Prágai Magyar Hirlap, 1928. április (7. évfolyam, 78-100 / 1705-1727. szám)

1928-04-13 / 86. (1713.) szám

Pozsonyban, az iskolavárosban óriási az iskolaépület-hiány Ahol egy épületben reggeltől estig 1750 növendék fordul meg naponta A délutáni tanítás hátránya — A magyar tanítóképző előadói 6 kor. 40 fillér óradijat kapnak — Kihalóban a „kosztosdiák** 1928 február 13, péntek. Pozsony, április 12. (Pozsonyi szerkesztőségünktől.) Regge­lenként külön iskolavonatok szállítják Po­zsonyba a környékbeli falvakból a diákokat. Pozsonyt iskolavárosnak is szokták nevezni, abol tiz-tizenöt középiskola mellett főiskolák, rengeteg elemi iskola neveli az ifjúságot a jövő életre. Egész kis hadsereg telne ki abból a sok diákseregből, akik naponta Pozsony is­koláiban szűk padokban szorongva hallgatják tanáraik előadását. Észrevétlenül, máról-hol­napra nyíltak meg uj iskolák, azonban uj tantermekről megfeledkeztek gondos­kodni az illetékesek. Állítjuk, mert úgy van, hogy Pozsonyban ma a legnagyobb iskolanyo- mornság uralkodik. Botrány az, hogy Szlovenszkó fővárosá­ban az iskolák férőhely szempontjából meny­nyire túlzsúfoltak, ami semmi esetre sem le­het előnyös a diákság és a tanszemélyzet egészségére. 25 osztály 17 tanteremben Fölhozunk példákat: A Torna-utca 11/b alatt van az állami polgári fiúiskola. Ebben az épületben nem kevesebb, mint huszonöt osztály növendékei nyernek ki­képzést tizenhét tanteremben. Itt vau ugyanis elhelyezve az első számú polgári iskola (szlovák tannyelvű) kilenc osz­tállyal, a második számú polgári iskola négy szlovák osztállyal és a német polgári iskola tiz osztállyal. Reggel nyolc órától este kilenc éráig sza­kadatlanul folyik a tantermekben a tani­ta s, mert még az iparostanonciskola esti tanfolya­mát is ezekben a tantermekben tartják. A 17 tanteremben naponta körülbelül 1750 tanuló fordul meg. A tantermek szellőz­tetésére, tisztogatására alig jut idő. A túlzsúfolt gimnáziumok De nemcsak a pozsonyi polgári iskolák­ban, hanem a volt líceumban, amely most ál­lami reálgimnázium, ugyancsak tarthatatlan a helyzet, A Védcölöp-utcában van ez az is­kolaépület magyar, szlovák és német párhu­zamos osztályokkal. Reggeltöl-eatig folyik itt is a tanítás. A hét három napján délelőtt, a másik há­rom napon délután járnak egy-egy osztály tanulói az iskolába. Némelyik iskolában déM 12 órakor kezdő­dik a tanítás, amikor is a tanulónak már 11 órakor meg kell otthon ebédelnie, hogy 12 órakor az iskolában lehessen. Ez határozottan a gyermek fejlődésének a rovására megy, de káros a tantestületre is, mert a legjobb esetben egy-két órai ebéd­ideje van a tanárnak. Ezért valóságos vetélkedés folyik a tanárok kö­zött a délelőtti érákért. Ilyen tanrend mellett annak a napi ro­botban holtrajfáradt tanárnak hogyan marad­jon még ideje önművelődésre vagy7 kulturá­lis, társadalmi munkára? Ha még oly lehetsé­ges is, elaprózzák, idegeit felőrlik a lehetet­len tanrend miatt előállott fáradalmak. A németek tiltakozása Úgy tervezik, hogy a második német pol­gári iskolát a Téglamezőn építik fel. E terv ellen a német Kulturverband erősen küzd, mert a Téglamező és környéke inkább szlo­vák, a belváros pedig német, úgy hogy a né­met polgári iskolát inkább a belvárosban kellene íeiépittetni. A hiányos képesítés A köztársaság tízéves fennállása alkal­mából az iskolaügyi minisztérium elrendel­hetné, hogy7 a polgári iskolákban végre olyan tanerőket alkalmazzanak, akik megfelelő ké­pesítéssel rendelkeznek, mert sok olyan tanár működik ma a polgári iskolákban, akinek