Prágai Magyar Hirlap, 1928. április (7. évfolyam, 78-100 / 1705-1727. szám)

1928-04-18 / 90. (1717.) szám

8

ra^CAI-MAGfcXR-HTELAE?

1928 április 18, szerda.

Divatos apróságok

Budapest, április közepe.

Hogy a magyar asszonyok sikkesek ée jól öltözködnek, erről titokban eddig is meg voltunk győződve, de elismerték ezt éppen elégszer a Budapesten megforduló idegenek is. Elfogultság nélkül mondhatjuk, hogy a pesti nők elegánciája felülmúlja bármely külföldi divathölgyét. Nemcsak a nagyvilági hölgyre áll ez, aki csak az *idén“ szót ismeri, akinek az öltözködés nem gond, hanem azokra is, akik a tavalyi, sőt ötéves ruhájukat kénytelenek átalakítani, feldíszíteni. A nők itt is úgy kitanulták már az öltözködés minden csinját-binját, minden fortélyát, hogy sikkes és csinos az is, akinek kevés pénze van.

A mi asszonyaink is rájöttek arra, hogy ahhoz. hogy valaki jólöltözött legyen, nemcsak az kell, hogy nagy gonddal válogassa meg a ruháit, hanem az is, hogy még nagyobb gonddal viselje. A nők általános megjelenésének nívóját az utóbbi időben az a körülmény emelte, hogy megtanulták azt: mennyire fontos, hogy az öltözet a legapróbb részleteiben is harmonikus legyen.

Volt idő, amikor a nők öltözetük különböző alkatrészeit külön-külön vásárolták. Valamely hölgy azért vett meg egy bizonyos kalapot, mert azóp volt, nem azért, mert illett arcához, vagy ruhájához. Megvette az első cipőt vagy táskát, ami kezeügyébe került. Nem csoda, ha a nők öltözete nem volt harmonikus, nem volt ízletes. Csak kevesen voltak, akiknek igazi érzékük volt a helyes, elegáns öltözködéshez.

De azóta sok minden fejlődött és fejlődött az általános ízlés is, amely ma megköveteli, hogy az öltözet minden egyes darabja teljes összhangban legyen egymással. A modern nő mindig az összhatásra gondol. Köpenyét, kalapját, cipőjét, stb., stb. ugv állítja össze, hogy azok a legtökéletesebb harmóniában legyenek.

tudatában van annak, hogy 6 milyen fontos, nem győz eleget változni, szerepelni.

A délelőtti cipő szigorúan trottőr: pántos forma, vagy regatta, komoly, angol sarokkal. Délutáni cipők rendszerint magas, francia sarokkal, spangnival készülnek. A barna, beige és szürke sevróbőrök mellett a lakkcipő dominál. A sev- róbőröket szívesen kombinálják kígyó- vagy gyikbőrrel. A harisnya színe mindig a cipőhöz alkalmazkodik.

A ridihül

nagyformáju, ami érthető is. mert hiszen éppen elég nélkülözhetetlen dolgot kell tartania benne

,a divatos hölgynek (cigarettatárca, öngyújtó, pu- ,deres pamacs, rúzs, fésű, parfőm, stb.). Egyébként a nagy forma a bevásárlásoknál, a sokféle komisszió elintézésénél igen praktikus.

Különösen divatosak a hüllők bőrei: a kígyó, gyik, krokodil nagy kegyben vannak. A finom antiloptáska is divatos. Délutáni alkalmakra pedig a fekete moáré&elyem táska, amelyet néha keleti motivumu hímzéssel díszítenek. Készülnek a ridikülök petit-point hímzéssel is, fényűző csattokkal, estélyekre pedig arany-ezüst brokátból, strasszdiszekkel.

Meg kell még említenünk a legújabb ridi- kűldivatot, amely nem más, mint egy bodros- szőrü játékkutya, gipper-nyitóval a hátán. S igy némely divathölgynek nemcsak a mosolya és a gyöngye, hanem már a kutyája is hamis!

B. I.

A PRÁGAI MOZIK MŰSORA:

ADRIA: Stuart Mária. (Történelmi film.) HVEZDA: A kölyök. (Chaplin és Jackie Coogan) — Cirkus Dalles.

FLÓRA: A néma ajkak.

JULIS: Verdun. (Meghosszabbítva.)

LUCERNA: A hetedik mennyországban. 2-ik hét. LIDO: Leányok otthon nélkül és A kis drótos. METRÓ: A milliomosok eldorádója.

OLYMPIC: A nagyváros szimfóniája.

