Prágai Magyar Hirlap, 1928. március (7. évfolyam, 51-77 / 1678-1704. szám)

1928-03-08 / 57. (1684.) szám

i Mai ssámitnfc 12 oldal TA jff 1 vn. évf. 57. (1634) szám . Csütörtök <928 március 8 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Kő; külföldre: évente 400, félévre 200, negyedévre 100, havonta 34 Kő. Egyes szám ára 1*20 Ke A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikai napilapja Felelte szerkesztő: DZURANY/ LÁSZLÓ FORGÁCH GÉZA Szerkesztőség: Prága IL, Panská ulice 12, II. emelet. Telefon: 30311 — Kiadó- hivatal: Prága 1U Panská ul 12/111. — Te­lefon: 30311.—Sürgönyeim: Hírlap, Praha Ausztria Szlovenszfeó. március., (agy) Európa nagy kérdőjele, Ausztria, az életkép leien' államok mintaképe, uj orien­táció előtt áll. Ausztria soha nem volt nem­zetállam, hanem tartományok konglomerá­tuma, amelyet összetartott a császári hata­lom. Népéből, amely ma csaknem tisztán né­met, hiányzik a nemzeti öntudat, amely nem fejlődhetett ki benne soha. Nemzeti öntudatát <úgy kölcsönözte most a nagy fajtestvértől, amelyhez az ausztriai nép egy része csatla­kozni kíván. Hiszen ez volna reá nézve az egyetlen életlehetőség, amely emelkedését és jövő fejlődését biztosítaná. Seipel legutóbbi szereplése' azt a látsza­tot kelti, hogy a csatlakozás gondolatát nem fogja a kivitelre megérlelni a hivatalos Ausz­tria, amely mai álláspontját okosan gyiimöl- csöztetni tudja és ezáltal jóvátétel-elengedést, nemzetközi kölcsönöket tud magának hasz­nosítani. Ez a Seipel több mint reálpolitikus, számító agy, aki hihetetlen távol áll az érzel­mi politikától, amit részint meg tudunk, érteni az ausztriai politikai viszonyokból, ahol alig néhány főnyi a parlamenti többség és mindig borotvaélen áll a kormány helyzete, másrészt pedig papi egyéniségéből, amely egész pálya­futásán nélkülözte a hevülést és a lelkesültsé- get politikai ideálokért. Seipel politika! szám-? vetése a kétszerkettő tudománya, a do, ut des ási elvén alapszik. Ausztria most á kisántánt érdekkörébe gyérül, amint a kétségtelen jelék mutatják. Hai i így van, úgy csakugyan sikerülni :fog Ma­gyarország izolálása, amelyre a kisántánt. és élén Benes mindenkor törekedett Lehet, hogy brmailag nem lép be a kisántánt kötelékébe, :ianem csendes társ lesz benne, aki sir és ne­vet, mint a kártyajátékban pénzükkel társu- ók. A kisántánt és társa az első hivó szóra pelépne a dunai konföderációba, amely nem volna egyéb, mint a régi monarchia gazdasá­si alakjának feltámasztása. Bécs nem fizetne rá az üzletre, amely egy keleti expanzió ré­vén egészen jó kilátásokkal kecsegtet. Ehhez azonban Magyarország aligha társul fogyasz­tói minőségben, mint azt Prágában és Bécs­iben képzelik; ennek a szövetségnek sokkal | i.agyob az ára, mint azt gondolják. Ausztria ingadozik Berlin és Prága kp-1 jött, mint a szélben a nád. Utóbb is Prágaj félé hajlik, ahonnan szép Ígéreteket kapott• és ahol ezt a közeledést a kormánytámogató! rajtestvérek is támogatják, mért ezzel a saját1 helyzetüket erősítik. Pedig ez a lépés aligha j . igazolható mással, mint a célszerűséggel és i szükséggel. Az Anschlus's egyelőre kilátás-; tálán; Seipel most akar egy újabb injekciót , Ausztria destruált gazdasági életébe. Az ál- t !am bevételeit elszocializálják, 3 termelés megdrágult, a versenyképesség ezzel meg­szűnt és a közgazdaság gurul a lejtőn, amíg egy ügyes fogással nem sikerül megállítani. A történelmi szükségesség azt parancsol­ná, hogy a hatalmas testvérhez közeledjék, amely mégis csak nagyobb biztosíték bármi­nél reá nézve. Ennek csak az opportunitás mond ellene, a pillanatnyi szükség. A nagy német birodalomban ugyan Ausztria olyan kisebbség lenne, amelynek érvényesülési le­hetőségeit erősen ellensúlyozná a nagyobb tömeg, faji jellegét azonban- egyedül ezen az utón tudná fentartani és megőrizni. De a. faji öntudat csak igen halványan él az osztrák­német népben és ha a bécsi nemzetgyűlésen panaszkodnak is a tiroli elnyomatás miatt — a siker minden kilátása, nélkül. — vájjon nem az lenne-e az egyetlen természetes lépés, hogy hatalmasabb testvére ótálmába ajánlja magát és elnyomott véreit? A logika azonban .sohasem' volt az osztrák államférfiak sajátos tulajdonsága, ezek min­denkor a megegyezés és a megalkuvás lehe­tőségeit keresték, amiről nekünk, magyarok­nak évszázados tapasztalataink vannak. Ausztria csatlakozása a kisántánthoz lénye­gében Magyarország ellen iránymlna. amit ta­lán az osztrák politikai életben nem lenne ne­héz JansziroZni, ahol Magyarországgal szem­ben mindenkor animpzitás, sőt gyülőiét ttrál­A népszövetségi tanács mai nyilvános Olásén hármas bizottságot küldött ki a szentgotthárdi affér megvizsgálására A tanács nteilepsfissseriii isfiit ülésen foglalkozott a fegyver­szállítás ügyivel — TituEescu és Táncos tábornok Izgalmas szöharca Magyarország s a kisántánt viszonyáról Géni, március 7. Mint tegnapi számunk­ban megírtuk, kedden délután öt arakor Briand szállásán, a Hotel de Berguesben ö=z~ szeditek Angliának, Franciaországnak, Né­metországnak, Olaszországnak és Japánnak tanácstagjai, hogy igyekezzenek megtalálni a szentgotthárdi affér ügyében a kompromisz- szumos formulát, megtárgyalják az egyéb függő kérdéseket is, mint az optánspőrt, a lengyel—litván konfliktus ügyét, Spanyolor­szág visszatérését a népszövetségbe, a Portu­gáliának nyújtandó kölcsönt és a Kellogg há- borueliénes ajánlatára szükségessé vált lépé­seket. Vegyük eroször a kisebb ügyeket vizs­gálat alá. Vüldemaras nem megy Genfbe Az ötök tanácskozása megállapította, hogy Bella érts van Bloockland holland kül­ügyminiszter a legjobban ismeri a diploma­ták közül a lengyel-litván konfliktust és ezért a tanács a holland külügyminiszter közvetítését az érdekelt kormányok rendel­kezésére bocsáthatja a königsbergi megbe­szélések alkalmából, ha erre valamely kor­mány megkéri. Szerdán reggel azonban már megérkezett Genfbe a kovnói jelentés, amely szerint Voldemaras miniszterelnök visszautasította a tanács meghívását, vagyis nem jön ad andiendum verbum a tanács elé. A litván miniszterelnök kijelentette, hogy Litvánia világosan körvonalazta állás­pontját a Lengyelországnak elküldött jegy­zékekben és késznek nyilatkozott arra, hogy tárgyalásokat kezdjen szomszédjával. Ezzé! Litvánia megfelelt mindazoknak a kö­telezettségeknek, amelyeket a decemberi tanácsülésen magára vállalt és így nincs szükség arra. hogy Voldemaras ez alkalom­mal .megjelenjen Gfenfben, mert ez semmi­vel sem vinné előre a konfliktus megoldá j sát. j Spanyolország visszatérése a népszövetségbe A Petit Párisién szerint az ötök tanácsa elhatározta, hogy a népszövetségi tanács Briand javaslatára hivatalos iratot intéz a spnyol kormányhoz, amelyben legmélyebb sajnálatát fejezi ki afelett, hogy Spanyolor­szág kiválása a népszövetségből ez óv szep­temberében véglegessé válik. A lap szerint Spanyolország ezt a levelet fogja felhasználni arra, hogy a népszövetségbe való visszatéré­sét bejelentse. A háboruellenes paktum Az ötórai megbeszélésen Briand ismer­tette kollégáival azt a jegyzékváltást, melyet a francia kormány Kellogg amerikai külügyi államtitkárral folytatott, égy háboruellenes kodott, annak' ellenére, hogy Ausztria évszá­zadokon Magyarország zsírján hízott. Ért­hetetlen. de történelmileg igazolható ez az ósztrák . álláspont, amely. a szétválás után is megmaradt, sőt az osztrák szociáldemokrácia révén ki élesedett. Ha az nj osztrák orientáció testet is ölt, egy dologban teljesen tisztázni fog’á a hely­zetet: ez a legitimizmus kérdése. Nem hihető, hogi ezek után akadjon olyan államférfi Ma­paktum megkötésére vonatkozólag és felszó­lította a többi nagyhatalmak képviselőit, hogy csatlakozzanak az akcióhoz. A titkos tanácsról kiszivárgott hirek szerint Chamberlain egyelőre visszautasította a { Kellogg-jegyzék ügyében való egységes állásfoglalást és az olasz delegátus is csatlakozott hozzá. Chamberlain a visszautasítást állítólag azzal indokolta, hogy Briandon kívül Kellogg senkit sem szólított fel hivatalosan állásfog­lalásra és így az állandó tanácstagok £ Maii­don kívül nincsenek abban a helyzetben, hogy egységes álláspontot foglalhatnának el a pak­tum ügyében. A megbeszélések alapján Briand közölni fogja Kelloggal, hogy elfogad­ja Amerika javaslatát, vagyis Kellogg fordul­jon a háboruellenes paktum tervezetével a nagyhatalmakhoz és.kérje ki azok véleményét is. Briand csak azt az egy feltételt köti ki, hosy konfliktus esetén a paktumot aláíró ha­talmak ne kerülhessenek ellentétbe a nép- szövetségi paktumból eredő kötelezettségeik­kel. A s%entget!háfdl affér az ötök 'tanácskozásán Kr öt&k tanácskozásának középpontjában azonban a szentgotthárdi alfér kényes kérdése állott. Hosszas tárgyalás után abban állapodtak meg, hogy a nem érdekelt tanácstagokból egy hármas bizottságot állítanak össze, valószínűleg Bellaeris holland külügyminiszter elnökletével. A másik két bizottsági tagnak a finn tanácstagot és egy délamerikai tanácstagot emlegetik. Meg­állapodtak abban is, hogy a szerdai titkos ülé­sen először Titulescn fejti ki a kisan+antnak. mint panasztévő félnek, álláspontját, azután Tán­cos tábornok fog fölszólalni a be vád oh Magyar- ország nevében, amire a vita után a tanácstagok megválasztják a háromtagú bizottságot. A bizott­ság azután csütörtökig, vagy péntekig át vizsgába a két fél memorandumait. A kisántánt iratai már rég a népszövetség előtt vannak, mig a magyar delegáció kedden délben nyújtotta be a magyar kormány nevében terjedelmes emlékiratát a népszövetség főtitkárságához, amely három feje­zetben a szentgotthárdi affér beható leírását tar­talmazza. A magyar memorandumhoz mellékel­ték az ügyre vonatkozó összes okiratokat. A me­morandum végső következtetése az. hogy a nóp- ozövétség helyszíni vizsgálatára semmi szükség nincsen. A háromtagú bizottság a két fél által beter­jesztett okiratok alapján dönteni fog arról, hogy a vizsgálatnak milyen fajtáját hozza javaslatba a népszövetségi tanácsnak. Az ötök tanácskozása után a népszövetségi körökben általában az volt a benyomás, hogy gyarországon, aki lehetségesnek t?Ubiá a restaurációt azzal az Ausztriával, mely Ma­gyarország bekerítésének szerepét vállalta négyszáz esztendőn való együttélés után; de nem hihető, hogy Ausztria ezzel elérje azokat a gazdasági előnyöket, amelyeket számára Ígértek egy esetleges dunai konföderáció ese­tére, amely Ausztria hegemóniáját jelentené Magyarország felett, amelynek köntösére most kockát vetnek. . szemmellátha/tólag senki sem kívánja már, hogy a katonai nyomozó eljárást a szenigoíthárdi al­tér alkalmából alkalmazzák első Ízben. Kedden eefce mindenki valószínűnek tartotta, hogy ha szükségesnek mutatkozik, csupán egy polgári bi­zottságot küldenek ki Clibe angol tábornok, esetleg egy polgári személy elnöksége alatt. Egyes hírek szerint viszont az öthatalom konferenciáján Briand ragaszkodott a katonai in vesziiigációhoz és ahhoz, hogy esi a tanács egy hangulag és ne szótöbbséggel mondja ki. Ettől a kívánságtól Briandt Chamberlain és Scialoia felszólalásai sem térítették el. Ebben az esetben x kérdést Németország állásfoglalása dönti el Stresemann szerdán reggel Táncos tábornokot vendégül látta. Ennek a találkozásnak szintén nagy jelentőséget tulajdonítanak. Briand választási peroféja Az a híradás, hogy Briand makacsul ragasz­kodik az inveezfigáeió elrendeléséhez, a szerda reggeli olasz sajtóban beható kömmé i< árokra adott alkalmat. A Giornále d‘Ita!ia genf: tudósí­tója szermi a kisántánt visszavonult Briand fede­zete alá, aki kényszerhelyzet elé igyekszik állítani Német­országot. amennyiben az mveszt'gácáóval szembe a rajnai kiürítést állítja. Franciaország nyíltan, a kisantan+ a háttérben igyekszik mindent elkövetni az in veszt igád ó ke­resztülvitelére. Briand nyíltan foglal állást, mert a közeli választásokon az invesztigáció látható eredményével óhajt excellálni, a kisántánt azon­ban a háttérben húzódik meg, mert nem akarja magára haragítani Angiiét. Chamberlain ugyanis láthatólag elkedvetlene­dett a ki sántán ínak Magyarországgal szemben tanúsított engesztelhetetlen magatartása miatt, A párisi sajté lefékezel! A szentgotthárdi ügy még mindig bőséges táplálékot szolgáltat a francia sajtónak. A fran­cia sajtó ma már nem olyan harcias és egyhan­gúlag megállapítja, hogy a tanácsülésen va?ó«zinüleg a szentgotthárdi affér csendes temetése fog bekövetkezni. Ha ezek után mégis vizsgálóbizottságot kül­denek ki, ezzel a népszövetség már csak presztízsét akarja megmenteni. Az Eebo de Paris genfi levelezője lehetségesnek tartja, hogy a vizsgálat elkerülésére a tanács­hatalmak a következő expedienst választják: A tanácsban képviselt hatalmak budapesti katonai attaséit megbízzák a vizsgálat azonnali végrehaj­tásával és az ő szakértői véleményüket előter­jesztik a tanács által megválasztandó hármas bizottságnak. Különösen elégedetlen Pertinax. aki az Echo de Parisban teljes elégületlenségét fejezi ki a genfi események miatt, és attól tart, hogy Stre- semann habozása és Scialojának makacs ellenál­lása lassanként túlsúlyra jut Briand energiája felett. Pertinax heves szemrehányásokkal illeti a kisantantot is, mert miniszterei megelégszenek a keserű rekríminációkkal. Óvó Intézkedések a jövőre Természetes, hogy miután a szentgotthárdi affér fejtörést és nehéz órát okozott a tanács­nak. azon is gondolkoznak a korifeusok, mikép­pen lehessen a jövőben az ilyen konfliktusokat A.UÍÍUÚ-' I

Next

/
Thumbnails
Contents