csak elemi iskolai képesítése van, sőt filozot- terek és kellő gyakorlat nélküli fiatal tanítók ülnek a polgári iskolai katedrákban. Ennek a következménye, hogy a polgári iskolák nivó tekintetében mé­lyen alatta állanak a régi idők polgári is­koláinak. A magyar tanítóképző mostoha sorsa Á múlt év őszén megnyílt Pozsonyban a magyar tanítóképző is negyven növendékkel (30 fin, 10 leány.) Az ott alkalmazott tanerők 6 korona 40 fillér óradijat kapnak. Ilyen díjazás mellett elképzelhető, hogy micsoda kedvvel tanítanak, sőt az a csodála­tos, hogy egyáltalán kap a tanítóképző meg­felelő tanerőket. A tanárok helyzete A tanárok helyzete sem a legrózisásabb. Pozsonyban J9^alábly^^^,tac# működjél a különféle iskolákban. Sokan súlyos anyagi gondokkal küzdenek, mert a fizetésüket a pénzügyigazgatóság hanyagsága miatt alapo­san megnyirbálták. öt-hatszáz koronás havi adóhátralék-levo­nása van sok tanárnak, ami csak úgy állhatott elő, hogy a pénzügy- igazgatóság későn állapította meg adójukat. Á másik sérelmük a tanároknak a fizetési könyvek megszüntetése. A régi időben a ta­nár fizetési könyvet kapott, amibe pontosan be volt vezetve az összes járandósága (törzs­fizetés, adó, levonás sbb-). Most a tanárok is, mint a többi állami tisztviselők, fizetési ivet („platóban list“) kapnak és azzal veszik fel a fizetésüket. Már most mivel igazolja később, hogy adóját tényleg kifizette? Eltűnnek a kosztosdiákok Pozsony iskolaváros jellegét bizonyítja a sok internátus. A Pray-utcaihan 270 diák nyert elhelyezést, vagyis tele van. Ugyancsak tele van az Imca internátusa, a Szent László- internátus s most van épülőben egy uj nagy in­ternátus. Mint közintézményeket csak öröm­mel lehet üdvözölni az internátusokat, ame­lyek azonban lassan-lassan a halálát jelentik a „kosztos diák“-rendszernek, ami sok sze­gény özvegy és nyugdíjas asszonyt juttatott kis mellékkeresethez. Hovatovább a magánhelyen lakó kosztos diák ritka lesz, mint a fehér holló, mert az interné tusok ezt a régi típust lassan egészen kipusztitják. R. ,T. Piros-fehér-zöld lobogó alatt FiiimébóS megindulnak a magyar hajók a Levente és Egyiptom felé Herrmassss Miksa kereskedelmi miniszter Miiéné&an nyiBaft- kox&tt a r®TBdszeres magyar ^ajójárstokréi és a magyar­olasz kereskedelmi szerződésről Milánó, április 12. Az olasz és a külföldi sajtó képviselői előtt Herrmann. Miksa magyar kereskedel­mi miniszter, aki a nemzetközi áruminta- vásár megnyitására érkezett Milánóba, úgy nyilatkozott, hogy nem gazdasági tárgyalá­sok megindítása céljából jött Olaszországiba, hanem kizárólag a kiállításra, amelyen Ma­gyarország ebben az évben az eddiginél sokkal nagyobb mértékben vesz részt. A hírlapírók azután afelől tudakozód­tak, igaz-e, hogy Magyarország Fiúméból ki­indulva rendszeres hajójáratokat fog létesí­teni? A magyar kereskedelmi miniszter azt válaszolta, hogy a magyar kormány tárgya­lásai a trieszti Cosulieh gőzhajózási társa­sággal kedvező befejezés előtt állanak és egy vagy két hajózási vonal létesítésé­ről van 8*ó, amelyek magyar zászló alatt Fiúméból indulnak ki a Levante felé, illetőleg Egyiptomba. Ezt a magyar hajózási vonalat egy buda­pesti társaság finanszírozza, amelyben a Cosulieh társaság érdekeltséget vállal és a társaságot a magyar kormány bizonyos állami támogatásban fogja részesíteni. Ezeknek a magyar hajózási vonalaknak, amelyek Fiúméból magyar zászló alatt fog ják a forgalmat fentartani, további kifejlesz­tése a gazdasági eredmények mértékétől függ. A délszláv kormánnyal csak a tranzitó- íoegálom