Prágai Magyar Hirlap, 1928. április (7. évfolyam, 78-100 / 1705-1727. szám)

1928-04-03 / 79. (1706.) szám

3 Egy angol historikus tanulmánya a trianoni békeszerződésről Hogyan keletkezett a trianoni szerződés? — „A nagyha­talmak nyilvánvalóan tartós határokat állapítottak meg“ 1928 április 3, kedd. %^<gg-MAfe^s&L-Hna>g^ Az a m erűi a i „Foreign Affairs" cámii kül­politikai szemlében rendkívül érdekes tanul-' mány jelent meg Karold Temperley oambrid- gei töriténelenuproifesszor tollából, amelyet a csehszlovák külügyminisztérium németnyelvű félhivatalosa, a Pnager Presse vasárnapi szá­mában teljes egészében közöl. A tanulmány lényegét a Prager Presse nyomán a követke­zőkben foglaljuk össze: Magyarország jelenlegi határainak kérdé­se újból diskusszió tárgya lett. Bethlen gróf ugyan még nem nem nyilatkozott világosan, hogy a jelenlegi helyzetben fel akarja-e vet­ni a kérdést, azonban a magyar politika ke­vésbé felelős tényezői agitációjukat tovább folytatják. Angliában ezek az emberek meg­nyerték maguknak Rotbermeret s a Daily Mailt és Llloyd George olyan nyilatkozatot tett, hogy ő „nem volt tagja a konferenciá­nak" és „nem ismeri az okokat, amelyeknek alapján Magyarország jelenlegi határait meg­vonták". Miután ezen határok publikációja 1919 junius 13-án történt meg, tehát olyan időben, amikor Lloyd George még Párisban volt, ez az állítás jellegzetes ignoranciát árul el. A két határbizoüság Közve len a békekonferencia egybegyülte után két határbizottságot neveztek ki, ame­lyek a csehszlovák és romén bizottság nevét kapták. Lényegében ezek a bizottságok határozták el Magyar- ország sorsát. A kis szövetséges nemzetek követeléseik­kel először a tizek tanácsához, azután ehhez a két bizottsághoz járultak. A két bizottság összeállította jelentését, amely májusban a tizek tanácsa elé került. A közbeeső időben többszöri változtatást hajtattak végre, de a lényben a bizottságok ajánlatát vették tekin­tetbe. A bizottságok amerikai tagjait nem kötötték instrukciók s a határrendezést lehe­tőleg etimológiai alapon kívánták végrehajta­ni. Az angol delegátusok hasonló elveket kö­vettek, de mindig a diplomaták jutottak köz­tük túlsúlyra. A francia delegátusok közül Tardieu és Le Rind tábornok nyíltan a jugo­szláv, csehszlovák 'és román igények liberális kezelése mellett nyilatkoztak meg. Az olasz delegátusok azt állították, hogy szigora in­strukcióik vannak. Magatartásukból arra lehe­tett következtetni, hogy Jugoszlávia felé a magyar határokat Jugoszlávia hátrányára mindenütt úgy akarták megvonni, hogy az összes stratégiai pontok Magyarország terüle­tén maradjanak. Kun Béta forradalma Egy esemény sem befolyásolta jobban a magyar határok megállapítását, mint az a szociális forradalom, amely 1919 áprili­sában Budapesten kitört és Kun Bélát i diktátorrá tette. Ez a forradalom részben szocialista kí­sérlet volt, részben nemzeti tiltakozás a cseh­szlovák és román csapatok túlságos előnyo­mulása ellen. Kun Béla katonai erőket kül­dött ki s a vörösök offenzivája idézte el, hogy a négyek tanácsa végleges döntésre jutott a magyar határok kérdésében és Kun Bélának megparancsolta, hogy ezek mögé vonuljon vissza. Ez volt a tényleges 'és végleges döntés és azt a „Finis Hungáriáét", a régi heterogén királyság megszüntetését 1919 junius 18-án deklarálták, tehát olyan időben, amikor a né­gyek tanácsa még Párisban volt. Itt rá kell mutatni azokra a nehézségekre, amelyekkel a nagyhatalmak szembenál- lottak. A jugoszlávok, románok és cseh­szlovákok legszélsőbb követeléseit nem teljesítették s ezzel mindhármat súlyosan megsértették, A népszavazás A nagyhatalmak azonban nyilvánvalóan tartós határokat állapítottak meg Csehszlová­kra és Románia számára és ezzel tényleg Ju­goszlávia számára is. Ezt a tényt Kun Bélá­val is közölték. Ezeknek a tényeknek figye­lembevételével kell azokat a magyar törekvé­seket tekintenünk, amelyek az összes elvá­lasztott területeken a népszavazás végrehaj­tását kívánták. Magyarország tudta, hogyan vonták meg az uj határokat és ezért akkor sem volt vesztenivalója, ha a népszavazás megerősíti a határokat. A népszavazás megta­gadása viszont a szövetségeseket kritika tár­gyává tette volna ki. Minden valószínűség szerint a népszavazásra való kérelmet korábbi időpontban sem teljesítették volna a szo­bán. A magyar delegációknak adott feleletük­ben a szövetségesek kijelentették, hogy a Magyarországtól elcsatolt területek saját aka­ratukból váltak el és ily módon a kérdést a választás, illetőleg szelekció egy módjával vá­laszolták meg. Csehszlovákia életlehetősége A csehszlovák bizottságoknak vezető princípiumát egy szóban lehet összefoglalni: életlehetőség. Nem volt értelme uj nemzeti államot teremteni, ha ennek nem adnak élet- lehetőséget és az uj nemzőt nem alapulhatott tisztán csehelcen és szlovákokon. A nemzeti­ségi megoszlás olyan komplikált és bonyoló­dott volt, hogy sóik németnek 'és magyarnak be kellett kerülnie az államtestbe, ha ezt az államtestet egyáltalán létesíteni akarták. A bizottságokat nem lehet gáncsolni azért, hogy németeket és magyarokat is bevontak ebbe az államtestbe. Erről nem is lehetett vitatkozni, nem tör­ténhetett másképp. A kérdés csak az, hogy többet vontak-e be, mint amennyi szükséges volt, hogy az uj államot életképessé tegyék? A csehszlovákok egy korridor követelésével léptek fel, amely egy barátságos állammal és ilyen módon megkönnyíti a tengerhez való jutást. A korridorkövetelést el kellett ejteniök és kárpótlásul egy dunai kikötőt kínáltak nekik, amely nemzetközi viziuthoz juttat­ja őket. Pozsonyt választották. A nagy du­nai szigetnek bekebelezése viszont az an­gol és amerik, i delegációnál vonakodásra talált. A cseh és szlovák egység Szlovenszkónak a cseh országokkal való egyesítése nagyon nehéz problémákat vetett fel. Ismeretes volt, hogy a magyarok a múlt­ban a szlovákokat megvetették és elnyomták. Azonban a nehézkes, vallásos és agrikultur szlovák népnek az aktív, indusztrializált és szabadgondolkodó csehekkel való egysége ak­kor még nem volt világos. Senki sem vonta kétségbe, hogy a szlovákok inkább azt kíván­ják, hogy a csehek vezessék őket, mint a ma­gyarok. Ezen nem változtat a tény, hogy a szlovákok sok évszázadon át együtt éltek a magyarokkal és a fajkeveredés szinte lehetet­lenné tette a déli etnikai határ megvonását. Nem igaz az, hogy a Wilsón-féle elvek a határok megvonását egyedül etnikai alapon kívánták. Witson elismerte a gazdasági argu­őfeet közvetlen területi összeköttetésbe hozza | Ügyeljen arra, hogy mosolya hatást érjen el!! | THYMOLIN fogkrém eltávolítja a fogkövet és hófehérré varázsolja a fogakat. I Aki Thymolint vásárol, annak mosoly elüti nincs mitől fülnie! vetségesek. Egészen ejbképaelhetetlön, ez 1920­A kínai nemzeti hadsereg meghesdte előnyomulását Pering ellen London, április 2. A Times jelenti Shanghaiból: A nemzeti hadsereg megkez­dette előnyomulását Peking felé. Osankaisek főparanesnok és a nemzeti hadsereg vezérkara átlépték a Jangcse-folyót és a nemzeti hadsereg előnyomul Hsutsaufu ellen, amely a Tiencsin-Pukau és a Lunghai-vonatok csomópontja. A többi csapat­rész északi irányban vonul előre a Peking-Hamkau vasútvonal felé, hogy Fenjusian- got támogassák. A lap jelentése szerint Nankingban igen erős Feng tábornoknak a pártja. I A román körmén válaszolt a berekböszörményt határincidens ügyében Budapest, április 2. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A román kormány vála­szolt a berekböszörményi határincidens ügyében átadott magyar jegyzékre. A jegy­zékben a román kormány azt javasolta, hogy vegyes vizsgáló bizottságot küldjenek ki a helyszínére. A magyar kormány bukaresti követe utján kijelentette, hogy a javaslatot elfogadja. A házaknak, áruraktáraknak s moséknak tömegét döntötte romba a szmirnai földrengés Torlall falu feijesen összeomlott — Sok halott és súlyos sebesült Angora, április 2. Vasárnapi számunkban beszámoltunk arról, hogy szombaton a középeurópai szeizmográf-intézetek nagyarányú földrengést jeleztek, amelynek központja a közelkeleten, 1400 kilométer távolságban lehetett. Szombaton a késő esti órákban érkező jelentések szerint a földrengés Kisázsia kikötővárosait, Szmirnát sújtotta és a városban meg környékén nagyarányú pusztításokat vitt véghez. Á legújabb jelentések szerint a föld­rengés Szmirnában 29 lakóházat és 10 áruházát teljesen rombadöntött, inig 193 lakóház, 86 áruház, 6 mosó, 4 iskola, 5 gyár, 1 nyomda és két mozgószinház súlyosan megrongá­lódott. A földrengés a Iegvehemensebben Torlali kerületében dühöngött, ahol öt faluban súlyos pusztításokat tett, hogy ezek teljesen lakhatatlanná váltak, míg négy más falu szintén na­gyon sokat szenvedett. Torlali környékén még szombaton este és vasárnap reggel is újabb földlökéseket észleltek, ezek azonban már nem idéztek elő károkat. A 150 házból álló Torlali község teljesen megsemmisült és itt negyven súlyos sebesültje van a katasztrófá­nak. Torlali egyéb falvaiban 8 halottat és 16 súlyos sebesültet számoltak össze. A megré­mült lakosság az éjszakát a szabadban töltötte. A köztársaság elnöke a földrengéssujtotta szmirnai villajetnek százezer török fontot küldött gyorssegélyképp a szükséget szenvedő családok részére. Konstantinápoly, április 2. A földrengés Szmirna városában borzasztó pusztításokat tett. Nagvon sóik ház összeomlott és az épületeknek csupán tíz százaléka maradt teljes ép­ségben. 29 nagy bérház és 10 áruház teljesen rombadölt, 322 épület, 2 mosó és 2 bank su­A magy. klr. áll pincegazdaság tájborát és ma- gyar konyha csak Homolha Tokaji Pincéjében; Palals Rlnnione Hangverseny I Tánc! uniókat és különösen az ökonomikus életlehetőség alapelvét. Gazdasági kielégült- ség (aulardhia) nélkül például a csehszlová­kom nemzeti törekvéseit nem lehetett volna kielégíteni. Nem volt vita Magyarország védelmezői különösen az­zal érvelnek, hogv a szövetségesek a határo­kat a népkarakter nemismerésével vonták meg. Ez az argumentum abszolúte nem igaz. Talán egyedül Lloyd Georgera áll fenn. A né'O"' nagyhatalom szakértői egyhangúlag fo­gadták el a javaslatot, amelvnek alapján a ha­tárt megvonták. Amikor a javaslatot beter­jesztették, nem volt hosszú vita sem a tízek tanácsa, ' sem a négyek tanácsa előtt. Emlékezetbe kell idézni, hogy a magya­rt: 1914 előtt sohasem szállottak síkra az et­nikai határokért, hanem ötven százalék ide- genajkun uralkodtak. Miiven alapunk van arra a feltevésre, hogy a jövőben nem ugyan- ér ■ tennék-e? A detimiíációs bizottság A magyar revíziós liga nemrégiben ki­adta III. számú közleményét, amelyben a de­limitációs bizottságnak azt veti szemére, hogy csekély változtatásokat hajtott végre a triano­ni szerződésben meghatározott határokon. A szerződés 29. fejezete sokkal nagyobb hata­lommal ruházta fel a bizottságot, mint ami­lyennel tényleg ólt. A 29. fejezete gyakorlati­lag ugyanaz, mint a st.-germaini, neullyi és sevresi szerződés ekvivalens fejezete A szö­vetségeseknek a magyar ellenvetésekre tett felelete azonban lehetővé tette a dél imitációs bizottságnak, hogy a határok revíziójában et­nikai és gazdasági szempontokat vegyen te­kintetbe. Ennek a fejezetnek gondos stúdiu­ma és a levelezéssel való egybevetése bizo nyitani látszik, hogy a trianoni delimitációs bizottság kissé na­gyobb hatáskörrel rendelkezett, mint a többi szerződésekben megállapított bizott­ságok. Ha a határ közelében egy falut elválasz­tottak határától, vagy egy bányát a bányaköz- ponttől, akkor a korrekciót Magyarország ja­vára hajtották végre. Ezek ,a korrekciók azon­ban csupán kisebb területekre vonatkozhat­tak, amelyek a trianoni határ közvetlen köze­lében vannak. A fejezet sapevge nem jogosí­totta fel a bizottságot, hogy olyan területeket Ítéljen vissza, amelyek a határtól távolabb fekszenek, még kevésbé szankcionálhatott nagyobb néptömegeknek vagy fontosabb vá­rosoknak visszacsatolását. A revíziós liga panaszkodik azon, hogy a delimitációs bizottság megtagadta Kas­sa visszacsatolását, amely város mint fontos vasúti gócpont több kilométerrel fekszik északra a határ felett. Nehezen 'érthető, miképpen gondolhatja va­laki komolyan, hogy ilyen követelés teljesíté­se a delimitációs bizottságnak jogában állott volna. Nem ez a bizottság, hanem a párisi ál­lamférfiak voltak felelősek ennek a követe­lésnek visszautasításában. Egy megszűnt argumentum Egy olyan argumentum, amely régebben fontosnak látszott, ma már nagyjából elvesz­tette jelentőségét. 1920-ban azt hirdették, hogy Magyarország jelenlegi alakjában csak gazdasági roncs. Ezt az állítást a tények meg­döntötték. Magyarország életképességét hitel­képessége igazolja. Ez az argumentum tehát a revízió ellen szól. Ezért a magyar propagan­da el is ejtette. A 9 99 99 ]OVO Vizsgáljuk már most azt a kérdést, hogy lehet-e gyakorlatilag valamilyen revízióról szó? Tényként fogadhatjuk el, hogy az utód­államok a gyakorlatban nem egyeznek bele semmi nagyobb változtatásba és bár­milyen revíziót is csak akkor teljesítené­nek, ha Magyarország azt véglegesnek nyilvánítaná. Világos, hogy Magyarország ezt semmi szín alatt nem teszi. Nem kerülhet addig sor terriotriális változásra, mig ebben a kérdés­ben kétséget kizáró megállapodásra nem jut­nak a budapesti kormánnyal. Ennek vállalnia keli azt a kötelességet, hogy a jövőben min­den revizionista törekvésről lemond. A jelen­legi kormány erre nem nyújt biztosítékot. Gyakorlatilag a revizionista agitáció ked­vezőtlen időben kezdődött. A három utódál­lam határait csak az erőszak kényszerére en­gedné megváltoztatni, az erőszak alkalmazása a szövetségesek részéről azonban most még inkább elképzelhetetlen, mint 1920-ban volt. Tíz év múlva a dolgok egész másképp alakul­hatnak. Az utódállamok stabilabbak lesznek és kevésbé mutatkoznak engedékenynek. Ez úgy a magyar követelésekre, mint a magyar kisebbségekkels zemben elfoglalandó állás- i pontjukra vonatkozik.

Next

/
Thumbnails
Contents