Prágai Magyar Hirlap, 1928. március (7. évfolyam, 51-77 / 1678-1704. szám)
1928-03-28 / 74. (1701.) szám
1928 mirefae 28, ceért*. Uj magyar opera Zádor Jenő Böc a „Holtak szigete“ Beszélgetés Zádor Jenövéi, az operaházi bemutató előtt — Az olasz opera dicsérete — Bécs, március 27. Március 29-r-e van kitűzve az Operaháziján a „Holtai szigete" prömáerje s az operát azután Katrlsruihéban és Baden-Bnderiben is előadják s előreláthatólag egy későbbi időben a bécsi Operában ás. Az «|j magyar opera szerzője az ismert nevű komponista: Zádor Jenő dr„ aki állandóan Bécsben él mint az itteni „Neues Wiener Koneervatorium" teoretii a-tanára. A bécsi zenei világnak igen megbecsült tagja. Pesten is, Béosbeu is legutóbb mutatták be egy érdekes, magyar oépdal-mottvumokkail átszőtt szimfonikus müvét. A m. kár. Operaház elsőrangú szerepelosztással tisztélte meg a darabot Alkalmunk volt Zádor Jenővel beszélgetést folytatni. Zádor most nyilatkozók először uj operájáról s az operájával Összefüggő problémákról. ~- A „Holtak szigetét" 1925 nyarán írtam, a Balaton mellett. Hangszerelését 1926 végén fejezteim be. Operám szövegének egy megiliefhetősem ismert miliőhöz, t. i. a Böck- lin híres „Toteninsel" c. festményéhez való kapcsolása nekem nagyon rokonszenves volt, mert ez szerintem az érthetőségnek nagy előnyéire van. A „Toteninsel"-festmény természetesen nem ad a részletekre nézve f el- világositást, de minthogy a cselekmény középpontjában mindig a festmény áll, ez a körülim'ény nagyban megkönnyíti a cselekmény menetiének megértését. — A darab hőse maga a kép festője, Ar- nold Böcklin, aki egy görögországi kies partvidéken egy Öreg halásznál lakik, akinek leánya, Phylíis, heves szerelemre gyullad a hozzájuk vetődött idegen fe3tő iránt. Timaos, Phylűás vőlegénye igen féltékeny szép menyasszonyára s gyanúja egsTe nő; s amikor "Böcklin egy viharos délután át akar kerülni a szomszédos, legendás és titokzatos Holtak szigetére, mert ax ihlet egy hirtelen fellobbaná- aábaa vászonra, akarja rögzíteni a viharoktól Kikavart, legendáikkal és titkokkal teái szigetet, ThuSoe* váÖaBkozöc rá, hogy átevez vele, titokban azzal a sötét szándékkal, hogy ott végez majd a vetélytáreának hitt festővel. Phyl- lia rosszat sejt és egy öreg szerecsen szolgával, Rufusszal utánuk evez a veszélyes vizi utón. Abban a pillanatban, amikor a bosszúálló 'ri- maeos le akarja taszítani egy sziklaorómról a festőt, vészkiáltás hangzik a tenger felől; PhyKis és az öreg szolga nem bírnak megküzdeni a háborgó hullámokbal, amelyek a könnyű sajkát egészen a Holtak szigetének közelében irtózatos erővel a szintekhez csapják. A halálra sebzett PhyliMs haldoklása közben bevallja a festőnek, Amoldnak (Böcklin a darabban csak keresztnevén, teint „Arnold" lép fel) nagy szerelmét és meghal, — Ez a darab meséje ‘és tragikus befejezése. Egyszerű történet, de zenéihez értő író muníkiájja. A könyv sok jó komponálási alkalmat foglal magában. Ilyen jó megzenésíthető részek: az Intermezzo (a viharos át- hajózás illusztrálása), a Báliét (egy modern „Darusé macabre"); de zenei jellemzésre kiválóan alkalmas volt s Holtak szigetének egész sejtelmes miliője és miodeuekföliötí maga a főhős, Böcklin, a festészetnek ez a nagy mesélője, a nimfák, faunok, kentaurok, egyszóval a görög mitológia kozmikus-pan- teisztíkus világának nagy poétája. — A zene elejétől végig dallamos és ezzel már bevallottam azt is, hogy zenei Cré- dóm jó messze fekszik a legújabb rémet operazeneszerzők irányától. Tálán inkább délifelJé fekszik; tény, hogy az olasz operát, még ha kissé dráimaiatlian is. jobban szeretem, mint a idallLam/bao szűkölködő modern német .jszimffónifcns operát". Szeretem a meleg, nagy melódiákat, a dominánst és a tónikát >és élvezettel írok kádenjciákat A jövő oiperájában a súlypont a zenekarból valószínűleg ismét a. színpadra fog helyeződni és meg fogja hozni az utóbbi időben oly elhanyagolt énekesek „rehabilitációját" is. 1 — Németországban, ahol legtöbbet kísérleteznek az laton ális zenével, a publikumot újabban va lóságos melódia éhség fogta el. Ezt bizonyítja egyébként a tény, hogy ugyanakkor, amikor az atonálls operák sorra megbuknak, a „Túrandó!" óriási sikerrel vonul végig a kontinens nagy szliű!paj(I(i^p. — Azt hiszem, hogy az az irómikus tétel: csak kétféle muzsika van: Wagner ős a kintorna, a mai muzsikára való vonatkozásban különösen hamás. Éppen ma érezni legjobban, hogy a jövő az opera és a dráma egy szerencsés szi ntéziséé. Az az érzésem, hogy az operában nem „drámát" ikell adni, hanem elsősorban „operát"; oly értelemben, ahogy azt a^ olaszok elképzelték. Bármennyire is a Valóságot megközelítő legyen a zenedráma, mindig paradox, irracionális képződmény marad; « teljes valóságot sohasem tudja adni. Még a legtisztább szövegki ejtés mefllfett sem fog tudni versenyezni a prózadarabok gondolati világosságával, isern a tmozi realizmusával, vagy a revü tarka változatosságával. De nem is szabad! Az operának megvan a maga egészen különleges érvényesülési iter- rénuma: az idealizálás; az opera zenélje az érzelmek Mteapretátona. Kulminációja a dallamos, nagy, önálló zenesaámoikban van, az úgynevezett ^slágerekben", ott, ahol a zene függetleníteni tudja magát a szövegtől és maga keres magának uj kifejezésben formákat. Rendszerint ezért is nem lehet a szövegkönyvet szószerint megaenésitérni. A szövegkönyv olvasva legtöbbször unalmas és fragmeotárikus benyomást kelt. A szövegnek bizonyos tekintetben hiányosnak kell lennie, hogy ezeket a hézagokat a zeneszerző kitölthesse. Tökéletes, színpadra teljesen kész szöveget nem lehet megkomponálni, mert ebben fölösleges a zene. — Sokan ma az opera kríziséről beszélnek. Tény, hogy az érdeklődés a komoly műfajok iránt bizonyos mértékben elilan- kadt. Ez a helyzet elsősorban Németországban. A krízis oka szerintem nem a szükséglet hiányában van, hanem a műfaj túlságos elmélyítésében, nehézkessé-válásában. A mai ember jobb szereti a probléma nélküli dolgokat; ezért is volt képes az operett és a mozi a maga elsősorban szórakoztató mivoltával a közönség hagyrészét annéktálni. — Végezetül annyit, hogy a magyar operairodalom felilendi lésének is meglenne a maga eszköze és lehetősége; csak kiváló íróinkat kellene arra bírni, hogy foglalkozzanak az opera műfajával és írjanak opera- librettókat. Mert komponista-tehetség van elég az országban! Gomon Jenő. A MAGYAR IFJÚSÁG PROBLÉMÁI írja: GYŐRY DEZSŐ I. közlemény. Lapunk ezentúl rendszeresen fog foglalkozni a magyar ifjúsági élet kérdéseivel, elsősorban az itt élő magyar ifjúság életproblémáival. Legelőször is ismertetni fogjuk egy cikksorozatban az ifjúsági kérdések mai állását, az ifjúsági mozgalmak múltját, a szervezkedés történetét, az ifjúsági egyesületek munkáját, az iíju- Bág elhelyezkedési kérdéseit az egyetemeken és az életben b végül a legégetőbb tennivalókat az ifjúsági munka terén. A cikksorozat alkalmas lesz arra, hogy ezt az ügyet az objektivitás fényében mindenki előtt megvilágítsa és összefoglalja. A magyar fiatalság a magyar jövő, a ká- sébbsógl magyar fiatalság a kisebbségi magyarság jövője. Ahol nem nő vagy nem ueve- i&dfk Őleterőa smkresacmci a, ott az élet brlx- íoe folytatása veszélyeztetve vau és haLákna- ibélt. Nyugodt és bte<5 hittél mondhatjuk, hogy az ebiben a köztársaságban élő magyar kisebbség emberuiánpótlása nem ad különösebb aggodalomra okot; van egy életben edzett nagy fiatal tábor, amely hivatva lesz átvenni a munkát, ami a magyar élet biztosításáért és fenmaradásáért, további emésztéséért itt megindult és folyik, ha előbb komolyan felkészül nagy történelmi feladatára. Az a tény, hogy itt ifjúsági problémáikról lehet — és már joggal — beszélni, azt bizonyítja, hogy már egy olyan nagy és vitális fiatalság nő, amelynek életproblémái épp a jövőért való harcban kerültek felszínre. Az ifjúság és problémái ma már az itteni magyar élet legelsőbbresndü kérdései közé lépték elő. S ez azt jelenM, hogy az ifjúság élete, helyzete és ügyesbajos kérdései itt már az egész magyar életet érintő, el nem hanyagolható tényezőkké nőtték. Az ifjúsággal való törődésben pedig benne rejlik annak záloga, hogy a megismerés után a megszerelés, a hibák meglátása után a jóakaratu javítás és a hiányok pótlására a támogató segítség: vagyis egyszóval rendszeres é3 szervezett akció következik a magyar ifjúság érdekeinek előmozdítására. Tekintsük át a probléma-tömeget: Ifjúsági problémáink négy nagy csoportba oszthatók be: I. A főiskolás diákság; IL a középiskolás diákság; III. az iparos, kereskedő és munikásifjnság és IV. a falusi gazda- ifjúság problémái. Ezeket mind sorra vesszük. I. A főiskolai diákság élete és helyzete A magyar ínteligenda, a magyar szellemi vezető és középosztály jövője a magyar főiskolai ifjúság kezébe van letéve. Senki nem' tudhatja ma még, hogy az egyetemek padjaiban tanuló fiuk és leányok közül hány hordja máris tarsolyában a tudományos, művészi, gazdasági vagy politikai vezérszerep marsallbotját Természetes, hogy érméik a csoportnak a kérdései érdekelnek minket leg- elsősorbaa is, bár a négy probléma-csoport közül mind fontos s ez is csak priírnia inter pares tekinthető. „Tempóra mii tan túr, et nos mutamur in illisM Csak rövid áttekintésben nézzük mén Ez az úgynevezett „háborús fiatalság", amelyik középiskoláit a háború alatt végezte, bármennyire is ugyanaz, mint a mindenkori fiatalság, mégis sokban más, mint az előtte élő generáció. A miliő-elmélet érvényesült. Más életkörülmények és életviszonyok közt más színárnyalatokat öltött magára ez a fiatalság. Érzékeny, serdülő lelke előtt más viszonylatokban és más színekben mutatkozott meg az élet. A szülei ház is elütött a béke világétól. Az apa pvakran a fronton harcolt vagy fogságban, sínylődött. Az anyát százszorosán elfoglalta a megnehezedett háztartás. Az iskolában minimálisra redukált tanerővel folyt a szüliebbmedrü nevelő munka. A gazdasági élet jelentősége erősen kidomborodott, az életharc Darvámtétele teljes nyerseségében érvényesült, a társadalmi és kulturális élet a holtpont felé gravitáit. Aztán jöttek a háborúnál is erősebb nyomot hagyó megrázkódásak. összeomlás, forradalom, államfordulat és minden, ami ezzel együttjárt Mindez nagy befolyással volt ennek a fia- tafeágnak külső és belső életére is. Egy részük már a változott viszonyok közt járta ki iskoláit. Ez a helyzet is merően elütött a régitől. Épp magyar nemzeti nevelés szempontjából természetszerűleg bizonyos ellentétbe kellett, hogy kerüljön az iskola tekintélye az otthon levegőjével s a két abszolút ifjúkori auktoritás helyett ez a generáció csali egyet kapott: s ez sok dologban kénytelen volt lerontaná azt a tekintélyt, mely régen kiegészítő és párhuzamos nevelést gyakorolt a fiatalságra. A mai fiatalság kritikai szelleme, széthullott és zavaros világnézete — ami épp a relativitásokból fakadt — valamint az a jellemző sajátsága, hogy a feltétlen eszmékért való lelkesedés megcsappant s ezt egy részben szerencsés, de egyben szerencsétlen és nagyon is veszedel- m'essé válható kriticizmus vagy pláne bizonyos cinizmus váltóiba fel, nagy résziben innen nyeri magyarázatát. Előnyös és hátrányos változások Amennyire előny, hogy kritikájuk szerfölött fiatalon kierősödött, hogy alkalmazkodó képességük az élet különböző pontjain a macska mindig talpra esésére emlékeztető ösztöníélévé élesült, hogy minden szentimen- ftaMzuiust, minden ábrándozást levetettek, hogy az élet gazdasági oldalainak jelentőségét nagyobbra értékelik, hogy önmaguk erejéből igyekeznek valami lenni, hogy történelmi helyzetük parancsát vállalják és hogy magyarságuk ömtudatosábbá váliott, hogy demokratikus gondolkodásuk és szociális segítség- és felelősségérzetük egy magyar népi megújhodás vágyában jut kifejezésre, mely visszatér a magyar rög és a magyar lélek talajához, — annyira hátrányosnak mondható, hogy jellemképeésük sokban fogyatékos maradt, lelki életük sokszo rszenvediebt és a kényszerhelyzetek parancsai sok szomorú bélyeggel terhelték meg őkeit, legfőképp ott, ahol az ösztönös lelkesedés és a tömegéraéssé váló rajongás fészkei vannak a lélekben. Ennek a fiatalságnak tehát szellemüket s lelkűket vizsgálva megtaláljuk a más korok fiatalságától elütő sajátságait: jóban és rosszban. Tegyük azonban hozzá mindjárt, hogy elkeseredésre nincs okunk: életbiróbb sajátságaik nagy fölényben vannak. Még ha — tömegűkben — csak képesség és lehetősé? alakjában is. Ami pedig szemléletük más oldalát illeti, ’ l.esa, ha & bérikii jaag^ax ttanszékne épp most kinevezett Farkas Gyula dr. egyetemi tanárnak, a szlovensakói magyar élet egyik kiváló ismerőjének a Budapesti Szemlé egyik múlt őszi számában „A ezloven- szkói magyarság szellemi élete" című hatalmas tanulmányának idevágó megjegyzését idézem, aki azt írja, hogy: mint érdekes jegyet kell kiemelnünk a szlovén szkód ifjúság szellemi életében, mely jelentős lesz az ottani szellemi élet további fejlődése során is, hogy ennek az ifjúságnak a lelkében a magyar egységes állam fogalmát a magyar nemzet fogalmával és képével helyettesítették. Az állam számukra csak adminisztrációs alakulat. Legfőbb törvényük a nemzett ömoéluság. Nem ábrándozók, hanem a tettnek élnek. A főkérdések felvázolása Ezek előrebocsátása után nézzük az egyes kérdéseket, amelyek ismertetés, illetve megbeszélés tárgyát képezhetik a főiskolás diákság életéből. Mindjárt különválaszthatjuk azokat a kérdéseket, amelyek csak a fiuk és amelyek csak a leányok Milön speciális problémái. Külön kell beszélni az egyetemi városokról, ahol magyar főiskolások vannak nagyobb számban. így elsősorban Prága, Brunn, Pozsony, valamint Bodenbach és uiabban a református teológusokkal Losonc is Külön kérdés a pályaválasztás, az egyetemi városokban való elhelyezkedés, a lakás- és kosztkérdés. A menza és a menzák ügye. Az egyes egyetemek közti különbség. Az ifjúsági élet az egyetemi városokban. Az otthonok és könyvtárak kérdése. Uj fejezetet képezhet a diákszervezkedés ügye ahol a Diákszövetség megalakulásának múltja és mai akadályai, valamint a jelenleg mint MAK K-belyicsoperiokk ént működő vagy legalább is megalakított vidéki körök: mint Kisalföldi-kör, Garamvölgyi kör, Rima völgyi kör, Abauj-Sárosi kör stb. helyzete, szerepe és feladatai kerülnek megbeszélésre.. Még érdekesebb kérdés a diákegyesületek és problémáik amilyen a Prágában, Brünnben és Pozsonyban működő MAKK, mint a diákság kuLturá- lis és társadalmi egyesülete. Itt beszélhetünk a szintén e három helyen működő főiskolás cserkészkörről, a Szent György Körről és munkájáról a szellemi vezetés ós a cserkészet terén. Külön fejezetben foglalkozunk a diákok szociális helyzetével és az ezzel kapcsolatos diáksegélyezés ügyével Fontos kérdés a főiskolás ifjúság részéről a munka a középiskolás diákság között a regősmozgalom stb. Ezenkívül még több M- sebb-nagyobb kérdést Veszünk tollhegyre, hogy majd a főiskolás ifjúság kérdéseinek ismertetése után rátérjünk a középiskolás, majd az iparos, kereskedő és munkás, végül rpedig a falusi ifjúság helyzetének megvilágítására. Ebben a rövid bevezetésben mintegy felvázoltuk azokat a fontosabb fejezeteket, melyek körül a salovenszkói és ruszinszkói magyar ifjúság életének jelentősebb momentumai tömörülnek. A következőkben megkezdjük az egyes kérdések és helyzetek részletesebb megvilágítását. E sorok írója szívesen veszi, ha az ifjúság észrevételeit vagy esetleges érdemes és komoly megjegyzéseit az egyes kérdéseknél akár később eljuttatja hozzá: hisz e sorok célja tisztán az ifjúság érdekeinek s ezzel a magyar jövő boldogulásának szolgálata. M>E>G>H>I>V>Ó>! Magán- vagy üzleti ügyekbeni átázások alkalmával BUDAPESTEN a legkellemesebb otthont nyújtja a legelőnyösebb feltételek mellett a keleti pályaudvar érkezési oldalával szemben levő S R A N D HOTEL Park nagyszámodé Budapest Vili., Barossdér 10. mert * 20% engedményt kap mint ezen lap előfizetője olcsó szobaárainkból 10% engedményt kap olcsó éttermi árainkból. (Kitűnő házi konyha) 5 pengőt megtakarít nutótaxi költséget, mert gyalog átjöhet egy perc alatt a pályaudvarról Nálunk otthon érzi magát! Elsőrendű kiszolgálás, szigorúan családi jelleg Saját érdeke ezen előnyök folytán, hogy okvetlenül nálunk szálljon meg — Előzetes szoba- megrendelés ajánlatos 4