kérdését kell szabályozni. A küszöbön lévő kereskedelmi szerző­déses tárgyalásokról azt mondta Herrmann Miksa kereskedelmi miniszter, hogy Olaszországgal még ebben a hónapban folytatni fogják a tárgyalásokat, az elvi megállapodás tulajdonképpen már kész és csupán részletkérdések tisztázása van hátra. A német birodalommal a tárgya­lások nem jutottak még túl az első jegyzék- váltáson és a tulajdonképpeni tárgyalások csak akkor indulhatnak meg, ha a magyar gazdasági delegáció felszabadul, miután most másfelé va n elfoglalva. Ahol Bethlen Gábort magyar királlyá koronázták ■— Séta a besztercebányai tavaszban — ii. Besztercebánya, április eleje. Kedves vezetőimmel, Bothár Sándor dr.-ral, Kiszely Károllyal 'és Halécius Kál­mánnal, a keresztényszocialista párt itteni titkárával ragyogó tavaszi verőlényben be­járom a várost. Ahogy a vonat Zólyomnál északnak for­dult velem, már megcsapott az a különös levegő, ami a hegyvidéki embert mindig valami ünnepélyes boldog hangulattal tölti el: a hegyek lehelete. A Garam áradt-sár- gán rohan a lévai síkság felé, mint egy ha­talmas kígyó. A farka valahol a Királybegy hómézőin nyugszik, de itt, a dereka táján már virágokat és sárgán pompázó sombokro­kat tükröz. Köröskörül pedig még havas- fejű fantasztikus hegyormok metszik össze­vissza a látóhatárt, az embernek már felfelé kell nézni, magasak. Ez a levegő szorosan összetartozik a képpel: ott kezdődik csak, ahol a dombok lágy vonalainak vonulatát ezek a fantaszti­kus, egyenes vonalakból összeugró bátor csúcsok összevisszasága váltja föL Miniden fordulóban más és más a kép, a hegyek kö­zel jönnek, tolódnak, eltűnnek, megint fel­bukkannak, mint kaleidoszkópban. Ez a fel­vidék és aki a hegyek közt nőtt fel, az, hiá­ba, mégha százszor is szereb Petőfi „Al­föld “-jót, ha a magyar kiépet már kiskorától fogva góme&kuttal és síksággal tamrUa is meg, az mégis nyomott és szürke lesz, ha síkon jár, ahol a jegenye a legmagasabb étet és csak ott szép neki a természet, ahol hegyeket lát és erdőket érez. ívelhet a másik szimbólum, de hogy az nekünk szép, az csak beképzelés, benővel^,, vaíami kis csalás \ A kisáUomásnál már aszfaltra lépünk, véges végig ezen járunk. A nagy Garam-hid, jobbra a fürdő, a vasutu teán az YMCA-palo- ta, szemben vele az épülő Národny Duim, s a főtérre vezető nagy kapuboltozat fölött az erdőigazgatóság óriás palotája, mindjárt el­ragadják az érkezőt. A főtér pedig szinte páratlan a maga nemében. De ezt este kell látni, mikor pa­zar villanyfényben úszik. A Beniczkv-ház csodálatosan szép orma mellett a városháza, a nagy torony, följebb a vár, a plébánia­templom és lefelé a Bethlen-ház felé a ha­talmas dísztér olyan, mintha a legszebb né­met városok egyikében lennénk. Az utca tiszta, mintha mindig ünnep volna. Aki Besztercén lakott, ha csak rövid ideig is, az mindig honvágyat érez utána. # A főtértől délnek vezető utón vau a Bethlen-ház. Magas sima oromzatával olyan, mint egy várkastélyt A kapu fölött latin föl- irtás, a kapu alatt zegzugos, festői szögletek­kel tarka, komormélységü udvar, szép, szin­te félelmetes. Ebben a háziban kiáltották ki magyar királynak annak idején az erdélyi fejedelmet, Bethlen Gábort. Kissé lejebb, a Bothár-ház felé ott függ még az utcai oldalon a hatalmas láncsze­mekből kovácsolt lánc, amivel az országgyű­lés idejére az utcát elzárták a tömeg elől. Történelem itt minden második ház. A főtéren van az első magyar telepes háza, A mai főtér és környéke régen vár­fallal volt körülvéve. A mai várnak neve­zett rész csak fellegvárnak szolgált. A mé­tpW -JMMnnR. éaaqtáaadnfcig még ingvaroknak sem engedte meg, hogy a falon beliül épít­kezhessenek. # Megyünk a vár felé. A vártemplom Árpád-kori románstilben épült. Pillérei, szobrai a késői gótika cso­dái. Külön érdekessége egy az oldalába be­illesztett hatalmas dombormű: „Az olajfák hegye“. A homokkőből, Feitstoss modorá­ban készült dombormű, mely tarka és erős színekkel van kifestve, a XVI. század elejé­ről való. Külön érdekessége, hogy a háttér­ben nem Jeruzsálemet, hanem a várat ábrá­zolja, ahol maga a dombormű is áll. Jól fel­ismerhető rajta a plébánia négyszögletes tömbje, ami valóságban is ott van jobbkézre egy pár ugrásnyira. A templom legértékesebb része a Szent Borbála kápolna, a régi összes bányaváro­sok szanktuáriuima — Szent Borbála volt a bányavárosok védszenbje —, szintén a XVI. század elejéiül, 1504-ből való. A szárnyas oltár egyik része külön figyelmet érdemek A festett fa domborművűn egy hajót támad­nak meg lovaskatonák. A lovasok öltözete és •felszerelése tisztára keleti, szinte törökös. Kevés ilyen nyugati eredetű szenikép van, amelybe keleti, magyar motívumokat kever­ve látunk. # A temetőt a régi bányászbástya, vagy mint nevezni szokták, a Mátyás-ház választ­ja el a templomtól és a vártértől. Rajta az évszám: 1479. Ebben van a muzeuan, melyet Bothár Samu dr., Bothár Sándor édesapja, Sohweng József és Holesch István buzgalma és áldo­zatkészsége hozott össze. Különösen Bothár Samunak vannak halhatatlan érdemei a múzeum berendezése körül, aki maga is, mint nagy régész és ásványgyüjtő, pazar és értékes ásvány-, érem- és kér amik a-gyüjte- ménnyel vetette meg a müzenni alapjait, melyet aztán 1908-ban Divald Kornél rende­zett be. Kiszely Károly szives készséggel vezet és magyaráz. Sorba megyünk a különböző osztályokon. Megmutatja egy üveglap alatt a várost alapitó, illetve legrégibbről fenni aradi pri- vilégiális diplomát, melyet még IV. Béla ki­rály adott Besztercebánya bányavárosnak szabad királyi jogokkal 1255-ben. # Magyar történetem és magyar múlt jár itt a falak között. Valaha gazdag vidék központja volt e* a város, ahol a munkásság és a szegény hegyvidéki nép nem ismerte az elkesere> dóst, se az életben, se a politikában. A Ga* ramnvente fel- és lefelé gyárakkal volt tele, gyárakkal, ott, abol se szén, se megfelelő nyersanyag nem volt: e gyárakra még in­kább ráfizetett a magyar állam, csak azéri* hogy ennek a szorgalmas garammenti nép­nek, amely a hegyek szegényeihez tartozott, kenyeret és munkát adjon. Most romok beszélnek erről a mullról is. # Elgondolkozva megyünk a tavaszi nap­sütésben. Volt itt egy magyar irodalmi társaság is, a Madách-Társaság, amely szép munkát végzett. Ma persze már évek óta nem mű­ködik. A legintenzívebb társadalmi munkát ma talán az YMCA csinálja, melyet a bét Velko- borsky-testvér, köztük Ferenc, a költő ve­zet. Messziről, Pilsen környékéről származ­nak. De az YMCA-nak sincs itt. — sajnos —• magyar osztálya, csak egy fiatal magyar ember van náluk mint titkár alkalmazva, a kassai Uj Társaság szerkesztője, Lukinics Frigyes. A magyar egyesületek működését itt kere sztülhuzták. Ma a hivatalosak szeretik Beszterce­bányát „Perla Slovenska“-nak emlegetni: Szlovenszkó gyöngye. # Észak felől a meleg tavaszba belecsil­log a hideg hő: a Prasiva, a Gyömbér és a Krizsna hűvös-havas orma. Györy Dezső. így fiatalít és szépít a fiörall'Crénie Sorall-puder (Torüli-szappan Falcrakat a C. S. R. r átélni Vörös Rák gyógylár, Bratísüava. .ii...m' ■■ 1,1 4

Next

/
Thumbnails
Contents