Prágai Magyar Hirlap, 1928. április (7. évfolyam, 78-100 / 1705-1727. szám)

1928-04-18 / 90. (1717.) szám

8 ra^CAI-MAGfcXR-HTELAE? 1928 április 18, szerda. Divatos apróságok Budapest, április közepe. Hogy a magyar asszonyok sikkesek ée jól öltözködnek, erről titokban eddig is meg voltunk győződve, de elismerték ezt éppen elégszer a Budapesten megforduló idegenek is. Elfogultság nélkül mondhatjuk, hogy a pesti nők elegánciája felülmúlja bármely külföldi divathölgyét. Nem­csak a nagyvilági hölgyre áll ez, aki csak az *idén“ szót ismeri, akinek az öltözködés nem gond, hanem azokra is, akik a tavalyi, sőt öt­éves ruhájukat kénytelenek átalakítani, feldíszí­teni. A nők itt is úgy kitanulták már az öltözkö­dés minden csinját-binját, minden fortélyát, hogy sikkes és csinos az is, akinek kevés pénze van. A mi asszonyaink is rájöttek arra, hogy ah­hoz. hogy valaki jólöltözött legyen, nemcsak az kell, hogy nagy gonddal válogassa meg a ruháit, hanem az is, hogy még nagyobb gonddal viselje. A nők általános megjelenésének nívóját az utób­bi időben az a körülmény emelte, hogy megta­nulták azt: mennyire fontos, hogy az öltözet a legapróbb részleteiben is harmonikus legyen. Volt idő, amikor a nők öltözetük különböző alkatrészeit külön-külön vásárolták. Valamely hölgy azért vett meg egy bizonyos kalapot, mert azóp volt, nem azért, mert illett arcához, vagy ru­hájához. Megvette az első cipőt vagy táskát, ami kezeügyébe került. Nem csoda, ha a nők öltözete nem volt harmonikus, nem volt ízletes. Csak ke­vesen voltak, akiknek igazi érzékük volt a he­lyes, elegáns öltözködéshez. De azóta sok minden fejlődött és fejlődött az általános ízlés is, amely ma megköveteli, hogy az öltözet minden egyes darabja teljes összhang­ban legyen egymással. A modern nő mindig az összhatásra gondol. Köpenyét, kalapját, cipőjét, stb., stb. ugv állítja össze, hogy azok a legtöké­letesebb harmóniában legyenek. tudatában van annak, hogy 6 milyen fontos, nem győz eleget változni, szerepelni. A délelőtti cipő szigorúan trottőr: pántos forma, vagy regatta, komoly, angol sarokkal. Dél­utáni cipők rendszerint magas, francia sarokkal, spangnival készülnek. A barna, beige és szürke sevróbőrök mellett a lakkcipő dominál. A sev- róbőröket szívesen kombinálják kígyó- vagy gyikbőrrel. A harisnya színe mindig a cipőhöz al­kalmazkodik. A ridihül nagyformáju, ami érthető is. mert hiszen éppen elég nélkülözhetetlen dolgot kell tartania benne ,a divatos hölgynek (cigarettatárca, öngyújtó, pu- ,deres pamacs, rúzs, fésű, parfőm, stb.). Egyéb­ként a nagy forma a bevásárlásoknál, a sokféle komisszió elintézésénél igen praktikus. Különösen divatosak a hüllők bőrei: a kí­gyó, gyik, krokodil nagy kegyben vannak. A fi­nom antiloptáska is divatos. Délutáni alkalmakra pedig a fekete moáré&elyem táska, amelyet néha keleti motivumu hímzéssel díszítenek. Készülnek a ridikülök petit-point hímzéssel is, fényűző csat­tokkal, estélyekre pedig arany-ezüst brokátból, strasszdiszekkel. Meg kell még említenünk a legújabb ridi- kűldivatot, amely nem más, mint egy bodros- szőrü játékkutya, gipper-nyitóval a hátán. S igy némely divathölgynek nemcsak a mosolya és a gyöngye, hanem már a kutyája is hamis! B. I. A PRÁGAI MOZIK MŰSORA: ADRIA: Stuart Mária. (Történelmi film.) HVEZDA: A kölyök. (Chaplin és Jackie Coogan) — Cirkus Dalles. FLÓRA: A néma ajkak. JULIS: Verdun. (Meghosszabbítva.) LUCERNA: A hetedik mennyországban. 