Prágai Magyar Hirlap, 1928. április (7. évfolyam, 78-100 / 1705-1727. szám)

1928-04-15 / 88. (1715.) szám

1998 áprfH* 15, vasárnap. r<I^Ga-7V\AG^AI?--FÍ!mAT>­Amigjr. klr. AU. pincegazdaság tájborai és ma­gyar konyha csak Bomolka Tokaji Pincéjében: Falnia Hlnnlone Rangsoraeny' Tánc ■ Az óceán német hősei Huszonnégyen váíMkozktk idáig a lehe- UffJenrwk tetsző feiadksfaa, hagy a halábna- 1ctárnak szárnyán átszeljék <H atlantikivrnat kelet-nyuQátii irányban. Huszonnégyen lelték halálukat a huttámsárban, amely azóta, hogy varég hajósak a tizenkettedik században tö­rékeny b árluHko<n először buktattak keresztül buMámmn, azóta, hogy Kohmbus Kristóf át­vetette rajta Indiát kereső vitorlását, uj vilá­got nyitott meg, kiszélesítette a világ hori­zontját, az eddig csak Európára terjedő világ- történelmet valóban az egész földgolyó törté­netévé fokozta és korlátlan lehetőséget nyúj­tott az emberiség gazdasági fejlődésére. Száll­jon vissza az emberiség dicsőségének nagy napján tekintetünk a múltba, emlékezzünk azokról az időkről, amidőn a föníciaiak elő­ször merészkedtek ki a Földközi tenger me­dencéjéből az eddig ismeretlen Okeánosz hab­jaira, amikor a hajózás az iránytű ismerete nélkül még csak a partvonalak melletti tapo­gatózás volt és Striato, az ókor nagy geográfu­sa úgy ábrázolta a világ térképét, hogy le­rajzolt egy korongot, melynek közepén a Föld­közi tenger medencéje volt, körülötte Európa, !Ázsia és Afrika ismeri földjei, a széleken pedig az ismeretlen Okeánosz világa, a világ vége, amelybe hegyfok ugrik ki és erről a mesebeli hős lelógatja lábait a Semmibe. 'Az­után jöttek a nagy utasok, a nagy felfedezők, kiszélesibedett a földrajzi világkép és kiszéle- sédeti a görögök által ovkimenének nevezett terület, vagyis az emberiség életköre. Ameri­ka felfedezésének mindaddig nem volt világ­történelmi szempontból döntő jelentősége, míg a no,gy hajózást fel nem találták. Addig a tenger választó volt, a múlt évszázad dere­kán azonban Rilter és Ratzél, a nagy geográ­fusok már jogosan állithastlák fel az elvet: a tenger nem választ el többet, hanem egybe­kapcsol. Az az ut, amelyet Kólumbus Kristóf, lá­zadozó legénysége csaknem négy hónapnyi gyötrelmekkel és szenvedésekkel teli hajó- kázás után tett meg, a postagőzösök korában hét napra zsugorodott és ma már jazz-band játszik a hajókon, üzletemberek rádión ad­nák utasítást az óceán közepéről nem-yorlci és londoni pénzpiacokra, közeledünk áhhoz a korszakhoz, amikor az emberiség már nem provinciákban, hanem kontinensekben gon- dotkócUk. Amikor pedig a légi forgalom kap­csolódott bele a közlekedési eszközökbe, hihe­tetlen perspektívák nyíltak. Huszonöt évvel ezelőtt még arról írtak hasábokat a lapok, hogy Bleriöt, átrepülte a harminc kilométer széles La Manche csatornát, amely Angliát lappangó félszigetté teszi és tegnap este azt kürt ölte szét a rádió, hogy Kohl kapitány, Hü- nefeld báró és Fitzm)aurice két napi ut után kelet-nyugati irányban legyőzték az óceánt, Írország és Vj-Fundla-nd között átszelték az ötezer méter mélységű ősmedencét. Az ócenárépülés korszakának és ezzel az emberiség történetének is uj fejezete nyílott meg. A