Prágai Magyar Hirlap, 1928. március (7. évfolyam, 51-77 / 1678-1704. szám)
1928-03-01 / 51. (1678.) szám
1928 március 1, ©sütörtBlr. Egy magyar diplomata ragyogó harriérje az eperjesi gimnázium padjaitól a kairói meghatalmazott miniszterségig Látogatás Parcher Félix berni és kairói magyar követ Kassán élő édesanyjánál — Halhszava emlékezés a legjobb férjre és Huta Kassa, február 29. rA magyar diplomáciai kar egyik legkiválóbb tagjára, Parcher Félixre, aki évek óta mint meghatalmazott miniszter vezeti Magyar- ország berni követségét, nemrégiben újabb, nagy fontosságra feladatot rótt a magyar külügyi kormány. Magyarországot Egyiptomban a legutolsó időkig Polnauer László tiszteletbeli főkonzul képviselte, aki messzemenő gazdasági és társadalmi összeköttetéseivel olyan eredményeket ért el, amilyen például a kereskedelmi szerződés megkötése és annak a napokban történt parlamenti ratifikálása. Hasonló szerződést nemcsak egyetlen utódállamnak, hanem még Németországnak sem sikerült Egyiptommal kötni. Tehát itt már egy elvben és valóságban elfogadott magyar külképviselet működött s Magyarország most erre az alapra építi fel teljes diplomáciai súllyal elsi- mert képviseletét. A kairói követség élére a kormány Parcher Félix berni követet szemelte ki, de a kitűnő magyar diplomata továbbra is megtartja berni posztját és csak formailag veszi át az egyiptomi magyar diplomáciai képviseletet. Parcher Félix hosszú éveken keresztül volt a konstantinápolyi magyar—osztrák követség vezetőegyémsége s mint a keleti viszonyok kitűnő ismerőjére esett rá a kormány választása. Magyarország uj egyiptomi követe nemrégiben kelt útra Bernből és Alexandrián át Kairóba utazott, hogy a királynak bemutassa és akreditáltassa megbízólevelét. Csak pár •hétig marad Kairóban, azután visszatér Bernbe és az egyiptomi diplomáciai képviselet tényleges és adminisztratív vezetését Polnauer László tiszteletbeli főkonzul kezeiben hagyja. Parcher Félix uj megbízatása egy ragyogóan felivelő diplomáciai karrier fontos és díszes állomása s félig-msddig kitüntetés, amely megérdemelten érte a kiváló diplomatát. Altwsesí porcellanok, zenelo órák.*, képek... emlékek között..* Ha idegen kopogtat az ajtón, mindig támad egy kis riadalom a lakásban. Ki az... mit akarhat... mit hoz... talán rossz hirt?... Az ajtó nyílik s a bizalmatlankodó szobaleány bevezet a kis tündérlakba. Mintha Wells időgépe egy félévszázaddal repített volna vissza. A falakat olaj- és pasztellképek, finom kis miniatűrök és ódon daguerrotypiák borítják, a parkettet süppedő, színes perzsa és szmirna szőnyegek. És vitrin és színes üvegpoharak és biscuitek... socierek és szelencék. S a bútorok: a klasszicizmus, a biedermeier i a modernbe hajló angol bútoripar stílusában készült remekek decens egyvelege. Festenivaló interiőrök, Ízlés és emlékápoló gondos kéz nyoma minden parányi szögleten. Az uj világra és és az uj életre csak a kényelmes, az interiőrbe stílusosan beillő bőrfoteille-garni- tura emlékeztet. Márvány lábakon álló óra mély zengésű szava száll, amikor nyílik az ajtó és hetipeg egy fehérhaju, bűbájos matróna. Mintha öreg daguerrotypek emlékködös albumából lépett volna elő, mintha nem is földi jelenség lett volna, hanem az elmúlt évek és idők zengő tengeréből fölmerülő szemkápráztató tünemény... Tisztaság, nyugalom, intelligencia és lelki finomság ötvözték ezt az arcot, amely derűsen világit az ezüstfehér haj glóriájában. Barátságos, szives mosollyal fogadja a gratulációt Ma előléptetéséhez. Boldog, hogy beszélhet a fiúról, aki egyetlen nagy, egész életét betöltő öröme s akinek távoli világban kalandozó minden lépését a féltő, repeső anyai szív dobbanása kiséri. — Igen... tudom, megírta nekem ... kinevezték egyiptomi követnek, de nem marad ott sokáig. Azt írja, csak nyolc hétig lesz Kairóban, azután visszatér Bernbe és továbbra is Svájcban marad Magyarország külügyi képviseletében. Egy ragyogó diplomáciai harriér Hogy indult el a magasba ez a ragyogó diplomáciai karrier? — Erre a kérdésünkre a fehérhaju matróna keresgélni kezd emlékei között. Hetvenhét éves már, sok az emléke és sokat felejtett. Az évtizedek, a régi évszámok enyésznek, porladnak. Mégis: megindul a szó ajkáról és idézi a régi idők emlékét. A Parcher-család Dél Stájerországból jött Sárosmegyébe. Parcher Félix dr. sok évtizeddel ezelőtt mint tehetséges fiatal orvos kapott ajánlatot egy bécsi gyermekkórház átvételére. Ugyanebben az időben ismerkedett meg a sárosa Dessewffy grófokkal, akik a fiatal orvost jnagyon megkedvelték. Hívták* csalogat* ták, jöjjön el Sárosba, telepedjen meg Eperjesen s a többi nem az ő gondja lesz. A fiatal homeopata orvos hallgatót a hivó szóra és áttelepedett Stájerhonból Eperjes városába. A magyar mágnáscsaládok felkarolták a végtelenül rokonszenves egyéniségű, képzett fiatal orvost, aki azután hosszú évtizedeken át háziorvosa volt a környéki mágnáscsaládoknak. A szinjetes eperjesi diák Körülbelül harmincöt esztendővel ezelőtt elhatározták, hogy a robotos praxist Parcher Félix dr. abbahagyja és átköltöznek Kassára, csendesebb és nyugodlabb élet révébe. Fiuk, a kis Félix ebben az időben az eperjesi gimnázium ötödik osztályát végezte. Nagyon szerették ott a gyereket és ő is ragaszkodott a környezethez, a vig eperjesi diákélethez. Szülei beleegyeztek, hogy Eperjesen folytassa a tanulmányait s a fiú. aki mindvégig tiszta jeles tanuló volt, óit is tett érettségi vizsgálatot. Apja diplomáciai pályára szánta és a feltűnően értelmes, sokoldalú fiatalember maga is lelkesen készült azokra a nagy feladatokra, melyek a diplomáciai pályafutásán vártak rá. Becsben végezte el a keleti akadémiát és könnyen, öröklött tehetséggel sajátította el egymásután az európai nyelveket. Apja, anyja játszva tanulták meg az angol, francia, olasz nyelveket és a fiúnak is csak játék volt a nyelvtanulás. Huszonnyolc évvel ezelőtt, miután átesett a diplomáciai előkészítő iskolán, az osztrák-magyar külügyi kormány Kairóba vezényelte konzulátusi aU tasó minőségben. Ugyanott kezdte meg diplomáciai pályafutását, ahová most mint követ és meghatalmazott miniszter ismét ellátogatott. Ma ötvenegyéves a „fiu“, sok világot látott, de akármerre vezetett útja, mint a feldobott kő, mindig vissza-visszatért a szülői házba, ahol boldog családi ünnep volt, valahányszor bekopogtatott az ajtón. A háború előtt és alatt hosszabb időt töltött a konstantinápolyi magyar-osztrák követségen, ahol először attasé, azután vlcekonzul lett. Ott sajátította el a török nyelvet és tökéletesítette magát a többi keleti nyelvekben. Szolgált Szerajevóban, Szalonikiben is. A háború és az összeomlás után Bécsbe, majd Berlinbe került, de ezek csak átmeneti állomásai voltak. 1921-ben került a bemi követségre és attól kezdv# ott is maradt. Fiatalon nősült s a fia, ma húszéves, Budapesten tanul a közgazdasági egyetemen. Az unoka is gyakori vendége a nagyszülői háznak. „Az emlékek templomau Mit mondjon még az anyai szív? Amit mondhatna, azt a nagy, túláradó szeretetét úgysem lehet rideg szóformába önteni... A szavak csak szavak, nem érhetik el és meg sem közelitik az érzések dús hullámzását Az emlékezés szava elhal és a matróna szelíd, halk szóval invitál, nézzük meg a képeket, a festményeket és nagyított fénykéneket, amik elborítják a két lakószoba falát Egy életnagvságu képről a ,.fiu“ néz le ránk. Mellette olaikép, melyen édesapja örökítette meg fia arcát. Szinyei-Mersének jó barátja volt a homeopata orvos s maga is nemcsak szenvedéllyel, de tehetséggel festegetett. Az öreg, időtől kimart családi képek mellett ott virulnak a korongos,^ napsütéses sárosi tájak, melyeket Parcher Félix dr. festett. Szinte nehezünkre esik búcsúzni... megválni ettől az emlék-templomtól, amelyben a szeretet és a lelki finomság atmoszférája honol és ahová nem tudott beférkőzni az uj világ gonosz és gyűlölködő levegője ... A laski apa- és Mlvesgyilkosság a legfelsőbb bíróság előtt Az anya felbujtására megfojtotta apját két laski legény — A legfelsőbb bíróság helybenhagyta a kassai esküdtszék ítéletét Brimn, február 29. (Saját tud ősi tónktól.) A bniíTinn legfelsőbb bíróság tegnap foglalkozott Mos- (káily Anna, János és György laski, zemplénin agyéi lakosok gyilkossága bűnügyévtel. Az asszony és két fia még 1922-ben. eltette láb adói a családfőt, idősebb Moskály Jánost és csak 1927-ben derült világosság a titokzatos bűnügyre, amidőn a csend- őrség egy véletlen esetből kifolyólag terhelő adatoknak jutott a birtokába. A Nagytm'iMly melletti Laek község csendőr- őrsniél 1922 szeptemberében Moskály János jómódú gazdálkodó János fia jelentette, hogy apja nagyobbösszegii pénzzel előző nap bement a nagymihályi vásárra és onnan nem tért . vissza. Mi ved családjával állandóan hadilábon élt, nyilván gondolt egy merészet és Amerikába szökött. A csendőrség a töd jelentés alapján széleskörű nyomozást indított az eltűnt gazda felkutatására, de minden fáradozása eredménytelen maradt és arra vonatkozólag sem tudott adatokat szerezni, hogy az öreg Moskály Amerikába távozott volna. Még a nyomozás tartama alatt szé'ltében-hosszában rebesgették a faluban, hogy az öreg gazda gyilkosságnak esett áldozatul, sőt névtelen levelek özöne egyenesen a családot gyanúsította meg azzal, hogy Moskály Jánost eltette láb alól. 'A nyomozó közegek ezen a nyomon is elindultak és számos kihallgatást eszközöltek, de bizonyítékok h'ijján kénytelenek voltak megszüntet mi a nyomozást- Laasankint feledés borult az egész rejtélye* esetre, a faluiban egyre ritkábban terelődött a szóbeszéd az eltűnt gazdára, Moskály ék pedig váltig kitartottak amellett, hogy Moskály János edunta a családi viiszályfkodást és Amerikába vándorolt, öt teljes évig feküdtek a holtpontra jutott nyomozás aktái a nagymihályi járásbíróságom, amikor 1927 februárjában váratlan fordulatot vett r sötét bűnügy. Moskály János Mária leánya közelebbi Ismeretségbe került egy Setkó nevű laski legénnyel s miikor az ismeretségből*-viszony lett ,a leány egyre sűrűbben kezdte követelni az esküvőt. A legény eleinte kitérő válaszokat adott, azután pedig kereken kijelentette, hogy nem hajlandó feleségűi vonni a leányt Morikály Anna erre házasság&zédelgésért feljelentette a legényt s midőn a csendőrök Setkót letartóztatták, a legény kipattantotta Moskály János eltűnésének titkát- A csendőrök ugyanis tisztában voltak azzal, hegy házassági ígéret megszegése még nem ok a legény elfogadására, de tették ezt abban a reményben, hogy a legény, aki bizalmas viszonyban- volt a leánnyal, esetleg fedvidágositást tufd adgki az öreg garda eltűnésére vonatkozólag. A csendőrök nem csalatkoztak feltevésükben, mert Setkó, hogy kellemetlen helyzetéből minél előbb szabaduljon, arra a kérdésre, hogy miért nem akarja a 6zép és gazdag Moskály Máriát feleségül venni, azt válaszolta, hogy nem vezethet az oltár elé egy olyan leányt, aki megölte a tulajdon édesapját. Setkó vallomása a szenzáció erejével hatott # a csendőrök a vallomás alapján azonnal elmentek a Moekály-házba, ahol letartóztatták az egész családot : Moskály Jánosáét, János fiát, Mária leányát és a fiatalkorú Györgyöt. Az elfogottaksát átkiecr- ték a ceendőrségre, ahol valamennyien belemerd vallomást tettek és apróra elmondták a borzalma* gyilkosság részleteit. Bevallották, hogy már régebbi idő óta készültek az öreg Moskály meggyűl- tolására, akivel az egész család állandó perpat* varban élt és csak az alkalmas pillanatra vártaik, A nagymihályi vásár alkalmával elérkezettnek látták az időt, mert úgy gondolták, hogy ha a vásárral hozzák kapcsolatba apjuk eltűnését, a bűntényt a vásárok zavarossá gában halászható elemek róvására fogják írni. 1922 szeptember 27-én, a vásár napján, a* öreg Moskály nem ment be a vásárra, hanem a. délutáni órákban leheveredett rövid pihenőre a belső szobában. Egyszerre csak besurrantak a szobába János és György fiai, akiket anyjuk bujtatott fel és halk léptekkel közelítették meg alvó apjukat. A fiuk kezében kötél volt, amelyet a szerencsétlen ember nyaka köré vetettek, hurokra csavarták és meghúzták, majd bejött a szobába az asszony is és husánggal addig ütötte férje fejét, amíg az eszméletlenül rostádt a földre. Azután egy másik kötéllel formálisan megfojtották és tetemét az ágy alá dobták. Este azután kicsempészték a csűrbe ée elásták. A családtagok vallomása ölapján kiásták a1 csűr alól Moskály János csontvázát és mivel a gyanúsítottak vallomása beigazolást nyert, átkn-sórték őket a kaissai államügyészségre. A vizsgálat folyamán Moskály Mária ellen megszűntették a vádat •és igy múlt éy, októberében csupán Moskály Jánosáé került a kassai esküdtszék elé két fiával. Az eskiid'tbiróeág Moskály Annát életfogytiglani fegyházra, Mos kály Jánost tizenötévi, Moskály Györgyöt pedig, aki a bűntett elkövetése idején fiatalkorú volt, négyévi fegyházra ítélte el. Az elítéltek az ítélet ellen semmiség! panasszal élteik, amellyel tegnap foglalkozott a brűnni lejz- fe7sőbb bíróság. A biréság hosszas tárgyalás után. a semimségi panaszokat elvetette s az ítéletet jnegerősitefte, úgy, hogy az jogerőssé vélt 6 _______ Cs ak kevesen tudják, hogy Magyarország berni és egyiptomi követe Kassáról indult el a diplomáciai karrier magasbavezető lépcsőin és hogy a legparazsabb munka idejéből is szakított magának majd minden esztendőben egv pár napot, hogy hazalátogasson öreg szüleihez, akik a világ zajától elvonulva, boldog és harmonikus öregségben éldegéltek a Ka- zinczy-utca 4. szám alatt házukban, ahol vig és örömös kis családi ünnep virult, valahányszor hazajött a fiú a messze külvilágból. Pedig gvakran járt haza, volt olyan év, bog” kát- szer-háromszor is. Az utolsó kassai homeopata Parcher Félix svájci magyar követ, meghatalmazott miniszter édesapja a maga idejében nevezetes ember és érdekes alakja volt a kassai életnek. Harmincöt évvel ezelőtt költözött be Eperjesről Kassára Parcher Félix dr., homeopata orvos, aki évtizedeken át háziorvosa és meghitt bizalmasa volt a sárosi, zempléni és szepességi magyar mágnáscsalá- doknak. Az eredetileg stájerországi származású orvos a múló évtizedek alatt teljesen asszi- málódott a magyar környezethez. A homeo- patikus gyógymód rövidéletü divatja hívei táborába sorozta Parcher Félix dr.-t is, aki azonban akkor is hü maradt meggyőződéséhez, amikor az orvostudomány régen túlhaladta a hasonszenvi gyógyítás kétesértékü módszereit. Parcher dr. jó orvos volt Nem vitte túlzásba a homeopatikus elveket, csak éppen annyit használt belőlük, amennyi, ha javára talán nem, de ártalmára sem válhatott a heffiemekSárosban, Abaujban legendás hire volt a homeopata orvosnak, aki éppen hírének szuggesztiv erejével tudott gyógyeredmé- nyeket elérni ott is, ahol az orvostudomány felmondta a szolgálatot. Harmincöt esztendő előtt költözött be Eperjesről Kassára, ahol csendes praxist folytatott életének kései alkonyáig. Már túljárt a nyolcvanadik esztendőn, amikor még el-el- hivta betegéhez valamelyik vidéki mágnáscsalád. Nem pénzért, inkább barátságból ment az agg orvos, amíg bírta testi erővel, mert lelki erejét épségben tartotta meg halála pillanatáig. Sok érdekes és jellemző epizódot elevenítenek fel az ismerősök az öreg homeopata orvos éleiéből. Beszélik, hogy már ^nyolcvanegy éves volt, amikor egy előkelő magyar •földbirtokos családhoz hívták. A fiatal föld- birtokos súlyos betegen feküdt és családja hasztalan kísérletezett „modern orvosokkal Utolsó reményük az agg homeopata orvos volt, aki évtizedeken át háziorvosa volt a családnak. Autót küldtek érte Kassára és könyörögve kérték, jöjjön ki a beteghez. Parcher dr. vonakodott, de a könyörgőn összekulcsolt kei zek és a könnyesen rimánkodó szemek megtörték ellenállását. Feleségét is az autóba ültette és együtt mentek ki a beteghez, öt napig volt ott az öreg homeopata orvos és a beteg állapota a pár nap alatt csodálatosan jvult. Ötödik nap az orvos háziért és két nap múlva a beteg kiszenvedett. A család szentül meg volt győződve, hogy ha Parcher dr. a beteg ágyánál marad, meggyógyult volna. Egy háziúr, aki nem emel lakbért Az uj világ idegen levegőjével sehogysem tudott megbarátkozni az agg orvos. Nem értette ezt a felfordult, lázas, mohón tülekedő, pénzhajhászó nyüzsgést és úgy élt feleségével és özveggyé vált leányával, a. néhai Nagy Géza dr. városi tisztifőorvos özvegyével Ka- zinczy-utcai házának lakásában, mint egy üvegházban. Az uj idők uj erkölcsei nem fiirakodtak be a múlt emléktárának kegyeletes hajlékába. A ház lakói beszélik, hogy Parcher Félix dr. volt Kassán az egyetlen háziúr, aki nem akart lakbért emelni. Jöhettek törvények, rendeletek, ő csak békelakbért vett és tudomást sem akart szerezni arról, hogy künn a világban főjövedelmi forrás lett a lakbér. A lakók maguk is rös- telték a garasos lakbrét és sikerült a konok háziurat meggyőzniök arról, hogy ideje van már egy kis lakbér- emelésnek. Két év előtt, nyolcvannégyéves korába^ hunyt el Parcher Félix dr., az utolsó kassai homeopata orvos s azóta anya és leánya a múlt emlékeinek és annak az örömnek élnek, mivel a legjobb fiú és testvér, Parcher Félix svájci magyar követ ajándékozza meg őket.