2-ik hét. LIDO: Leányok otthon nélkül és A kis drótos. METRÓ: A milliomosok eldorádója. OLYMPIC: A nagyváros szimfóniája. SVETOZOR: A szerelmi tűz mámorában. Beszélgetés a világ egyetlen vak képviselőjével Kétszáz képviselőtársát ismeri a hangsáról — Ismertetés az ügyvédhangu és szocialisiahangu képviselőről — Legnehezebb eligazodni a parlamentben — London, április közepe. Az angol alsóház egyik érdekessége Jan Fraser kapitány, a St. Pancras North kerület kép­viselője, aki a háborúban megvakult Nemcsak az angol parlamentben, de nyilván az egész világon is ő az egyetlen vak képviselő. Rendkívüli szó­noki képessége és alapos tudása teszi őt méltóvá iá, hogy súlyos testi hibája ellenére is tagja le­gyen az angol törvényhozásnak. Hatalmas szál ember, vállas, erőteljes atléta. Én nemcsak az összhangra kell ügyelniök a nőknek, hanem a divat változásaira is. Különö­sen azoknak, akik nem utazhatnak Párisba, hogy saját szemükkel győződjenek meg a divatról, ha­nem kevés pénzzel akarnak szépek lenni. Állan­dóan élénken kell figyelnünk azokat az aprósá­gokat, amelyek a ruhát kiegészitik és emelik, s amelyek sokszor fontosabbak, mint maga a ruha. Most pedig elmondom, mit tudok mindarról, ami a dámát a ruhán kívül disziti és pedig első­sorban, hogy mit tudok a kalap divatjáról. A divatos kalap anyaga a szalma. Az idén tavasszal a filc, amely már öt éve bírja az iramot, lemaradt. A jelen, sőt a szakértők szerint a jövő a szaimakaiapé. A panama, manilla, bangkok-szalma melleit a leg­változatosabb szalmafajtából látunk kalapokat. A cloche és a felhajtott formák mellett a karima­nélküli kalapok a legdivatosabbak. Mindenki azt választja, ami arcához jól áll. Meglepő újdonsága lesz a nyári kalapoknak: a nagy karima és az üde virágdiszátés. A színes sáit és az óriási, tarka selyemkendőket, amelyeket a francia rAk annyi gráciával kötnek elől vagy oldalt csomóra, már az őszi nap is látta, de most tavasszal virultak ki igazán. A divatnak mintha egyik főambiciója volna, hogy vállunk köré mi­nél dekorativebb díszt alkalmazzon. Semmi sem sikkesebb az idén, mint a nyak köré csavart szí­nes sál, vagy kendő, amelyek jól is állanak és élénkítik a köpenyt, kosztümöt. A selymek, gor- zsettek anyagán tarka virágok nyílnak, fantaszti­kus madarak repkednek, gyakran futurista izü rajzokkal mintázottak. A legújabb kendők peíy- lyezettek. A délelőtti utcai kosztümökhöz divatos a kis gyapjusál is, amely éppen csak olyan hosz- ezu, hogy egyszer ölthetjüík a nyakunk köré. A cipőnek talán még sohasem volt olyan fontos szerepe, mint ma. Nemcsak azért, mert a rövid ruhák •mellett teljes szépségében érvényesül, hanem azért is, mert a cipőnek és a kalapnak kell szin- egységbe fogni az egész öltözetet. S mert a cipő — A magyar nemzeti munkáspárt losonci ifjúságának előadása. Losonci tudósítónk je­lenti: Szombaton este a Vigadó alsó termei­ben fényes sikerrel zajlott le a magyar nem­zeti munkáspárt losonci ifjúságának előadása. Színre hozták a „Házasságszédelgő“ cimü egyfelvonásos vígjátékot. A szereplők: Kineti Jolán, Bejher Manci, Vohrál, Vilma, Molnár Irén, Kovács László, Sebeszta Ferenc, Zerola János tudásaik legjavát adták. Zugó tapsokat aratott Bejher temperamentumos magyar szólótánca. — Megoldódik a reichcnhergi arzénos torta rejtélye. Brünnből jelentik: Morton Hil­dának, a reichenbergi színésznőnek küldött torta bűnügyének nyomozásában most olyan fordulat állott he, amely valószínű magyará­zatát adja a rejtélyes mérgezésnek. A színész­nő édesapja kihallgatása alkalmával ^vissza­emlékezett arra, hogy egy évvel ezelőtt pat- kánymérget vásárolt és pénzszekrényébe zárta el. Nem tartja kizártnak, hogy a pénz­szekrényből eltűnt patkány mérges csomag valamilyen uton-módon a konyhába került és tévedésből felhasználták a torta készítéséhez. A nyomozás most ebben az irányban folyik tovább. Éppen az alsóház ülésére készülődtem, amikor látom, hogy egy ur (nyilván képviselő) karonfog- vást vezeti őt a folyosón. Eleinte meghatódtam, hogy lám, milye . érdekes, hogy vak létére is ér­deklődik a törvényhozás munkája után és akkor — nagy meglepetésemre — láttam, hogy a vak ember a legnagyobb természetességgel bevonul az ülésterembe, lévén maga is törvényhozó. A löncs- szünetben egy angol kolléga bemutatott neki és ő szives készséggel állott rendelkezésemre. Kellemetlen találkozás a harminc és felesekkel Nem indult valami jó ómennel a beszélgetés. Legelőbb arról kérdeztem, hogy mi a véleménye a magyar kérdésről. Keserű mosoly futott az ajkán: — Még nem volt módom foglalkozni Magyar- ország ügyével, de mondhatom, hogy életem leg- szörnyübb eseménye a magyarokkal kapcsola­tos. Verdun körülzárására készülődtek a néme­tek és a hadtestem azt a parancsot kapta, hogy ékelődjön be a német csapattest közé. Egy szerda délután szörnyűséges kétoldali ágyutüz közé ke rültünk, hirtelen éles fájdalom hasított a sze­membe, összeestem és huszonnégy óra múltán tértem magamhoz a kórházi ágyon. Akkor tudtam meg, hogy vak lettem egész életemre és amint mondták, a Verdunt ostromló egyik harminc és feles osztrák-magyar ágyú okozta a szerencsét lenségemet. Képzelhető, hogy nem nagyon kellemesen éreztem magam. Ezt ő is megsejtette és udva­riasan hozzátette: — Ne gondolja, hogy valami keserűség ma­radt bennem a magyarok iránt, sőt szimpátiát érzek irántuk, hiszen ők is a háború áldozatai és ígérem, hogy legközelebb tanulmányozni kezdem az ügyüket. Képviselő, aki soha nem látta a parlamentet — A háború sok országot tett szerencsétlen­né és még sokkal több embert. Engem is kö­zéjük számítanak, de én nem érzem szerencsét­lennek magam. Ámbár azoknak sincs igazuk, akik azt hiszik, hogy a látás hiányát nálam na­gyon pótolja a hallásom kitűnő volta és emlé­kezőképességem ereje. Nem, a szemet nem pótol­hatja semmi, de bizonyos mégis, hogy megvakuló- soru óta nemcsak a hallásom erősödött, hanem a tapintó memóriám is. Fura, de mostanság olyan­nak tűnök magam előtt, mint egy öregasszony a gyermekkoromból. Az öreg néni megfogott az ut­cán és megkért, hogy mennék be helyette a zá­logházba és váltsam ki a nagykendőjét, mert ő nem tud se írni, se olvasni. Jól emlékszem, hogy egész sereg zálogcédula közül választott ki egyet és én nagyon elálmélkodtam rajta, hogy csak­ugyan a nagykendőt adták ki rája. Akkor nem tudtam megérteni, de most már tudom, hogy mi pótolta nála az irást-olvasást; ugyanaz az érzék, amely megtanított rá, hogy az aranyórám, amely valaha csak sárga volt rámnézve, sima, csúszós tapintású és a közepén hosszú bemélyedés van, körülbelül akkora, mint egy borsőszem. Gyakorlat és szükség kérdése az egész. Azelőtt a fiistgomoly mondta meg nekem, ha meggyűlt a pipám, most pedig a meleg, Hmely uj­jaimba áramlik. A fal közelségét látó ember a szemével érzi, én a fülemmel. Valami fal közvet­len közelében a levegő lanyhábban áramlik. Egy­szer beszédközben nagyon fölmelegedtem, beszé­dem igen sebes lett, de érzem, hogy a gyorsíró, aki idáig pontosan jegyezte szavaimat, most ab­bahagyja a munkát. Vájjon a mondanivalóm nem volt elég érdekes, vagy a tempóm volt lulgyors, nem tudtam, de próbául lassabban folytattaift g beszédet és érzem, hogy a gyorsíró megint híven követi a szavaimat. — Persze, nem láttam soha belülről a parla­ment épületét, de mégis van fogalmam róla, hogy milyen lehet. A régebbi képviselőket, mint Win- ston Churchillt, Lloyd Georget, még fotográfiák­ról ismerem, de megismerem az alsóház kétszáz tagját 's, pusztán a hangjukról, pedig ezeket a szememmel sohase láttam. mr T. Előfizetőink és Olvasóink figyelmébe! Magyar, német, osztrák, olasz és jugoszláv vízumok megszerzése, illet­ve útlevelek meghosszabbítása végett mél­tó itassanak útleveleiket