mostani egyetemes emberi diadal nem homályosillmtja el a múltak érdemeit, Lmdbergh továbbra is hősünk marad, de 6, ChámberUn és Byrd a prdblémának csupán egyik oldalát oldották meg, a másik rész volt o nehezebb és a másik rész megoldásának kí­sérletében pusztult el eddig huszonnégy vi­rágzó étet. Most azután sikerült. Egy volt né­met kapitány, egy monoklis, aforizmákat do­báló, cigarettával útnak induló bajor báró és egy fiatal úr katonatiszt a mártírok munkáját diadallal koszoruzták meg. Az emberi szeWamnek, a bátorságnak és a, haladásnak örömünnepét ünnepeljük ma. A kicsinyes emberi szempontoknak el kell lör- pülniök. Senkinek sem fáj ma az, hogy Kohl és Hünefeld németek, annak a nemzetnek fiai, amelyet még Hz évvel ezelőtt gyűlölettel emlegetett a nagyvilág. Nagy nemzeti érté­ket jelent Németországra ez a siker, mert az egész világnak dokumentálja, hogy az a nemzet, amelyet le akartak igázni, életlehető­ségétől meg akartak fosztani, fejlődésében meg akartak bénítani, minden gátló körül­mény eFtenére ma is örök értékeket szolgál­tat az emberiség egyetemes ügyének. Némul- jon el a kicsinyesség! Az a fölényes megjegy­zés, hogy a németek csak biztosra mennek, a mártírokat pedig más nemzetek szolgáltatják, csak még jobban kiemeli a nyolcvcmmittiós nemzet Ivafialmm erényeit. Amit ezek az em­berek csinálnak, halálos és végzetes komoly­sággal csinálják. Nem átmulatott éjszaka után, pezsgés fővel szállónak a nagy útra, nem kí­sérlik o,z eget és a poklot, hanemi inkább vá­rakoznak kínos napok sorozatán a baldoneli repülőtéren, kiteszik magukat a világ gunyjá- n/hk, élcelődésnek és csipkelődéseknek, de miikor, aé* geznek. Igaz, hogy egy tizoldafas francia tu­dományos értekezésben több szellem van, mint talán egy egész német könyvtárban. De hol állana ma a tudomány és a bölcseiéi, ha német tudósok hjzngyaszorgfihrm munkával évtizedek alatt össze nem hordották volna ezeket a könyvtáraitól. Kelet-nyugai irány­ban németek győzték le az óceánt és nem szabad elfelejtem, hogy három évvel ezelőtt Eckener ugyancsak ezt az utat Zeppelinen tette meg, ami tehát azután következik a lég­hajózás és repülőgép közlekedésének terén az mind csak német alapon fejlődhetik to­vább. Az a nép viszi előre a légi közlekedést, amelynek repolő gyárait leszerelték, amely­nek szénterületein még ma is idegen csapa­tok élnek, de amely minden k-iUső nyomás ellenére, fogant összeszorttva dolgozik, fejleszti önmagád és előremszi a világot. És még emlékeztessünk egy szimbólum­ra! A babonás emberek azt mondják, hogy a Eremen tizenharmadikán és pénteki napon jutott célhoz. A babonával szemben állítjuk a hitet és a vallásos érzést. Kohl kapitány sok véres ütközetet átélt, bátor katonatiszt. FUz- mauriee már tizenötéves korában angol kato­nai szolgálatban állott. Ez a kél modem, kép­zett, bátor katona, amikor hozzálát világot reformáló vállalkozásához, akkor első ütjük a templomba visz, leborulnak az Ur zsámo­lyára és vMikumnak magukhoz veszik az Ur testét. Tudás és hit ellentétéről beszélnek, a vallás ellenségei azt is fel szokták hozni, hogy a pietizmus gyöngíti a karaktert. íme, a három német repülő megmutatta, hogy