Prágai Magyar Hirlap, 1928. április (7. évfolyam, 78-100 / 1705-1727. szám)
1928-04-25 / 96. (1723.) szám
MŰSORON KÍVÜL — A fogak csikorgatása — (Utánnyomás tilos) Paris, április 15. Egy magyar orvos, Bónis Ferenc doktor, nagyon szp sikerrel tartott felolvasást a párisi fogászati kongresszuson a pyorréának nevezett kellemetlen betegségről, aminek, úgy hiszem, gennyes foghusgyulladás a magyar neve. A fiatal magyar tudóst a Grand Palais nagytermében töbszáz külföldi szakember hallgatta nagy érdeklődéssel s világos és eredeti okfejtése nemcsak a szakembereket, hanem a laikusokat is meggyőzően világosította fel ennek a nagyon elterjedt betegségnek okairól és gyógyítási lehetőségeiről. Szakszerű előadásokból laikus egyáltalában ritkán ért meg valamit; annál kellemesebb meglepetés volt részemre, amikor Bónis doktor előadását minden különösebb fáradtság nélkül megértettem, annál is inkább, mert az előadás során valami érdekeset is mondott, ami mesz- sze túlmegy a gennyes foghusgyulladás közönséges jelentőségén. Nem szeretnék szakszerű lenni, ezért iparkodom minél laikusabb hangon beszámolni arról, amit Bónis doktor előadásából megértettem. Bónis doktor kezelési módszere, ami Pá- risban az újdonság erejével hatott, bizonyára nagyon célszerű és praktikus* de ennek a megítéléséhez, sajnos, érdemben nem értek. A pyorréa az a betegség, ami különösebb bevezetés nélkül szakad az ember nyakába, — az ember nyugodtan rág, több-kevesebb évtizeden keresztül s egy szép napon észreveszi, hogy a fogai meglazulnak, a foghusa elgeny- nyesedik, életvidámságából vészit, étvágya tönkremegy, sétái lerövidülnek, nem jár hangversenyekre, mindenképpen elkedvetlenedik, nem tud rágni és emészteni s egy szép napon kiesnek a fogai. Mint mindent, ezt a betegséget is iparkodnak részben vaccin-terápiával, részben operációs utón gyógyítani. Az operációs eljárást egy berlini tanár találta fel, s szakszerűen előadva annyiból áll, hogy a foghust felvágják, az Ínyt „visszahajtják” (rajongok a műszavakért), a genyt ldpuccolják a fogak közül, ezüst-támasztékot ékelnek a fogak "alá s az ínyt vissza varrják. Az egész úgy .hangzik, mint egy női ruha átalakítása, — visszahajtják és visszavarrják — kellemetlen csak az benne, hogy nem női ruháról, hanem emberi ínyről van szó. Bónis doktor, aki a pyrroéa keletkezésének okát kereste, arra a fölfedezésre jutott, hogy a gennyes foghusgyulladást legtöbb esetben egy ideges folyamat, a fogak össze- szoritása és csikorgatása idézi elő. A csikor- gatás persze csak szekundar tünet, lényeg a fogak összeszoritása. Az emberek álmukban öntudatlanul is összeszoritják a fogaikat, olyan erővel, dühhel és elkeseredéssel, ahogy ezt ébren nem is képzeljük. Az összeszoritott fogsor megtámadja és kikezdi a foghust, gyulladás, majd később gennyesedés áll be s kész az ajándék. Éjszakára, mondja Bónis doktor, mindenekelőtt kaucsuk hálósapkákat helyez föl a beteg fogaira, amik ruganyosán fölfogják a szorítás és csikorgatás foghusbomlasztó lökéseit. A fogak ebben a kaucsuksapkában alszanak s a beteg kevesebbet szőrit és csikorgat. De miért csikorgat egyáltalán és miért szorítja össze a fogait? Bónis doktor azt állítja, hogy a pyrroéa különösen elterjedt a háború befejezte óta. Se szeri, se száma a pyrroéa-eseteknek, az emberek álmukban úgy csikorgatják a fogaikat, mintha mind nagy kínokban fetrengené- nek, vagy valami ádáz esküvést mormognának; statisztikákat állított föl kaszárnyákból, internátusokból, hol nyolcvan százalékos éjjeli fogcsikorgatás folyik. Itt, ezen a ponton, csakugyan dereng valami, egy nyom, amin talán el lehet indulni, ha a pyrroéa különös elterjedésének okait keresik. Az emberek részben psychikai, részben fiziológiai okokból csikorgatják a fogukat. A fogcsikorgatás minden valószínűség szerint összefügg a rendetlen emésztéssel is; de nem- kevésbé vannak pszychikai okai, valami tudatalatti kényszer, ami arra ösztönözi az embereket, hogy álmukban dühösen csikorgassák a fogukat. Ide aztán már nem kell szaktudás, ez mindenki előtt világos és érthető. Egészen biztos az, hogy az emberek a háború óta többet csikorgatják ébren és álomban a fogaikat, mint a háború előtt. Kétségtelen, hogy minden hónapban vannak éjszakák, mikor az ember automatikusan csikorgatja a fogait. S gyakran akadnak nappalok, mikor az ember csendesen csikorgat egyet-kettőt, csak körül kell egy kissé nézni, tele van éz az élet csikorgatási alkalmakkal. Szinte csodálni lehet, hogy nincsen még több pyrroéa, mint amennyi már eddig is van. Ezzel a csikorgatással különben ugv van az ember, mint a fehér elefánttal: mióta tudom, hogy nem szabad reá gondolni, ellenállhatatlan vágyat érzek időnként, hogy halkan megcsikorgassam a fogaimat. Ha ,iól körülnéz az ember, tizenöt éve egész nemzetek nem tesznek egyebet, mint nappal és éjjel csikorgatják és vicsorgatják a fogaikat. 1928 április 25, szerda. ________________ Mintha lidércálma lenne Európának, úgy vicsorog és csikorog; óriási, éhes szájak fogsoraira kellene kaucsuksapkát huzni, hogy be ne álljon a gennyesedés. Ez a cauchemar, amiben mind révedezünk, amit összeszoritott fogakkal türünk, persze, hogy ez beteg állapot. Európa összes kaszárnyáiban csikorognak éjszaka a katonák fogai, legalább nyolcvan százalékban, körben a kontinensen. Valamit elhoztak az emberek a háborúból, egy emléket, amitől még ma is csikorog éjszaka a foguk. S a szájak megteltek utálattal és gennyel. Márai Sándor. Iziafásirt kéthavi fosházra Hálták Maci Sanyit, a szlovák néppárt kizponfii titkári! Ho» vetUett a tóime&eri Mák syBtós Indákká? — „Nem izgattam, csak közismert tényeket ismertettem" Nyiíra, április 24. (Saját tudósitónktól.) Múlt év augusztus 21-én Tótmegyer községben népgyülést rendezett a csehszlovák néppárt. Ugyanakkor véletlenül a községben tartózkodott Mach Sanyő, a szlovák néppárt központ titkára, akit meghívtak, vegyen részt a gyűlésen és tartson beszédet. A népgyülésen csakhamar kiderült, hogy a szlovák néppárt emberei vannak többségben és a gyűlés elnökévé is a szlovák néppárt ottani vezetőtagját választották. A helyzet úgy alakult, hogy a gyűlést ugyan a lidákok hívták egybe, de a ludákok tartották meg. A vezérszónok Mach központi titkár lett, aki hosszabb beszédben kelt a katolicizmus ellensége, a huszitizmus ellen és szemére vetette a Iddákoknak, hogy ők is segítettek Masarykot . köztársasági elnökké választani, holott tud-' ták, hogy az elnök nem barátja a katolikusoknak. A temperamentumos szónok azután áttért a szlovenszkói cseh problémára, éles hangon bírálta a csehek szlovenszkói tevékenységét és a nyomasztó gazdasági helyzet egész ódiumát az 6 számlájukra irtai Népgyülési beszéde miatt az államügyész bűnvádi eljárást indított a szlovák néppárt központi titkára ellen, aki tegnap állt a nyit- rai bíróság előtt izgatás vádjával terhelve. Az inkriminált kijelentések nagy részét magáénak ismerte el, de hozzátette, hogy nem a fennálló rend és csehek ellen akart izgatni, hanem csupán közismert, bizonyítható, le nem tagadható tényeket ismertetett és vonta, le belőlük a konzekvenciát. Masarykről nem mint köztársasági elnökről, hanem mint tanárról beszélt. A bíróság tanúként hallgatta ki Mészáros János jegyzőt, aki úgy emlékezett, hogy a vádlott tudományos szemszögből foglalkozott a katolicizmussal és ellenségeivel. A bíróság Mach Sanyő titkárt bűnösnek mondta ki és két havi fogházbüntetésre ítélte. Az elitéit felebbezést jelentett be, az ügyész megnyugodott. T m esv i mellett elv lakodalmas tár sasai félholtra késeim az raliári vériskereszt fiorasit Az autótól tnefüadf tavak kifordították a lakodalmas szekeret — Az oreas első segélyt akart nyújtani Ungvár, április 24. (Ruszinszkói szerkesztőségünk távirati jelentése.) Ma reggel késszu- rásoktól eredő súlyos sebekkel szállították be az állami kórházba Pechacsek dr.4, a Masaryk Liga főorvosát. Az orvos a vöröskereszt autóján indult előző nap Mármarosba, hogy egy beteget meglátogasson. Dolgának elvégzése után Pechacsek dr. az autón hazafelé tartott és Tresva közelében szembetalálkozott egy szekereken jövő lakodalmas menettel. A levők megbokrosodtak az omlótól és a lakodalmas népet szekerestől befordították az árokba. Az orvos parancsára a soffőr azonnal megállította a kocsit és Pechacsek dr. kiszállt, hogy a szerencsétlenül járt lakodalmasoknak orvosi se gélvt nyújtson. Még hozzá sem foghatott munkájához, amikor a lakodalmas menettel tartó legények rátámadtak és előszÖT szitkozódva, gyalázkodva sértegették az orvost, azután van. Fásult, szomorú és dacos arcokat látni, A francia fegyintézetek kiöntötték salakjukat, amit minden évben hajón szállítanak az Ördögszigetre. Mind tudják, hogy a rettegett nevű szigeten a földi pokol vár reájuk. Jó koszttal és napi félliter borral tartják bennük a lelket. Molleu fogházigazgató és titkára azt sem tudják, hol áll a Fejük, ami nem is csoda, mert percnyi pontossággal kell a 418 fegyencet beöltöztetni, irataikat rendbehozni és a transzportot útnak indítani. Délután félkettőkor megcsikordulnak a j fegyház öles, vaspántos kapui és fekete j gyarmati katonák sorfala között kígyózik : elő a fegyencek hosszú sora. A menet élén a hatóságok, a belügyi és gyarmatügyi minisztériumok képviselői és a katonai őrszakasz tisztjei haladnak. Utánuk a társadalom kitaszítottjainak hosszú sora. Sötétbarna csikós rabruhában, simára borotvált fejjel, búbján fekete sapkával, menetelnek lassú lépésben. Üres, üveges szemekkel bámulnak maguk elé, nehezen, lomhán cipelik testüket az élőhalottak szigetbörtöne felé. Bágyadt tekintettel ölelik magukba a nap su- gárözönében úszó sziget szin- és vonaljátékát, hogy elvigyék utolsó emlékül oda, ahonnan élve csak nagyritkán tér vissza halandó. Aki ezt az élettől búcsúzó, visszafojtott sírástól remegő, megtört szemű transzportot látja, ugyancsak erősen rá kell gondoljon a gonosztevők bűneire, hogy a részvét és meg- szánás érzése szivéig ne érjen. A fegyencek legtöbbje fiatal, negyven éven aluli. A sorból idegtépő sikoltás tőr fel: — Ártatlan embert visznek a halálba! Áldozat vagyok, mentsenek meg! A sikoly görcsös zokogásba fül. Megszokott dolog az ilyesmi, ügyet sem vetnek rá. Két órakor már a hajó fedélzetén sorakozik az egész társaság és egymásután tessékelik be őket ketreceikbe. A hatóságok szigorú parancsa tiltja, hogy az ördögszigeti fegyencek bucsuzásáról fényképeket vagy filmeket készitsenek, mégis akadtak vállalkozó kedvű filmoperatőrök, kik a környező házak padlásszobáinak ablakából vették filmre a szomorú csapat utolsó útját. | Mire a rendőrök rajtakapták őket, a filmeket már biztonságba helyezeték. Négy óra előtt pár perccel felvonták a La Martinier horgonyait és a gőzős elindult Algír felé. Először ott veszi fel a délafrikai francia gyarmatok deportálásra ítélt fegyenceit s csak azután folytatja útját az ördög-sziget felé, ahol a pokol szenvedései és a lassú halál várják a francia igazságszolgáltatás szavával a tár- sadalomből kitaszított gonosztevőket. kést rántottak és elzárták az autóhoz visz- szavezetö utat. Mielőtt a soffőr gazdája segítségére siethetett volna, a legények késdöfésekkel leteritették Pechacsek dr.-t és a soffőr felé indultak. A soffőr autón menekült támadói elől és a legközelebbi községből segítséget hozott. A támadóknak azonban már hült helyét találta és az országúton egyedül a súlyosan megsérült orvos hevert. A bosszúálló legények kése az orvos tüdejét szúrta át. Pechacsek dr.-t kórházba szállították, ahol nyomban megoperálták, de sebesülése annyira súlyos, hogy egyelőre kétséges, meg tudják-e menteni az életnek. A csendőrök a soffőr vallomása és az általa megadott adatok alapján bevezették a nyomo- I zást a merénylet tetteseinek kézrekeri t és ér é. Négyszáztizennyolc élőhatottat visz a La Martinieregőzös a poklok poklába... A francia deportáltak könnyes, görcsös búcsúja a hazai rögtől ™ Uj lakókat kap az Ördögsziget Pária, április 24. A festői fekvésű Saint Martin de Ré szigetecske villog és szikrázik mint egy csodás- tüzü drágakő a tavaszi nap fényének áradatában. A falu és a citadella fehéremeszelt házainak fala szinte világit az erős napfényben. A citadella utjain lázas sürgés-forgás zsibong. Csendőrök, fegyőrök s a helyőrség katonái, a színes gyarmatiak és franciák nyüzsögnek a keskeny utakon. A csendes sziget lakóit egy fogolylranszport indulása tartja forrongásban. Nógyszáztizennyolc fegyenc, a francia börtönök deportálásra ítélt rabjai, várják azt a szomorú percet, amikor a napsugaras, kis sziget kikötőjéből elindul velük a hajó az élőhalottak retegett temetője, az „ördögszigct“ felé. Nincs úri életük a francia fegyenceknek az itthoni _ börtönökben sem, hiszen a francia börtönökről köztudomású, hogy Európa lcg~ irgalmatlanabb fenyitő intézetei, de mi a börtöncella és börtöneiét minden szenvedése ahhoz képest, ami a fesrvencekre az ördögszigeten vár. A komor csendben kelődnek arra a pillanatra, amikor utolsó búcsút mondanak a honi földnek. Némely fegyenc családja és egypár vállalkozó szellemű turista alkotják a drámai színjáték utolsó felvonásának közönségét. A kikötőben füstölgő kéményekkel, indulásra készen vár a La Martiniere tebergŐzös, egy 5500 tonnás, 114 méter hosszú kereskedelmi hajó, amely áruforgalmat bonyolított le Franciaország és a gyarmatok között, amíg ki nem szemelték a fogolyszállitásra. Rendeltetésének megfelelő átalakításnak vetették alá: A fegyencek részére 673 ketrecet helyeztek el a hajótestben, masszív erős építményeket, olyanokat, mint a vadállatok ketrecei. Négy vasketrec is van a különösen veszedelmes utasok számára rezerválva. A gőzös oldalán ragyog a friss festék és csillognak a díszek. Az utolsó órákban, mialatt a fegyelmeket beöltöztetik, a hajóraktár háromezer tonna fagyasztott húst és lisztet nyel gyomrába. A ‘fegyencek fekete sapkát, ruhát és egy matrózzsákot kapnak, amelyben kabát, csajka, ivópohár és egypár szükséges apróság A Áramár-párt követeli miniszteri tárcáját Prága, április 24. A PTTA jelenti: A’ nemzeti demokrata párt törvényhozóinak két nemzetgyűlési klubja a párt központi végre* hajtóbizottsága elnökségének részvételével együttes ülést tart. Ezen az ülésen fogják megszabni többek között a koalíció nyolcas bizoti< ságába delegált párttag részére a párt instrukcióit s lerögzítik a párt álláspontját sí képviselőtestületi választások időpontjának kérdésében. Azonkívül állást foglalnak a pártnak a kormányban való részvétele kérdésében, mely ugyancsak aktuálissá vélt. A Csehszlovák V8r5s Kereszt ffilhivása a ffiidrenáéssujtotta bolgár lakosság segélyezésére Prága, április 24. A Csehszlovák Vörös Kereszt a következő felhívás közzétételére kérte fel lapunkat: Bulgáriát súlyos földrengés sújtotta. Az emberek ezrei födél nélkül maradtak és a legelemibb életfentartási eszközökben szűkölködnek. Azzal a kéréssel fordulunk a nyilvánossághoz, hogy nyújtson segítséget a nehéz órákat élő bolgár testvérnemzetnek s a nyilvános helyeken és hivatalokban gyűjtéseket indítson s azok eredményét juttassa el a Csehszlovák Vörös Kereszt pénzügyi osztályához (Praha VI., Neklanova 34) a „bolgár testvérek alaoja” javára, A magánosokat, a pénzintézeteket és más vállalatokat szintén kérjük, hogy támogatásukat ugyanerre a cimre küldjék. A Csehszlovák Vörös Kereszt erre a célra a rendelkezésére álló anyagi eszközökből 20.000 koronát adományozott és a főszállás beleegyezésével tárgyalásokba lépett a bolgár kormány képviselőivel az irányban, hogy milyen formában nyújthatna legjobban és leggvorsabban segélyt a károsultaknak. Á Csehszlovák Vörös Kereszt nevében: Masaryk Alice dr. elnök, Syllaba László dr. egyetemi tanár, alelnök. — Egy ttlasa műemlék katasztrófája. RómálbóS távftratozZáfe: Tegnap Pessériáten a 9t. AngeVv templom tetfeete beomlott. Ez a templom nagyon jelentős möemü'élk, OktáviánuB oszlopcsarnokába van beépi'ttve s Róma történetében nevezetes szerepet játszott, amennyiben Cola d-i Riienzo összeesküvőivel innen vonult a Gapitomunha, hogy n köztársaságot kikiáltsa. A középkorban a zsidóknak is ebben a templomban kellett évenkint egy alkalommal üflatoBfihas prédüfeácfiöt végigttoaiüg#- naofc) "■ ......7