a Prágai Magyar Hírlap pozsonyi kiadóhivatalához, Brati- slava, Kórház-u. 44. III. címre bekül­deni. A többi államokba szóló vízumok megszerzését a prágai kiadóhivatal: P r a h a, II., Pánská 12. Iíí. eszközli. '"ípd Kassai és pozsonyi szerkesztőségünk te­lefonjelentései vonalzavar miatt elma­radtak. Erős különbség a szőke és a fekete' hajú szónok hangja közt — Mindeükiről támad képzetem, akivel be­szélek. A hang, a hang csengése, a mozdulatok ereje, a szók időben való egymásra következése nekem igen sokat mond. Rájöttem, hogy különböző foglalkozások különböző mondatformálásokkal és különböző szavak és kifejezések szeretetével jár­nak. Kétperces beszélgetés után megmondom, hogy a képviselőtársam, akivel beszélgetek, ügy- véd-e, vagy szocialista. Az ügyvéd mindig egyfor­mán beszél, akármilyen pártállásu és a szocialista megint mindig mása elvbarátainak akár kovács­legény, akár — ügyvéd. A szocialista-ügyvéd más keverék, de ha szavai, hangja félrevezetnének is, a ruhájának szaga megmondja nekem, hogy a jog, a pöremberével állok szemben. — Egy képviselőtársamról megmondottam, hogy vörös a bajusza, bajuszos ember hangja másként zug, mint a meztelenszájué, mig a szőke, barna, fekete, vörös bajuszok ismét külön árnya­latot adnak a hangnak. — A velem beszélő magasságát könnyű meg­állapítanom az iránytól, amelyből a hang felém jön. Magam magas ember vagyok, hosszabb alig kettő-három akad az alsóház tagjai között, a leg­több hang alulról éri a fülemet, de az illetők magassága szerint különböző szögek alatt. — Ülés közben mindig megmondom, hogy ki beszél. Rendszerint mindenki a megszokott he­lyéről beszél és az irány, amelyből a hang jön, nekem eleget mond. Biztosan az utcán, bizonytalanul a parlamentben — Az átlagos vak emberben is megvan a képesség rá, hogy a maga mindennapos utján meglehetős biztonsággal mozogjon. Emlékében marad az utcakereszteződések száma, az utcák sok görbülete, nagyobb hallok visszhangja, a földalatti állomások körüli erősebb zsibongás és a gyalogjáró megszakadását is megérzi, amint a kocsik, autók zaja közelebbről súrolja fülét. Bi­zonyos rendkívüli tömegű épületek másként szo­rítják ki a levegőt és a levegő áramlásának foka biztos tájékoztatást ád az embernek arra is, hogy valamely kapu, ajtó nyitva áll-e vagy csukva. — A parlamentbe az utam egy szakaszát mindig gyalog teszem meg és nincs szükségem segítségre a kocsiuton való áthaladásnál sem, ámde — különös — a parlament épületében nem tudok tájékozódni. Ennek oka, hogy már a lép­csőn mindig találkozom egyik, vagy másik képvi­selőtársammal, aki karonfogva vezet a helyemig, tehát a tájékozódásom nem fejlődhetett ki. Baj az is, hogy a parlamentben sohasem tudni, hogy melyik ember mikor indul meg és milyen irány­ban rohan. Tudom pontosan a helyet, amelyen Joe Chamberlain szobra áll és bizonyos, hogy soha nem fogok belebotlani, de már, hogy a fia, a külügyminiszter, honnan bukkan elé, azt soha nem lehet előre kiszámítani. Egészben azonban azt hiszem, egész jól be tudom tölteni törvényho­zói kötelességemet. Vakon is meglátok sok olyat, amit más nem vesz ISszre. És az érdeklődésem politika iránt sokkal kevésbé csappan meg, mint a legtöbb képviselőnél. Egy „ügyvédhangu* képviselő jött velünk szembe és elhívta magával a vak képviselőt. Fra­ser kapitány elbúcsúzik és mégegyszer migigéri: — Komolyan tanulmányozni fogom a magyar kérdést! B. F, A kocavadász — Kérem, ez a szalonka nagyon drága. Ennyi pénzéri akár vadásza iis megyek . . . — Igen ám, de akkor hogyan fűi szeim­— Parker Gilberí Baden-Badenben. Baden­Badenből jelentik: A jóvátételi fizetések vezér­ügynöke, Parker Gilbert tegnap Rómából jöVet ideérkezett és néhány hetet itt szándékszik töl­teni. — Fajnor Dusán evangélikus püspököt mó­dón lelkésznek választották. Pozsonyból jelentik: A modori ágostai evangélikus egyházközség va­sárnap egyhangúlag Fajnor Dusán püspököt vá­lasztotta meg Zoch utódává. Modor tehát tovább­ra is püspöki székhely marad. — A szentgotthárdi affér a népszó vetkégá szakértők előtt. Budapestről táviratozzak: A ki­küldött népszövetségi szakértők ma folytatták a szentgotthárdi affér anyagának vizsgál áfáit. Mun­kájúikat valószínűleg már a közeli napokban be­fejezik. — Radics István — antiszemita? Zágrábból jelentik: A horvát parasztpárt vezére, Radics István, aki számtalanszor változtatott politikai, frontot és nézeteket, legújabban az antiszemi­tizmusra adta fejét. Az elmúlt napokban tartott gyűléseken Radics antiszemita húrokat pengetett és a jugoszláv kölcsöntárgyalásokkal kapcsolatban éles támadást intézett a londoni Rotschildok ellen. — Elhunyt a prágai egészségügyi hivattál első igazgatója. Ma reggel hét órakor Prágában meg­halt Kuosera Pál dr., az állami egészségügyi hiva­tal első igazgatója. Kacséra dr. a háború előtt a leimbe rgd orvosi egyelem rendes tanára volt, a forradalom után Brünwbe költözött és az ottani Masaryk-egyetemen, mint rendes tanár, a patoló­giái anatómiát adta elő. Az állami egészségügyi hivatal megalapításánál Kilóséra dr. átvette a hi­vatal vezetését, amelyet haláláig megtartott. — A Csehszlovákiai Magyar Újságírók Szindikátusának uj tagjai. A szindikátus végrehajtó bizottsága rendes tagoknak fel­vette: Gál Istvánt (A Nap), Derfinyák Gusz- távolt (A Nép), Schalkház Sárát (A Nép), Fleiscbmann Gyula dr.-t (A Nép), Stróné Jenőt (Magyar Közlöny). (Hivatalos.) — A nyitrai vármegyeházán helyezik el a közhivatalokat. Nyitrai tudósítónk jelenti: A közigazgatási reform életbeléptetése után megszűnik a nyitrai megyei hivatal és a vármegyeháza helyiségei felszabadulnak. A város a megüresedő megyeházán szeretné elhelyezni a nyitrai közhivatalokat, a járási hivatalt, a csendőrséget, az adóhivatalt és a pénzügyigazgatóságot. Több Ízben lépése­ket tett a város a terv megvalósítása érde­kében, de a pénzügyminisztérium annak idején az adóhivatal és a pénzügy igazgató­ság elhelyezését nem engedélyezte. A leg­utóbbi tanácsülés után a város újból előter­jesztette ezirányu kérelmét az illetékes mi­nisztériumokhoz, amelyek a jelek szerint most már nem görditenek akadályt a nyit­rai közhivatalok összpontosítása ellen. — Úri betörő fosztotta, ki Bródy Ernő ke,pvi­selő lakáséit. Budapestről táviratozzák: Bródy Er­nő deimokratapáirti képviselő lakásában a napok­ban betörtek és kilencezer pengő értékű ezü&fne- müJt vittek el. A detektiveík a1 betörőt Kövesd! József jőcsa Iádból származó, érettségizett fiataü- emlber személyiéiben fogták el. — Letartóztat;fcáJk egy szegedi malomul pari cég köt igazgatóját. Szegedirőil táviiratozzák: A Maíirer Gyula és Társa malomipari cég 500.000 pengős passzívával fizetésképtelenséget jelentett és kény­szer,egyezséget kért. A cégtulajdonosokat, akik eli­ten tizennégy bűnvádi feljelentél érkezett, a rend­őrség letartóztatta. — Egy deibneeemi viManyszereflő agyonlőtte a feleségéit, azutáni magára lőtt. Debreceni tudósi- tőnk távira,(ózza: Riiekó András villanyszerelő ma lakásában agyonlőtte feleségét, azután sajátana- gára lőtt. Mindkettőjüket eszméletlen állap,ólban száiflitották a kórházba, ahol az asszony nemsokára meghalt. Az asszony, aki vagyonos volt, nem akart férjének pénzt adni, hogy önállósíthassa ma­gát és emiatt napirenden volt közöltük a ei védás. A sok veszekedés mindjobban megviselte a férj idegzetét, aki tegnap végső elkeseredésében re- yo'kierrol vetett véget a családi viszálynak.

Next

/
Thumbnails
Contents