Prágai Magyar Hirlap, 1928. március (7. évfolyam, 51-77 / 1678-1704. szám)

1928-03-17 / 65. (1692.) szám

imiinwm&mtt?wm&twí 'MmM’'*mxiux*mnn)itmt‘í mmmg 1*123 mároíiu 17, szombat. HggraWKil A lapáttánc Irta: Ethey Gyula dr. Rombadőlt várak bástyái között járva gyakran aszünkbe jut az: „miről apánk na^y busán szólt, kegy hajdan itten szebb élet volt.“ Keresve- keressük ennek bizonyítékait s a levéltárak el­dugott sarkából előkerülnek olyan írások, melyek­nek évszázados pora alól jókédélyü emberek lel­kének aranyos derűje mosolyog reánk. A sziklavárak szokásaiból érdekes az úgy­nevezett „lapáttánc". Nem lapáttal táncoltak jő- ked.ü eleink, hanem egy lapátsserii verőeszközt (ferula) táncoltattak meg a várban első Ízben megforduló vendégnek akár a hátán, akár pedig valamivel lejebb fekvő részén. Rendesen négyet csapiak az igy megtisztelt látogatóra, aki a fel­avatás megtörténtét külön erre a célra szolgáló emlékkönyvében nyugtázta versben vagy prózá­ban, ahogyan tehetségéből kifutotta. Sokfelé csak emléke él ennek a mulatságnak, élveszett a vendégkönyv is, mt~ a lapát is, de a Forgách grófok gondossága Ghymes várának emlékkönyvét megőrizte. Ebből látjuk, hogy a lapátverés a kapu alatt történt, még pedig akkor, mikor a vendég onnan már távozóban volt. A látogatók úgy gondolták, hogy az ingyenes ven­déglátásnak fizetési értékét képezi ez a tréfás feotozás. Volt olyan, aki ezen véleményét be is jegyezte az utódok okulására; igy tett Vörös Jndrág uram 1745-ben a következő sorokkal: Kinek pénze nincsen, bőrével fizessen! Közismert volt már akkor, hogy ez a szokás nem uj keletű, azért igy énekel az egyik rögtön­zött költő: Szala-iapolcai Theophilus Bogdán Pünkösd másodnapján ezen várba jutván Hajdani szokásnak felelni kívánván, Szerencsésen által ment a négy lapátén. Forgách Pál gróf püspök családjának jeles tagja volt, ki visszaváltotta az egész uradalmat, mikor Forgách Simon kuruc tábornoktól a kincs­tár ezt elkobozta, ö resíaaráltatta a már akkor félezer esztendős várat s életbeléptette az oda­ülő lapáttáncot. Nemzetiségi villongásnak hire- bamva sem volt, még a holt latint is mindenki tetszés szerint keverte anyanyelvével a magyar ember várában. A bejegyzések sorát 1730. junius havában igy nyitja meg Rotary Mátyás szerzetes: , Qui vult Arcem Ghymes ascendere. Debet prius perpendere, Án possit lapatas sufferre Et quidem „na zadné dvere". Maga páter Rotary fule^’o ezen a kereszt- < «égen, azután ö maga lapátolta a várba jövőket j Erről szól Tajnay Károly bejegyzése: Hogy elő- I szőr valék a ghymesi várban, nem' akarván esni i oly hirtelen kárban, de páter Rotary jól meg- csapa farban! A nyitrai piaristák nemesi konvik- íusának növendékei 1739 január 2-án vonultak fel, vezetőjük páter Innocencius sóhajtva ragadta meg a tollat nevének megörökítésére s kedélyesen hozzáteszi: iníamis Podex, recipit mea nomina Codex! Érdekes, hogy rendesen négy csapást kaptak á látogatók, de kivétel mégis akadt. Valahogyan odavetődött egy zsidó vailásu polgártársunk, kire azután 15-öt suhintottak. A reá vonatkozó nyugta szerint — Judaeus Martinus Gebák 15 plagas sustinuit in arcé Ghymes 1768. A bejegy­zések között van szlovák, francia, német, román, de legérdekesebbnek Gusztinyi János nyitrai püspököt látjuk, ki mondanivalóját héberül örökítette meg. Ezek voltak azok a bizonyos régi jó időit, mikor még a tréfa volt az ur a társaságban, j Áldotta mindenki a. derék várurat, kinek magya- j íos vendégszeretete