Prágai Magyar Hirlap, 1928. március (7. évfolyam, 51-77 / 1678-1704. szám)
1928-03-08 / 57. (1684.) szám
i Mai ssámitnfc 12 oldal TA jff 1 vn. évf. 57. (1634) szám . Csütörtök <928 március 8 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Kő; külföldre: évente 400, félévre 200, negyedévre 100, havonta 34 Kő. Egyes szám ára 1*20 Ke A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikai napilapja Felelte szerkesztő: DZURANY/ LÁSZLÓ FORGÁCH GÉZA Szerkesztőség: Prága IL, Panská ulice 12, II. emelet. Telefon: 30311 — Kiadó- hivatal: Prága 1U Panská ul 12/111. — Telefon: 30311.—Sürgönyeim: Hírlap, Praha Ausztria Szlovenszfeó. március., (agy) Európa nagy kérdőjele, Ausztria, az életkép leien' államok mintaképe, uj orientáció előtt áll. Ausztria soha nem volt nemzetállam, hanem tartományok konglomerátuma, amelyet összetartott a császári hatalom. Népéből, amely ma csaknem tisztán német, hiányzik a nemzeti öntudat, amely nem fejlődhetett ki benne soha. Nemzeti öntudatát <úgy kölcsönözte most a nagy fajtestvértől, amelyhez az ausztriai nép egy része csatlakozni kíván. Hiszen ez volna reá nézve az egyetlen életlehetőség, amely emelkedését és jövő fejlődését biztosítaná. Seipel legutóbbi szereplése' azt a látszatot kelti, hogy a csatlakozás gondolatát nem fogja a kivitelre megérlelni a hivatalos Ausztria, amely mai álláspontját okosan gyiimöl- csöztetni tudja és ezáltal jóvátétel-elengedést, nemzetközi kölcsönöket tud magának hasznosítani. Ez a Seipel több mint reálpolitikus, számító agy, aki hihetetlen távol áll az érzelmi politikától, amit részint meg tudunk, érteni az ausztriai politikai viszonyokból, ahol alig néhány főnyi a parlamenti többség és mindig borotvaélen áll a kormány helyzete, másrészt pedig papi egyéniségéből, amely egész pályafutásán nélkülözte a hevülést és a lelkesültsé- get politikai ideálokért. Seipel politika! szám-? vetése a kétszerkettő tudománya, a do, ut des ási elvén alapszik. Ausztria most á kisántánt érdekkörébe gyérül, amint a kétségtelen jelék mutatják. Hai i így van, úgy csakugyan sikerülni :fog Magyarország izolálása, amelyre a kisántánt. és élén Benes mindenkor törekedett Lehet, hogy brmailag nem lép be a kisántánt kötelékébe, :ianem csendes társ lesz benne, aki sir és nevet, mint a kártyajátékban pénzükkel társu- ók. A kisántánt és társa az első hivó szóra pelépne a dunai konföderációba, amely nem volna egyéb, mint a régi monarchia gazdasási alakjának feltámasztása. Bécs nem fizetne rá az üzletre, amely egy keleti expanzió révén egészen jó kilátásokkal kecsegtet. Ehhez azonban Magyarország aligha társul fogyasztói minőségben, mint azt Prágában és Bécsiben képzelik; ennek a szövetségnek sokkal | i.agyob az ára, mint azt gondolják. Ausztria ingadozik Berlin és Prága kp-1 jött, mint a szélben a nád. Utóbb is Prágaj félé hajlik, ahonnan szép Ígéreteket kapott• és ahol ezt a közeledést a kormánytámogató! rajtestvérek is támogatják, mért ezzel a saját1 helyzetüket erősítik. Pedig ez a lépés aligha j . igazolható mással, mint a célszerűséggel és i szükséggel. Az Anschlus's egyelőre kilátás-; tálán; Seipel most akar egy újabb injekciót , Ausztria destruált gazdasági életébe. Az ál- t !am bevételeit elszocializálják, 3 termelés megdrágult, a versenyképesség ezzel megszűnt és a közgazdaság gurul a lejtőn, amíg egy ügyes fogással nem sikerül megállítani. A történelmi szükségesség azt parancsolná, hogy a hatalmas testvérhez közeledjék, amely mégis csak nagyobb biztosíték bárminél reá nézve. Ennek csak az opportunitás mond ellene, a pillanatnyi szükség. A nagy német birodalomban ugyan Ausztria olyan kisebbség lenne, amelynek érvényesülési lehetőségeit erősen ellensúlyozná a nagyobb tömeg, faji jellegét azonban- egyedül ezen az utón tudná fentartani és megőrizni. De a. faji öntudat csak igen halványan él az osztráknémet népben és ha a bécsi nemzetgyűlésen panaszkodnak is a tiroli elnyomatás miatt — a siker minden kilátása, nélkül. — vájjon nem az lenne-e az egyetlen természetes lépés, hogy hatalmasabb testvére ótálmába ajánlja magát és elnyomott véreit? A logika azonban .sohasem' volt az osztrák államférfiak sajátos tulajdonsága, ezek mindenkor a megegyezés és a megalkuvás lehetőségeit keresték, amiről nekünk, magyaroknak évszázados tapasztalataink vannak. Ausztria csatlakozása a kisántánthoz lényegében Magyarország ellen iránymlna. amit talán az osztrák politikai életben nem lenne nehéz JansziroZni, ahol Magyarországgal szemben mindenkor animpzitás, sőt gyülőiét ttrálA népszövetségi tanács mai nyilvános Olásén hármas bizottságot küldött ki a szentgotthárdi affér megvizsgálására A tanács nteilepsfissseriii isfiit ülésen foglalkozott a fegyverszállítás ügyivel — TituEescu és Táncos tábornok Izgalmas szöharca Magyarország s a kisántánt viszonyáról Géni, március 7. Mint tegnapi számunkban megírtuk, kedden délután öt arakor Briand szállásán, a Hotel de Berguesben ö=z~ szeditek Angliának, Franciaországnak, Németországnak, Olaszországnak és Japánnak tanácstagjai, hogy igyekezzenek megtalálni a szentgotthárdi affér ügyében a kompromisz- szumos formulát, megtárgyalják az egyéb függő kérdéseket is, mint az optánspőrt, a lengyel—litván konfliktus ügyét, Spanyolország visszatérését a népszövetségbe, a Portugáliának nyújtandó kölcsönt és a Kellogg há- borueliénes ajánlatára szükségessé vált lépéseket. Vegyük eroször a kisebb ügyeket vizsgálat alá. Vüldemaras nem megy Genfbe Az ötök tanácskozása megállapította, hogy Bella érts van Bloockland holland külügyminiszter a legjobban ismeri a diplomaták közül a lengyel-litván konfliktust és ezért a tanács a holland külügyminiszter közvetítését az érdekelt kormányok rendelkezésére bocsáthatja a königsbergi megbeszélések alkalmából, ha erre valamely kormány megkéri. Szerdán reggel azonban már megérkezett Genfbe a kovnói jelentés, amely szerint Voldemaras miniszterelnök visszautasította a tanács meghívását, vagyis nem jön ad andiendum verbum a tanács elé. A litván miniszterelnök kijelentette, hogy Litvánia világosan körvonalazta álláspontját a Lengyelországnak elküldött jegyzékekben és késznek nyilatkozott arra, hogy tárgyalásokat kezdjen szomszédjával. Ezzé! Litvánia megfelelt mindazoknak a kötelezettségeknek, amelyeket a decemberi tanácsülésen magára vállalt és így nincs szükség arra. hogy Voldemaras ez alkalommal .megjelenjen Gfenfben, mert ez semmivel sem vinné előre a konfliktus megoldá j sát. j Spanyolország visszatérése a népszövetségbe A Petit Párisién szerint az ötök tanácsa elhatározta, hogy a népszövetségi tanács Briand javaslatára hivatalos iratot intéz a spnyol kormányhoz, amelyben legmélyebb sajnálatát fejezi ki afelett, hogy Spanyolország kiválása a népszövetségből ez óv szeptemberében véglegessé válik. A lap szerint Spanyolország ezt a levelet fogja felhasználni arra, hogy a népszövetségbe való visszatérését bejelentse. A háboruellenes paktum Az ötórai megbeszélésen Briand ismertette kollégáival azt a jegyzékváltást, melyet a francia kormány Kellogg amerikai külügyi államtitkárral folytatott, égy háboruellenes kodott, annak' ellenére, hogy Ausztria évszázadokon Magyarország zsírján hízott. Érthetetlen. de történelmileg igazolható ez az ósztrák . álláspont, amely. a szétválás után is megmaradt, sőt az osztrák szociáldemokrácia révén ki élesedett. Ha az nj osztrák orientáció testet is ölt, egy dologban teljesen tisztázni fog’á a helyzetet: ez a legitimizmus kérdése. Nem hihető, hogi ezek után akadjon olyan államférfi Mapaktum megkötésére vonatkozólag és felszólította a többi nagyhatalmak képviselőit, hogy csatlakozzanak az akcióhoz. A titkos tanácsról kiszivárgott hirek szerint Chamberlain egyelőre visszautasította a { Kellogg-jegyzék ügyében való egységes állásfoglalást és az olasz delegátus is csatlakozott hozzá. Chamberlain a visszautasítást állítólag azzal indokolta, hogy Briandon kívül Kellogg senkit sem szólított fel hivatalosan állásfoglalásra és így az állandó tanácstagok £ Maiidon kívül nincsenek abban a helyzetben, hogy egységes álláspontot foglalhatnának el a paktum ügyében. A megbeszélések alapján Briand közölni fogja Kelloggal, hogy elfogadja Amerika javaslatát, vagyis Kellogg forduljon a háboruellenes paktum tervezetével a nagyhatalmakhoz és.kérje ki azok véleményét is. Briand csak azt az egy feltételt köti ki, hosy konfliktus esetén a paktumot aláíró hatalmak ne kerülhessenek ellentétbe a nép- szövetségi paktumból eredő kötelezettségeikkel. A s%entget!háfdl affér az ötök 'tanácskozásán Kr öt&k tanácskozásának középpontjában azonban a szentgotthárdi alfér kényes kérdése állott. Hosszas tárgyalás után abban állapodtak meg, hogy a nem érdekelt tanácstagokból egy hármas bizottságot állítanak össze, valószínűleg Bellaeris holland külügyminiszter elnökletével. A másik két bizottsági tagnak a finn tanácstagot és egy délamerikai tanácstagot emlegetik. Megállapodtak abban is, hogy a szerdai titkos ülésen először Titulescn fejti ki a kisan+antnak. mint panasztévő félnek, álláspontját, azután Táncos tábornok fog fölszólalni a be vád oh Magyar- ország nevében, amire a vita után a tanácstagok megválasztják a háromtagú bizottságot. A bizottság azután csütörtökig, vagy péntekig át vizsgába a két fél memorandumait. A kisántánt iratai már rég a népszövetség előtt vannak, mig a magyar delegáció kedden délben nyújtotta be a magyar kormány nevében terjedelmes emlékiratát a népszövetség főtitkárságához, amely három fejezetben a szentgotthárdi affér beható leírását tartalmazza. A magyar memorandumhoz mellékelték az ügyre vonatkozó összes okiratokat. A memorandum végső következtetése az. hogy a nóp- ozövétség helyszíni vizsgálatára semmi szükség nincsen. A háromtagú bizottság a két fél által beterjesztett okiratok alapján dönteni fog arról, hogy a vizsgálatnak milyen fajtáját hozza javaslatba a népszövetségi tanácsnak. Az ötök tanácskozása után a népszövetségi körökben általában az volt a benyomás, hogy gyarországon, aki lehetségesnek t?Ubiá a restaurációt azzal az Ausztriával, mely Magyarország bekerítésének szerepét vállalta négyszáz esztendőn való együttélés után; de nem hihető, hogy Ausztria ezzel elérje azokat a gazdasági előnyöket, amelyeket számára Ígértek egy esetleges dunai konföderáció esetére, amely Ausztria hegemóniáját jelentené Magyarország felett, amelynek köntösére most kockát vetnek. . szemmellátha/tólag senki sem kívánja már, hogy a katonai nyomozó eljárást a szenigoíthárdi altér alkalmából alkalmazzák első Ízben. Kedden eefce mindenki valószínűnek tartotta, hogy ha szükségesnek mutatkozik, csupán egy polgári bizottságot küldenek ki Clibe angol tábornok, esetleg egy polgári személy elnöksége alatt. Egyes hírek szerint viszont az öthatalom konferenciáján Briand ragaszkodott a katonai in vesziiigációhoz és ahhoz, hogy esi a tanács egy hangulag és ne szótöbbséggel mondja ki. Ettől a kívánságtól Briandt Chamberlain és Scialoia felszólalásai sem térítették el. Ebben az esetben x kérdést Németország állásfoglalása dönti el Stresemann szerdán reggel Táncos tábornokot vendégül látta. Ennek a találkozásnak szintén nagy jelentőséget tulajdonítanak. Briand választási peroféja Az a híradás, hogy Briand makacsul ragaszkodik az inveezfigáeió elrendeléséhez, a szerda reggeli olasz sajtóban beható kömmé i< árokra adott alkalmat. A Giornále d‘Ita!ia genf: tudósítója szermi a kisántánt visszavonult Briand fedezete alá, aki kényszerhelyzet elé igyekszik állítani Németországot. amennyiben az mveszt'gácáóval szembe a rajnai kiürítést állítja. Franciaország nyíltan, a kisantan+ a háttérben igyekszik mindent elkövetni az in veszt igád ó keresztülvitelére. Briand nyíltan foglal állást, mert a közeli választásokon az invesztigáció látható eredményével óhajt excellálni, a kisántánt azonban a háttérben húzódik meg, mert nem akarja magára haragítani Angiiét. Chamberlain ugyanis láthatólag elkedvetlenedett a ki sántán ínak Magyarországgal szemben tanúsított engesztelhetetlen magatartása miatt, A párisi sajté lefékezel! A szentgotthárdi ügy még mindig bőséges táplálékot szolgáltat a francia sajtónak. A francia sajtó ma már nem olyan harcias és egyhangúlag megállapítja, hogy a tanácsülésen va?ó«zinüleg a szentgotthárdi affér csendes temetése fog bekövetkezni. Ha ezek után mégis vizsgálóbizottságot küldenek ki, ezzel a népszövetség már csak presztízsét akarja megmenteni. Az Eebo de Paris genfi levelezője lehetségesnek tartja, hogy a vizsgálat elkerülésére a tanácshatalmak a következő expedienst választják: A tanácsban képviselt hatalmak budapesti katonai attaséit megbízzák a vizsgálat azonnali végrehajtásával és az ő szakértői véleményüket előterjesztik a tanács által megválasztandó hármas bizottságnak. Különösen elégedetlen Pertinax. aki az Echo de Parisban teljes elégületlenségét fejezi ki a genfi események miatt, és attól tart, hogy Stre- semann habozása és Scialojának makacs ellenállása lassanként túlsúlyra jut Briand energiája felett. Pertinax heves szemrehányásokkal illeti a kisantantot is, mert miniszterei megelégszenek a keserű rekríminációkkal. Óvó Intézkedések a jövőre Természetes, hogy miután a szentgotthárdi affér fejtörést és nehéz órát okozott a tanácsnak. azon is gondolkoznak a korifeusok, miképpen lehessen a jövőben az ilyen konfliktusokat A.UÍÍUÚ-' I