Prágai Magyar Hirlap, 1928. március (7. évfolyam, 51-77 / 1678-1704. szám)
1928-03-21 / 68. (1695.) szám
r 1928 márcias 21, nerda. múnJjirt. a i*ö téfwfljiöama, ami a népeket egymástól elválasjdtíjfc. fivBaárnidolkioo keresztül külön noiBt T^lfaifiTitiva SzíomiisaJkó a flörtlénieliim arraágoktlól és most a röurn/iMcálás e*ve féeupján ktetí beretatez- toedmü. SMweoBalk’őn vtam ugyan mór flöérnoe áMwmd áptocrlta, de még többségben vaonaik a kiatotlákuB, evarngé- ItilkuB, göxiö^flcat(MÍílkrna én nádé feteÖMöetá iebodálk. A jwIar-jTÍkán’ tábornok íenfiideólnlila kell miettédjusét. Mii — úgymond — a ponevwat előtt vaflamiettiymyiiem dc«sftaiik#re!k voifeninlk és a poknokár pro- gressujiviírta metódus is daetrolletiiv Tölt. Most UEoaibaja, aaniketr sx állma mindeinikiiltöS kon- strwMiv munkát köretei, a pokrofeéaisóigtnak is konstTuktimaik kell komáé. ÍA haladó pártok programját ftelaáit áit keM saervie®- m és féMmiil kéül1 arra a kérdésre, miit. szabad és máit nem. Hogy a pétorioíklár módteaer nem felet meg a tényleges saiükségeeségnieik, értre példa a haladd körök Viszonya a® álltam és egytó® közötti vtaony rendeaéséhe®. ő miagta nyolc évvel ©Belőtt figyeft- meafieitite cseh kotlégáiit, hogy a radikális Wlváilajezitátd. milyet a haladék kö- neteSnék, nemcsak Sílovemszíkó, haném maga cséh nép sem viseli el. Á tények neki adtak ágiadat és bebibonyilrattáik, hogy a® egyház és állam Viszonyának rendle-zése nem olyan egyszerű és azt radikális módszerrel, egyoldálnan nem lehet elántéanl, hanem csakis mindkét fél megegyezése alapján. Habrman elnök obstruál Nem csekély feMáinlást keltett a®, amikor a® élnökád Habrman szociáldemokrata szenátor félbe- ®3akiltot!a a münsttert beszédében és ezeket jegyezte meg: — Mindaz, ámít kaltnráUs térem a prevra/t után kenesztülríítüiik, a haltadé szellemben történi és szükséges a knlituitíltis raidtífcajHzmus, mórit hogy ka a cseh népben nem élt volna a haladó szolleím, akkor a csehszi-ováík köztársaság ma nem is létezne. A miniszter riposztozva Habrmann megjegy- zésére, kijelenti, hogy a haladó korók a prevrat előtt nagy erőt képviseltek és sok eredményt mutattak föl, azonban az önálló államban ennek az erőnek konstruktív erővé kell átorientálódnia. Ö maga a prevrat. előtt és után is a haladás szellemében dolgozott, azonban a pokrokárok módszerei eddig célra nem vezettek és ha át nem orientálódnak, egyik vereség után a másik fogja érni őket. Az Iskolákat mentesíteni keli a politikától Az iskoláka* mentesíteni kell a politikától és a pártok befolyásától, — folytatta Hodzsa, — és Díváid Károly 267 gyönyörű mélynyomásu képpel, finom, vastag műnyomópapíron nyomtatva, német- nyelvű kép magyarázó melléklettel, magyar stiiusu ízléses kartonkötésben és tokban ára (32 pengő) Ke 192.— Az Saszeg elSzeícs beküldése mellett portómentesea szállítja STEMMER ÖDÖN művészeti kfinyvfcereskedése és antlquírluma Bndapest V., Gr. Tisza 1. n. 0. Minden megrendelő ingyen kapja a most megjelent általános magyar kőnyrárjegyzéket. A Tanger-egyezmény EizakamerEka nyomasztó túlsúlyát akarja megtörni A Földközi Tenger problémáinak megoldása előtt - Olaszország nagyobb befolyást kíván a Tanger-kormányzatban Párás, március 20. A négy nagyhatalom aaik. Franciaországnak, Angliának, Olaszországnak és Spanyolországnak Tanger-konfere nciája ma reggel kezdődött meg Parisban. Úgy hiszik, hogy a konferencia folyamán nem merülnek fel nagyobb nehézségek, ámbár számolnak azzal is, hogy Olaszország követeléseit nehéz lesz összhangba hozni az algeci- rasi szerződés szövegéTéi. Pertinax közlése szerint Olaszország nemcsak az egészségügyi hivatal vezetését akarja megkapni, hanem a nemzetkö*] vegyes döntöhiróságba is bírót akar küldeni, képviseletet kér a rendőri igazgatásban és a Tanger-öv lefegyverzésének ellenőrző bizottságában is egy tag által kívánja magát képviseltetni. Végül azt is kívánja, hogy az olasz kolóniának a városi tanácsban nagyobb befolyást biztosítsanak. Pertinax arra is utal, hogy ez még mind nem elégítené ki Olaszország igényeit, amennyiben Itália még bizonyos előnyöket akar elérni a tuljado nképpeni francia protektorátus alatt álló marokkói területen is. A római Tribuna vezércikkben foglalkozik a Tanger-konferenciával és kijelenti, hogy Olaszország hozzájárul a Tanger-egyez menyhez, ha neki engedményeket tesznek, például átengedik egy közfunkció vezetését. A Konferencia ezért előreláthatólag nagyon rövid lesz 5s már a nyár kezdetén életbelép az uj Tanger-egyezmény. Az egyezménynek nemzetközi jelentősége abban áll, hogy a Földközi Tengeren egységes frontot teremt Északamerika tulerős gazdasági nyomásával szemben, amely ezen a területen is mind érezhetőbbé válik és gátat vet az arabok egyre jobban megnyilvánuló támadási terveinek. A ^anger statútum azonban egymagában nem intézi el a Földközi Tenger összes problémáit, mert be kell következnie az olaszok tuniszi helyzete és Líbia déli határai megállapításának is. Biztosítani kel] Olaszország szabad kézéi az Adrián is. Ez a* az ut, amelyet fokozatosan meg kell tenni. szükséges, hogy ezt az elvet ne csak a pokroká- rok, hanem a felekezetek is betartsák. A tanítók ellen felhozott panaszt, togy a tanítók a vallás- oktatás ellen foglaltak volna állást, nem lehet általánosítani. A panasz alapján azonban megindította a fegyelmi eljárást és annak befejezte után erről a dologról részletesebben fog nyilatkozni. De már most hangsúlyozza, hogy nagyon téves az a felfogás, hogy a nagy világnézeti kérdéseket már az iskolákban kellene megoldani. Az iskola erkölcsi tréninget adjon a gyermekeknek, hogy önálló emberekké váljanak, A felekezeti iskolák A felekezeti iskolák elleni akciót nem helyesli, mert ez reakciót fog szülni. A miniszter arra törekszik, hogy Szlovenszkón a felekezeti iskolákat egységes bázisra szervezze át, amel/ ugyan mégfelelne a felekezeti nevelés jogos követeléseinek, de az is óla nem felekezeti alapon nyugodna. Az iskola az egész nemzet és az állam érdekelt kell, hogy képviselj®. Hodzsa ezzel kapcsolatosan rámutat arra, hogy Szlovensskón milyen óriási reakciót ssüi a keresztnek egy-cgy iskolából való eltávolítása. Ez alkalmat adott arra, hogy a nép bizalmatlan legyen a csehekkel, az állammal és az állami köz- igazgatással szemben és évekre volt szükség, hogy ezt a helyzetet ismét helyreigazítsák. Készül a sxinházförvény A miniszter bejelentette, hogy a szinháztör- vény nem az iskolaügyi, hanem a belügyminisztél rium készíti elő. Az elaborátr.mot, amelyet a szi- ! nészek és színházi vállalkozók testületéi dolgoznak ki, véleményezés végett az iskolaügyi minisz- ‘ odúmnak is előterjesztik. A színművészet, úgy a hivatalos, mint a magánszínház, nemcsak Csehszlovákiában, hanem egész Európában válságban van. Ennek oka különféle. Mennél több a rádió és a mozgószinház, annál kevesebb a színházlátogató. Szükségesnek találja, hogy a köztársaság jaci- leumit évében a színházakat minden áldozat árán kisegítsék a válságból. A középiskolák reformja Ezután bejelentette a miniszter, hogy a középiskolák reformjára vonatkozólag javaslatokat nyújt majd be. Az egyik javaslat szerint a reáliskolákat nyolc osztályra bővítik ki. A* V. ositálytól kezdve két bifnrbációs les* nyelvi és technikai ágazattal. A nyelvi osztályok meg fognak felelni a mai refórmreálgim- náziumnak, a technikai ágasat pedig a lóreál- iskolának. A nyelvi csoportnál a latin nyelven kívül még két modem nyelvet fognak tanítani Vissont mindkét csoport résiére lehetőleg együtt tanítják a hittant, as államnyelvet, esetleg a kisebbségi 'nyelvet, a franciát, történelmet, földrajzot. A középiskoláknál két típus marad: a* egyikben a latin nyelv tantárgy, a másikban nem. Eszel teljesen eltűnne a reformreálgimnázium. A miniszter részletesen foglalkozik a latin nyelv tanításának kérdésével és hangoztatja, hogy a latin nyelvet a középiskolákban nem kell oly behatóan tanítani hogy a növendékek tanulmányaik befejeztével latinul fogalmazzanak, vagy beszéljenek, hanem teljesen elegendő a latin nyelv paaz- szív bírás*. x A tanítóképzés reformjának problémája A tanítóik kiképzése a mai formák mellett a miniszter szerint nem felel meg a modem kor követelményeinek. Ha azt kívánjuk, hogy a hivatalnokember nemcsak 8 osztályos középiskolát végezzen, úgy megkívánhatjuk attól az mtellektüelltől, akinek a kezére gyermekeink sorsa van bízva, hogy az is kiegészítse ismereteit. Kétféle megoldási terv merült fel: az egyik a tanítói pedagógiaim, a másik pedig az, hogy a jélenlegi tanítóképzőket négy évsolyamról hat évfolyognuakra fejlesszék. A miniszter szívesebben venné az előbbi terv megvalósulását, amely azonban jelenleg még pénzügyi nehézségekbe ütközik. Az egyházak eddig elutasító álláspontot foglalnak el a pedagógiai főiskolával szemben. A miniszter nem tervezi az egyházi tani tő- képzők megszüntetését, kéri azonban az egyházakat, hogy nyújtsanak be neki javaslatokat, miképpen képzelik ennek a kérdésnek a megoldását. Hodzsa az ipariskolák államosítása mellett A miniszter ezután az ipariskolák kérdésére tért át és rámutatott arra, hogy a politikai helyzet változása következtében a régi 1923-ban megszövegezett törvényjavaslatot újból át kell dolgozni. Az ipariskolák államosítása a pénzügyminisztériummal való megegyezéstől függ. Hozzá kell fogni az ipariskolák fokozatos államosításához. Végül bejelenti Hodzsa, hogy iskolareform-javaslatát idejében fogja a nyilvánosság elé vinni. Ennek a javaslatnak olyannak kell lennie, hogy a reform nemcsak az égjük, vagy a másik koalíció ideje alatt maradhasson érvényben. Az iskola nem lehet a politikai harcok bölcsője. Az iskolát nem lehet egyes pártok szempotjából elbírálni, hanem mindig csak az általános nemeze ti érdek szempontjából. Habrmann elnök közbeszólását nem tekinti a szólásszabadságba való beavatkozásnak. Ellenkezőleg örül annak, hogyha aktuális ügyeikben improvizált formában is folynak párbeszédek. Habrmann szenátor, a kulturális bizottság elnöke köszönetét mond a miniszternek részletes expozéjáért és bejelenti, hogy március 28.-án szerdán délelőtt 9 órakor megin- dittatja az expozé fölötti vitát. —- Ai egységes párt kossorut helyezett Kossuth Lajos sírjára. Budapesti szerkesztőségünk te- fonálja: A* egységes párt • délelőtt testületileg megjelent a kerepesi temetőben, hogy tisztelegjen Kossuth Laj03 sírjánál Kossuth Lajos halálának évfordulóján. Jánossy Gábor képviselő mondotta az ünepi beszédet és tette le a párt babérkoszorúját A PÁPAI SZÜRET Irta: Bárdos Artúr. Az iparosok szüreti mulatsága. Délután. Egy kis vincellérház a szőlőhegyen. A feldíszített szőlőben a mulató iparosok nyüzsögnek. Egyes csoportok: A cigány előtt néhány pár táncol. Izzadó iparoslegények, szemükbe lógó hajjal, hangsúlyozott, bár vitatható eleganciával. Lányok már összeizzadt perkál-rühában. A cigányok látható lenézéssel játszanak. Hordókra fektetett deszkákon erősen befűzött mesterasszonyok ülnek, fel gyűrűzött kezük az ölükben. Megelégedetten szemlélik táncoló lányaikat és megfigyeléseiket fontoskodva közük egymással. A lányok egy csoportja. Ugyancsak hordókra fektetett deszkákon ülve, izgatottan várják, hogy táncba vigyék őket. Hatalmas, gőzölgő üstökben ünneplő-ruhás mesterasszonyok gulyást főznek. Nagyfakanalakkal, pletykázva és nevetve, kavarják az ételt. Egy asztalnál mesterek ülnek és kártyáznak. Mesterasszonyok ételt szednek elő a kosarakból, kínálják az embereket és a körülöttük játszadozó gyerekeket. Egy földbe tűzött bot, melyen egy tisztes Ferencz József-kabát, egy nyakkendő és egy gallér lóg. A bot mögött, egy fa árnyékában egy kövér raajszter, ingujjban, horkol. Egy legény meg egy leány egy tőkén szőlőt böngész. Az arcuk összeér. Kacagás, csók. A táncosra váró leányok csoportja. Tóth Mari is ott ül köztük, a Kati szobaleány ruhájában, egy nagy kövér óh egy sovány, bandzsa, kis szeplős között, a középen. Nagyon izgatott és segítséget keresve pislog Kati felé. Kati, Mari ruhájában, mögötte, de túl a kerítésen. Finnyás előkelősködéssel szemléli a „nép“ mulatságát. Bátorítóan pislant Marira vissza. Egy csomó legény álldogál a leányok padja előtt. Rirálgatják a leányokat, az ujjúkkal bökdösnek feléjük. Egy kardlábu, félrecsapott kalappal, a kiválasztott leányra pislog és a mutatóujjával hivja. A lányok padján izgatott mozgás. Mari arca feldertil, azt hiszi, őt hivják táncba. Bizonytalanul feláll. A kardlábu nem-et int, és at uJJAval Mari felé bök: „Nem maga! Az ott! Az a kis szeplős bandzei!“ A lányok padja. Mari, (aki azért jött „inkognitóban' ide, hogy meggyőződjék: a hozomány varázsa nélkül is tetszik-e?) mélyen csalódva és zavartan leül. Szomszédnője feláll, diadallal körülnéz és megy. Noszty Feri (urasági vadásznak öltözve), és Bubenyik belépnek a fel virágozott kapun. A kapu melletti asztal körül az ünnepély elnöke, Kecskés szabómester és családja vigad. A két vénkásasszony-lány, az anya és a terebélyes, vállszalaggal ékesített elnök ur. Az elnök feláll, elébe megy az érkezőknek és érdeklődik. Bubenyik, gyors áttekintésével a helyzetnek, bemutatkozik, bemutatja Nosztyt és ravasz mosollyal válaszol: „Puliszka Feri barátomat és engem esak egy vágy hevít: a kegyed bájos lányaival táncolhatni .. .M A „bájos leányok" kíváncsian és izgulva nyújtogatják hervadt nyakukat. Noszty kémikusán- kétségbeesett és Bu benyik kárörvendően vigyorgó ábrázata. Az elnök-sziabómester elragadtatva invitálja Nosztyt és Bubenjríket az asztalához. Noszty és Bubenyik a dologra térnek: meghajolnak az elnöki szüzek előtt és táncba viszik őket. A legények csoportja a lányok padja előtt. Egy hórihergas szabólegény int az egyik lánynak. Mari ismét csalódik; miután bizonytalanul körülrepdes a tekintete, bátortalanul, félig felemelkedik helyéről. A legény a fejét rázza, int Marinak, hogy üljön le és az újjával a Mari bal szomszédnője felé bök: „Kegyed, kis kövérbe, kegyedet gondor»TT1 !'-* Mari szégyenkezve ereszkedik vissza. A kövér szomezédnő diadallal áll fel és indul. Feri és Bubenyik kínlódva járja az elnöki szüzekkel a táncot. Bubenyik bátorítóan pislog Feri felé. Noszty kétségbeesett pofát vág. Noszty táncosnője ábrándosán rajong. Bubenyiké hasonlóképpen. Noszty és Bubenyik eleresztik a párjukat, meghajolnak. Noszty a lányokat rrrustrAlgató legények közé vegjrül. Marit figyeli. A legények közül páran az ujjúkkal lányokat intenek magukhoz. Noszty jobbra néz, balra néz, mosolyogva vesz tudomást a zamatos rendszerről. Finom mosollyal int ő is az ujjával Marinak. A lányok sora izgatottan hullámzik. A szeplős és a kövér egyszerre talpra ugrik. Mari félénken körülnéz, már nem mer felállni. Noszty határozottan rázza a fejét és Marira mutat Mari arca felragyog, buzgón feláll. A másik kettő dühösen leül. Mari és Noszty méltósággal lejti a lassút. Az anyák padján nagy izgalom. Az ujjúkkal elismerően mutogatnak a szép párra. Egy irigy mesterné megvetően legyint. Bubenyik Katihoz közeledik, aki az útról nézi a táncolókat. Kacérkodva pislant rá. Kati a pillantást előkelőén, de mohó érdeklődéssel viszonozza. Bubenyik meglóbálja a kalapját és meghajol Kati előtt: „A nagyságos kisasszony a nép mulatozásait mél tózta tik szemlélni?" Kati ragyog, de eszébe jut méltósága és leereszkedően bólint: „Igen, a szobalányomat szem-----lélgetem". Bubenyik mély tisztelettel bólogat. Majd táncba hivja Katit, aki méltósággal mutat a ruhájára és tagadőlag rázza a fejét. A táncoló párok. Noszty és Mari táncolva, egyre közelebb kerülnek a cigányhoz. A banda előtt járják fokozódó tempóban. A primás, a szakértő elismerésével int a bandának és odaadással kezdi huzni. Noszty a mellényzsebéből bankót szed elő és táncközben, észrevétlenül a prímás kezébe csúsztatja. A primás fokozott buzgalommal húzza. A táncoló Mari ragyogó arca a Noszty mellén piheg. Noszty szerelmesen néz le rá. A csárdás üteme egyre szilajabb. Mari hajából kiesik a rózsa. A rózsa a földön, a dobogó lábak között. Noszty lassan lehajol táncközben és a másik kezével Marit egy pillanatra sem engedve el, felemeli a rózsát ___________ =
