Prágai Magyar Hirlap, 1928. április (7. évfolyam, 78-100 / 1705-1727. szám)
1928-04-01 / 78. (1705.) Második kiadás
EBk«B>ia» utőw ma»fldlfc kiadás Mai ssámunBs 2® oldal évf. 78.(1705) szám * Vasárnap &1928 április Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ke ; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ke. Egyes szám ára 1*20 Ke A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikai napilapja Felelős szerkesztő; DZURANY1 LÁSZLÓ FOR6ÁCI1 GÉZA Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12, II. emelet. Telefon: 30311 — Kiadó- hivatal: Prága II., Panská ul 12/111. — Telefon: 30311. — Sürgönyeim: Hírlap, Praha Obstrukdó, pofozkodás, dulakodás a lengyel parlament ülésén Varsó, március 31. A lengyel szejm ! mai délelőtti ülésén a költségvetés harma- I dik olvasásánál botrányos jelenetek ját- ! szódiak le. A szejm egy a vita elnapolását j célzó indítványt elutasított. A kommunisták j az elnöki cnunciációt nagy lármával íogad- I ták. Több kommunista képviselő szólásra l| jelentkezett, az elnöklő Daszynski azonban i nem adta meg nekik a szót. A kommunis- * ták erre technikai obstrukcióba kezdtek, j Csapkodták a padokat, autótülkökkel, kereplőkkel és sípokkal éktelen macskazenét csaptak. A lárma oly erős volt, hogy a tárgyalást nem lehetett lefolytatni. A szejrn- niarsall Zohatcki képviselőt kiutasította a teremből. Zohatcki az elnöki felszólításnak nem engedelmeskedett. A zajongók még na- "vobb lármában törtek ki. Daszynski erre rendelkezést adott ki, hogy az obsírukciót vezető Zohatcki képviselőt távolítsák el a teremből. A parlamenti őrség csak erős dulakodással tudta az ellenálló képviselőt kivonszolni a folyosóra. A kommunisták újabb botrányos jeleneteket rögtönöztek és összeverekedtek a szocialistákkal. A pofozkodás általános dulakodássá fajúit, melyben az összes kommunistákat megverték. Daszynski szejmmarsall újabb két kommunistát íávolittaíott el az ülésteremből. Amikor a szejmmarsall bejelentette, hogy a parlament méltósága ellen semmiféle provokációt nem tűr, az egész szejm nagy ovációban rész e s i 4 e i i o. I f Amint előre látható volt, a* olasz miniszterelnök 'nyilatkozata körül óriási zenebona támadt és különösen a francia, a jugoszláv és a román sajtó szenvedélyes hangon támadja a Dúcét, akinek szemére vetik, hogy Magyarországgal együtt az európai béke állandó meg- za-'arója. Ez a vád paradoxnak tetszik akkor, amidőn Mussolini épipen a támadott interjúban világosan kifejti, hogy a fascista diplomáciának egyetlen célja van, az európai béke fen- tartása. Mussolini nem tartozik a katasztrófapolitikusok közé, akik 1935-re elkerülhetetlennek tartják az újabb európai háborút. Szavai őszinték és hitelt érdemiőek aikkor, amidőn kijelenti, hogy Olaszország éppen úgy rászorul a békére, mint minden más állaim. Ugyanez a gondolat nyilvánult meg szerencsésen Stresemann tegnapelőtti beszédében, amikor kijelentette, hogy nincsenek boldog győztesek, nincsenek boldog legyőzőitek és nincsenek boldog semlegesek, mindenkit egyaránt sújtott a háború és mindenki egyformán irtózik egy újabb véres katasztrófa felidézésétől. Olaszország a háború után súlyos gazdasági krízisen ment keresztül, gazdasági és társadalmi rendje felborulással fenyegetett, ekkor Mussolini vette kezébe a hatalmat és megszervezte a fascista rendet, amelyről bármiképpen vélekedjenek ellenségei, vagy barátai, annyit mindenkinek el kell ismernie, hogy a legérdekesebb világtörténelmi kísérletek köziül való. Nos, ennek a rendszernek kiépítéséhez még sok munka szükséges és az olasz újjáépítés vezetője nagyon jól tudja, hogy mindent kockáztat, ha Olaszországot háborús konfliktus veszedelmének teszi ki. ezen megnyilatkozás után olas/barátságról beszélni. A duce a békeszerződések feltartásáról beszél, de a trianoni szerződés részleges revíziójáról is. Azt mondja, hogy a lovaglás magyar nemzet nem földrajzi, hanem etnográfiai határokat érdemel. Etnográfiai határ? Meddig? Egészen biztosan addig, amig magyar telepet még találni lehet. Nem állhatna meg sem Kolozsváron, sem Marosvásárhelyen, mert hiszen Csíkszereda és Kézdivásárhely tovább keleten fekszenek. A duce nem mer nyíltan beszélni, hanem kacérkodik a régi Magyarországgal és ebből látszik, hogy mit ér Mussolini barátsága Románia számára. London, március 31. A munkáspárti Daily Bcraid igen mulatságosnak találja azt a megrökönyödést, amit Mussolininak a magyar határokról tett nyilatkozata Bukarestben keltett. A kormányiapok — Írja a lap — egyszerűen nem akarják elhinni az interjút, az ellenzéki sajtó pedig hevesen támadja a Bratianu-Titulescu-Duca-triőt állítólagos olasz barátsága miatt és emlékeztetik Mussolinit, hogy Romániának hatalmas barátai vannak. Mindez a Daily Héráid szerint azt mutatja, hogy Maniuék a közel jövőben a legnagyobb erőfeszítést fogják kifejteni a liberális uralom megdöntésére, és hogy Maniut London- bél és Párásból támogatják. A Balkán-politika, úgy látszik, ma is a nyugat európai államok pénzembereinek játékBukaxest, március 31. A félhivatalos Iu- dépendence Roumaine felszólítja Olaszországot, nyilatkozzék kétértelműség nélkül, hogy a jelenlegi békeszerződések ellen vagy mellett, a kisantant és Franciaország ellen vagy mellett foglal-e állást? Olaszország világos és szabatos válasza nemcsak szavakban, hanem tettekben is halaszthatatlanul szükséges. — A parasztpárti Dreptatea vádolja a kormányt, hogy maga idézte elő Románia külpolitikai helyzetiének kedvezőtlen alakulását. Felveti a kérdést, miért mondotta Titnilesou, hogy római utjának eredménye kielégítő? Bukarest, március 30. Á Dimineata, a nemzeti paraisztpárt lapja, közli Mussolini és Rothermere beszélgetését és a kővetkező megjegyzéseket fűzi hozzá: Most merjenek Mussolini román barátai szere. A csefcszüQuálk saltóvfisssfcang Prógta, március 31. Ivánka Milán pozsonyi lopja, a Nórodny Dennik, az első csehszlovák lap, amely vezércikkben foglalkozik Mussolininek RoBhenmere előtt tett nyilatkozatával. A vezércikk többek között ezeket mondja: „Mussolinii nyilatkozata természetesen elsősorban bennünket és legfőképpen a szlovákokat érinti. Mussolini meggyőződést szerzett a magyar reviaáós mozgalomról, amely Rothecmerenek, a Trianon elleni harc atyjának pártfogása alatt indult meg s amely a legerősebben. Szlovén szkó ellen irányul. Hogyan jött ahhoz Mussolini, hogy Ítéletet mondjon rólunk? Azt hisszük, hogy Mussolinii nincsen kellően informálva Csehszlovákiáról és a szlovákok aspirációiról, valamint nemzeti jogairól; a csakis igy ragadtathatta el magát ilyen
