Prágai Magyar Hirlap, 1928. április (7. évfolyam, 78-100 / 1705-1727. szám)
1928-04-20 / 92. (1719.) szám
6 1 munkácsi szfrálkmozsaBom egyik vezetőiéi és négy erőszakoskodő munkást letartőztattak Rendőrség védi a dolgozni akard munkásokat fi kommunisták általános sztrájkot akarnak? Munkács, április 19. (Saját tudósítónktól.) Röviden beszámoltunk arról, hogy a munkácsi pék- és építőipari munkások a közelmúlt napokban sztrájkba léptek, mert a munkaadók vonakodtak a kollektív szerződések megkötésére irányuló tárgyalásokat felvenni. A pékiparban huszonnyolc munkás sztrájkol s a részleges sztrájk nem veszélyezteti a városnak kenyérrel és péksüteménnyel való ellátását. Az építőipari munkások sztrájkja általános jellegű. A város három helyén: az álami gyermekmenhely uj épületének építésénél, az állami kórházépitkezéseknél és egy főutcái magán- pitkezésnél rendőri asszisztencia mellett folynak a munkálatok, mert a sztrájkoló munkások több ízben meg akarták akadályozni dolgozó munkástársaikat abban, hogy dolgozhassanak. A sztrájkolok terrorisztikus magatartása szigorú rendőri ellenintézkedéseket vont maga után. A rendőrség letartóztatta Bornsteint. a pékipari munkásszakszervezet elnökét, aki egy Kassáról jött „sztrájktörő" segédmunkást megtámadott és tettlegesen bántalmazott. őrizetbe vették a rendőrök Kiss Ferenc, Schwarz Jakab, Szentesi Lajos és Simek Ágoston pékmunkásokat is, akik Weiss Vendel műhelyébe hatoltak be és erőszakkal távolítottak el a műhelyből egy dolgozni akaró munkást. Az öt letartóztatott sztrájkterroristát az ungvári államügyészségnek adták át és a terrortörvény alapján Ítélkeznek felettük. Bleha rendőrfőbiztos a sztrájkkal kapcsolatban kijelentette, hogy a zavargásokat minden rendelkezésére álló eszközzel megakadályozza és gondoskodik a dolgozni akaró munkások védelméről. A sztrájk egyébként a kommunisták agitá- ciójára vezethető vissza, akik a kenyér megdrágulására hivatkozva, általános bérharcba akadják a munkásságot belevinni. A békéltető tárgyalások megindultak, de nem kecsegtetnek sikerrel. Törvényjavaslat az egyesületi jogról A rendelkezésre álló jogforrások felhasználásával készítette: T'&mVLY JÓZSEF dr. szenátor, a magyar nemzeti párt országos elnöke A komáromi református egyházmegye uj gondnokának beiktatása Kontárom, áprállájs 19. (Saját tudóeitómjktód.) A komáromi reáórurwltus egyMzmegyónieik, moly egész CsalMkönne és a MátyuBfiöttd jelentékeny részévre terjed ki, nagy ünnepe volt. Nagy Nándor nieanieeócsaii földlbimtokost, jpo29onyime<gyeá bizottsági bagót, a Gsallóköeá Ar- anentesáté Társulat raótpsaeffű és kőzibeoeiiiliésíbeai álló elnökét iikbatJták be az egyházmegyei gondnoki tisztségbe, mely a legnagyobb egyházi kiMmtieibé- Bek egylike. Az uj egyházmegyei, gondnokot az állomáson a komáromi egyház részéről Galaimíboe Zoltán lelkész és Fiilöp Zatgimomd bankigazgató, egyházi, főgondnok fogadták a komáromi presbitérium tagjai élén. Az egyházmegyei közgyűlés a hatalmas komáromi református templomban folyt le, ahol írucsejelen't Rév. Hepp dr. amszterdami egyetemi tanár is, aki a komá/room egyházat kereste fel látogatásával Galambos Zoltán lelkész meghívására. A közgyűlésen megjelentek: Balogh Elemér diu- náo inneni ref. püspök, Soós Károly egyházmegyei íőjegyző, Ceekes Béla aljegyző. Boros? Kálmán, Csiba Imre, Fekete Sándor, GáMfy Géza, Galambos 'László, Mósrocz Mihály, Ráez Elemiér, Sándor Benő lelkész-fanácfibirák, Füilöp Zeigmond, Eüssy Kálmán, Gaal Gyula dr„ Keneseey Kálmán dr^ Mo- bácey Jáno« dr„ Zsindely Ferenc vtílági tanácslbl- rák, Vágó Ede lelkész és Mészáros Károly egyházmegyei számvevők, Gyalokay Miklós mérnök, Beke Kálmán, Czüke János, Diukon Béla, Földes Lajos, Galambos János, Galambos XoHtám, Kélnay Károly, Kóczán Mór, Kiír Géza, MartBa Sándor, Mókás Kálmán, Nemes Kálmán, Pap Árpád, Paraís Árpád, Sedüvy László, Tóth Kálmán, Tóth Zsig- snoad, Tuba Károly, Vargha Dezső lelkészek, Soós Károly, Papp Elemér, Soós Imre dr., Baríthá János, Izsó Mihály, Lakatos Károly, Mészáros Dénes, P. Nagy Nándor, Körös Imre, Tóth István, Nagy Lajos, Végfh István egyházmegyei képviselők, a komáromi egyhéztanálcB és igen nagyszámú iSzőnség. A rendkívüli közgyükéért Gyalokay László esperes és Gaal Gyula dr. rangidőtíb banácsfeicró nyitották meg. Ének után Soóe Károly egyházmegyei főjegyző lépett a szószékre és szárnyaló imát mondott, amelynek végével Gyalokay László esperes lendületes szavakban köszöntötte Hepp dr. amszterdami egyetemi tanárt. Hepp professzor megtagadó beszédben válaszolt az üdvözlő szavakra. Az üdvözlések után Soós egyházmegyei főijegyző olvasta fel az Uj egyházmegyei gondnok megválasztásáról felvett jegyzőkönyvet és utána Nagy Nándor letette a törvényes esküit. Ezután az esperes lendületes szavakban üdvözölte az uj gondnokot. Nagy Nándor székfoglaló beszédében köszönetét mondott az egyházmegye összes egyházainak, amelyek szavazatukat reá adták. A megfciiszteJte- téert hálás és alázatos száweűi fogadja, a kitüntetést nem kereste, de minden tehetségét és tudását az egyházmegye szolgálatába fogja álEitani. Majd a lelkészi karihoz fordul1 és azt buzdítja apostoli munkára. Kitért szavaiban az egyház sok sérelmére. Végül a vezet öltnek bölcs tanácsait kérte. A székfoglaló beszédet lelkesen megéljenezték a hívek. Az egyházmegye nevében Baross Kálmán lelkész üdvözölte az uj gondnokot. A közgyűlést ezután a Kollégium nagytermében folytatták, ahol az uj egyházmegyei gondnok 10.000 korén ág alapítványéit jelentették be. Nagy Nándor gondnok ezenkívül a komáromi (egyház céljaira ezer koronáit adományozott. A közgyűlésem felolvasták a Magyarországra költözött Erdélyi Pál1 dr. egyetemi tanár levelét, etíká. köszönetét mondott tiszteletbeli gondnokká ffirtént megválasztásáért. A közgyűlés megerősítette uj állásaikban Borza. Zoltán dumanadványi, Végih Kálmán laksza- káilasá, Parais Árpád somtorjai és Földes Lajos csallőközaranyoei lelkészeket. Az ünnepi közgy űlést 120 teniitjékü támsaseibéd követte a Vigadó termiében, melynek során Balogh Elemér püspök az uj gondnokot, Gyalokay esperes a püspököt, Keoieesey Kálmán dr. a lelkész! kart köszöntötték fel. A szociálpolitikai albizottság ülése Prága, április 19. A képviselőhöz a szociálpolitikai albizottoágíbam ma egész nap ülésezett s folyatta a szociális biztosítás novellájának további részletes tárgyalástá. A novella harmadik paragrafusát tárgyalták ma meg. A ikormnykoalició még nem jutott megegyezésre abban, hogy erre a paragrafusra nézve nyujt-e engedményt a szocialista ellenzéknek, vagy sem. Ebben az ügyben, a koalíció nyolcas bizottsága fog dönteni, amely ugyancsak ma délután tartotta tanácskozását. A szociálpolitikai albizottság mai ülésén a vitában ;is- dét csak csupa elelnzéki szónok szólalt fel. A. délelőtt folyamán Winter, Stetka és Ta.ub képviselők, délután pedig ismét Tadb és JWiinter képviselők mondottak hosszabb beszédet. — A kontinens első tennisziskolája Budapesten. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A Magyar Országos Tenniszszövet- ség fennhatósága alatt felépült a Margitszigeten a kontinens eJsö tennisziskoláia: a margitszigeti tennisziskoia. G. Az egyesület vagyonára vonatkozó rendelkezések A létező alapvagyon a létesítendő esetleges alapok kezelésére, az egyes egyesületi intézmények fentartási összegeinek forrásaira, a tőkésítésre, a tőke gyümölcsöző elhelyezésére, vagyis általában az egyesületi vagyon kezelésére a fennforgó eset körülményeihez képest szükséges, hogy az alapszabályok rendelkezéseket tartalmazzanak ! 8. §• Az egyesület megszűnik: 1. azon idő lejártával, amelyre alakult, 2. ha a feloszlatást a közgyűlés minősített többsége jogerősen kimondja, 3. ha a meg nem határozott időre alakult egyesületnek minden vagy egyen felül a többi tagja kilép, 4. feloszlatás által (lásd 10., 11., 12. §-okat.) 9. §• 1. Azon egyesületek, amelyekre a jelen törvény vonatkozik, kétfélék: jogképes és nem jogképes egyesületek. 2. Jogképes egyesületek azok, amelyek a jelen törvény 7. §-ában előirt alapszabállyal alakultak és mint jogképes egyesületek az illetékes járásbíróság által vezetett egyesületi könyvbe bejegyeztettek, illetve nyilvántartatnak s mint ilyenek magánjogi szempontból is jogi személynek tekintendők. 3. Nem jogképes egyesületek azok, amelyeknek nincsen a jelen törvény 7. §-ában előirt alapszabályuk s amelyeknél csak szerződés avagy annak tekintendő szervezeti szabályzat képezi a társulás alapját s mint ilyennek a magánjog szempontjából sem tekinthetők jogi személynek. 10. §.. 1. Egyesületet, feloszlatni csak akkor lehet, ha működése büntető törvényt sért vagy a közbékét, illetve a közrendet zavarja. 2. Egyéb okból valamely egyesületet feloszlatni nem lehet és nem szabad. 3. Büntető törvény sértése alatt értendők a csehszlovák köztársaságban érvényben lévő büntető-törvénykönyveknek, Illetve büntető-törvéuy- könyvnek vagy büntetőtörvények rendelkezéseibe ütköző avagy az 50/1923. számú törvény paragrafusaiba ütköző cselekmények. 4. A becsületet érintő cselekedetek miatt feloszlatásnak helye soha sem lehet. 5. A közbéke megzavarása alatt értendők mindazon cselekedetek, amelyek a nemzetiségek és vallásfelekezetek, a munkások és munkaadók, a társadalmi osztályok közötti béke megzavarására irányulnak, amennyiben azok nem esnek a 3. bekezdésben említett törvény 14. §-a szerint büntetendő cselekmények fogalma alá. 6. A közrend megzavarása alatt értetendők mindazon cselekedetek, amelyek az egyénnek a társadalomhoz való viszonyát rendező jogszabályokat és mindazon jogszabályokat sértik, amelyeknek betartása a kor általános felfogása szerint a nyugodt és rendezett társadalmi együttélés feltételét képezi. Ilyeneknek minősitendők különösen azok a cselekedetek, amelyek a jő erkölcsbe ütköznek, a közbiztonságot veszélyeztetik, a közlekedési eszközök rendes használatát, avagy a választói jog szabad gyakorlatát veszélyeztetik. 7. A feloszlatás! jog a jogképes egyesületekre vonatkozólag az illetékes járásbiróságot illeti. A feloszlató vf'g'és, illetve a feloszlatást elutasító végzés ellen annak kikézbesítésétől számított 8 nap alatt a végzést hozó járásbíróságnál benyuj- tandó felebbezésnek van helye, mely járásbíróság tartozik a felebbezést 3 napon belül az illetékes törvényszékhez felterjeszteni. A törvényszék a [felebbezést sürgősen szóbeli tárgyalás nélkül, t nyilvánosság teljes kizárásával hármas tanácsban végzéssel intézi el. Amennyiben a törvényszék mint II. fokú bíróság a járásbíróság végzésétől eltérően határoz, további felebbezésnek van helye az illetékes Ítélőtáblához. A felebbezés a kézbesítést eszközlő járásbíróságnál a II. fokú végzés kézbesítésétől számított 8 nap alatt adandó be, amely felebbezést tartozik a járásbíróság 3 nap alatt az illetékes táblához felterjeszteni. A tábla a felebbezést sürgősen szóbeli tárgyalás nélkül a nyilvánosság teljes kizárásával hármas tanácsban intézi el. A felebbezési jog megilleti elutasítás esetén az illetékes államügyészt, a feljelentő egyleti tagot, a feljelentőt. A feloszlató végzés ellen az egyesület minden egyes tagját megilleti a felebbezési jog. Az illetékes I. fokú közigazgatási hatóságot, illetve azok felsőbb hatóságait felebbezési jog nem illeti az esetben sem, ha a feljelentést ezen hatóságok adták volna be, vagy ha ezek az egyesület ellen a vizsgálat elrendelését indítványozták. 8. A nem jogképes egyesületekre vonatkozólag a feloszlatás joga a belügyminisztert illeti. A feloszlató végzés ellen az egyesület bármelyik tagja a végzés kézhez vételétől számított 60 nap alatt panasszal élhet a Legfelsőbb Közigazgatási Bírósághoz, amely soronkivül, de mindég a belügyminiszter meghallgatása után 3 hó alatt tartozik nyilvános szóbeli tárgyalás alapján határozni. A panasznak a végrehajtást illetőleg nincs halasztó hatálya. A Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság a törvénytelen feleszlató végzést megsemmisíti és kimondja, hogy az egyesület szabadon folytathatja tovább a működését. A feloszlatást megtagadó belügyminiszteri végzés ellen perorvoslatnak helye nincs. 9. A szerződés vagy alapszabály oly rendelkezései miatt, amelyek tilosak, jog vagy erkölcs ellenesek, feloszlatásnak helye nincs, mert ezek a rendelkezések ab ovo semmisek és hatálytalanok és olybá veendők, mintha nem is léteznének. Ily rendelkezéseknek az alapszabályba való felvétele kizárja az egyesületnek a jogképes egyesületekről az illetékes járásbíróság által vezetett egyesületi könyvbe való beiktatását. Az ily rendelkezések miatt a beiktatását megtagadó végzést az állam- ügyészséggel és az illetékes első fokú politikai hatósággal haladéktalanul közölni kell, amely I. fokú politikai hatóság tartozik az illető egyesület működését haladéktalanul felfüggeszteni s a felfüggesztést írásbeli végzésben kimondani azzal, hogy amennyiben a felfüggesztett egyesület oly alakuló ülés megtartására kér engedélyt, amelynek a szerződés vagy alapszabály jogellenes célmeghatározásának a megváltoztatása képezi a tárgyát, úgy arra1 az engedély meg fog adatni s amennyiben ez a megváltoztatás a jelen törvénynek megfelelően tényleg megtörténik, a felfüggesztés azonnal feloldatik. Amennyiben a jelen törvény értelmében nem jogképes valamely egyesülettel szemben az illetékes I. fokú politikai hatóság maga jönne reá arra, hogy az illető egyesületnek célmeghatározása a jelen törvény értelmében semmis vagy hatálytalan, az előbbi mondatban meghatározott eljárást azonnal tartozik foganatosítani. 10. Azok az egyesületek, amelyeknek működése fel van függesztve, semmiféle tevékenységet sem fejthetnek ki. Ennek a tilalomnak a rendőrhatóság karhatalommal is érvényt szerezhet' és a közbizion- sági közegek jogosultak az ellenőrzés gyakorlása végett az egyesület helyiségeiben bármely időben megjelenni. (Folytatjuk: 1928 április 20, péntek. Zaleski nem megy Párisiin Pár is, Április 19. Sajtólmtesek szerint a lengyel külügyminiszter Mussolinival folytatott tárgyalásai után Pórison keresztül akart Varsóba visszatérni. A hivatalos Petit Párisién ma azt jelenti, hogy ezek a jelentések nem felelnek meg a valóságnak. Zaleski külügyminiszter egyenesen Varsóba tér vissza. Zaleski csak junius 4.-én kezdődő népszövetségi tanácsülés befejezése után fog Párisba jönni, de utjának nem lesz politikai célja. Kínos bűirány a belga királyi pár kopenhágai utfán Berlin, április 19. A Lokalanzeiger egy kellemetlen incidensről ad hirt, amely a belga királyi párnak kopenhágai látogatása alkalmával játszódott le. Egy asszony, aki a sajtó fényképészeti osztályához tartozik, a szé- rinmintézethez fordult, amelyet a királyi pár meg akart látogatni és arra kérte az intézet igazgatóságát, hggy, engedje meg neki a királyi pár lefényképezését. Kérését elutasították. Erre a fényképezőnő erővel el akarta fényképezni a királyi párt, de az intézet őre nekirohant és ököllel leütötte. Ez a jelenet a királyi párra rendkívül kedvezőtlen benyomást tett. Felmentették a szakokai Járási főnök elleni merénylet vádlottalt — Eredménytelen maradt a szembesítés — Pozsony, április 18. (Pozsonyi szerkesztőségünktől.) Muilt év Szilveszteréinek éjszakáján Szakolcán Szered a y Konstantin dr. járási főnök Moníag dr. orvos társaságában hazafelé tartott. Koromsötét éjszaka volt és az utcán pár lépésnyire sem lehetett látni. A járási főnök és az orvos csendes beszélgetésbe merülve gyanútlanul haladtak, amikor a sötétségből felbukkant egy többtagú társaság és a két emberre vetette magát. A hirtelen jött támadással szemben a járási főnök és az orvos védekezni sem tudott s az ismeretlen támadók agyba-föbe verték őket. A járási főnök bordatöréseket szenvedett és a rejtélyes éjszakai kaland után hetekig nyomta az ágyat. A csendiőrség Korbei András cipészt. Sabajta István napszámost, Lelky András cipészt, Rartos Vladimír cipészt és Moravek Krisztián iparossegédet tartóztatta le a merénylet elkövetésének gyanúja alatt és a pozsonyi államügyészség súlyos testi- sértés büntette ciánén emelt vádat ellenük. A vádlottakat a fő tárgyalásig szabadlábon hagyták. A tegnap megtartott főtárgyaláson, mint a nyomozás és vizsgálat során is, valamennyi vádlott tagadta a merénylet elkövetését és a bíróság által elrendelt szemhe- sité seken sem a tanuk, sem a sértettek nem ismerték fel hennük a merénylőket, akiknek arcvonásait különben sem tudták a' koromsötét éjszakában kivenni. A bíróság bizonyilékok híján a vádlottakat felmentette. Meghívó A Csehszlovákiai Magyar Újságírók Szindikátusa 1928. április 29-én délután 2 órai kezdettel Zsolnán, a Rémy-szálloda különtermében rendes közgyűlést tart, amelyre a szindikátus összes rendes, rendkívüli és pártolőtagjait ezennel tisztelettel meghívjuk. Tárgysorozat: Az ágy vezetőtitkár jelentése. A főpénztáros jelentése. Ellenőrök jelentései. Más előadók jelentései. Az elnökség és tisztikar választása, valamint tizenkét végrehajtó bizottsági tagnak, tizenkét póttagnak, öt becsületbirősági tagnak, öt póttagnak és három ellenőrnek a választása. — Ügyviteli szabályzat módosítása a behatási és a tagdíjakra, valamint a kerületek pénzügyi autonómiájára vonatkozólag. — Döntés ama javaslatokról, melyeket a bizottság terjeszt a közgyűlés elé, vagy a .zindilcátus bármely tagja legkésőbb három nappal a közgyűlés előtt. Írásban nyújt be az elnökségnek. A közgyűlés határozatképes. ha az összes tagok egyharmada jelen van. Ha a kitűzött időben az egyharmad sem volna jelen, úgy a közgyűlést egy órával később a jelenlevő tagok számára való tekintet nélkül meg kell nyitni. Prága, JL928. április 15. A végrehajtóbizoitság megbízásából: Koppcr Miksa, s. k. Dzurányi László, s. k. iigyv. titkár. orsz. elnök. xx 100 oldalon, csodás illusztrációkkal tarkítva, finom kiállításban, kötve jelent meg a Tapsiíüles nyuszika és egyéb csodatörténetek, ára csak 12 korona. Megrendelhető lapunk könyvosztályábar