a hit ereje acéloz, bizalmat önt és a szubjektív érzelmen felül az Isten segít! A kezdet megtörtént. Ami idáig a közle- kezdésben hét nap volt, harminhat órára zsu­gorodik. Ami máma bravúr és vakmerő vál­lalkozás, holnap már mindennapivá válik. A közlekedés gyorsítása az élettartam meghosz- szabbitását jelenti. A nemzetek összekapcso­lása még szorosabb, még tökéletesebb lesz, ennek a ténynek politikai és szociológiai perspektívái szinte átláthatatlanok. Amint Kólumbus Kristóf 1492-es útja az a történelmi határmezsgye, amely a közép­kort elválasztja az ókortól, úgy a legújabb kort az óceánrepülö pilóták útja vezeti be. S amint a reneszánsz korának kezdetén Koper- nikus uj világképet adott, úgy alakítja át a legújabb kor világszemlétetét Einstein reda- tivitási elmélete. Mégis csak szép és dicsőséges az élet! (V. Z. di'.) Júliusig a jég rabjai? Newyork, április 14. A kanadai kormány felhívta a Mondcalm nevű kormányhajót, amely jelenleg a St.-florenzi golfon van utón, hogy vegye útját Greenly Islandnak és a Bre- men utasait vegye fedélzetére. Mivel azonban a sziget jégviszonyai ismeretlenek, kérdéses, hogy sikerülni fog-e a Greenly Islandot meg­közelíteni. Szakkörkben azon a nézeten van­nak, hogy a megközelítés nem lehetséges, mert a szigetet évente hat hónapon keresztül a jég teljesen elzárja a külvilágtól s így a repülök talán júliusig is a szigeten ma­radnak. Halifaxi jelentés szerint egy gőzös Point Har- ringtonból élelmiszerekkel megrakodva elin­dult, hogy a mintegy százhatvan kilométer­nyire fekvő Greenly Islandra jusson. Három menekülési lehetőség St. Johnsi jelentés szerint Greenly Is- land még egy hónapig jégbezárva marad. A szigeten 14 személy lakik, élelmiszerrel bő­ven el vannak látva. Ha a sziget előbb szaba­dulna a jégtől, a repülők csónakba Ujfund- land északi részébe mehetnek s onnan kutya­szánon a nyugati part mentén elérhetik a vasutat, ellenkező esetben jégtörő hajót kel­lene segítségükre küldeni. A harmadik lehe­tőség az, hogy a repülők a labradori part­vidék mentén Quebeck irányába vennék út­jukat, ahol egy oda kiküldendő hajó felvenné őket. A labradori partvidék mentén végig kis halásztanyák vannak, amelyek segítségükre lehetnének. Ottavai jelentés szerint Realston kanadai honvédelmi miniszter a kanadai alsóházban kijelentette, hogy ami a repülők segítségére kiküldendő expedíciót illeti, előbb közelebbi részleteket kellene megtudni és az ügyet a tengerészeti hivatallal megtárgyalni, mielőtt intézkedéseket tennének. Később azonban a kanadai kormány elhatározta, hogy hajót küld a repülők segítségére. Realston miniszter egyébként Hühnefeld bárónak táviratot küldött, amelyben Kanada légi hadereje és repü­lőtársaságai nevében öt és bajtársait üd- vözlik Kanadában és gratulál neki a repülés sikeréhez. A repülőgép hír szerint valóban a jégen szállott le, és a repülőket a világítótorony őre szállásolta el lakásában. Eddig meg nem erősített jelen­tés szerint a repülők később áthaladtak a belle-islei tengerszoros jéggel horitott részén és a labradori partvidék mentén fekvő Lang- pointba mentek. A csehszl. fogorvosok egyesületétől ajánlva Kérjen kizárólag „THYMOL.INT" Jégtörő inául a Eremen segítségére ? Newyork, április 14. Annak az okát, hogy a Bremen pénteken délután szállott le Greenly Islandon, de az erről szóló hir csu­pán este hét órakor vált ismeretessé, azzal magyarázzák, hogy a rádiótelegraíisfanak busz mértföldet kellett gyalogosan vándorolnia a jégen, amíg elérte azt az állomást, ahonnan je­lentését leadhatta. A kanadai kormány elhatározta, hogy a Mon­treal nevű jégtörőt, amely Greenlytől mint­egy kétszáz mértföldnyire van, a sziget felé irányítja, valamint elhatározta azt is, hogy repülőket küld a Bremen pilótáinak segítsé­gére, amennyiben a másik Junkers-gép cső­döt mondana. A nehézségeket, amelyek le­győzésre várnak, ha sem hajóval, sem repü­lőgéppel nem lehetne a Brement megközelí­teni, az a tény is illusztrálja, hogy Greenly Island világitó tornyának mostani őre, aki karácsonyát Queebeckben töltötte, csak már­cius 13-án került vissza a szigetre, noha ka­rácsony másodnapján indult el és útját kutya­szánon is végezte. A repülők ennek a francia kanadai toronyőrnek és családjának vendég­szeretetét vették igénybe. Bremen a Jégen szél Solt Se? Newyork, április 14. Hünefeld az északnéniet Lloydhoz másik táviratot is intézett és ebben bejelenti, hogy a leszállásnál a Bremen propellere és kerékrésze megsé­rült, valamint kifogyott a repülőgép benzin­készlete is. Junkers kisasszony és az Északnémet Lloyd new- yorki képviselője erre táviratilag válaszoltak Hünefeldnek és kilátásba helyezték neki, hogy az „F 13“ Junkers-géppel segítségükre sietnek. Az ,.F 13“ ezzel az utjával a legnagyobb veszélyek- i nek néz elébe, mert ha sikerülne is Greenly Is- ; landot elérni, félő, hogy leszálláskor a gép súlyo­san megsérülne. Ezt látszik megerősíteni egy ka- : nadai kormányhivatalnoknak, aki Greenly Islan- dot évente fölkeresi, az a nézete, hogy a Bremen sémiképpen sem szállhatott le a szigeten ennek sziklás és szirtes talajalaku- Jata miatt, * hanem a gép sokkal inkább a szigettel szomszc- 1 dós és szorosan összefüggő jégen szállhatott le. A [ hivatalnok szerint a jég ilyen időben eléggé szi- j lárd és a postaforgalmat lebonyolító teherautókat Í3 el bírja. len esemény sem keltett oly nagy és általános ér­deklődést és nem hivott ki oly nagy csodálatos és elismerést, mint a „Bremen" teljesítménye. A reggeli lapok mind hosszú oldalakon foglalkoznak a repüléssel. Az Associated Press számos nyilat­kozatot közöl, amelyekben többek között Byrd kapitány rámutat az óceánrepülőle bátorságára, ügyességére és nagy teljesítményére. Newyork- ban ugyan csalódást okozott az, hogy a „Bremen“ nem egyenes vonalban tette meg az uiat, mégis óriási megkönnyebbülés volt észlelhető, amikor híre terjedt, hogy a repülők Greenly Islandban leszállotlak. Le Bi’ixd és Rostest ma este vágják Párss&a A páirnísi lapok ezalatt egyhangúan Ooetes és Le Borix fnamcáia repülőik pompás telj>esitaO'énytévei íogMikocürrafc, akik miniden zavar és baleset nélkül mintegy hatvanezer kiló méternyi utat telítek mieg és ezalatt két vülágmészt repültek át. Visszatéré­sükéit ma estére várják a leboiirgeii repülőtéren. A sajtó kijelentül, hogy Cestes és Le Brix tetljesitmlánye uj rofórfókáit) nyit a viEigütészek közlekedés él'/>n. Hündenburg elnök Kehi nyugalmazol t kapi­tányhoz a következő táviratot) intézte: „A bátor óceánrepüílőknek szívélyes üdvözletem szép .sike­rükhöz." Ugyancsak meleghangú üdvözlő táviratot intézett a repülőkhöz a birodalmi1 kanoelláír i». Junkere Hugó, a Junkems-imüvek elnöke, sZiytétyes hangon üdvözölte repülőit a deesaui Junkeresmii- vek nevlében. Az auhatti állatni miaMiszdériíuim vi­szont Junkers Hugónak gratulált a repüléshez. A Junkers 13 nem startol? ma! Newyork, április 14. A Mi tehet líield -repül ő - tér pariamiosnirfksáigia közli, hogy a Juukerls-tgjápuielk a startja, amelynek mfa délelőtt tizenegy óra 45 perckor európai idferóimfttás sxoíint kellett vattája megtörténnie, kedvezői!cm időjolentésdk nriaiüt elmaradt, a startot későbbre hálasztlaÜták. A Bre­men segfiteégére küldendő gép sHairtjánMi az idő­pontja még nem ismeretes. BCöhl személyisége Köbinek egy Prágáiban élő személyes isme­rőse közűi', hogy KöM a háború alatt bajor pilléin volt. Kiváló telijeeitmé'nyeiért a Pour le Merít.e- reudeti is megkapta és kapitánnyá nevezték ki. Később francia hadifogságba került, onnan azon­ban Svájcon kérésziül, visszaszokott Németország­ba és ismét katona lett. 1905-dg tisztje veit a Reiichswehrnek, ekkor kilépett a hadsereg kötelé­kéből és a Junkere-m ü vek főpiilútája lett. Berlin, Dublin és Newyork örömmámorban Berlinben a Bremen partraszállása természet­szerűen óriási örömet keltett, amely annál na­gyobb volt, mert az utolsó jelentések már feladtak minden reményt. Szakkörökben igen magasra ér­tékelik a repülők és a gép teljesítményét A gép által megtett utat 3.500 kilométerre becsülik. A Junkers-müvek megerősítik, hogy Melchior pilóta ma hajnalban fölszáll az „F 13“-on, s ha a gép normálisan teszi meg útját, akkor a Greenly Island és Newyork közötti 1.800 kilométeres utat tiz óra alatt tenné meg. Ha visszafelé való ntja is sikeres lesz, úgy vasárnap este Newyork lakossága már üdvő­mű te társait A „Bremen" leszállása egész Dublin városát nagy örömmel töltötte el. A Newyork Times a vállalkozásról vezércikket ir. Az amerikaiaknak. —Írja a lap — teljesen mindegy, hogy a repülök nem érték el Newyorkot, mert Köhlék később úgyis Newyorkba jönnek és résztvehetnek az ün­nepélyes fogadtatáson. A repülők nem csupán azért szálltak fel, hogy rekordot állítsanak fel, hanem békés eszközökkel akarták elérni régebbi el­lenségeiket. Amerika nem fogja elmulasztani, hogy ezeket az érzéseket ne ismerje cl és ne viszonozza. Newjtorkbap Lindbergh óceánregülése óta egyet-, A 3 | Oéű- jegy R bútor nem ruha, amit minőén lauasszal újból szerzünk be. Bú­torokat egy egész életre veszünk, eöt még gyermekeink számára Is. Fiz U. P. bútorok egyszerű és nemes eleganciája biztosítéka an­nak, hogy azok mlnűég Ízlésesek és moder­nek lesznek. Ezekről meg fog gyfizflőnl, ha meglátogatja elaöáhelyeinket. Éppen most nyílnak meg elaőóhelyelnken tauaszi butorkláliitasaink, melyeket bárki kötelezettség nélkül meglátogathat. E6YE5C1LT Ü-P mau. r.t. j BKNO - PRAHA - BRATISLAVtt Josefskáló Lucerna Stefánikov-* PARDUBITZ, Wilsonová 68.

Next

/
Thumbnails
Contents