SVETOZOR: A szerelmi tűz mámorában.

Beszélgetés

a világ egyetlen vak képviselőjével

Kétszáz képviselőtársát ismeri a hangsáról — Ismertetés az ügyvédhangu és szocialisiahangu képviselőről — Legnehezebb eligazodni a parlamentben —

London, április közepe.

Az angol alsóház egyik érdekessége Jan Fraser kapitány, a St. Pancras North kerület képviselője, aki a háborúban megvakult Nemcsak az angol parlamentben, de nyilván az egész világon is ő az egyetlen vak képviselő. Rendkívüli szónoki képessége és alapos tudása teszi őt méltóvá iá, hogy súlyos testi hibája ellenére is tagja legyen az angol törvényhozásnak.

Hatalmas szál ember, vállas, erőteljes atléta.

Én nemcsak az összhangra kell ügyelniök a nőknek, hanem a divat változásaira is. Különösen azoknak, akik nem utazhatnak Párisba, hogy saját szemükkel győződjenek meg a divatról, hanem kevés pénzzel akarnak szépek lenni. Állandóan élénken kell figyelnünk azokat az apróságokat, amelyek a ruhát kiegészitik és emelik, s amelyek sokszor fontosabbak, mint maga a ruha.

Most pedig elmondom, mit tudok mindarról, ami a dámát a ruhán kívül disziti és pedig elsősorban, hogy mit tudok a kalap divatjáról.

A divatos kalap

anyaga a szalma. Az idén tavasszal a filc, amely már öt éve bírja az iramot, lemaradt. A jelen, sőt a szakértők szerint a jövő a szaimakaiapé. A panama, manilla, bangkok-szalma melleit a legváltozatosabb szalmafajtából látunk kalapokat. A cloche és a felhajtott formák mellett a karimanélküli kalapok a legdivatosabbak. Mindenki azt választja, ami arcához jól áll. Meglepő újdonsága lesz a nyári kalapoknak: a nagy karima és az üde virágdiszátés.

A színes sáit

és az óriási, tarka selyemkendőket, amelyeket a francia rAk annyi gráciával kötnek elől vagy oldalt csomóra, már az őszi nap is látta, de most tavasszal virultak ki igazán. A divatnak mintha egyik főambiciója volna, hogy vállunk köré minél dekorativebb díszt alkalmazzon. Semmi sem sikkesebb az idén, mint a nyak köré csavart színes sál, vagy kendő, amelyek jól is állanak és élénkítik a köpenyt, kosztümöt. A selymek, gor- zsettek anyagán tarka virágok nyílnak, fantasztikus madarak repkednek, gyakran futurista izü rajzokkal mintázottak. A legújabb kendők peíy- lyezettek. A délelőtti utcai kosztümökhöz divatos a kis gyapjusál is, amely éppen csak olyan hosz- ezu, hogy egyszer ölthetjüík a nyakunk köré.

A cipőnek

talán még sohasem volt olyan fontos szerepe, mint ma. Nemcsak azért, mert a rövid ruhák •mellett teljes szépségében érvényesül, hanem azért is, mert a cipőnek és a kalapnak kell szin- egységbe fogni az egész öltözetet. S mert a cipő

— A magyar nemzeti munkáspárt losonci ifjúságának előadása. Losonci tudósítónk jelenti: Szombaton este a Vigadó alsó termeiben fényes sikerrel zajlott le a magyar nemzeti munkáspárt losonci ifjúságának előadása. Színre hozták a „Házasságszédelgő“ cimü egyfelvonásos vígjátékot. A szereplők: Kineti Jolán, Bejher Manci, Vohrál, Vilma, Molnár Irén, Kovács László, Sebeszta Ferenc, Zerola János tudásaik legjavát adták. Zugó tapsokat aratott Bejher temperamentumos magyar szólótánca.

— Megoldódik a reichcnhergi arzénos torta rejtélye. Brünnből jelentik: Morton Hildának, a reichenbergi színésznőnek küldött torta bűnügyének nyomozásában most olyan fordulat állott he, amely valószínű magyarázatát adja a rejtélyes mérgezésnek. A színésznő édesapja kihallgatása alkalmával ^visszaemlékezett arra, hogy egy évvel ezelőtt pat- kánymérget vásárolt és pénzszekrényébe zárta el. Nem tartja kizártnak, hogy a pénzszekrényből eltűnt patkány mérges csomag valamilyen uton-módon a konyhába került és tévedésből felhasználták a torta készítéséhez. A nyomozás most ebben az irányban folyik tovább.

Éppen az alsóház ülésére készülődtem, amikor látom, hogy egy ur (nyilván képviselő) karonfog- vást vezeti őt a folyosón. Eleinte meghatódtam, hogy lám, milye . érdekes, hogy vak létére is érdeklődik a törvényhozás munkája után és akkor — nagy meglepetésemre — láttam, hogy a vak ember a legnagyobb természetességgel bevonul az ülésterembe, lévén maga is törvényhozó. A löncs- szünetben egy angol kolléga bemutatott neki és ő szives készséggel állott rendelkezésemre.

Kellemetlen találkozás a harminc és felesekkel

Nem indult valami jó ómennel a beszélgetés. Legelőbb arról kérdeztem, hogy mi a véleménye a magyar kérdésről. Keserű mosoly futott az ajkán:

— Még nem volt módom foglalkozni Magyar- ország ügyével, de mondhatom, hogy életem leg- szörnyübb eseménye a magyarokkal kapcsolatos. Verdun körülzárására készülődtek a németek és a hadtestem azt a parancsot kapta, hogy ékelődjön be a német csapattest közé. Egy szerda délután szörnyűséges kétoldali ágyutüz közé ke rültünk, hirtelen éles fájdalom hasított a szemembe, összeestem és huszonnégy óra múltán tértem magamhoz a kórházi ágyon. Akkor tudtam meg, hogy vak lettem egész életemre és amint mondták, a Verdunt ostromló egyik harminc és feles osztrák-magyar ágyú okozta a szerencsét lenségemet.

Képzelhető, hogy nem nagyon kellemesen éreztem magam. Ezt ő is megsejtette és udvariasan hozzátette:

— Ne gondolja, hogy valami keserűség maradt bennem a magyarok iránt, sőt szimpátiát érzek irántuk, hiszen ők is a háború áldozatai és ígérem, hogy legközelebb tanulmányozni kezdem az ügyüket.

Képviselő, aki soha nem látta a parlamentet

— A háború sok országot tett szerencsétlenné és még sokkal több embert. Engem is közéjük számítanak, de én nem érzem szerencsétlennek magam. Ámbár azoknak sincs igazuk, akik azt hiszik, hogy a látás hiányát nálam nagyon pótolja a hallásom kitűnő volta és emlékezőképességem ereje. Nem, a szemet nem pótolhatja semmi, de bizonyos mégis, hogy megvakuló- soru óta nemcsak a hallásom erősödött, hanem a tapintó memóriám is. Fura, de mostanság olyannak tűnök magam előtt, mint egy öregasszony a gyermekkoromból. Az öreg néni megfogott az utcán és megkért, hogy mennék be helyette a zálogházba és váltsam ki a nagykendőjét, mert ő nem tud se írni, se olvasni. Jól emlékszem, hogy egész sereg zálogcédula közül választott ki egyet és én nagyon elálmélkodtam rajta, hogy csakugyan a nagykendőt adták ki rája. Akkor nem tudtam megérteni, de most már tudom, hogy mi pótolta nála az irást-olvasást; ugyanaz az érzék, amely megtanított rá, hogy az aranyórám, amely valaha csak sárga volt rámnézve, sima, csúszós tapintású és a közepén hosszú bemélyedés van, körülbelül akkora, mint egy borsőszem.

Gyakorlat és szükség kérdése az egész. Azelőtt a fiistgomoly mondta meg nekem, ha meggyűlt a pipám, most pedig a meleg, Hmely ujjaimba áramlik. A fal közelségét látó ember a szemével érzi, én a fülemmel. Valami fal közvetlen közelében a levegő lanyhábban áramlik. Egyszer beszédközben nagyon fölmelegedtem, beszédem igen sebes lett, de érzem, hogy a gyorsíró, aki idáig pontosan jegyezte szavaimat, most abbahagyja a munkát. Vájjon a mondanivalóm nem volt elég érdekes, vagy a tempóm volt lulgyors, nem tudtam, de próbául lassabban folytattaift g

beszédet és érzem, hogy a gyorsíró megint híven követi a szavaimat.

— Persze, nem láttam soha belülről a parlament épületét, de mégis van fogalmam róla, hogy milyen lehet. A régebbi képviselőket, mint Win- ston Churchillt, Lloyd Georget, még fotográfiákról ismerem, de megismerem az alsóház kétszáz tagját 's, pusztán a hangjukról, pedig ezeket a szememmel sohase láttam.

mr T. Előfizetőink és Olvasóink figyelmébe! Magyar, német, osztrák, olasz és jugoszláv vízumok megszerzése, illetve útlevelek meghosszabbítása végett méltó itassanak útleveleiket a Prágai Magyar Hírlap pozsonyi kiadóhivatalához, Brati- slava, Kórház-u. 44. III. címre beküldeni. A többi államokba szóló vízumok megszerzését a prágai kiadóhivatal:

P r a h a, II., Pánská 12. Iíí. eszközli. '"ípd

Kassai és pozsonyi szerkesztőségünk telefonjelentései vonalzavar miatt elmaradtak.

Erős különbség a szőke és a fekete' hajú szónok hangja közt

— Mindeükiről támad képzetem, akivel beszélek. A hang, a hang csengése, a mozdulatok ereje, a szók időben való egymásra következése nekem igen sokat mond. Rájöttem, hogy különböző foglalkozások különböző mondatformálásokkal és különböző szavak és kifejezések szeretetével járnak. Kétperces beszélgetés után megmondom, hogy a képviselőtársam, akivel beszélgetek, ügy- véd-e, vagy szocialista. Az ügyvéd mindig egyformán beszél, akármilyen pártállásu és a szocialista megint mindig mása elvbarátainak akár kovácslegény, akár — ügyvéd. A szocialista-ügyvéd más keverék, de ha szavai, hangja félrevezetnének is, a ruhájának szaga megmondja nekem, hogy a jog, a pöremberével állok szemben.

— Egy képviselőtársamról megmondottam, hogy vörös a bajusza, bajuszos ember hangja másként zug, mint a meztelenszájué, mig a szőke, barna, fekete, vörös bajuszok ismét külön árnyalatot adnak a hangnak.

— A velem beszélő magasságát könnyű megállapítanom az iránytól, amelyből a hang felém jön. Magam magas ember vagyok, hosszabb alig kettő-három akad az alsóház tagjai között, a legtöbb hang alulról éri a fülemet, de az illetők magassága szerint különböző szögek alatt.

— Ülés közben mindig megmondom, hogy ki beszél. Rendszerint mindenki a megszokott helyéről beszél és az irány, amelyből a hang jön, nekem eleget mond.

Biztosan az utcán, bizonytalanul a parlamentben

— Az átlagos vak emberben is megvan a képesség rá, hogy a maga mindennapos utján meglehetős biztonsággal mozogjon. Emlékében marad az utcakereszteződések száma, az utcák sok görbülete, nagyobb hallok visszhangja, a földalatti állomások körüli erősebb zsibongás és a gyalogjáró megszakadását is megérzi, amint a kocsik, autók zaja közelebbről súrolja fülét. Bizonyos rendkívüli tömegű épületek másként szorítják ki a levegőt és a levegő áramlásának foka biztos tájékoztatást ád az embernek arra is, hogy valamely kapu, ajtó nyitva áll-e vagy csukva.

— A parlamentbe az utam egy szakaszát mindig gyalog teszem meg és nincs szükségem segítségre a kocsiuton való áthaladásnál sem, ámde — különös — a parlament épületében nem tudok tájékozódni. Ennek oka, hogy már a lépcsőn mindig találkozom egyik, vagy másik képviselőtársammal, aki karonfogva vezet a helyemig, tehát a tájékozódásom nem fejlődhetett ki. Baj az is, hogy a parlamentben sohasem tudni, hogy melyik ember mikor indul meg és milyen irányban rohan. Tudom pontosan a helyet, amelyen Joe Chamberlain szobra áll és bizonyos, hogy soha nem fogok belebotlani, de már, hogy a fia, a külügyminiszter, honnan bukkan elé, azt soha nem lehet előre kiszámítani. Egészben azonban azt hiszem, egész jól be tudom tölteni törvényhozói kötelességemet. Vakon is meglátok sok olyat, amit más nem vesz ISszre. És az érdeklődésem

politika iránt sokkal kevésbé csappan meg, mint a legtöbb képviselőnél.

Egy „ügyvédhangu* képviselő jött velünk szembe és elhívta magával a vak képviselőt. Fraser kapitány elbúcsúzik és mégegyszer migigéri:

— Komolyan tanulmányozni fogom a magyar

kérdést! B. F,

A kocavadász

— Kérem, ez a szalonka nagyon drága. Ennyi pénzéri akár vadásza iis megyek . . .

— Igen ám, de akkor hogyan fűi szeim— Parker Gilberí Baden-Badenben. BadenBadenből jelentik: A jóvátételi fizetések vezérügynöke, Parker Gilbert tegnap Rómából jöVet ideérkezett és néhány hetet itt szándékszik tölteni.

— Fajnor Dusán evangélikus püspököt módón lelkésznek választották. Pozsonyból jelentik: A modori ágostai evangélikus egyházközség vasárnap egyhangúlag Fajnor Dusán püspököt választotta meg Zoch utódává. Modor tehát továbbra is püspöki székhely marad.

— A szentgotthárdi affér a népszó vetkégá szakértők előtt. Budapestről táviratozzak: A kiküldött népszövetségi szakértők ma folytatták a szentgotthárdi affér anyagának vizsgál áfáit. Munkájúikat valószínűleg már a közeli napokban befejezik.

— Radics István — antiszemita? Zágrábból

jelentik: A horvát parasztpárt vezére, Radics

István, aki számtalanszor változtatott politikai, frontot és nézeteket, legújabban az antiszemitizmusra adta fejét. Az elmúlt napokban tartott gyűléseken Radics antiszemita húrokat pengetett és a jugoszláv kölcsöntárgyalásokkal kapcsolatban éles támadást intézett a londoni Rotschildok ellen.

— Elhunyt a prágai egészségügyi hivattál első igazgatója. Ma reggel hét órakor Prágában meghalt Kuosera Pál dr., az állami egészségügyi hivatal első igazgatója. Kacséra dr. a háború előtt a leimbe rgd orvosi egyelem rendes tanára volt, a forradalom után Brünwbe költözött és az ottani Masaryk-egyetemen, mint rendes tanár, a patológiái anatómiát adta elő. Az állami egészségügyi hivatal megalapításánál Kilóséra dr. átvette a hivatal vezetését, amelyet haláláig megtartott.

— A Csehszlovákiai Magyar Újságírók Szindikátusának uj tagjai. A szindikátus végrehajtó bizottsága rendes tagoknak felvette: Gál Istvánt (A Nap), Derfinyák Gusz- távolt (A Nép), Schalkház Sárát (A Nép), Fleiscbmann Gyula dr.-t (A Nép), Stróné Jenőt (Magyar Közlöny). (Hivatalos.)

— A nyitrai vármegyeházán helyezik el a közhivatalokat. Nyitrai tudósítónk jelenti: A közigazgatási reform életbeléptetése után megszűnik a nyitrai megyei hivatal és a vármegyeháza helyiségei felszabadulnak. A város a megüresedő megyeházán szeretné elhelyezni a nyitrai közhivatalokat, a járási hivatalt, a csendőrséget, az adóhivatalt és a pénzügyigazgatóságot. Több Ízben lépéseket tett a város a terv megvalósítása érdekében, de a pénzügyminisztérium annak idején az adóhivatal és a pénzügy igazgatóság elhelyezését nem engedélyezte. A legutóbbi tanácsülés után a város újból előterjesztette ezirányu kérelmét az illetékes minisztériumokhoz, amelyek a jelek szerint most már nem görditenek akadályt a nyitrai közhivatalok összpontosítása ellen.

— Úri betörő fosztotta, ki Bródy Ernő ke,pviselő lakáséit. Budapestről táviratozzák: Bródy Ernő deimokratapáirti képviselő lakásában a napokban betörtek és kilencezer pengő értékű ezü&fne- müJt vittek el. A detektiveík a1 betörőt Kövesd! József jőcsa Iádból származó, érettségizett fiataü- emlber személyiéiben fogták el.

— Letartóztat;fcáJk egy szegedi malomul pari cég köt igazgatóját. Szegedirőil táviiratozzák: A Maíirer Gyula és Társa malomipari cég 500.000 pengős passzívával fizetésképtelenséget jelentett és kényszer,egyezséget kért. A cégtulajdonosokat, akik eliten tizennégy bűnvádi feljelentél érkezett, a rendőrség letartóztatta.

— Egy deibneeemi viManyszereflő agyonlőtte a feleségéit, azutáni magára lőtt. Debreceni tudósi- tőnk távira,(ózza: Riiekó András villanyszerelő ma lakásában agyonlőtte feleségét, azután sajátana- gára lőtt. Mindkettőjüket eszméletlen állap,ólban száiflitották a kórházba, ahol az asszony nemsokára meghalt. Az asszony, aki vagyonos volt, nem akart férjének pénzt adni, hogy önállósíthassa magát és emiatt napirenden volt közöltük a ei védás.

A sok veszekedés mindjobban megviselte a férj idegzetét, aki tegnap végső elkeseredésében re- yo'kierrol vetett véget a családi viszálynak.