Prágai Magyar Hirlap, 1928. április (7. évfolyam, 78-100 / 1705-1727. szám)

1928-04-18 / 90. (1717.) szám

* ... —--5---------------------------- ' " " 4 ___ ___________________________1928 április 18, sierda. Ho gy hitisuU meg IV. Károly hüíönbékehisérlete ? — A ,,$ixttis-levél“ hiteles története — Prága, április 17. 'A magyar k'érdós nagy n-emaetlbözi je­lentőségét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a problémáihoz mind többen szól­nak hozzá amerikai oldalról is. Az ameri­kai politikai világ Wikonnak a párisi kon­ferenciáról történt visszatérésié óta feltű­nően távoltarfofcta magiát az európai kérdé­sektől s esak akkor hallatta szavát, ha a föl­vetett téma valamiképpen összeköttetésbe került a — háborús adósságok visszafizeté­sének ügyével. Most annál feltűnőbb Ame­rika részéről a trianoni békeszerződés kér­dése körül kifejlődött európai vita iránti ér­deklődés. Az amerikai áHáafoglalások a bé­ketárgyalások előtti eseményekkel is fog­lalkoznak s többek között IV. Károly király külön béke-ki® énlet e kudarcának okait is igyekeznek megállapítani. Az amerikai hozzászólások most újból aktualitást adnak a „Sixtus-levér' néven is­meretes békekisérlet kérdésének s ezt az alkalmat fölhasználja most a budapesti Nemzeti Újság arra, hogy hiteles adatok alapján felelevenítse néhai Károly király béke akciójának egész történetét. Az érde­kes ismertetést bő kivonatban és folytatá­sokban mi is leközöljük. Sixtus herceg TV. Károly király béheajáulatának köz­vetítője Sixtus bouhbon-pármai herceg volt, aki a háborút megelőzően már körülbelül tíz év óta állandóan Parisban lakott és jogi tanulmányokat folytatott. A háborút közvet­lenül megelőzően öccsével, Xavér herceggel együtt, hosszabb külföldi útra indult, amely­nek folyamán Schwarzauban, anyja kasté­lyában, meglátogatta sógorát, Károly trón­örököst és nővérét, Zita főheroe-gasszonyt. Schwarzauban érte őket a háború kitörése, mire a hercegek nyomban visszatértek Franciaországba s rtt katonai szolgálatra je- ientkeBtek. A francia hadseregibe azonban nem vették fel őket, hivatkozva egy régi törvényre, mely megtiltja, hogy a detromi- zált Bourbon-ház tagjai a francia hadseregbe léphessenek. A hercegeik erre sok utánjá­rással kivívták, hogy bekerülhessenek egy belga tüzérezredbe, amelyet csakhamar az I&er-frontra vezényeltek. A közvetítés gondolata Sixtus herceg francia barátai már Pá­rásba n hangsúlyozták előtte, hogy Franciaor­szág érdekében való, ha a kettős monarchia uralkodóházával való összeköttetését esetle­ges diplomáciai akciók közvetítésére használ­ja föl. 1916 elején ezek a bizalmas emberek felkeresik William Martint, a köztársasági elnök kabinetfőnökét, aki előtt rámutatnak arra, hogy Sixtus herceg személye szükség esetén lehetővé tenné, hogy Franciaország összeköttetésbe lépjen a bécsi udvarral egy olyan különbéketárgyalás megindítására, mely kényes természeténél fogva diplomáciai fóru­mokon keresztül le nem folytatható. WilMain Martin ezt a gondolatot azonnal felveti Poin- caré előtt, ettől kezdve a hercegek a francia hivataláé fórumok részéről különleges figyelemben része­sülnek s május 21-én a belga királynéval együtt megkapják a legnagyobb háborús kitüntetést, a francia hadikeresztet. Ugyancsak májusban William Martin közvetett utón értesíti a hercegeket, hogy a köztársaság elnöke szívesen látja őket, ha szabadságra Pariéba jönnek. Az üzenetváltás a hercegek és a köztár­sasági elnök kabinetfőnöke között ilyen köz­vetett utón folyik egészen julius 26-ig, ami­kor a hercegek barátai újból felkeresik Wil­liam Martint s most már a következő konkrét politikai gondolatot vetik fel előtte: Franciaország érdeke, hogy a kettős mo­narchia fenmaradjon s a minimumra redukál­ják azokat a területeket, amelyeket elvesznek tőle. Ezzel ellentétben a sajtó egy idő óta azt hangoztatja, hogy a monarchiát el kell pusz­títani. Mi a kormány