fiatalok voltak azok, akik csatlakoztak hozzá. A háborút végigküzdött és a hazáért lel­kesedni tudó fiatal nemzedék volt az, amely megértette a kommunizmus nem­zetközi veszedelmét és Mussolini mellé állott Érthető tehát, hogy amikor a duce kormányra jutott, akkor a fiatalokban volt leginkább bi­zalma. Annál is inkább, mert a fiatalabb ge­neráció nemcsak harcolni tanult meg a hábo­rúban, nemcsak az egységes olasz haza szere­tetni tanulta meg, hanem a háború a felelős­ségérzetet is kifejlesztette benne, fegyelemre nevelte az embereket. Ez pedig nagyon fontos dolog, hiszen a fascista munkának is a fegye­lem a legfontosabb eleme. fi fascizmus tudatosan támaszkodik as ifjúságra — A fascizmus — folytatta Botiad — igenis, a fiatalokra akar támaszkodni. Az uj generáció nevelése legtipikusabb feladata a fascista kormányzatnak. Az iskolásgyermekek már hatéves koruk­tól ke*dve be vannak osztva ai elemi is­kolás Balillák közé, * sportra, egészséges életre és fegyelemre szók- tat iák a Mcsinv fiukat, elkészítik őket a mili­Ne féltsük tehát az ifjúságtól a népek éle­tét. Hogyan lesz az újságíróból államférfi A közélet fiataljairól lévén sző, hamaro­san az újságírókra terelődik a beszélgetés. — Mi az oka annak, — kérdezi az újság­író, — hogy az uj fascista politikus-nemzedék annyi újságírót juttatott vezető állásba? A konzuli karba legutóbb egész sereg újságírót neveztek ki, maga Mussolini is újságíró, po­litikai munkatársainak nagyrésze szintén az, Excellenciád is újságíró ... Itt Bottai közbevág: No meg Federzoni belügyminiszter, Biandhini belügyi államtitkár, Balbo légügyi államtitkár is újságírással kezdte és csak­ugyan igaz, hogy még nagyon sokan a fascista vezérek közül. — De mi az oka ennek? — Hogy mi az oka? Itt Bottai eltűnődik, azután igy felel: — Nem azért lettünk politikusok, mert újságírók voltunk, hanem éppen azért válasz­tottuk az újságírói pályát, mert céljaink vol­tak a nemzet érdekében. Politikai futurizmus T — Excellenciád — megy át a beszélgetés a politikáról más térre — valamikor Marinetti futurista társaságával járt együtt, amikor még versírással is foglalkozott. Igaz-e, vájjon az a külföldön sokszor hallott jelszó, hogy a fu- turizmus és fascizmus rokon egymással, mind a kettő az olasz szellem szülötte és a fasciz­mus tulajdonképpen nem más, mint politikai futurizmus? — Ugyan kérem, — feleli egy kézlegyin­téssel Bottai. — A futurizmus nem ismer ha­gyományt, a fascizmus pedig éppen a hagyo­mányokra akarja felépíteni az uj Olaszorszá­got.. Hogyan lehetne tehát köztük levő rokon­ságról beszélni?! A modern földrengéskntaíás njabb eredményei ■A Földközi-fea&ger keleti medencéjének szeizmikus zavarai — A főid újabb „Sturm- és Drang**'-periódusa — I. Prága, április 26. A Földközi-tenger keleti medencéjében az utolsó hónapban heves szeizmikus mozgá­sok jelentkeztek, amelyek a Levente partján, Szmirna környékén, Keletruméliában Philip- popolás körül és Görögországban, a korinthusi Istbmos vidékén szörnyű katasztrófákat okoz­tak. Több milliárdra megy az anyagi kár, Ko- rinthus, Philippopolis és a kisázsiai TorbaJi szinte eltűnt a född szinéről, legalább 3000 ember elpusztult és a súlyosan sebesült ál- dzoabok kö®ül több százan még mindig kór­házban sínylődnek. Bendandi professzor, a ki­váló olasz geofizikus jóslása szerint májusban ciára, amelynek minden középiskolád fin tag­ija lesz tizennégyéve8 korában. Ekkor avon- guardistává lesznek, itt már katonai növelést kapnak, párhuzamosan középiskolai tanulmá­nyaikkal. Tizennyolcéves korukban pedig érettségi után belépnek fi taacista part­ba, a fasckda milíciába, megkapják a párt jelvényét, a T ess érát és a miliőin jel­vényét, a fegyvert. Amikor tehát ezek az uj fiatal tömegek be­kerülnek a pártba, már teljes fascista neve­lésben részesültek. És minél több ilyen ifjú foglal helyet a fascista pártban, annál bizto­sabban támaszkodik a fascizmus a fiatal nem­zedékre. — No és mi lett az öregekkel? — kér­dezd az újságíró. — öregek nálunk valóban nincsenek po­rondon, — feleli Bottai. — Régente persze, a fascizmus előtt, minden vezető póridéban az öregek ültek. Hogy miért? Ennek nagyon egyszerű az oka. Az öregek bizonyos okokból nem akartak tért engedni a fiataloknak, de maguk a fiatalok sem pályáztak arra, hogy Ilyen szerephez jussanak. A fiatalság ugyanis egyszerűen nem törődött a belpolitikával. Érdekelte a külpolitika, a szociális kérdések, a belpolitikát azonban lenézte és mindig el­lenzéke volt az egymást állandóan váltogató kormányoknak. És éppen ez okozta, hogy a fiatalok nagy ellenzékieskedésükben a repub­likánusok s általában a szélsőségesek közé sodródtak. Az európai fiatalság — így történt Olaszországban — veti itt közbe az újságíró. — De mit gondol Excel­lenciád, várhat-e hasonló szerep a fiatalságra Európa többi országában? — Erre ári felelem, hogy ha a többi országban is a fiatalok jutná­nak kormányra, akkor Európa életének sok problémáját tudnák megoldani, még pedig nagyon gyorsan. A fiatalabb gene­rálókra, ha szóhoz engedik jutni őket, nagy tettek várnak, sok belső politikai krízisnek tudnának véget vetni. S az európai nemzetek fiatalságában annál inkább meg lehet bírni, mert az uj generáció nemzeti érzéett — A nemzetközi mozgalmakat, ha részt­vesznek is bennük fiatalok, a régi generáció vezeti. Ha például sorraveaszüik a vezető nem­zetek fiatalabb generációit, látjuk, hegy a francia ifjúság nacionalista, a német bajtársi egyesületek szintén erősen nemzeti érzésüek, hogy pedig Olaszországban és Spanyolország­ban milyen erős a nacionalizmus, arról nem is kell beszélnem. így áll a dolog a vezető nemzetek között. * még fokozottabb szeizmikus tevékenység kö­vetkezük be, úgy hogy újabb katasztrófákra lehetünk elkészülve. A közvélemény figyelőié tehát aggódó érdeklődéssel fordul a szeizmi­kus jelenségek felé és ezért nem lesz érdek­telen, ha elmondjuk mindazt, amit a modern geofizika a földrengésekről tud. Újabb „Sturm- és BraagM-periódus? Hosszú időn keresztül azt hitték, hogy a föld véglegesen túl vau a Sturm- és Drang- periódus korszakán és már csak a hegiá terü­leteken lehet észlelni az egykori hatalmas tö­megmozgások utóhatásait. A szeizmikus moz­gásokat, ahogy a földrengési jelenségeket gö- rö^ műszóval nevezi a tudomány, a föld bel­sejében végbement hatalmas eltolódások utol­só megnyilvánulásának tartották, amelyek után egyensúlyi állapot következik be. Nem hitték azonban, hogy ezek a szeizmikus jelen­ségek még mindig jelentékeny változásokat idézhetnének elő a föld kérgében vagy fel­színén. Abban ás kételkedtek, hogy régibb történelmi forrásoknak igazuk lenne, ame­lyek a partvonalak emelkedéséről és sülyedé- séről számolnak be. Az utolsó évtizedekben bekövetkezett heves rengések után azonban a földkéregben jelentékeny emelkedéseket és szakadásokat állapítottak meg, amelyek a föld kérgében végbemenő hatalmas eltolódá­sokra vezethetők ■vissza. A laikus közönség leginkább c-sák azokat a károkat veszi észre, amiket a földrengés anyagiakban és emberéletben okoz, mig a föld kérgében végbemenő változásokat csak a szakember figyeli meg. Tény az, hogy a född réteget a rengés után csak ritkán térnek visz- sza eredeti helyzetükbe és a földkéregben je­lentékeny változások következnek be. bemenő hatalmas átalakulásokban fognak megnyilatkozni. Európa szeizmikus területe Nem véletlen az, hogy a szeizmikus moz­gások legélénkebben a Földközi-tenger me­dencéjében jelentkeznek. A Földközi-tenger különböző részei, mint az Olaszország nyugati partjai elterülő Ty-rrheni-tenger, az Égéi-ten­ger, az Adria északi része, sokkal fiatalabb korú beszakadás, mint. maga a Fölköri-tenger medencéje. Ezek a beszakadások aránylag fiatal geológiai korszakban választották el Szicíliát Afrikától, a Baleárok szigetét a pyre- neusi félszigettől, Itáliát Korzikától és most is állandóan tartanák. Hogyan jött létre a földrengés? Földrengésnek nevezzük a földkéreg ki- sebb-nagyobb megrázkódtatását, amely a föld kérgéből kisebb-nagyobb mélységből tör a född felszínére. A földkéreg nem összefüggő, hanem a legkülönbözőbb anyagú, struktúrájú és elhelyezkedésű kéregdaraboknak mozaik­ja. Ha most már a kéreg belsejében bármely okból megzavarodik a kéreg egyensúlyi hely­zete, heves rázkódások következnek be, az eltaszíikus rezgések folyton újabb és újabb kő zetiöm egekre terjeszkednek át és igy érke­zik a rengés a föld felszínére. A föld szinén levő tárgyak a földkéreg hullámzását átveszik és mint fordított inga reagálnak rájuk. Men­nél gyorsabban következnek egymásra az egyes rezgések, annád borzalmasabb a hatá­suk. A földlökéseket legerősebben az a terü­let érzi, amely függőlegesen van a föld belsejében levő rengési központ, az úgy­nevezett hipocentrum felett. Aföld felszínének ezt a részét epicen­trumnak nevezzük. A pusztulás itt a legna­gyobb, itt omlik romokba a legtöbb épület. Az epicentrumból a rengés a föld felszínén mindig laposabbá váló körszerü hullámokban, hullámhegyekben és hullámvölgyekben terjed tova, úgy hogy a talaj emelkedik és sülyed. Azonkívül a hypocentrumból is minden irány­ban szétterjednek toöralaku hullámokabn a rezgések és különböző púitokon érik a föld felszínét A keletruméUiai földrengés színhelyén többhelyiitt 300 méter hosszúságú hasa- dékok maradtak a kérgen, egyhelyiitt egy százméter hosszú, négy méter széles és negyven méter mély tó keletkezett, mely állandónak Ígérkezik, a korinthusi Isíh- moson i« jelentékeny repedése ktörténtek, amelyekből piszkos fekete viz tör fel, a föld kérgében pedig a rétegek helyzete jelenté­keny változáson megy keresztül. A megélénkült tevékenység arra mutat, hogy a régibb geológiai periódusokkal nem zá­rult le a föld Sturm- és Drang-korszak*, sőt njabb hatalmas változások küszöbén állunk, amelyek megélénkült kéregmozgásban, vulká­nikus tevékenységben és a föld felszínén vég­hypocentrum Hogy a rengést hullámok terjedését meg­értsük, figyeljük meg az ábrát. A föld kérgé­ben levő hypocentrumból (c) minden irány­ban gömbhullámok indul nakkí, amelyeket földlhullámokmak, kéreghullámoknak neve­zünk. Ezen a legrövidebb utón érik el a föld felszínének pontjait (a, b, e stb.) Itt van az eplcentráliis terület, itt érzik a föld belsejéből jövő függőleges lökéséket, mint Korinthus vá­rosában, amely közvetlenül a hypocentmm felett volt. A c-től d-ig terjedő területen a fi­gyelmes megfigyelő először hevesebb lökést érez, azután röviddel rá egyes hullámszerűim- gaadozások következnek. Itt tehát kétféle rezgési hullám jelentkezett, az első hevesebb lökést a hypooentrumból jövő földhulláni okozta, mig a hullámszerű rezgést az epioen- trális területből kiindult felszíni hullámzás. A felszíni hullámok a növekvő távolsággal egyre laposabbá lesznek és az epicentrumtól mintegy 500 kilométernyi távolságban emberi szervekkel nem észlelhetők. (Folytatjuk.) Vécsey Zoltán dr. Uj divat-csodák Hogy a divatot még ma is Európa diktálja, egészen bizonyos, bármennyire szeretnék is ennek ellenkezőjét bizonyítani az Amerika-imádók. Mekkora legyen a kalap, a szem, a száj s a szoknya: Párisban dől el ma is s az árbóemagas- ságu amerikai szépoégnek bizony fogcsikorgatva kell tűrnie, hogy az egész világon a kis, törékeny nő a divatos, mert ilyen a pisze francia. A divat­nak minden részletét Páris dönti el, mondom, d® a tempóját bizony magához ragadta az az Ame­rika, melynek élete egyetlen nagy száguldás. Szédítő gyorsasággal követik egymást az uj meg uj csodák. A divat kreátorainak fantáziája valóban kifogyhatatlan forrás, különösen mióta segítőtársakként szegődtek hozzájuk festőművé­szek, illatszerészek. Mit ki nem találnak ezek. Uram, Isten! Az aranyból készült kígyó még csak nemrég volt nyakláncon, ma már eleven lett. Igen, igen! Divatos derekat aranykigyó övez. Sportruhán és délutáni selymen mozgékony arany­szörnyeteg harap saját testébe s villog ellenséges zöld ékkőtekintettel arra, akinek netán nem tetszene. Persze, mondanom sem kell, hogy a kígyó távoztával nyakam nem marad dísztelen. Gond­ját viseli a divat, amely idén kegyeibe fogadta a kristályszemes láncot. Valaha régen, kislánykoromban, úgy rémlik, láttam már ilyen láncot. ízléstelen volt akkor is az istenadta (két-háromcentiméternyi távolságban egy-egy krisí lyszem ezüst láncszemek közt), de úgy emlékszem, igen büszkén viselték anyám barátnői, akik divathölgyek voltak valamennyien, mert szívből tetszett nekik még a iegcsunyább tárgy is, ha csak divatos volt, divatos, divatos. A báli cipő, mely eddig a legszebb ékszer- imitáció, a legszebb gyöngy- és strasszcsat boldog tulajdonosának nevezte magát, most áttért a szines féldrágakőre s szívesen elfogadja akár azt az aquamarint, akár azt az álrubint, mely nem­rég még mint Patou-ékszer lógott nyakunkról vékony láncon (ő, hol találom az enyémnek párját, hogy mindkét cipőm0-, megörvendeztessem ilyen brossal!). Mig mai napig extravagáns dolognak s mint ilyen, igen kevéssé finomnak számított fejdisszel megjelenni este, most mindennél divatosabb a turbán estélyi ruhához. Remek ötlet, mert a szines túliból, arany-, ezüstlaméből s a szitakötő szárnyára emlékeztető uj anyagból, a Metallicből készült turbán minden­kinek kitünően áll. Ezzel régente tisztában volt mindenki s a szellős empire-divat, mely életre keltette a görög istennők nagylelkű dekoltázsát, hófehér, földigérő tunikáit, fürtös haját, klasszikus orrát (az orr sem egyébb, mint divatkérdés, kérem), sietett mindezen antik szépségeket a keletiek turbánjával tetőzni, tudva, mily jól áll ez a nőknek. Recamier asszony turbánt viselt, turbánnal fején, erőltetett mosollyal ajkán ült portréjához Sophie Gay, a kor másik szépsége s ki nem emlékszik arra, hogy a napóleoni idők legnagy­szerűbb regényében, a „Hiúság vásáráéban tur- bános fejjel kocsikázik a Hide Parkban Becky Sharp, a felejthetetlen kis kalandornő. De bad térhessek vissza arra, amit az előbb említettem, hogy a divat száguld. Igen. igen! Olyannyira, hogy néha alig győzi utolérni önmagát. A stilruha már régen élt, táncolt és gyürődött, amikor a divatnak még nem volt ideje azon törni fejét, hogy ugyan mit borít­hatunk belépőként e toalettre, mely nő, nő, szé­lesedik s legújabb francia kiadása na már XVI. Lajos idejének legnagyobb szoknya-túlzásaira kezdenek emlékeztetni. Hogy e ruhának megfelelő belépőt kreáljon, arra csak most jutott ideje a divatnak. Sze­rencsénkre, mert ha két hónappal ezelőtt jut az eszébe, mindnyájan megfagyunk. Az uj belépő „főbája“ ugyanis az. hogy sza­badon hagyja a kart s az egész ruhát elől, csak a nyak köré fonódik sálszerüen e a hátra borul kendőként. Melegnek nem egészen mondható e gyönyörű bársonybelépő, mely csak azért nem életveszélyes, mert szabad alatta széles, három- négy szinárnyalatu bársonysált viselni. A hátul hosszú, hosszabb és leghosszüb fodrokban, panneaukban végződő báliruha egyet­len lehetséges kiegészítője (mondják a nagy szabók és társaik) a háromnegyed hosszú, szóval térden felül végződő brokátköpeny, amely a híres bársonyfejedelem, "Rodier fantáziájában persze bársonyalakban kelt életre s amit Rodier gondol, abból valóság szokott válni, ezt. mondanom sem kell talán s igy vált , legdivatosabb belépővé e Mallis nevű vörös, kék, sárga bársony, melynek két oldala viselhető, mert csak a színe bársony, visszája arany. Madeleine. A jó apa — Miért veri úgy a fiát? — Mert elszakította az állatvédő egyesük lett igazolványomat, u 4 Pl MWIMIa

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents