Prágai Magyar Hirlap, 1928. április (7. évfolyam, 78-100 / 1705-1727. szám)
1928-04-11 / 84. (1711.) szám
r 1928 áprili ? ti, szerda. A néppárt hívei fütyhásákhel verték széllel az avtononilsták pártiának alakuló gyűlését Az Autonómia" három szerkesztőiét i Snaczkyt, Slusnyt is Murvást néppárti képviselők vezetése alatt álló tömeg Inzultálta — Kubis dr., Surovfak és Kováik szenátor a tüntetők között A magy. klr. áll plncegaiduság tájborul és magyar konyha csak llomolka Tokaji Pincéjében; E'itíals iiiunlonc Hangversenyt lánc! tünk a járási hivatalra, hogy ott is érdeklődjünk a gyűlés lefog ása után. de az ünnep miatt a hivatal ajtaját zárva találtuk. Onnan az állomásra mentünk, ahol a gyűlésen résátvettek több tagját vettük észre. Csak Snaczky-Astor' nem láttuk sehol... Záptojások és szás főnyi l©tiwesj Zsolna, áipriűíí©, 9. ÍSajá-t tudómtónMód.) Az ÍAwtonioimíia oiuriü liatroos hetilap koré csoportosult ec&Lovták aülonónilstiáik máira Mir etették párfaílafciltó gyűlésükéit, ömlenyeit bizalmas összejövetel kereté- felen akartaik megifartanii. A Süovák redakciójából kivált kitűnő tollú újságíró, Snaozky-Astor, lelkes (kis gárdájával igieu óvatosain készítette elő a párf- gyiülést, amely — úgy látszik — éretté vált. Csak a külön meghívott kapott biralmlitPéTtíiakinaik — az Ajutonoűiíia számítása' szerint 80—90 szénné 1-ynek — kellett volna a pártalaklitó ülésen részltive-imi, a körülmények egyáltalában nem véletlenszerű ösz- szetalálkozása folytán azonban sokkal többen jelenitek meg a gyűlésen, mint amennyi kívánatos lett volna. Ez azonban csak a hívatlan vendégekre vet rossz fényt, a. néppárt zsolnai korifeusaira, aldk érvek helyeftt fütykösökkel akarták mie^tvácL'pJiiii pártpolitikájuk szmtn.dk és sérthietettlctondk vált igazát Snaczky-Astorék előre tartottak attól, ami bekövetkezett. Még az Ajultonomla JegultöbM számában is nyíltan beszéltek arról, hogy a HOlinka-párt erőszakosságokkal fenyegette meg őket. Ennek ellenére a legnagyobb öniblizalomimal mentek el Zsolnára, a Hliinka-párt egyik főfésakébe, hogy pártijukat, a Szlovák Autónóimlsták Pártiját, nveg- alakultnak jeientihiessék ki. A pálrtalalkiíás az első spurira nem sikerült és Astorék első sikertelensége a néppárt szomorú és dicstelen sikerét jelenti. A fejlődés mérföld es csizmáit fel öltött Zsolna a gyűlés napján egyáltalában nem sejlíitette, hogy valami készülőben van. A husvétbiétfő tavtaszisaagu R'-dipziuihatagában fürdő város főterén vegyiesíiépü korzózók sürii tömege nyugtatott mieg mindem, izgatott kedélyt, amely sötéten feszengett a délutáni események elvártában. Talán alig is tudott valaki az egész Tárosban arrő1, hogy Zsolnán, a kongresz- szusok, összejövetelek immár tízévi tradícióval b'iró városéban ismét készül valami. íSemki sem akadt, aki a biTJalmas összetjöveAefl színhelyét és idegét miejg tuditia vflífaiía adni. a hátóság útbaigazítását kellett igény bevenni. Délben, amidőn miiadikevesebb ezagosvliBet locsoltak az árkádos lőtéren pajkos parasZtíLegiéinjyfloék rftóárakeaitíhöjitt, fÖldogtérűrokolyáju lányikáíkina, e/te tologattunk egy lebontás alatt álló szálloda első- em’eMft nagytermébe, ahol Snaozkyék éppen a gyűlés közvetlen előkészítésével foglalkoztak. A kopott, össze - visezaraga szított falu teremben még ott díszelgett a kommunista „Tisztelet a munkának í “ cimü fel'irat s a „Szabadság, egyenlőség, ties!fvériség“ egyik fele. Palik óa lakban egymáshoz •illesztett asztalok mellett vagy kilencven szék húzódott meg. Előterjesztettem aZt a kérésemet, hogy végighallgathassam az ülés lefolyását, de kérésem teljesítését Smaczky-Astor ur megtagadta azzal az indokolással, hogy a gyűlés szigfwruan bizalmas természettfü 8 éppen ez-ért valamennyi lap hasén ló kérését is vissza kellett utasliteuniok. Ebbe, akarva-nemiakairva, feetle kellett nyugodni s miután megtudtam, hogy a gyűlés este hatig van kontemplálva, eltávoztam, hogy este hiat óráig, amiiikor esetleg meg lehet tudni valamit a gyűlés lefolyásáról, valamiképp agyonüssem a lomha időt. A főtér szikrázó napifényében s árkádos híüBé- ben a loceolgató legényeik hátán már csak néhány virgács suhogott, amiket markos leányfcezeik szorongattak, hogy bizelgő megfüirdietiéeülíiért édesen simogató bosszul vegyenek. A pompás vidék tara - szí hiivogatós bosszul? sétára, csálbiitott, die úgy két óra utón néhány perccel egy zseniális előérzetrt Visszaiasalt a városba. Utamat a Tátra-szálló kávé- házába vettem, amelyben SinacZkyték főhadiszáMá- sulkat űlölték fel. Alig ültem le egy asztalhoz, amidőn berohant egy férfi s két. billiárdozó ismerősének friss izgalommal zihálta el: — Nagy verekedés volt o#! .Az eiőéirzet ömteltem mozgott bennem s alig volt időim meggyőződni a hirmádáruál arról, hogy valóiban a Snacziky-Arfor-gyűlésen volt az a nagy verekedés, amidőn halíálsápadtata átrcQnainít a szánéin maga Snasczky Astor s rohamé Mptetkbel a szállódJa lépcsőjén szaladt tel. UtániaFiettem « a szállodai szobában, amelybe a hírhozó férfi kalauzolt el, hat izgatott, halávány férfit találtam. Semmi kétség, a gyűlés két óra harminc perckor már feloszlott. Az el»5 dolog, ami szemembe tűnt, egy nagy, véres zsebkendő volt egy m®rSráms- aren férfi, Shismy Gusztáv, a* Antotoocnfta egyik szerkesztőgétoek a kezében. Megtudtam, hogy Slusnyt fejbevágtták s a véres w-íobkendő a seb nyomán patakző vért itta fel- A finom.wnásu SaiaozJky-íAstor, egész testében remieg- ve, nem tudott szóhoz jutná az izgalomtól, míg mások zavartam beszéltek össze-vissza. Végül magénak Snaczfky-iAstomak szaraiból Sikerült megtudni 9 gyűlés 1 efolyását, amlelyet a kóvtetkezőíkiben adumik Vissza: — A gyűlés megnyitása, valamivel két éra ntán, amidőn szólásra emelkedtem, hogy a mintegy negyven résztvevő előtt vázoljam az uj pártalakulás programját, Mocik Imre zsolnai néppárti tok a* oáfcáav másik nőaoárti emberrel. akik esbt- tén résztvettek gyűlésünkön, mint programunk ,.követő“-i zavarni kezdték beszédemet s lármát csaptak, hogy minden további tárgyalási lehetetlenné tegyenek. Azt hittem eleinte, hogy tárgyilagos ellenzéki hangokat fogok hallani Mocik ék részéről, de alig tartott a zaj néhány percig, amidőn kívülről benyomták az ajtót s a teremben megjelent Kubis dr. zsolnai néppárti képviselő vagy tizenöt ember élén. A benyomulók kezében furkósbotok voltak s ezekkel támadtak ránk. Mi védtelenek voltunk az erőszakkal szemben s kisebb-nagyobb dulakodások, vitatkozások után embereink elhagyták a termet. Mintegy tiz percig tartott, amig elszántuk magunkat az elmenetelre. A szálló kisajtajában azonban váratlanul njabb tömeggel találtuk magunkat szembe, amely ránktámadt s többünket megütött. Murgas nevű kollégám egy ütés következtében a földre zuhant, magam is kaptam néhány ütést és Slusny is véres fejjel távozott onnan. A tüntetők között Kubis képviselőn kívül észrevettük Surovjak képviselőt és Kovalik szenátort is. Miután megkaptuk ezt az információt, elsietA Csehszlovák Távirati Iroda az eseményekről a következő híradást közli: Pozsony, április 10. Vasárnap, április 8-án(?) délelőtt Zsolnán, a Slavia-szállóban nyilvános ülés formájában tartotta meg alakuló gyűlését a Szlovák Autonomisták Pártja. A kongresszuson 38 személy vett részt, közülük 30 a mozgalom tagja volt, a többiek a szlovák néppárt tagjai. A kongresszust 14 óra 30 perckor Haydeu Gusztáv A Lidové Noviny pozsonyi keltezésű, a zsolnai eseményekről szóló "ikkében azt irja, hogy Kubison, Surovjakon és Kovalikon kívül Hancko képviselő is ott volt a tüntetők között. A néppárti tömeg mintegy száz főnyi volt s amidőn Snaczky belekezdett beszédébe, a briinni lap szerint a párthivek képében befurakodott néppártiak zán- tozásokkal dobálták volna meg a megjelenteket. komjáii molnár nyitotta meg. Amidőn ez belekezdett beszédébe, a mozgalom ellenzői lármás tiltakozásba kezdtek fejtegetései ellen. Ezekhez azután mintegy tizenöt személy csatlakozott, akik a terembe benyomultak. Káosz keletkezett s verekedés fejlődött ki, melynek folyamán Slusnyt, az Autonómia cimü újság szerkesztőjét ismeretlen tettes fejbeütötto s egy másik szerkesztőjét ennek a lapnak, Snaczkyt, arcnlvágta. A verekedés során a szlovák autonomisták mozgalmának tagjait kiszorították az utcára. Az előhívott rendőrség ismét helyreállította a rendet, anélkül, hogy fegyvereit igénybe kellett volna vennie. Abban a teremben, amelyben a gyűlést tartották, olyan iratokat akasztottak ki, amelyek tartalma a köztársaság védelméről szóló törvény alapján büntetendőnek látszik. Ezért vasárnapi?) Zsolnán letartóztatták és a bíróságra szállították Snaczkyt, Murgast é; Slusnyt, az Autonómia szerkesztőit. A szükséges eljárás megindult ellenük. V® « 1 Üipüen arra, hogy mosolya hatást érien el!! | $ THYMOLIN fogkrém eltávolítja a íogkövet és hófehérré varázsolja a fogakat. ££ | Akt Thymoiint vásárol, annak mosoly előtt nincs mitől félnie! | Snachyi, Slusnyt és Murvást letartóztatták Ifa»ar§rsiás latraid külpolitikai helyzete és a magyar-német viszony dominálják a magyar politikusok húsvéti nyilatkozatait Bethlen István: Az olasz-magyar barátsági szerződés érzelmi kapcsolatot Is leien! Budapesf, április 10. A nemzetközi politika kavargó, erjedő állapotának megfelelően élénk volt a magyar politika husvétja is és a lapok húsvéti számainak hasábjain a magyar államférfiak, vezető politikusok és a gazdasági élet kimagasló egyéniségei a legkülönbözőbb szempontokból foglalkoztak a bel- és külpolitikai helyzettel. A Pesti Napló megszólaltatta Bethlen István gróf miniszterelnököt, aki az összes fontosabb kül- és belpolitikai kérdésekről részletes véleményt mondott. A miniszterelnök beszélt az optánsperről és többek között kifejtette, hogy ha Románia a népszövetségi tanács határozatával szembehelyezkedve nem akar az nj bíróság elé menni, az csak azt bizonyítja, hogy ez a bíróság mégis, az ő meggyőződése szerint ugyanazt az álláspontot fogja elfoglalni a kompetencia kérdéséiben, mint amelyet az eddigi bíróság elfoglalt. De bizonyítja egyúttal azt is, hogy Románia a maga igazában nem bízik és szeretné a kérdést önhatalmúlag eldönteni. A magyar kormány nem engedi az ügyet a nemzetközi bíróság kompetenciája elől elvonni és kénytelen lesz a végsőkig vinni a harcot, mert meggyőződése, hogy nemcsak Magyarország érdekeit, de ennél magasabb, általános emberi érdekeket is véd, amikor a döntőbírósági eszmének érínthetetlensége érdekében folytatja a küzdelmet. A_ szentgotthárdi incidenssel kapcsolatban kijelentette a miniszterelnök, hogy nyugodtan várják a népszövetség által kiküldött hármas bizottság munkájának eredményét és minden tekintetben készséggel állnak a bizottság rendelkezésiére az incidens teljes felderítése érdekében. A magyar—olasz viszony alakulásáról Bethlen István gróf abban foglalta össze véleményét, hogy minden jel arra mutat, hogy a két nemzet lelkében a kölcsönös baráti érzelmek megerősödtek és a barátsági szerződés egyúttal érzelmi kapcsolatot is jelent. Mussolini legutóbbi nyilatkozatát nagy horderejűnek tartja a miniszterelnök s ez is újabb jele az olasz kormány és nemzet magyarbarátságának. Nyilatkozata további részében a miniszterelnök belpolitikai kérdésekkel foglalkozik és általánosságban • belnolitikai helyzetet kietfvensulsozottnak és a küszöbönálló nagyobb program megvalósítására alkalmasnak tartja. Apponyi Ali»@r£ gráf húsvéti cikkében Magyarország helyzetét főleg a külpolitikai vonatkozások számbavételével kedvezően diagnotiszálja. „Az ország nem áll többé olyan egyedül, mint még a közelmúltban és nemzetközi helyzetét nagy mértékben, előnyösen változtatta meg Olaszország baráti közeledése. Ettől azonban meg nem kell csodát várni, sem pedig olyasmit, ami a világpolitikának ma még fennálló nagy körvonalaival, a nagy szövetségek rendszerével ellentétben áll. Az eddigi külpolitikai eredmény összefoglalása: az ország izoláltsága megszűnt s ezzel együtt s minőiéiben van az ignorálás is." Apponyi örvendetesnek tartja Németország népszövetségi, szereplését, nem mintha Németország ott Magyarország szövetségeseként lépne föl, de mert Németország „saját politikájának" nagyfontosságu találkozási pontjai vannak azokkal az érdekekkel, melyek kielégítését Magyarország is keresi- „Egy fronton vagyunk például az egyoldalú lefegyverzés elleni küzdelemben". RClebelsberg SCune gráf közoktatásügyi miniszter a Pesti Napló részére irt cikkében Mussolini és Rotbermere lord találkozásával, annak magyar vonatkozású külpolitikai jelentőségével foglalkozik. Optimisgtikus prognózist dilit föl és úgy hiszi, hogy a bajok, amelyek a gazdasági és politikai életben jelentkeznek, csupán mulóak és a magyar közgazdaság és a magyar politika egyformán a megújhodásnak néz elébe. A német-magyar közeledés kérdése A Magyarság húsvéti számában Magyar- ország és Németország viszonyának kérdéséről kér választ a magyar politika és gazdasági élet vezető egyéniségeitől, akik a kül- és belpolitikai és gazdasági szempontok összevetésével kísérlik meg a válaszadást arra, minek tulajdonítható a két ország gazdasági kapcsolatainak meglazulása és Németország erősen érezhető gazdasági elzárkózása, ami az utóbbi időben magyar részről sok panaszra adott okot. A nyilatkozók túlnyomó része megüa£itJa> h?gx' 4ft ^ÉMsaföl ország viszonya különösen a legutóbbi években sok kívánnivalót hagy maga után és korántsem olyan szívélyes, amilyennek a közös múlt után lenni kellene. Andrássy Gyula gróf fontosnak tartja, hogy a magyar kormánypolitika a magyar országi német kisebbségek teljes kielégítése és nyilatkozata mondatai közé rejti azt a konklúziót, hogc a német kisebbségi kérdés elintézése közelebb hozza egymáshoz a két országot. Ernst Sándor, a keresztény gazdasági és szocialista párt egyik vezére úgy véli, hogy Németország és Magyarország közt a viszony nem hidegült el, sőt a németek jól és következetesen bánnak a magyarokkal. Magyarországnak meg kell erősödnie, ! mert csak akkor lesz olyan kívánatos fél, akivel a németek szívesen csinálnak. együtt politikát. Marsall Ferenc, az országos mezőgazda- sági kamara igazgatója az uj német parlamenttől várja a magyar érdekekre kedvező vámpolitikát, mert Németország mostani gazdasági elzárkózása közvetve száz millió pengővel növelte a magyar külkereskedelmi deficitet. Gömbös Gyula a jövőt a Németország és Olaszország közötti ellentétek kiküszöbölésében, Berlin, Róma és Budapest találkozásában látja és véleménye szerint ez a találkozás mihamar elkövetkezik. Friedrich István a magyar külpolitika uj irányától várja a német-magyar viszony kimélyitését, amit nemcsak külpolitikai, hanem gazdasági, szempontból is rendkívül fontosnak tart. Figyelmet érdemel még a magyar politikai élei husvétjában Rothermere lord üzenete is, amelyet Budapest székesfőváros küldöttsége utján küldött Magyarországnak. Rothermere lord fiával, Edmond Harnswort képviselővel villásreggelire látta vendégül a székesfőváros amerikai küldöttségét és üdvözlő beszédében, miután méltatta a magyar népi erényeket és őszinte szavakkal hangoztatta Magyarország iránti baráti érzelmeit, közölte, hoorv egyik életcéljának tekinti annak megakadályozását, hogy Magyarország panaszai a feledésbe merüljenek. Ha a sors bárminő fordulata megakadályozná őt munkájában, úgy a munka további része fiára hárul. A jövő hónapban fiát Magyarországra küldi és meg van győződve, hogy a magvarokkal való személyes érintkezés fiában is felkelti a magyar érdekek iránti odaadást, ami ő benne eleven erővel éj. 3
