Prágai Magyar Hirlap, 1928. március (7. évfolyam, 51-77 / 1678-1704. szám)

1928-03-04 / 54. (1681.) szám

RLAP 1928 március 4, vasárnap. dalomnak, ameOjet a modem ipari, cindíaáciió M- femtot't elő s amely lassanként nmöetniiivé ói tog terjedni. — Az uj állami szervezet — válaszolta — tö­kéletesen olasz és tisztára fascista. Kétségtelen azonban, hogy az olasz fascista kísérlet jellege és jelentősége nemzetközi érvényességgel bir. Bizo­nyos, hogy mindenki mélységes érdeklődéssel kí­séri ennek az uj államnak a fejlődését. Ez az ál­lam reális koncepciókból született s a társadalom mai szükséglete hozta létre. Ez az uj állam felre- tolta az elavult intézményeket, de az ultramodern formulákat sem tette magáévá. A szociális szerire-- zetet a mai idők szükségleteinek megfelelően épí­tette ki. Ezáltal elérte az egyensúly és az igazság igazi pontját. Egyensúlyt tart mindenfajta irány­zat, érdek és erő között. >lv 1 Vallás és válás A Duee a vallást azok köze az erők közé so­rolja, amelyek a társadalmat egyensúlyban tart­ják; Nem beszél a vallásról kenetteljesen, de el­ismeri, hogy a nemzeti erkölcs jó segítője. — A vallás, — úgymond — jó vezető és erős támasz az ember számára. Annak, aki hisz, a lelke nem gyengül el és a bátorsága sohasem hanyatlik. Most magáról a fascizmusról beszél:-- A fascizmus legfőbb bázisa, társadalmilag (ekintve, a fegyelem és a hierarchia. Ennek kö­vetkeztében mi a vallás mellett vagyunk és elle­nezzük a válást. A válás semmiféle problémát nem oldhat meg olyan régi civilizáción nyugvó nemzeteknél, mint amilyen a mienk. Ha a házas­ság a társadalom koordináló eleme, akkor a vá­lást a társadalom szempontjából határozottan fe­gyelemellenesnek kell tekinteni. Hierarchikus szempontból feltétlenül szükséges, hogy a családi köteléket a gyökerénél védelmezzük meg. Vala­mennyi szociológus elismeri, hogy rendezőit és haladó társadalom leglényegesebb sejtje a család. Az olaszokat nem érinti közelről a sajtószabad­ság kérdése. Másfajta korlátozásokat is elfogadnak és védelmeznek. Ez ellen senki sem tiltakozott, legfeljebb az állás nélkül maradt hivatalnok. Mindenütt az országban fekete kenyeret észnél. Nem minden zúgolódás nélkül teszik ezt, de meg­teszik a hazáért. Mussolini következőképpen fejezte be fej­tegetéseit: : Az állam mai kiegyensúlyozott szerveze­tében találta meg az olasz nép az ő igazi nagy szabadságait Ezeket a szabadságokat nem a de­magógia emeli a magasba, hanem mindenkinek a szelleme. Ez a szabadság azt jelenti, hogy szabad élni, szabad dolgozni békességben és rendben. Ez a szabadság azt jelenti, hogy szabad termelni és szabad fejlődni. Ez a szabadság azt jelenti, hogy szabad a hazát naggyá tenni. A. O’Hare McCormiek. BERLINI JEGyZE ibK írja: BÁRDOS ARTÚR A SZF.ZÓN Minden jó háziasszony fehérneműjét ott- hon varrja és hozzá a híres SChPOll chif- víon, vászon, paplanlepedő, ágylepedő : és damasztot Kovács István, Rimaszombat, áruházából hozatja. Kérjen mintákat! Még tetőpontján a szezon, de már üreg teltet álliapitonii a mérlegét. Az idei is „nagy' szezon" volt, ui'ég nagyabb, mint a tavalya. A fansamg is — bála istennek — kitünően sikerült. Megtolo-tían jelenthetem, hogy töhbszáz bál termeit. mgradéík- talarauil megtöltöttek a berliniek. De túl a bálon és egyéb, oéoőkon, legjobban, sikerült a színházak szezonja. A színház most már mami is legyőzte itt, az európai filmgyártás fővá­rosában, ahol egy időben csak