Prágai Magyar Hirlap, 1928. április (7. évfolyam, 78-100 / 1705-1727. szám)
1928-04-03 / 79. (1706.) szám
3 Egy angol historikus tanulmánya a trianoni békeszerződésről Hogyan keletkezett a trianoni szerződés? — „A nagyhatalmak nyilvánvalóan tartós határokat állapítottak meg“ 1928 április 3, kedd. %^<gg-MAfe^s&L-Hna>g^ Az a m erűi a i „Foreign Affairs" cámii külpolitikai szemlében rendkívül érdekes tanul-' mány jelent meg Karold Temperley oambrid- gei töriténelenuproifesszor tollából, amelyet a csehszlovák külügyminisztérium németnyelvű félhivatalosa, a Pnager Presse vasárnapi számában teljes egészében közöl. A tanulmány lényegét a Prager Presse nyomán a következőkben foglaljuk össze: Magyarország jelenlegi határainak kérdése újból diskusszió tárgya lett. Bethlen gróf ugyan még nem nem nyilatkozott világosan, hogy a jelenlegi helyzetben fel akarja-e vetni a kérdést, azonban a magyar politika kevésbé felelős tényezői agitációjukat tovább folytatják. Angliában ezek az emberek megnyerték maguknak Rotbermeret s a Daily Mailt és Llloyd George olyan nyilatkozatot tett, hogy ő „nem volt tagja a konferenciának" és „nem ismeri az okokat, amelyeknek alapján Magyarország jelenlegi határait megvonták". Miután ezen határok publikációja 1919 junius 13-án történt meg, tehát olyan időben, amikor Lloyd George még Párisban volt, ez az állítás jellegzetes ignoranciát árul el. A két határbizoüság Közve len a békekonferencia egybegyülte után két határbizottságot neveztek ki, amelyek a csehszlovák és romén bizottság nevét kapták. Lényegében ezek a bizottságok határozták el Magyar- ország sorsát. A kis szövetséges nemzetek követeléseikkel először a tizek tanácsához, azután ehhez a két bizottsághoz járultak. A két bizottság összeállította jelentését, amely májusban a tizek tanácsa elé került. A közbeeső időben többszöri változtatást hajtattak végre, de a lényben a bizottságok ajánlatát vették tekintetbe. A bizottságok amerikai tagjait nem kötötték instrukciók s a határrendezést lehetőleg etimológiai alapon kívánták végrehajtani. Az angol delegátusok hasonló elveket követtek, de mindig a diplomaták jutottak köztük túlsúlyra. A francia delegátusok közül Tardieu és Le Rind tábornok nyíltan a jugoszláv, csehszlovák 'és román igények liberális kezelése mellett nyilatkoztak meg. Az olasz delegátusok azt állították, hogy szigora instrukcióik vannak. Magatartásukból arra lehetett következtetni, hogy Jugoszlávia felé a magyar határokat Jugoszlávia hátrányára mindenütt úgy akarták megvonni, hogy az összes stratégiai pontok Magyarország területén maradjanak. Kun Béta forradalma Egy esemény sem befolyásolta jobban a magyar határok megállapítását, mint az a szociális forradalom, amely 1919 áprilisában Budapesten kitört és Kun Bélát i diktátorrá tette. Ez a forradalom részben szocialista kísérlet volt, részben nemzeti tiltakozás a csehszlovák és román csapatok túlságos előnyomulása ellen. Kun Béla katonai erőket küldött ki s a vörösök offenzivája idézte el, hogy a négyek tanácsa végleges döntésre jutott a magyar határok kérdésében és Kun Bélának megparancsolta, hogy ezek mögé vonuljon vissza. Ez volt a tényleges 'és végleges döntés és azt a „Finis Hungáriáét", a régi heterogén királyság megszüntetését 1919 junius 18-án deklarálták, tehát olyan időben, amikor a négyek tanácsa még Párisban volt. Itt rá kell mutatni azokra a nehézségekre, amelyekkel a nagyhatalmak szembenál- lottak. A jugoszlávok, románok és csehszlovákok legszélsőbb követeléseit nem teljesítették s ezzel mindhármat súlyosan megsértették, A népszavazás A nagyhatalmak azonban nyilvánvalóan tartós határokat állapítottak meg Csehszlovákra és Románia számára és ezzel tényleg Jugoszlávia számára is. Ezt a tényt Kun Bélával is közölték. Ezeknek a tényeknek figyelembevételével kell azokat a magyar törekvéseket tekintenünk, amelyek az összes elválasztott területeken a népszavazás végrehajtását kívánták. Magyarország tudta, hogyan vonták meg az uj határokat és ezért akkor sem volt vesztenivalója, ha a népszavazás megerősíti a határokat. A népszavazás megtagadása viszont a szövetségeseket kritika tárgyává tette volna ki. Minden valószínűség szerint a népszavazásra való kérelmet korábbi időpontban sem teljesítették volna a szobán. A magyar delegációknak adott feleletükben a szövetségesek kijelentették, hogy a Magyarországtól elcsatolt területek saját akaratukból váltak el és ily módon a kérdést a választás, illetőleg szelekció egy módjával válaszolták meg. Csehszlovákia életlehetősége A csehszlovák bizottságoknak vezető princípiumát egy szóban lehet összefoglalni: életlehetőség. Nem volt értelme uj nemzeti államot teremteni, ha ennek nem adnak élet- lehetőséget és az uj nemzőt nem alapulhatott tisztán csehelcen és szlovákokon. A nemzetiségi megoszlás olyan komplikált és bonyolódott volt, hogy sóik németnek 'és magyarnak be kellett kerülnie az államtestbe, ha ezt az államtestet egyáltalán létesíteni akarták. A bizottságokat nem lehet gáncsolni azért, hogy németeket és magyarokat is bevontak ebbe az államtestbe. Erről nem is lehetett vitatkozni, nem történhetett másképp. A kérdés csak az, hogy többet vontak-e be, mint amennyi szükséges volt, hogy az uj államot életképessé tegyék? A csehszlovákok egy korridor követelésével léptek fel, amely egy barátságos állammal és ilyen módon megkönnyíti a tengerhez való jutást. A korridorkövetelést el kellett ejteniök és kárpótlásul egy dunai kikötőt kínáltak nekik, amely nemzetközi viziuthoz juttatja őket. Pozsonyt választották. A nagy dunai szigetnek bekebelezése viszont az angol és amerik, i delegációnál vonakodásra talált. A cseh és szlovák egység Szlovenszkónak a cseh országokkal való egyesítése nagyon nehéz problémákat vetett fel. Ismeretes volt, hogy a magyarok a múltban a szlovákokat megvetették és elnyomták. Azonban a nehézkes, vallásos és agrikultur szlovák népnek az aktív, indusztrializált és szabadgondolkodó csehekkel való egysége akkor még nem volt világos. Senki sem vonta kétségbe, hogy a szlovákok inkább azt kívánják, hogy a csehek vezessék őket, mint a magyarok. Ezen nem változtat a tény, hogy a szlovákok sok évszázadon át együtt éltek a magyarokkal és a fajkeveredés szinte lehetetlenné tette a déli etnikai határ megvonását. Nem igaz az, hogy a Wilsón-féle elvek a határok megvonását egyedül etnikai alapon kívánták. Witson elismerte a gazdasági arguőfeet közvetlen területi összeköttetésbe hozza | Ügyeljen arra, hogy mosolya hatást érjen el!! | THYMOLIN fogkrém eltávolítja a fogkövet és hófehérré varázsolja a fogakat. I Aki Thymolint vásárol, annak mosoly elüti nincs mitől fülnie! vetségesek. Egészen ejbképaelhetetlön, ez 1920A kínai nemzeti hadsereg meghesdte előnyomulását Pering ellen London, április 2. A Times jelenti Shanghaiból: A nemzeti hadsereg megkezdette előnyomulását Peking felé. Osankaisek főparanesnok és a nemzeti hadsereg vezérkara átlépték a Jangcse-folyót és a nemzeti hadsereg előnyomul Hsutsaufu ellen, amely a Tiencsin-Pukau és a Lunghai-vonatok csomópontja. A többi csapatrész északi irányban vonul előre a Peking-Hamkau vasútvonal felé, hogy Fenjusian- got támogassák. A lap jelentése szerint Nankingban igen erős Feng tábornoknak a pártja. I A román körmén válaszolt a berekböszörményt határincidens ügyében Budapest, április 2. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A román kormány válaszolt a berekböszörményi határincidens ügyében átadott magyar jegyzékre. A jegyzékben a román kormány azt javasolta, hogy vegyes vizsgáló bizottságot küldjenek ki a helyszínére. A magyar kormány bukaresti követe utján kijelentette, hogy a javaslatot elfogadja. A házaknak, áruraktáraknak s moséknak tömegét döntötte romba a szmirnai földrengés Torlall falu feijesen összeomlott — Sok halott és súlyos sebesült Angora, április 2. Vasárnapi számunkban beszámoltunk arról, hogy szombaton a középeurópai szeizmográf-intézetek nagyarányú földrengést jeleztek, amelynek központja a közelkeleten, 1400 kilométer távolságban lehetett. Szombaton a késő esti órákban érkező jelentések szerint a földrengés Kisázsia kikötővárosait, Szmirnát sújtotta és a városban meg környékén nagyarányú pusztításokat vitt véghez. Á legújabb jelentések szerint a földrengés Szmirnában 29 lakóházat és 10 áruházát teljesen rombadöntött, inig 193 lakóház, 86 áruház, 6 mosó, 4 iskola, 5 gyár, 1 nyomda és két mozgószinház súlyosan megrongálódott. A földrengés a Iegvehemensebben Torlali kerületében dühöngött, ahol öt faluban súlyos pusztításokat tett, hogy ezek teljesen lakhatatlanná váltak, míg négy más falu szintén nagyon sokat szenvedett. Torlali környékén még szombaton este és vasárnap reggel is újabb földlökéseket észleltek, ezek azonban már nem idéztek elő károkat. A 150 házból álló Torlali község teljesen megsemmisült és itt negyven súlyos sebesültje van a katasztrófának. Torlali egyéb falvaiban 8 halottat és 16 súlyos sebesültet számoltak össze. A megrémült lakosság az éjszakát a szabadban töltötte. A köztársaság elnöke a földrengéssujtotta szmirnai villajetnek százezer török fontot küldött gyorssegélyképp a szükséget szenvedő családok részére. Konstantinápoly, április 2. A földrengés Szmirna városában borzasztó pusztításokat tett. Nagvon sóik ház összeomlott és az épületeknek csupán tíz százaléka maradt teljes épségben. 29 nagy bérház és 10 áruház teljesen rombadölt, 322 épület, 2 mosó és 2 bank suA magy. klr. áll pincegazdaság tájborát és ma- gyar konyha csak Homolha Tokaji Pincéjében; Palals Rlnnione Hangverseny I Tánc! uniókat és különösen az ökonomikus életlehetőség alapelvét. Gazdasági kielégült- ség (aulardhia) nélkül például a csehszlovákom nemzeti törekvéseit nem lehetett volna kielégíteni. Nem volt vita Magyarország védelmezői különösen azzal érvelnek, hogv a szövetségesek a határokat a népkarakter nemismerésével vonták meg. Ez az argumentum abszolúte nem igaz. Talán egyedül Lloyd Georgera áll fenn. A né'O"' nagyhatalom szakértői egyhangúlag fogadták el a javaslatot, amelvnek alapján a határt megvonták. Amikor a javaslatot beterjesztették, nem volt hosszú vita sem a tízek tanácsa, ' sem a négyek tanácsa előtt. Emlékezetbe kell idézni, hogy a magyart: 1914 előtt sohasem szállottak síkra az etnikai határokért, hanem ötven százalék ide- genajkun uralkodtak. Miiven alapunk van arra a feltevésre, hogy a jövőben nem ugyan- ér ■ tennék-e? A detimiíációs bizottság A magyar revíziós liga nemrégiben kiadta III. számú közleményét, amelyben a delimitációs bizottságnak azt veti szemére, hogy csekély változtatásokat hajtott végre a trianoni szerződésben meghatározott határokon. A szerződés 29. fejezete sokkal nagyobb hatalommal ruházta fel a bizottságot, mint amilyennel tényleg ólt. A 29. fejezete gyakorlatilag ugyanaz, mint a st.-germaini, neullyi és sevresi szerződés ekvivalens fejezete A szövetségeseknek a magyar ellenvetésekre tett felelete azonban lehetővé tette a dél imitációs bizottságnak, hogy a határok revíziójában etnikai és gazdasági szempontokat vegyen tekintetbe. Ennek a fejezetnek gondos stúdiuma és a levelezéssel való egybevetése bizo nyitani látszik, hogy a trianoni delimitációs bizottság kissé nagyobb hatáskörrel rendelkezett, mint a többi szerződésekben megállapított bizottságok. Ha a határ közelében egy falut elválasztottak határától, vagy egy bányát a bányaköz- ponttől, akkor a korrekciót Magyarország javára hajtották végre. Ezek ,a korrekciók azonban csupán kisebb területekre vonatkozhattak, amelyek a trianoni határ közvetlen közelében vannak. A fejezet sapevge nem jogosította fel a bizottságot, hogy olyan területeket Ítéljen vissza, amelyek a határtól távolabb fekszenek, még kevésbé szankcionálhatott nagyobb néptömegeknek vagy fontosabb városoknak visszacsatolását. A revíziós liga panaszkodik azon, hogy a delimitációs bizottság megtagadta Kassa visszacsatolását, amely város mint fontos vasúti gócpont több kilométerrel fekszik északra a határ felett. Nehezen 'érthető, miképpen gondolhatja valaki komolyan, hogy ilyen követelés teljesítése a delimitációs bizottságnak jogában állott volna. Nem ez a bizottság, hanem a párisi államférfiak voltak felelősek ennek a követelésnek visszautasításában. Egy megszűnt argumentum Egy olyan argumentum, amely régebben fontosnak látszott, ma már nagyjából elvesztette jelentőségét. 1920-ban azt hirdették, hogy Magyarország jelenlegi alakjában csak gazdasági roncs. Ezt az állítást a tények megdöntötték. Magyarország életképességét hitelképessége igazolja. Ez az argumentum tehát a revízió ellen szól. Ezért a magyar propaganda el is ejtette. A 9 99 99 ]OVO Vizsgáljuk már most azt a kérdést, hogy lehet-e gyakorlatilag valamilyen revízióról szó? Tényként fogadhatjuk el, hogy az utódállamok a gyakorlatban nem egyeznek bele semmi nagyobb változtatásba és bármilyen revíziót is csak akkor teljesítenének, ha Magyarország azt véglegesnek nyilvánítaná. Világos, hogy Magyarország ezt semmi szín alatt nem teszi. Nem kerülhet addig sor terriotriális változásra, mig ebben a kérdésben kétséget kizáró megállapodásra nem jutnak a budapesti kormánnyal. Ennek vállalnia keli azt a kötelességet, hogy a jövőben minden revizionista törekvésről lemond. A jelenlegi kormány erre nem nyújt biztosítékot. Gyakorlatilag a revizionista agitáció kedvezőtlen időben kezdődött. A három utódállam határait csak az erőszak kényszerére engedné megváltoztatni, az erőszak alkalmazása a szövetségesek részéről azonban most még inkább elképzelhetetlen, mint 1920-ban volt. Tíz év múlva a dolgok egész másképp alakulhatnak. Az utódállamok stabilabbak lesznek és kevésbé mutatkoznak engedékenynek. Ez úgy a magyar követelésekre, mint a magyar kisebbségekkels zemben elfoglalandó állás- i pontjukra vonatkozik.
