Prágai Magyar Hirlap, 1928. március (7. évfolyam, 51-77 / 1678-1704. szám)

1928-03-31 / 77. (1704.) szám

7

1928 március 31, szombat.

^IW<M-7VVAO:%ARHTRlkAI>

rMlREK^.------'--'------I--nTTTWl !■■■ n—ll I ■ mrni—— —

11

M

árcius | Vasárnap

Eiseiéis íjiiia ti élűiméi

Beszélgetés Lunacsarszkij népbiztossal

Oroszország ismét a Balkánra sandít és föderatív köztársaságba akarja tömöríteni a balkáni államokat

Boflsevlkl vélemény a leszerelési konferencia kudarcáról — A német mérnökök letartóztatása „csekélység*S amely nem ronthat

a német-orosz viszonyon

A PRÁGAI MOZIK MŰSORA

'ADRIA: Sorell kapitány és fia. (2-ik hét.) FLÓRA: A vakrémiiJet. (Harry Piel.)

HVEZDA. A csatárkirály. (Sportfilm) és Pat és Pataehon, a lógósok.

JULIS: A családi fészek. (Harry Liedtke, 2-ik hét.)

KORUNA: A prágai fertő. (Belföldi film.)

LIDO: A szép Don Juanna. (Elisabeth Bergner) és A fekete ciklon.

LUCERNA: Királyok királya, utolsó hét. OLYMPIC: A hitetlen. (Belföldi film.)

SVETOZOR: Az esküvő előtti éjszaka. (Leatrice Joy.)

gV T. Előfizetőink és Olvasóink figyelmébe! Magyar, német, osztrák, olasz és jugoszláv vízumok megszerzése, illetve utlovelek meghosszabbítása végett mél- táztassanak útleveleiket a Prágai Magyar Hírlap pozsonyi kiadóhivatalához, Brati- slava, K 6 r h á z-u. 44. III. címre beküldeni. A többi államokba 6zóló vizumok megszerzését a prágai kiadóhivatal: I35F* P r a h a, II., P á n e k á 12. III. eszközli,

— Komárom város közgyűlése. Komáromi tudósítónk jelenti: Komárom várfts képviselőtestülete megalakulása után most tartotta első ülését Csizmazia György városbiró elnöklete alatt. A képviselőtestület a város közművelődési választmányába a vezető kul- turegyéniségek helyett négy kommunistát választott. A nyugdíjazások ügyét ismételten elhalasztották és a legközelebi közgyűlésen határoznak azok felől a tisztviselők felől, akiket nélkülözni lehet. A városi ügyészi állásra hét pályázó volt, ezek közül többen ingyenes jogsegélyek adását’is felajánlották. A képviselőtestület Ghyczy János dr. ügyvédet, a magyar nemzeti párt tagját, választotta meg 15 szavazattal a szociáldemokrata párt jelöltjével Raab Mihály dr.-ral, aki 11 szavazatot és Kendi Zoltán dr.-ral, a kommunista párt jelöltjével szemben, aki 10 szavazatot kapott. A közgyűlés tovább folyik.

— Halálozás. Fefeőkubini és deménfal- vai öavegy Kuibimyi József né született Bert- sik Erzsébet Kövecsesen e hő 26-ám 88 éves korában elhuny! Temetése óriási részvét mellett csütörtökön délután ment végbe a rom. kát. egyház szertartása szerint. A megboldogultban Fodor Jenő, a magyar nemzeti párt mezőgazdasági osztályának elnöke, nagyanyját gyászolja.

— Rothemnefre lord fia fölkértem Szegiedlet és Debrecent. Szegedről jelentik: Tóth Kálmán egyetemi professzor megbeszélésre hívta össze Szeged város előkelőségeit és közölte velük, hogy május 20-án Rothermere lord fia Szegedre érkezik. Ez lükalomimal az egész Alföldet felölelő nagy gyűlést •endeznek Szegeden. Szeged város a legdíszesebb nődön óhajtja fogadni Rothermere lord fiát, aki Debrecent is felkeresi, ahol hasonló tisztelettel bgadják.

Magyarnyelvű protestáns istentisztelet ’rágában. Erdélyi Zoltán katonai ev. segédelkész április elsején, Virágvasárnap délelőtt félkilenc órakor a prágai katonai ev. empl ómban (Uhelny trh) magyarnyelvű ivari gélikus és református istentiszteletet art.

— A kassai rendőrség eljárást indított a ipészek és csizmadiák tiltakozó gyűlésének zónokai ellen. Kassai szerkesztőségünk tele- máljg: Jelentette a * 1 P. M. H. annakidején, ogy a kassai cipész- és csizmadiaiparosok ibruár 14-én nagy tiltakozó gyűlést tartottak, mélyen tiltakoztak az ellen, ligoy a cipész- 3 csizmadiaipart tönkre te gyek. Az ülés után intető felvonulást rendeztek, végigvonultak a íroson és Szlávik zsupánnak egy küldöttség lemorandumot nyújtott át. A rendőrség most

tiltakozó gyűlés három szónoka ellen és pe- g Helyei Gyula, Laczkó Lajos és Rácz Gyu- ellen eljárást indított, mert a rendőrség .érint államellenes izgatást követtek el és közrendet megbontották. A kassai törvényék vizsgálóbirája már ki is hallgatta őket, dk természetesen a legerélyesebbon tagad- k a rendőrség által ellenük emelt vádat. Az et a városban nagy feltűnést keltett.

— Köszönetnyilvánitás. Fogadják mindok, kik felejthetetlen férjem, Martinovich Iván kúriai birő, ny. törvényszéki elnök el- mytával minket, ért nagy csapást részivekkel enyhiteni törekedtek, úgy a magam, int. gyermekeim soha nem múló köszJöue- t. — Martinovich Istvánná, Ipolyieág.

Genf, március 30.

(A P. M. H. genfi levelezőjétől.) Luna- csarszikij orosz közoktatásügyi népbiztos, aki a kudarcba fulladt leszerelési konferencián a moszkvai kormány fődelegátusa volt, ma közvetlen elutazása előtt fogadott és érdekes nyilatkozatokat tett Szovjeoroszország politikai céljaira vonatkozólag. Lunacsarszkij többek között elárulta, hogy a leszerelési tanácskozásokat a moszkvai kormány csupán agitációs alkalomnak tekintette, valamint bevallotta, hogy a szovjet folytatja a cárizmus balkáni poétikáját, Oroszország újból a Balkán felé sandít A sok tekintetben tanulságos beszélgetés. a

következőképpen folyt le: ____

= Mi a véleménye a leszerelési konferencia csődjéről? — hangzott első kérdésem.

= Szovjetoroszország számára a leszerelési tanácskozások megbecsülhetetlen propa- gandisztikus értékkel bírnak és ezért mi evvel az eredménnyel meg vagyunk elégedve. Az Északameriikai Egyesült Államok nyilván már a konferencia megkezdése előtt felismerték annak szükségességét, hogy pacifista muzsikájuk számáTa uj rezonáló területet kell teremteniük. Ebből a megfontolásból kiindulva hozzáláttak egy paktum előkészítés éhez, amelynek első etappja Kellog államtitkár jegyzéke volt

Sikerült elrontanunk az Észaikameriktfi Egyesült Állaniák ^BplomáMai nvwnká- ját és az a véleményem, hogy Amerikát zsákutcába szorítottuk.

Oroszország sohasem bízott abban, hogy a nagyhatalmak teljesen le akarnak szerelni, azonban tisztázni akartuk a kérdést, hogy a közvélemény teljesen tisztán lásson. A konferencián együtt dolgztunk a német

Brünn, március 30. (Saját tudósítónktól.) A briinni legfelsőbb bíróság két napon keresztül foglalkozott a multévi csütörtökhelyi tűzvész körül támadt bűnüggyel, amelyben Klein István ig- lói korcsmárost azzal vádolták meg, hogy biztosítási haszonszerzés céljából felbérelte Huszka Mátyás és Kovács Pál vándorkőmüveseket, hogy Csütörtökhelyen bérbeadott cséplőgépét gyújtsák fel. A két kőműves felgyújtotta a cséplőgépet, de a tűz elharapózott és a fél falu áldozatul esett a dühöngő elemnek.

Huszka Mátyás és Kovács Pál, két örökké vándorló kőmüvesmunkás múlt év őszén Iglőra vetődött el, ahol munkába állottak.

Egész keresetüket minden áldott este a korcsmában itták el, úgyhogy mire késő ősszel befejeződött az építkezési idény, a két jóbarátnak egyetlen fillérje sem maradt, sőt adósai voltak Klein István korcsmárosnak is, akihez esténként betértek. Mivel adósságukat nem tudták kiegyenlíteni, arra vállalkoztak, hogy Klein udvarán a tartozás fejében ólat építenek. Hozzá is láttak nagylagymatagon, állították az ólat, újra ledöntötték a már félig elkészült falat, közben be-betértek a korcsmába egy kis iddögá- lásra és elbeszélgettek kényszer-munkaadójukkal.

Egy alkalommal, amidőn a két kőműves ismét benntartózkodott a korcsmában, hallják éppen, hogy tűzriadót fújnak a tűzoltók s vonulnak is már Szepesvéghely felé. A korcsmáro9 ekkor — Kovács és Huszka szerint — nagyot sóhajtott s halkan súgta munkásai felé: „Hej, ha az én

cséplőgépem is belekerülne a tüzbe!“ Azonban a cséplőgép biztos helyen volt, meg sem pörkölő- dött és a kőművesek hamarosan elfelejtették az esetet. Kevéssel rá, — mesélték aztán, a kihallgatások folyamán a kőművesek, — újra beszélgettek sok mindenféléről a korcsmában, amidőn Klein úgy véletlenül odavetette, hogy jó volna, ha elégne a cséplőgépe, mert a biztosítótól több mint százezer koronát kapna. Kovács, aki tréfára vette a korcsmáros szavait, ugyancsak trébából alkudozni kezdett vele és tízezer koronát kért a cséplőgép felgyujtásáért.

Később azonban elfelejtették az egész beszélgetést s egy napon a két henye kőműves valahogy mégis felépítette az ólat • betértek Kleinhoz,

delegációval. Bernsdorff gróf, a német delegáció vezetője nemes, világos és ügyes politikát követett.

= A német mérnökök letartóztatása a Don- vidéken azonban, alighanem a német—orosz jó viszony végét jelenti, — vetettem közbe.

= Tény, hogy a német-orosz viszonyra a német mérnökök letartóztatása nem volt jó hatással, — felelte Lunacsarszkij — azonban a moszkvai lapokból úgy látom, hogy a helyzet javult. A német mérnökök ügyét a bíróság nyilvános üléseken fogja tárgyalni. Véleményem szerint a letartóztatások jogosultak voltak, azt hiszem azonban, hogy a gyanúsítottak nem tudták, hogy mit csinálnak és öntudatlan eszközei voltak ellenséges idegeneknek. Az ügy igen fontos, mivel tervszerű szabotázsról van szó.

A német, mérnökök pontos szerepét nem ismerem, azt hiszem azonban, hogy a legnagyobb büntetés, amiben részesülhetnek, végleges kitiltás Szovjetoroszország ierü- letéröl. Bízom abban, hogy ez a csekélység nem fog zavarólag hatni Németországhoz váló viszonyuknról.

Az ilyen tisztára személyi esetek nem érinthetik a német-orosz politika nagy vonalait.

= A 'bolgár agrár-kommunisták az utóbbi hónapokban újból erősen fészkelődnek. Kézenfekvő, hogy az uj életre kelt moszga lomban benne van Moszkva keze.

= Ez nem áll, — válaszolt Lunacsrszkij. — A mi balkáni politikánk barátságos. Oroszország azonban szeretné, ha a balkáni államok egyesülnének, mivel a Balkán megoszlása sok kicsiny államra igen veszélyes. Ezért az lenne a legcélszerűbb, ha az összes balkáni országok föaeraliszitkus köztársaságban egyesülnének.

hogy elszámoljanak. Az elszámolás úgy esett ki, hogy az egyiknek három korona jutott, a másik pedig még mindig tartozásban maradt Huszka egy ismerősének jótállására 150 korona kölcsönt kapott a korcsmárostól, amely összeggel útra akartak kelni. Azonban még egyideig a korcsmában üldögéltek. A korcsmáros szótlanul tett-vett vendégei körül, mikor a hallgatagon, szomorúan üldögélő kőművesek egyike hirtelen megkérdte tőle, hogy merre kell menni Csütörtökhelyre. A korcsmáros azt válaszolta, hogy dolga van és nem ér rá megmagyarázni nekik, miképpen juthatnak el a faluba, de aztán megnevezte nekik az állomást, mire a két férfi felkerekedett s kivonult a korcsmábóL Midőn kívül voltak a korcsmán, Kovács azt mondta Huszkának: „És most felgyújtjuk Klein cséplőgépét!"

Elutaztak Csütörtökhelyre még aznap, késő este érkeztek a faluba s azonnal Klein cséplőgépének a keresésére indultak. De nem találták, ezért visszatértek Iglőra és kora hajnalban Huszka maga indult el ismét a gép felkutatására. Megtalálta a pajtát, amelyben Klein cséplőgépe dolgozott, visszatért Iglőra és azt mondta Kovácsnak, hogy minden rendben van. Másnap, szeptember 22-én ismét kimentek Csütörtökhelyre és Huszka Mátyás éjszaka felgyújtotta Oravec János pajtáját, amelyben a cséplőgép állott.

A tűz lángbaboritotta a pajtát, de pillanatok múlva már a fél falu is lángokban állott s a mentésre gondolni sem lehetett. Az emberek pusztán csak az életüket tudták megmenteni és sok esetben csak a saját életük kockáztatásával tudták hozzátartozóikat a tüzbeborult házakból kihozni. Reggelig pusztított a dühöngő elem s mire a pfrosló égen feltört a hajnal,

hnsz ház üszkös romjaiból szállt felfelé a kormos füst és a károsultak jajgatva kutattak odaveszett vagyonuk roncsai között.

Mintegy félmillió korona tűzkárt szenvedett el a kis község azon az éjjelen.

A csendőrség nyomban megindította a nyomozást a tűz okának kiderítésére, de a nyomozás sikertelenül végződött. Egy napon azonban jelentkezett az ótátrafüredi csenőrörsön Kovács Pál é*

A csütörtökhelyi tűzvész a brünni legfelsőbb bíróság előtt

Két vándorkőmüves felperzselte a szepességi Csiiiörtökheüyt s egy iglól korcsmárost felbujtással vádolt meg — A legfelsőbb bíróság megváltoztatta a lőcsei esküdtbiróság ítéletét

elmondta, hogy a csütörtökhelyi tüzet ő gyújtotta barátjával Klein István iglói korcsmi- ■ ros felhajtására.

A csendőrség erre mindhármukat letartóztatta és beszállította a lőcsei államügyészség fogházába. Még az őszi esküdtszéki cikluson tárgyalta ügyüket a lőcsei esküdtszék. Klein István a tárgyaláson azzal védekezett, hogy a kőművesek bosszúból fogják rá, hogy felbujtotta őket a gyújtogatásra. Neki erre semmi szüksége nem volt, mert gazdag ember és a tűz következtében különben is

46.000 korona tűzkárt szenvedett.

Tanukkal bizonyította, hogy mindig vigyázott arra, hogy senki égő tárggyal ne közelitsen * cséplőgéphez

és utalt arra, hogy, ha fel akarta volna gyújtani a cséplőgépet, maga gyújtotta volna fel, de nem szövetkezett volna két ilyen gyanús alakkal. Huszka azt vallotta, hogy ő vele nem beszélt meg semmit Klein, hanem Kováccsal, Kovács viszont azt vallotta, hogy Klein Huszkával egyezett meg a gyújtogatásra vonatkozóan. Azt nem tudták bizonyítani, hogy pénzjutalmat kaptak volna Klemtől a gyújtogatásért.

Az esküdtszék mindhármukat bűnösnek mondotta ki és az esküdtek verdiktje alapján a bíróság

Kleint két évi és két hónapi. Kovácsot két évi és egy hónapi, Huszkát pedig kétévi fegy- házra Ítélte el.

Az államügyész és Klein védője semmiségi panaszt jelentett be az Ítélet ellen, amellyel tegnapelőtt és tegnap foglalkozott a brünni legfelsőbb bíróság. A legfelsőbb bíróság határozatát tegnap hirdették ki. Eszerint a biróság az esküdtszék Ítéletét Kleinre vonatkozólag megsemmisíti s ügyének külön való letár- gyalására utasítja a lőcsei esküdtszéket, valamint megsemmisíti az esküdtbiróság Kovácsra és Hnszkára vonatkozó ítéletének a mérvét és mindkettőjük büntetését hat-hat évi ( fegyházra emeli fel.

Klein István ügyével a legközelebbi ciklus során fog a lőcsei esküdtszék foglalkozni.

— Telek A. Sándor szerzői estjei. Rimaszombati szerkeszt, ős égünk jelenti: Telek A. Sándor, akjk 1922-ben megjelent „Egyre bomsaibb napok" cámü verskötete óta főképpen a szlovenBZkód lapoknak dolgozott, most rendezi sajtó alá „őrtűz*1 címen legújabb verseit- Az <uj verskötet megjelenésével kapcsolatban most Telek A. Sándor az előadói asztalnál is 'kapcsolatot keres közönségével és Gömör, valamint Nógrád több városában szerzői estet rendez. Az első szerzői estet március 31- én Rimaszombatban, a Polgári Olvasókör nagytermében tartja, a rákövetkező hét vasárnapján pedig Füleiken lép a közönség elé. A rimaszombati és füleld estélyeket Tornaija, Losonc és Rozsnyón tartandó szerzői esték fogják követni.

— Leugrott a szanatórium második emeletéiről

i egy idegbeteg ügyvéd. Debrecenből jelentik: Tegnap délelőtt a debreceni Lang-szanatóriumban Sántha-Rusz István, dr. ügyvéd leugrott a szanatórium másodikemeleti folyosójáról. Zuhanás közben az első emeleti korlátra esett, amely testének súlya alatt meghajlott. Súlyos zuzódásokat és láb- törést szenvedett- A fiatal ügyvéd hetekkel ezelőtt melankóliába esett. Családija a debreceni ideggyógyintézetben, majd a Löng-szanatóriumban helyezte el. Az öngyilkosságot egy őrizetlen pillanatban követte eh

— Háromszáz métermázsa szálma égett

el Galgócon. Nyitrai tudósítónk jelenti: Á

napokban érádéig ki nem derített okból kigyulladtak Siska Nándor galgóci gazda szalmakazlai és porig égtek. Noha a nagy szélben veszélyes volt a tűz, mégis sikerült annak továbbterjedését megakadályozni. 'Az elégett háromszáz méter mázsa szalma és széna értéke meghaladja a húszezer koronát.

— Egy nagyszombati munkás súlyos balesete. Nagyszombati tudósítónk jelenti: Pometlo József 23 esztendős lakatoseegéd tegnap munkaköziben oly szerencsétlenül nyúlt a gépihez, hogy a gép elkapta bankárját és úgyszólván tőből levágta. Borzalmas jajkiáltásaira azonnal megállították a gépeket és segítségére siettek, de már csak azt tudták megakadályozni, hogy szerencsétlenül járt munkástársuk ott a szemük előtt, el ne vérezzen. Pometlőt azonnal beszállították a nagyszombati kórházba.

— A* első magyar újságíró. Az első magyar ember, aki újságot irt Pesten. Ilyen is volt. Kultsár István az első magyar újságíró neve. Egy nagyon komoly ur, Gárdonyi Albert főlevéltáros, régi porlepte relikviák között kutatott s kétséget kizáró módon megállapította, március

30-án lesz száz esztendeje, hogy az első pesti magyar újságíró, Kultsár István meghalt. Ma már bizony nem sokat tudunk Kultsár Istvánról, akiről a magyar irodalomtörténet sem igen beszél. De most már bizonyos, hegy 1806. julius 2-án megindította a Hazai tudósítások cimü lapját, az első magyar újságot. Gárdonyi Albert kutatásai révén megtudjuk, hogy Kultsár István áldozatkész pártfogója volt a magyar színészetnek is. A ma újságírója megilletődve és elgondolkozva áll meg egy pillanatig Kultsár István neve mellett Egy pillanatig, nem tovább, — nincs idő arTa, hogy a tiszteletreméltó ős regényes alakját képzeletében maga elé rajzolja, emlékét szkrázó szavakkal színezze. Elmondja halkan a nevét és ideírja: Kultsár István. Az első pesti magyar újságíró. Arra már nem is gondol a ma írnoka, hogy azt ajánlja, állítson 'v, a város, ez az ország szobrot ennek a nagyszerű ősnek. Minek is? Hiszts **** — ttfságiró volt A múlandóság hős*