mozi-palotákra volt igazi, nagy pénz kapható. Filmkörökben nagy az elképediés, azt panaszolják, hogy a mozit tömöcre- te#e: a rádió. Éppen úgy felháborodnak a rádió hatszázezer berlini előfizetőjén, mint annak ide­jén a szinibáz körei a mozi téríoglalásán. Most a szintez gúnyos fórörönimel nézi, hogyan kapja vissza a mozi a szintezőn ejtett sebeket egy miég újabb találmány tói: a rádiótól..: Minden öröm jó, de legjobb öröm: a káröröm. De a legősvintébb örömökre is minden oka megvan a színháznak. Mert a szarni és fül elkülö­nített ezen zári óinak a tehetősebb közönség, úgy lálszik, mégis csak fölébe helyezi, a széni cs a fül együttes szeri zári óját: a színpadot, mélyítek mara- diaudóságáiban most már a leglelkeisebb színházi pesszimisták sem kételkednek. Uj találmányok, uij d'ivatoOí jönnekumennek, doiuokratizálják a közönséget, bizonyos uj rétege­ket meg is nyertnek, ki is elégltonok; de mindig megmarad az eleven ember eniiaináviójáiiak pótol- haliatlaiii varázsa, az eleven, emberrel, a színésszel, valló együ'tt-lélegzéis dionizoszi. mámora: a -színház. # Csekély kivétellel és nagyjából, minden szín­ház tele van Berlinben, szinte akármit játszanak is benne. Még a legkomolyabb színezésű Iroda­lomnak is meg van a közönsége. Sőt, hihetetlen, de líiláin címeik a legnagyobb. Gerhardt Haiuiptuiiaim a legtisateOtebb neve a német irodalomnak, do a színházi közönséggel már régen elvesztette eleven kapcsolatát. Igaz, hogy az idén nagy jubiláris ünnepségek népszerű­sítették; de nem valósainál, hogy a közönség merő ünnepi hangulatában töltöttó meg vagy kétszáz- szőr a Iiauptmann-előadások házait- Az ilyen han- gnlat csak néhány napig, vagy legfeljebb hétig tarthat és a közönség végül is csak azt nézi meg, ami érdekli. És, U'gy látszik, a Itei-uplmaain-dara- bök iránt újra érdeklődése támadt. Vagy talán helyesebben: olyan nagy a komoly .szihjiási kedy, vagy ha úgy tetszik, a konjunktúra, hogy ezeknek a daraboknak is —• minél komolyabb szándéknak, annál, inkább — megvan a közönségük. Haupbimxtn uj darabja, a „Dorotbea Anger- mann“, ugyancsak llerahardt eiöa.dásá'ban, Bécp- ben, annak rendje és módja szerint megbukott az első bemutatón, Berliniben valóságos eleven siker lett belőle, vagy nyolcvanszor csinált telt . házat, végül is alig tudták tewenmi a műsorról, amikor Rieiuha-rdt amerikai turnéja szükségeséé tette. A „Rose Berni 1“ — Tvátbe Dorscli egészen I in agy formájú alakitásával — váratlan nagy sikere [ lett a ítessinglbeaie-ruek. Igaz, hogy az előadás i kitűnő volt; H-eiinrich George, Harcit és Dina j Lossen is, mind elsőrangú. I A S'taa'tstheater a „Wober“ előadásával aratta [szezonjának első nagy sikerét. Jeesner rendezése ' rendes, ■ kiégyensutyozott munka, de távolról sem érttette meg a kritika nagy lelkendezéeét. Ezt a produkciói . nyilván igazgató-anentéere használta fel. a sajtó, mert az egyébként kitűnő Jeesner ál­lása megingott. Szép látvány, hogy milyen lelce-í sen siet itt a közivélemiény egy' érdemes ember, és :ámi döntő:' egy kitűnő művész megnten'téeóre. .- # Nagy anyagi sikert hozott egy „Peer Gynt.“- repriz is, Wemer K-rauss-szal, a Deutsches Thea- 1 érnék, melynek sikerült egy „Tro-ilne és Cressi- da^-étőádátből is sorozatot óaiuálni. Shakeepeate egyébként az Idén a Lessúrigtheaterben a IV. Hen­riknek egy — szerény különvél éményerii szerint — középes 'előadásával és az átliimi szinházban „A velanoei kalmár" reprizével is „pénzt csinált". Ez az utóbbi egészen gyenge ensembte-produkció volt; de 'egy valódi gyönggyel a középpontban: Ebsaibeílr öergnorrel, akt ugyan ezúttal semmi különöset íiietnr nyújtott, de: a ed-np#don volt; és -ez mindig izgalom és mindig érdekesség. Kortn-er Shylockja is d-erekas alakítás; de én ebben a. szerepben Bassermannt, Wenrer Kráuset és — fő­ként ! — Scibiidk-rau tol láttam német szlupadon ... Fájdalmas egyébként, hogy ebben a városban, ahol . a komoly produkcióikat az eleven érdéklő- diésnek ilyi?n .kedvező. atmoszférája bővíti, a játék stílusa erősen, meglazult, lezüllött és a régi, nagy­szerű együttes-produkciókat külsőségekkel, apró ötletekkel sieretniök pótolni. Sokszor kompi ytatam ■és nem is mulatságos vicoecskék, átlátszó kis sziél- tómossn-gok jelentik egy-egy uj rendezés alapöt­letét és minden tartalmát. Az élen Piecafor mes­terrel, akinek legújabb produkciójáról is csak azl mondhatnám el, amit- az előbbiekről; tehát xneg- kiméten az olvasói. Néhány jó vígjáték-telőadás -kellemes kivétel. A legnagyobb siker miég. mindig- Molnár Ferenc „Bpiie.l ion. $ehlo8s“ előadása, már majdnem a bá- romszázadik... Igen nagy siker és jó előadás Kort Goetz „TIokuB-Pokus"-a, a gracáózus szerző­vel a ;főszerepben, aki színésznek azért még jobb. mlint szerzőnek, pedig ennek is ördöagősep. és neon némettomián ügyes. A Kianmnerspiele-ben egy an­gol vígjáték, Maughaim „öomsbance w-ile"-je a nagy Siker (rettenetesen hosszú német cimét csak ak­kor Írnám ki, ha soronként fizetnének); ebben Iteóiteldiiin©^ Kpj^auliiiB^ aa. orp©zaá^;$e^ ..;v,r. f ■ 4. saepojj,. jeieap^iélbeai elértem a legfrissebb bemutatóhoz: Brúnó Frank „Zvröllftansend" oirmü történelmi, darabjához. Ennél egy kissé, meg kell állapodni, mert ez a német darab mér az egész országiban uagy sikerré .teljesedet^ mire elért , Berlinbe. libben kétségtelenül nagy része van annak a törtértelmi divatnak, melyről már többször meg­emlékeztem. Nem lehet eléggé csodálkozni azon, hogyan falják itt a történelmi darabokat; elég a legkisebb' érdekesség, egy kis megelovém-tŐ erő, valami ügyesén éreztetett aktuális vonatkozás — ... és tódul a közönség. Nyilván a legutóbbi évtize- s d-ely-eleven történelme ajzott a így fel ezt a lört'é- , nelnri érdeklődést, mely Emil Ludwig könyvelnek éppen, úgy használ, mint a kosztümös színpadnak. De a múltkor egy filmet láttam, amely'a napóleoni nemet vereségek szabályos és kizárólagos Msora- " kózlalésáva-1 is lelkesedést váltott ki! a A német önérzetet különben Bnrao Frank da- a rabja sem kenegeli hájjal. A német hűbéres urak,- uralkodó hercegek nyílt emberkeresk-edétéről •Aszói; a „tizenkétezer": megannyi jámbor jobbágy, s' akiket niarhakicait ad el az angoloknak — az ame­rikai háborúhoz — egy derék nőmet herceg, Az igaz, hogy az utolsó szállítmányt Nagy Frigyes menti meg és igy mégis csak a porosz király az,- akinek láthatatlan szobrot állít a gúnyos és néha _ forradalmian demokrata szerző.... Az egész darab ilyen ügyes egyensúlyozás,! 3 művészet diadala. Mai szemmel és a határnak- mégis ősrégi eszközeivel látja és formálja meg a t történelmet. Erősen, ízléssel és nteríőktudáimit ^ fogta meg a szerző a tollat; amit csinált, elegáns, z hatásos és hűvös munka. Ilyen értelemben: rno- 3 elem. Van valami lefojtott pátosz, ügyesen adn- : golt lüktetés a dikciójában, amely megölt azonban fi ii-i-ncs igazi izzás, seinnTi. láila időnké poén nagyon s egyszerű és átlátszó a sikernek ez a titka, ’ mely r már nem is titok többé. ...Az előadás is ilyen. Jő, korrekt- A sokarcú Wenie.r Kráüss is ezúttal olyan hűvös tud marad- • ni. mint az író és. az ő lefojtott szenvedályese-ige ’ is csujia küls'őség. Inkább hatásos, mint igaz. De nagyon hatásos. kassai @©gel^STSBN cipők merlek ulaa cs készen kapbalók a Rswssiofse Hdriatica palotában [Passagejsaját üzlelébcQ Pozsonyi leeUsíor növény - feafísam sok orvos által ajánlva mint kitünően bevált háziszer. Rossz emésztés, ebből eredő fejfájás, eldugulás, májbaj, kólika aranyér, vérszegénység, gyomorbaj cs étvágytalanság, bélrenyheség és sárga­ság ellen. Minden gyógytárban kapható 1 üveg ára 5*— Ke. Vigyázat a „VÖRÖS RÁK" védjegyre 1 Készíti ' Vörös Rák gyógyszertár, Bratislava Alapítva 1312-ben SEBHBP ej. loidtam odivasal, mégás bgyeldeai szót sem érhettem bedőiliük s *ez fólizgai-oü. Úgy érez­tem, mintha ott, a hegyiek 'között valakiinck « telkével itatelkoztam volna, valakiniek, akit soli-aisieim (Láttáim és talán soiias.em fogok te'tuá. Talán a világ másik oldalán van és bdzóTiyo- sam n em is képzeli, iliogy egy i-im-eretten. a le'lke 'tiikaan töri a fejét. A MontManc odidadá- ród 'szertecsapojigoit a képzeletem, a beláít- batatdam mesaességiben. keresve azt a hófehér Lünidérkezet, amelyik ezít a talányt előmbe dobta. Csaik degailább azt tudnám, hogy mi­csoda nyediven írták! Hetekig, hönaípokig kutattam grammatikákban, lexikonokban, majd filhöz-fához folyamodtam, hogy íme.g- fejthessem a titkos hieirogliifákat. Hasztadan, senkisem értette azokat. 'Végre is egy matrpzfi'U vezetett a nyitjája. Az mondta, meg, hogy magyar írás. A fiú maga ás magyar volt s ő olvasta el legelőször nekem. A többi könnyen ment. Egy év alatt megtanultam magyarul, elolvastam is megér tettein az ajmetiszUfeoslrés rejtélyt. A Kata naplóját... .Most aztán Kata kisasszonyon volt a pirulás sora. Mindjárt gondoltam, szólt zavarodot­tan. Harmadéve utazás köziben veszítettem el. Tehát a 'Monfblamc oldalán. Különben alig néhány érdek Leden sor ... — ük, egy csöppet sem éndiektetten, til­takozott Mr. Browning. Elmondjam? Kata a vállát vonogatta. —- Ha éppen kedve tartja ... Az idegein felekét heflyett mindjárt el­mondta. . — Május. A szerelem hónapja. De ki mondja meg, hogy má hát ez, amit a lieg- n,agy óbb emberi fogatomnak lartarnak? A múltkor B ... t, ezt a 'kedntes, vidám, ötletes fiút kérdeztem meg: — Mondja, miit tart a szerelemről? Fitymálva nézett másfélé s ihiaibozás néd­küfl felélt: A szerelem? 'Tyúkszem a szivein. Nyilván azt hitte, hogy humorosan, felett. Ttedtig csak azt árulta el, hogy léha ée ostoba.1 Mr. Browning rövid pihenőt tartott, aztán J folytatta: | — Junáus, arja Kata. Daliás katonával [ találkoztam. Komoly és mély szemű. Hódító' híre van. — Mi a szerelem? kérdeztem tőle. Délceg alakja kiegyenesedett. TIetykéu .mosolyogva pödlörg.et;te a 'bajuszát s csönde- isen, csa'knem susogva felelt: — A gyönge elLenébem mindent szabad... Szégyeltem magamat ezért a nagy darab emberért. És ez azzal a hittel viseli a porte- péet, hogy a becsület és a lovagiasság jel­vényét hordja az oldalán! Az angol megint megpihent. Aztán vala­mivel gyorsabban mondta a többit. — Julins. Az a K ...! Komoly, gondol­kozó ember. Legalább eddig annak ismer­tem, miért keveset beszél. De mindig okosan és nyugodtan. Szóval: férfi. — Mit tant a szerelemről ? kérdeztem tőle. Kissé gondolkozott, aztán a szemembe nézett — Az olyan titok, szólt, amelynek egyet­len biztos kulcsa vau. — S az? ,.. I — A pénz. A millió. Látom már: a férfi gondolatvilágának ez a. fogalma a mőá érzéssel összeegyeztet­hetetlen ... Mr. Alibert Oh. Browning, miután min­dezt elmondta, Katára nézett. — Eddig van. A Kata naplója. Mikor elő­ször elolvastam és megértettem, rögtön fötlángott bennem a 'vágy, hogy megkeressem azt, -aki irta. Már tudtam, hogy leány. És sajnáltam ... Igen, őszintén mondom, sajnál­tam. Hogy a legelső ábrándját olyan kímélet­lenül megzavarták. Pedig bizonyosan szép és okos, RóLa gondolkoztam ébren és róla ál­modtam ajzs álmaimban. Gyöngéid ikezevoná- saii-ból képzeletbeai megalkot iám magamnak gyönyörű alakját s a bájos fantomtól többé nem tudtam szabadulni. Kutattam a nyomát, melyről csak annyit tudtam, amennyit a könyv címe elárult: Kata naplója. Hogy tehát Katának hívják. Félévig (kerestem, miig meg­találtam A leány lesütötte a szemét. Majd a fejét dacosan föteMvetette. Tiltakozni akart az idegen bizalmas ihamgja ellen, de már nem érezte, hogy idegennel beszél. . Teljesen el­felejtette, hogy alig néhány perccel előbb , még hóbortnak tartotta, amrit az angol beszélt. Holott most annak nyugodt, férfias, energikus arcából és okos szürke ssseanéből valami nagy, makacs, határozott érzést olvasott ki. Tréfá­ra akart gondolni, amivel kiragadhatná ma­gát az idegen veszedelmes hatása alól, de. a szivére, bármint küzdött ellene, ránehezedett az az érzés, hogy ez a férfi, aki annyi kitar­tással kutatta föl, csakugyan, igazán férfi, akivel talán ... érdemes volna az életet végig küzdeni, vagy gyönyörködni. — Nézze, Mr. Browning, szólt végre is' nagyon komolyan. Önök angolok, olyan.... hogy is mondjam... olyan praktikusak. Le­hetséges-e az, hogy ön, a komoly emíbenv csakugyan gondoljon arra a tréfás problémá­jára az életnek, amelyről szó van a Kata naplójában? És mondja csak,, ha önt, a néigjtó'diiket (megkérdezném ? ... Az angol íöliállott és hiiirtelen közbe­vágott. — Azt felelném, hogy a szerelem a bol­dogság kulcsa. A szív tüze, melyben az élet minden méze lángol. Kata mosolygott. — S a nagy, hideg böloseség? kérdezte. A büszfke böTcseség! Többet ér egy hold föTd Miidlessexben, mint tízezer hold Utópiá­ban? ... 1 Mr. Browning odament a leányhoz és inegcsőkolta annak a fehér (kis kezét. Aztán a szemébe íiiézett urosolyogva. — És... ha az ember Devonshirebeoi megteremtihetj Utópiát! Minden gyönyörű­ségével, boldogságával!, csodálatos, örök e®e- lelméveil! Mit. gondol?... Kata nem felelt. Előbb lesütötte a sió­mét, majd ez angol becsületes, nyúlt, férfias arcára nézett, aztán ... igen ... a szemébe is. Keze megreszketett a férf i erős kezében ...' Browningra, mint valaraá 'régi, jó és kedves ismerősre, akivel álmában nnár sokszor találkozott Első szlovák ékszer-, arany- & ezOstgyár Tulajdonosok: FROSTIG TESTVÉRIK Gyár: • . • :: Bratislava, P'crcncick tere 1. Telefon : 57.; Eladási hely: Bratislava, Mihály-utca 6. Telefon: 16—02. Elsőrangú készítmények ékszer-, arany- és ezüstárukban — 50°/o megtakarítás — Eladás eredeti gyári árakon Ó-arany és ezüst, valamint érmék fazon átdolgozását a legolcsóbb árak mellett vállaljuk Brilliáns átdolgozások alkalmával a kő befoglalásánál t. vevőink jelen lehetnek Állami alkalmazottak 5°/0 engedményt kapnak Javításokat azonnal eszközlünk 6 ______

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents