Prágai Magyar Hirlap, 1928. március (7. évfolyam, 51-77 / 1678-1704. szám)

1928-03-06 / 55. (1682.) szám

!D28 mártras 6, ketML ■nraaKawanBnaRH 'PRXGAI MaC&AUH! Rí . M» Seipei a külügyi bizottságban válaszol Mussolininak A Dtiee szombati beszédének visszhangja a népszövetségi körökben — Mussolini nem ismeri el a régi kormányok által vállait kötelezettségeket Róma, március 5- A kamara szombati ülésén Mussolini végre elmondta válaszát a délttroli kérdésben beterjesztett interpellá­cióra. Az incidensnek nem szabad túlságo­san drámai jelentőséget tulajdoni tani, mon- dotta. Hannibál nem áll a kapuk előtt s Monsignore Seipei sem áll ott. Olaszország nagy állam, politikailag, erkölcsileg és tár­sadalmilag erősen megszerveeetí. egység. Ausztria pedig az, ami. Ezután kijelentette, hogy ebben a j tárgyban utoljára beszél, ezután majd a tettek fognak beszólni. a Breamereu egész Olaszország áll őrt a maga élőivel és halottaivaJ. Amikor e szavak hallatára felváharzott taps- fergoteg elült, a képviselők az egész közön­séggel együtt felálltak és harsány hangon elénekelték a Piave-dalt A bécsi visszhang Becs, március 5. Mussolini beszédét po- j litlkaá körökben behatóan kommentálják. A | többségi pártok képviselői szerint a hét folyamán a nemzeti tanács külügyi bizottsága összeül s ez alkalommal Sei­'Az osztrák manitesztadóik jogtalanok és pro- j vokáló jellegűek. Ennek bizonyítására fel-) sorolta azokat a szolgálatokat, amelyeket j Olaszország az utóbbi tíz esztendőben Alis?.-; triónak tett. Ezután áttért a német kisebbség kérdésére. A FelsŐ-Etadh melletti jelenték-: telén nyelvi kisebbséggel kapcsolatban nincsen semmiféle nemzetközi kérdés. Ez a kisebbség Olaszország 42. millió olaszá­val szemben és ahhoz a sok millió nem eb hez mérten, akik más államok ferihalósága alá kerültek, teljesen jelentéktelen. Maga Seipei kancellár is belátta, hogy ezt a kér­dést nem lehet diplomáciai területre vinni. Éppen ezért megkísérelték, hogy a politikai szentimentalizmus területére vigyék s meg­kínzott 'testvéreket, fascista diktatúrát emle­getnek. Ez azonban merőben hamisság és nagyon nevetséges. Mi nem vagyunk tanítványai annak az Ausztriának •— mondotta emelt hangon, — amely félszárad éta hóhérokkal látta el egész Európát, mártírokká! töltötte meg a börtönüket s ak&sztófák egész sorát állította fel. A nemetek Olaszországban ugyanolyan jo­gokkal rendelkeznek, mint . a többi 42 mii-j Hő olasz" állampolgár, sót talán előnyösebb j helyzetük van, mint a más országokba ke- j rülft német nemzeti kisebbségeknek. Borén j tartományban 15 nőmet sajtótermék jelenik meg. Minthogy azonban a mi nagy7 türel­münket félnem agy a rázzák, ezennel az utolsó intelmet bocsátjuk ki: Ha a Brenneren túl folytatni fogják az olaszellenes kampányt, akkor ezeknek az idegennyelvü publikációknak sorsa adva van: el fogjuk nyomni őket. 367 németnyelvű tisztviselő működik Bozen városában, 664 pedig a vidéki kerü­letekben.. A legközelebbi napokban mind­ezeket az elemeket vagy más tartományok­ba helyezzük át, vagy pedig nyugdíjba küldjük. Mind hangosabban így folytatta Musso­lini: A Brenneren túl nyomtatott sok piszok­nak pedig ezt válaszoljuk: Mi közünk van más országok választásaihoz? A fasizmus nem kiviteli cikk. Hogyha Európa mindjob­ban meg akarja fertöztötni magát azoktól a betegségektől, amelyektől mi megszabadul­tunk. nekünk annál inkább kell vigyáznunk védelmitekre. A nénszövetséget emlegetik? Géniről beszélnek? Üres remények! Ha a genfii tanács az úgynevezett kisebbsé­gek labirintusába bocsátkozik, nem fos? ki­vezető utat találni. A mai vád’dk köny- nv^n kerülhetnek a vádlottak padjára, de ha ez W van. akkor elérkezett annak ideje, hogy utoljára ki Jelentsük, hogy a Brenneren túlról érkező minden tün­tetés fölösleges és káros. Ideje, hogy kijelentsük, hogy a szemtelen beszédeknek, a csúf gyanúsításoknak és az aljas gyaláizkodá'soknak csak egy eredmé­nyűk lehet, még pedig a®, hogy siettetik a fasclsta csavar forrását és örvényt nyitnak szomszédos népek között. — A m ennyire lehet, Olaszország ba­rátsággal akar viseltetni a német nép iránt, amelynek tulajdonságait ismeri és a civili­zációban való közreműködését elismeri. En­nek azonban az a feltétele, hogy a 42 millió olasz embernek biztonsága még csak (hozzá­vett)7 eg se tétessék kérdésessé­Mussolini az egész kamara tomboló tet­szése mellett igy fejezte be beszédét: Teljes őszinteségei tudtára aduik Tirolnak, Ausz­triának és az egén világnak, bőgj,1 pel kifejti álláspontját a tiroli vita ügyében. A lapok beható kommentárokkal, kísérik Mussolini beszédét. A. Reáchspost elismeri Olaszország segítségét, amelyet Ausztria talpraáUitásu érdekében nyújtott. Ausztria nem támadja a fascista rendszert, ezt csak a szociáldemokraták teszik. Seipei sohasem | akart beavatkozni más államok belső ügyei­be. — A Neue Freie Presse hangsúlyozza, hogy Seipei Ausztria morális jogát hangoz­tatta, ezt pedig Ausztriától nem lehet elvi­tatni. — Az Arbeiter-Zeitung szerint az olasz demokrácia g a nemzetközi munkás­ságnak a fasdzmus iránti gyűlölete fogja megsegíteni a déltároli németséget. Kinos feltűnés Genfben Géni, március 5. Mussolini beszéde nem valami kedvező hatást gyakorolt a. népszö­vetségre, különösen a beszédnek az a pasz- •szttsa keltett kinos feltűnést, amelyben Mus­solini hangsúlyozza, hogy ÖBjpel kancellár & jelenlegi olasz kormányt nem lehet felelőssé tenni a régi kormányok csele­kedeteiért Miután a népszövetség tulajdonképpen a kormányoknak szövetsége, természetszerűen előfeltétele a kormányok kontinuitása. Külö­nös, hogy Mussolini nem vállalja az annak idején Tittonjj által a dóltirolj kérdésiben tett Ígéretet, amelyet az olasz király is ürme-1 pélyeson megerősített. Déiíirol és Elzász Paris, március 5. Mussolini beszéde lát­hatólag nem tett kedvező hatást Parisra. A lapok nagy része eldugott helyen hozza s egyelőre tartózkodik a kommentároktól. Csak a jobboldali sajtó használja ki az al­kalmat és hangoztatja, hogy Poiuearé nagy on jól használhatta volna Mussolini szavait a« elzászi autonomis- ta mozgalom ellen. Ha poincaré nem beszélt ilyen határozottan, ez csak azért történt, mert belpolitikai te­kintetben nem mehetett oly messzire, mint a Duce. A Figaro szintén helyesli Mussoli­ni álláspontját Különben is szemtelenség volt Ausztriától a kisebbségi jogok érdekében való sikraszállás, amikor köztudomású, mi­ként bánt a háború előtt Tranto lakosságá­val. A Temps elismeri, hogy Mussolini be­széde kemény volt és egyáltalán nem vette ' tekintetbe a szokásos diplomatikus formá­kat, tehát nem alkalmas arra, hogy a feliz­gatott kedélyeket megnyugtassa, de ez a be­széd szükséges volt, bogy világossá tegye, milyen veszedelmek származnak Európára, Radics: Európaiak voltunk és most nem akarunk kongónégerekké zdllenl A horaát paraszfpártl vezér éles ellenzéki beszéde Újvidéken Belgrád, március 5, Radics Újvidéken tegnap a paraszt-demokrata koalíció gyűlésén temperamentumos beszédet tartott, amelyben többek között a következőket mondotta: — Az őszerbek azt vetik szemünkre, bogy Ausztria rabszolgái voltunk. Le voltunk ugyan igázva. de rabszolgák soíiasem voltunk. Azonban az osztrák-magyar monarchiá­ban példáját láttuk annak, hogy mi a munka és mi az európai rendszer. Európaiak voltunk és most nem akarunk kongónégerekké züílení. Egyesültünk ugyan szláv testvéreinkkel, de nem szabadultunk fel. A hatalom uj urai. akik a bakra ültek és gyeplővel, meg korbács­csal akarnak kormányozni, most olyan kocsin vannak, amelyet nem tudnak majd irányí­tani, mert a gyeplőt és a korbácsot kivesszük a kezükből. Nem kevésbé temperamentumos volt Pribicsevics beszéde. Kijelentette, bogy régeb­ben a Vajdaságról Szegedre vagy Vácra vitték a poliiíkai foglyokat, ma Pozserovácba hurcolják őket. Ez az egyetlen különbség. Mi szeretjük a szerbeket és segíteni is akarunk nekik, amennyiben megszabadítjuk őket a belgrádi cincárok kizsákmányolásától. 1 Sirflxi Mnyássok elfogadták a prágai egyezséget Brüx, március 5, A bányászszervezetek képviselői vasárnap Briixbcn foglalkoztak a sztrájkolok és bányatulajdonosok között lét­rejött prágai megegyezéssel és a következő határozatot hozták; A sztrájk vezetőség tudomásul veszi a köz munkaügyi minisztériumban megkö­tött egyezményt Javasolja a bányász­konferenciának a megegyezés elfogadá­sát és a sztrájk beszüntetését. A rendes munka március 6-án kezdődjék. Ezt a ha­tározatot nem szegik meg azok, akik már 5-én is munkába állnak. A vezetőségi értekezlet után az egyes telepeken azonnal megtartották a munkás- konferenciákat s a legtöbb helyen egyhangú­lag fogadták el a sztrájkvezetőség javaslatát, csupán két helyen volt szavazás és pedig a német nemzeti szocialista szervezetnél, ahol 34 szavazattal 18 ellen s a kommunistáknál ahol 387 delegátusszavazattal 13 ellen fo­gadták ei a sztrájkbizottság hivatalos javas­latát. Ezzel tehát Brüx vidékén a sztrájkot be­fejezettnek nyilvánították s a bányászok kedden már rendes munkába állnak. A kladnol bár mozgalmat Is békésen sikerült elintézni Kladnó. március 5. Vasárnap délelőtt bá- nyászkonferencia volt. amelyen 37 delegátus jelenlétében Sasky titkár beszámolt a munka­adókkal folytatott tárgyalások eredményé­ről. A heves vita folyamán 16 szónok java­solta a békés megegyezést, azaz a munkaadók által felajánlott 3 százalé­kos béremelést és egyszeri drágasági pótlékot. Az egyezmény ellen csak három kommunista foglalt állást. Novak másodtitkár záróbeszé­de után a többség az alábbi határozatot hozta: A konferencia belyeslőleg tudomásul veszi a megbízottak jelentését $ felhatal­mazza őket a további tárgyalásokra. A konferencia elvárja, hogy a munkaadók a további tárgyalások folyamán a bányá­szok minimális követeléseit jogosnak Is­merik el s azokat teljesíteni is fogják. Délután számos helyen bányászgyülés volt. amelyeken a bizalmiak a konferencia lefolyásáról referáltak. Ezzel tehát a kladnói bányászsztrájk veszélye is elhárult A handioval sztrájk összeomlása Handíova, március 5. Mint előrelátható volt, a handlovai bányászsztrájk kudarccal | végződött A hevesfejü kommunisták szerző- j désszegésbe rántották a bányászmunkásokat, amikor a fölmondási határidő lejárta előtt megkezdték a sztrájkot Ennek következté­ben a szombat délutáni gyűlésen a munkás-J ság belátta, hogy a tömeges kizárást el nem j kerülheti s úgy határozott, hogy hétfőn fel-1 veszi a munkát. A bányatársulat az akkord- munkabér fentaríása melleit aznapi bért haj­landó megjavítani. A részletkérdésekről Po-, gsonyban tovább folynak a tárgyalások. I ha a pángermán propagandát még tovább tű­rik. A Temps megállapítja, hogy Mussolini beszéde egyedül Németország ellen irányul, mert Ausztria tehetetlen és Seipei kaueellár jóakaratában nem lehet kételkedni. A nacionalista Gmdois szerint az ilyen nyílt beszéd többet ér a béke szempontjából, xnlnt minden kiokoskodott biztonsági for­mula. A baloldali sajtó a legélesebb kritikát j gyakorolja Mussolini magatartása felett. A Voloufcé szerint egyetlen francia államférfi­nak sem szabad oly beszédet elmondania, mint amilyennel Mussolini megszégyeaitette a parlamentarizmust. Ha Poincaré stras<s- burgi beszédében az anionom isták elten ilyen tónust használt volna, egész Francia- ország egyéntoknilleg felmudult volna ellene. Franciaország a legélesebben elítéli az ilyen igazságtalanságokat és kihívásokat. A Quoti- dion megállapítja, hogy tévedés azt hinni, mintha Mussolini „túlhajtott bömböl'ésé" nem Ausztria, hanem Németország ellen irá­nyult volna. A Pucc beszéde tulajdonképpen a béke ellen szóló proklamáció. A legélesebben foglal azonban állást Musso­lini beszéde ellen az Ere Nouvelle. Megálla­pítja, hogy Mussolini ebben a beszédben messze meghaladta II. Vilmos minden szá- jaskodását. Fel kell veteti a kérdést, hogy 1928-ba® egy kormány feje hogyan provo­kálhatja az egész európai rendet. Ilyen le­gyeit az erő megnyilvánulása? Korántsem. Az erő nyugalmas és önmagában biztos. Mussolini vagy elvesztette eszét, vagy pedig tudatosan cselekedett. Ha felelőtlen, akkor a vezetőket végre is fel kell világosítani a faecizmus borzalmas blöff)érői. Ha azonban Mussolini csak stróman, akkor ki kell derí­teni, hol rejtőzködik a drótrángató és Euró­pának végre kalodába kell zárnia a béke ál­landó háborgatógát. Az angol sajtó Mussolini elfen London, március 5. A Daily Express Mussolini beszédével foglalkozva megállapít­ja, hogy a duce kijelentéseit teljes komoly­sággal kell venni. 25 éven keresztül a volt német császár összes beszédeit szintén egy- ' széni fenyegetőzésnek tartották és a végen 1 Vilmos császár háborúba vetette népét. Az egyetlen reálpolitíkai korlátozás Itáliára az a tudat, hogy vannak Európában hatalmak, amelyek Olaszország vereségét előidézhetik, ha semlegesek maradnak. A Daily Telegraph Mussolini beszédét nevetségesnek, izgatott­nak és túlhajtottaak tartja. Elegendő lett vol­na, ha Ausztriát figyelmezteti azokra az elő­nyökre, amelyeket az Olaszországgal való jó- viszonyból nyerhet. As olasz sajtó Benes szerepéről Rónia, március 5. A Corriere della Sera szerint Mussolini csak a pángermáni&Lák el­len fordult és nem a német és osztrák nép ellen. A helyzet a beszéd után tisztult. Sei­pei most világosan láthatja, hogyan kell vi­selkednie anélkül, hogy karakternélkülinek és gyávának lássák. Nem szabad többé a dél- tiroli állítólagos áldozatok védőjéül szegőd­nie, ez volt Mussolini egyszerű és barátságos figyelmeztetésének lényege. A Popolo dTta- lia megállapítja, hogy Mussolini Ausztriát se­gítette és egy négyzetméternyi területét sem szállotta meg, mig Franciaország a Tboryban elhangzott szerelmi vallomások ellenére erős hadsereget tart a rajnai vidéken, geipel beszéde mögött sötét nemzetközi manőver húzódik meg. Emlékeznünk kell arra, hogy a beszéd előtt Seipei Bencssel tárgyalt, akinek ismeretesek hegemónia- törekvései a dunai országokban és a Bal­kánon. Arra is emlékezni kell, hogy nem­régiben Berthelot, aki nem olaszbarát, nagyon bizalma? tárgyalásokat folytatott Prágában. Az egész cseh sajtó koncertet rendez Olaszország ellen és a cseh tőke sok bécsi lapba is bevonult. Az Olaszország elten irá­nyuló szisztematikus intrikák sötét világába Szükséges már egyszer be világi Uai. 5

Next

/
Thumbnails
Contents