álláspontja e tekintet­ben? Ha a kormány sugalmazza ezeket a cik­keket, teljesen felesleges, hogy a herceg a párisi hivatalos körökkel érintkezésbe kerül­jön és fölvesse egy észszerű kiegyezésnek a feltételeit Franciaország és Ausztria-Magyar- ország között. William Martin igy válaszolt: .. Nem hiszem, hogy ezeket a cikkeket a kormán y sugalmazná. Ami n .köztársasági el­nököl illeti, az ő nézete egyezik az önökével. A monarchiának fenn kell maradnia a mi ér­dé künkben. — Ebben az esetben — válaszolják a herceg barátai — a herceget mielőbb Párisba kell hoznunk, hogy adott pillanatban megfe­lelhessen közvetítő szerepének. Ilyen értelemben Írnak a hercegnek, aki öccsével együtt augusztus 21-én Parisba érkezik és meg­látogatja a köztársasági elnököt. Hogy a francia kormány milyen fontossá­got tulajdonit a dolognak, kitűnik abból, hogy Poincaré ugyanazokat a Bourbon hercegeket, akiket a háború elején, egy elavult törvényre való hivatkozással, nem akartak felvenni a francia hadseregbe, most látogatóba küldi a frontra, ahol őket a legnagyobb előzékenység­gel fogadják s háborús érdemeiket hadsereg­parancsban adják a csapatok tudtára. Freycmet, Eriand, Combon A frontról visszatérve, Sixtus herceg érintkezésbe lép a francia politika egyik nagytekintélyű reprezentánsával, Freycinet- vel, aki azt ajánlja, hogy látogassa meg a mi­niszterelnököt, Briand-t. Ez október 27-én meg is történik, anélkül azonban, hogy akár a herceg, akár a miniszterelnök konkrét politikai kérdésekről beszéltek volna. Briand egyelőre nem akarja magát sze­mélyesen is lekötni s ezért Cambon nagykö­vettel, Franciaország volt berlini képviselő­jével hozza össze a herceget, akivel ez kétszer találkozik, de csak a második beszélgetésnél kerül szóba a politika. A herceg sajátkezű fel­jegyzései szerint ezen a november huszon­harmadika találkozón, két nappal Ferenc Jó­zsef halála után, Cambon a következőkben foglalta össze egy francia—osztrák-magyar kibontakozásról szóló nézetét: — Károly császár sokat tehet, ha nem is most, de a békekötésnél, Franciaország köte­lezettséget vállalt s ezeket teljesíteni kell úgy Olaszországgal (Trieszt 'és Trentino), mint Romániával (Erdély), mint pedig Szer­biával (Bosznia, Hercegovina) szemben. Ez­zel azonban mi nem akarjuk meggyengiteni a monarchiát és Németország karjaiba kény­szeríteni. Hogyan erősítsük meg hát? Ott van Amikor egy Kálmán Imre-operett elindul világkörüli útjára — Riport a Csikágói hercegnő tizedik előadásáról — Becs, április 17. | (A P. M. H. eredeti riportja.) A régi ■ osztrák-magyar monarchia összekötő kapcsai | ide s tova tiz esztendeje megszakadtak s j ma már úgyszólván csak Kálmán Imre az I egyedüli kapocs, amely Ausztriát és Magyar-1 országot szorosan egymáshoz fűzi. ! Kálmán Imre magyar és bécsi. Magukénak tekintik a magyarok és az osztrákok egy­aránt és a világhírű zeneszerző is igyekszik ezt a, mondjuk osztrák-magyarságát kidom- boritani, amidőn a magyar mofclvumoktől át­itatott senesoámaá mellett bőven nyújt áb­rándos bécsi muzsikát és bécsi valóért. Bgy- egy K álmán-operett jelentős esemény Bécs színházi világában s a bemutatóra egész Eu­rópa föl szokott figyelni. így történt ez a „Berzogin von Ohikago“, a legújabb Kál­mán-operett bemutatójánál is, amelyre mesz- sze földről Becsbe jöttek azok a színigazga­tók, akik Kálmántól remélők, hogy olyan in­jekciót ad a haldokló operettmüfajoak, amely elodázza a kimúlását s esetleg átsegíti azon a krízisen, amelybe a ikiállitásos revük és az egyre jobban elíliatal másodé jazz juttatták. Kálmán megfelelt a hozzá fűzött várako­zásoknak. A öhikagói hercegnőjével, bizonysá­got tett arról, hogy a jó operettnek nem kell tartania a revü és a jazz konlkurrenciójától. A darabot nem premieren, hanem annak első jubileumán, a tizedik előadáson néztük meg; vagyis akkor, amikor már kiforrott alakban, húzások és módosítások után ke­rült a nagyközönség elé. Mindjárt bevezető­ként meg kell állapítanunk, hogy a „Her- zogin von Chii)kago“, melynek librettóját a jól ismert Brammer és Grümwald írták, nj e lappot jelent Kálmán Imre zeneszerzői pá­lyáján. Kálmán ebben az operettjében már számol a jazz-el s nem halad a régi tradíciók által kitaposott ösvényen. Zeneileg kissé ösz- szeesap a tegnap a mával, ami a csárdás és a öharleston harcában nyíl várni! meg, de a harc kompromisszummal, bécsi valcerrel ér véget. Valóságos barvur, ahogyan Kálmán Imre ezt a ceárdás-ctbarieston harcot megol­dotta s ahogyan ehhez a megoldáshoz jazz- band-et, cigányzenét és teljes színházi zene­kart vesz igénybe. A néző néhány taktust kap a csárdásból s néhány taktust a cbarles- tönből, a kettő harmonikus egészbe olvad. Ajz operett — ami Kálmánnal mór igazán nem újság — tele van szebbnél szebb magyar nó­tával, dsárdással, oharieetomual, bieus-szal, slow-fox-szal, tangóval és — természetesen — ábrándos bécsi dalokkal, meg bécsi valcer- rel. A jövő szezonban minden táncloíkálban Kálniián-muzsikára fogják a párok járni. Az operett, melynek külsejében van va­lami revüszerü, mindössze két felvonásból áll. Az elsőt előjáték előzi meg s a másodikat utöjáték követi. A meséje sem. az a sablónos operettimiese, amelyeket az idők folyamán mégis csak megunt a közönség, hanem friss, eleven és mindenek felett modern történet. Egy amerikai multimillioanos lánya, a Young Lady-Glulb tagja, titkárja kíséretében Euró­pába hajózik, hogy itt megvegye és Chibagó­ba szállítsa azt, amit pénzért a legnehezeb­ben lehet megvenni. A 'klub többi tagja is ugyanezt a feladatot tűzte ki maga elé s ne­mes verseny indul meg közöttük. Miss Mary Lloyd európai útja során Budapestre kerül, ahol a Grill Americain című mulatóban dharlesioat rendéi a jazz-bánd-nél s a tit­kárja utján táncra kéreti a magyar huszá­rok társaságában szántén huszár-egyenruhá­ba öltözött Sándor Boris sziTvariai trónörö­köst, aki azonban kosarat ad neki s kijelenti, hogy nem táncol aharlestont, csak csárdást. Itt indul meg a charlesto n - csárdás csata s ennek során beleszeret az amerikai millio- moslány a balkáni fejedelembe. A követke­ző két felvonás mér Szilvádéban, ebben a balkáni fejedelemségben játszódik le, ahol Mary Lloyd hatmillió dollárért megvette a fejedelmi palotát, melyet a szilváriai kor­mány a négyszáz milliárd leptire való tekin­tettel államérdekből engedett át neki. A missz beleszeret a trónörökösbe, akinek ugyancsak tetszik a lány és már éppen meg akarja kérni a kezét, amidőn a postaminisz- tere közli vele, hogy Miss Mary Lloyd a kö­vetkező szövegű 'kábelt intézte apjához: Megvásároltam a szilváriai fejedel­mi palotáit és meg fogom vásárolni a pa­lotához tartozó fejedelme* is. A magyar nemesi családiból származó fe­jedelem fölháborodik s dacból megkéri egy távoli unoikabuga kezét, aki kényszeredetten mond igent, mert ő visaon/t a Mary Lloyd tit­kárába szeretett bele. E drámai jelenet után véget ér a második fölvonás és következik az utójáték, melynek cime „Happy endh Az utójáték ugyanabban a pesti bárban játszó­dik le, miint az előjáték. Itt találkoznak ismét Mary és Sándor Boris. Mairy azóta megbámult csárdást táncolni és Sándor Boris meg már ki­tűnően járja a charlestont. Nagy kibékülés csárdással, charleetonnai és végül béoi vat- oerrel. Happy end. A Hnbert Marisohka-Karczag vezetése alatt álló Theater amder Wien a tradicioná­lisan ragyogó kiállításiban hozta ki Kálmán Imre legújabb operettjét, melynek főszere­peit Rita Georg, Elsie Általaim, Hübert Ma­risokká, Hams Moser, Fritz Steíner és Hugó Tűimig játszók. Fantasztikus kosztümök, káprázatos toalettek és mesés díszletek fo­kozzák a hatást a maximumra. A zenekart Kóczé Antal bandája és Charles Gaudrőot jazz-band-je egészítik ki. Aiz uj Kálmón-operettben, mely telítve van magyar motívumokkal, ismét sok magyar vonatkozás van. A színpadon jónéhány ma­gyar kiszállás hangzik el s Hűbéri Marisokká egy magyar dali magyar szöveggel én okéi. A pesti bár asztalain magyar szövegű táblács­Szilézia, Mária Terézia öröksége. A sziléziai nemesség nagyon porosz érzelmű, de teljes győzelem esetén lehetne valamit csinálná. Ami engem illet, csali egy császári koro­nát akarok meghagyni Európában, az osztrákot, Poroszországból újból királyságot kell csinál­ni. A szász és a bajor dinasztiák ellentétben vannak a Hohenzollernekkel, ezt az ellenté­tet ki lehetne használni. Cambon a cseheket ki akarja játszani a magyarokkal szemben s Magyarországot lehető legjobban meg­nyirbálni, mert ez Szerinte Franciaország ellensége. — Ami Olaszországot illeti — mondja Cambon —, kétségtelen, hogy Olaszország 48 órával a békekötés után Németország kar­jaiban lesz, mégsem foszthatjuk meg Trieszt­től. Vannak itt sokan, akik minden területet mindenkinek odaígérnek, mint Konstantiuá- polyt az oroszoknak, ami nagy hiba volt... Az egész Adriát Olaszországnak. Mi pedig maradjunk itt meztelenül __ In telligens ember, de nem ismeri Európát“ A továbbiakban a monarchiával össze nem függő kérdések kerültek szóba, végül a nagy­követ igy politizál: — Önnek beszélnie kellene a köztársa­sági elnökkel és Briand-nal és megbeszélni velük, amiket itt érintettünk. Poincaré haj­landó valami ilyen megoldásra. Beszéljen, vele nyíltan. Ami Briand-t illeti, intelligens ember, de nem ismeri Európát. (Folyt, köv.) kák jelzik, hogy az asztal meg van rendelve és magyar újságból (Az Estből) értesül Sán­dor Boris trónörökös arról, hogy menyasz- szo-nya, Rosmarie Szonyuska hercegnő meg­szökött Miss Mary Lloyd titkárával. Magyar szó természetesen a nézőtéren is sűrűn hallható s fölületes becslés alapján is megállapítható, hogy a közönség egy tekinté­lyes része in agyarokból tevődik össze. /. I. Meghívó A Csehszlovákiai Magyar Újságírók Szindiká­tusa 1928. április 29-én délután 2 órai kezdettel Zsolnán, a Rémy-szálloda különtermében rendes közgyűlést tart, amelyre a szindikátus összes rendes, rendkívüli és párlolótagja5' ezennel tisz­telettel meghívjuk. Tárgysorozat: Aa "Igyvezetőtitkár jelentése. A főpénttáros jelentése. Ellenőrök jelentései. Más előadók je­lentései. Aj elnökség és tisztikar választása, va­lamint tizenkét végrehajtó bizottsági tagnak, ti­zenkét póttagnak, öt becsületbirósági tagnak, öt póttagnak és három ellenőrnek a választása. — Ügyviteli szabályzat módosítása a beiratási és a tagdijakra, valamint a kerületek pénzügyi auto­nómiájára vonatkozólag. — Döntés ama javasla­tokról, melyeket a bizottság terjeszt a közgyűlés elé, vagy a szindikátus bármely tagja legkésőbb bárom nappal a közgyűlés előtt írásban nyújt be az elnökségnek. A közgyűlés határozatképes, ha az összes ta­gok egybarmada jelen van. Ha a kitűzött időben az egyharmad sem volna jelen, úgy a közgyűlést egy órával később a jelenlevő tagok számára való tekintet nélkül meg kell nyitni. Prága, 1928. április 15. A végrehajtóbizottság megbízásából: Kopper Miksa, s. k. Dzurányi László, s. k. iigyv. titkár. orsz. elnök. M’E>G‘H>I’V: Őri Magán- vagy üzleti ügyekbeni uta­zások alkalmával BUDAPESTEN a legkellemesebb otthont nyújtja a legelőnyösebb feltételek mellett a keleti pályaudvar érkezési oldalával szemben levő s r a i* e» h o m Park ®sa®F§zéiS0dg Budapest MISS., Baross-íér 10. mert 20°/0 engedményt kap mint ezen lap előfizetője olcsó szó- 1 baárainkból 10°/0 engedményt kap ;; olcsó éttermi árainkból. (Kitűnő há­zi konyha) 5 pengőt megtakarít autótaxi költse’get, mert gyalog át­jöhet egy perc alatt a pályaudvarról Nálunk otthon érzi magát! Elsőrendű kiszolgálás, szigorúan csa ádi jelleg Saját érdeke ezen előnyök folytán, hogy ok­vetlenül nálunk szálljon meg — Előzetes szoba- megrendelés ajánlatos — öt korona egy menzaebéd ára: vendé­gelj meg havonta egyszer egy nyomorgó ma­gyar diákot!

Next

/
Thumbnails
Contents