nem ismert különbséget i Nem szerelmi féltékenység okozta a miavai tanító ellen elkövetett revolveres merényletet A sebesült tanító bosszú müvének tartja a merényletet és egy vadorzót gyanúsít a merénylet elkövetésével Nagyszombat, március 16. (Nagyszombati tudósítónk telefonjelentése.) Beszámolt a P. M. H. arról, hogy tegnapelőtt éjszaka Sewea Márton miavai tanító ellen rejtélyes gyilkos­sága merényletet követtek el. Az első pillanat­ban a nyomozás abból a föltevésből indult ki, hogy a merénylet szerelmi féltékenységből történt és a tanító a vetélytársak bossznjának esett áldozatul. Ez a feltevés mára teljesen megdőlt. Munkatársunk ma délelőtt meglátogatta a nagyszombati kórházban súlyosan betegen fekvő tani tőt. A sebesült a megyei kórház emeletének 28. számú szobájában fekszik. Rendkívül sá­padt, arca viaszsárga és alig hallható hangon a következőkép mondja el az esetet: — Kedden este látogatót kaptam unoka­nővérem személyében és én kísértem ki az állomásra. Visszafelé menet Lesik falun ke­resztül vezetett az utam és az előrehaladott időre való tekintettel nagyon siettem miavai lakásomra. Amikor elhagytam Lesik közsé­get, egy kis árkot kellett átugranom és akkor egy fa mögül elémugrott egy emiber, aki ezt mondotta: — Egy lépéssel sem tovább, mert külön­ben lövök. Alig volt időm körülnézni és márts eldördült az első lövés, amely a lábamat érte. Fájdalmamban fölkiáltottam. Erre még egy lövést ytptmn a hasamba. } Weiszlovhs Emiinek állapota súlyosra fordul! Nagyvárad, március 16. Weissdovics Emil- | nek, a nagyváradi Park-szálló tulajdonosának ? neve közismert a román dió kz-v. argó sokból I kifolyólag. A szállodatulajdonost, aki nem í akarta szállójában vendégül látni a román ] diákokat, a zavargó diákok sulyosaD megse- | besitetiték, úgy hogy fölgyógyulósa huzamo- 1 sabb időt vett igénybe és az orvosok kitartó í fáradozásának sikerült csak Weiszlovicsoí az életnek megmenteni. | Weiszlovics Emil állapota tegnap ismét ,, , | súlyosra fordult. A gyilkos merénylő azután futásnak aredt. Én i _ _/.. ■ • . u , ... Tegnap délután kezelőorvosa Síemer | 8 “ L ',k?: ah°j.az * Pál dr. kolozsvári egyetemi professzorral kon­vos bekötözte séfemét fe ezután eszmelete- ziliumot tartott és konsitium megállapította, met vesztettem. Beszállítottak a nagyszombati h0gy kórházba, ahol nyomban megoperáltak. “ . . . , .... ..... .... 1 Weiszlovics sebesnlesebol kifolyólag Nem szerelmi féltékenység müve a gyil­kos merényiéit, hanem meggyőződésem szerint bosszú müve, mert sok ellensé­gem van a faluban. -----­Eg yszer jelentést tettem a járási hivatalban, hogy a gyerekek nem járnak az iskolába és emiatt a szülők között sok ellenségem támadt. Azonkívül sok vadorzó van a faluban. Közü­lük az egyik vadorzó elvesztette a zseblámpá­ját, az egyik gyerek ezt megtalálta és a gye­rekek révén megtudtam az illető vadorzónak kilétéi, a)át feljelentettem a rendőrségen. A vadorzó P. V. miavai munkás volt, akinek a vadászfegyverét az én feljelentésem folytán a csendőrök elkobozták. A vadorzó ez alka­lommal halállal fenyegetett meg engem. A merénylet alkalmával nem ismertem föl ha-; tározottan ezt a vadorzót, nem merem tehát j biztosan állítani, de több, mint valószínű, hogy a merényletet ellenem ez a P. V. nevű vadorzó követte eL or­báncot kapott, amely jobb arcát, fülét és orrát ellepte és hogy Weiszlovics szívmű­ködése igen gyenge. Az orvosok mindent megtesznek Weiszlo­vics megmentésére, azonban véleményük sze­rint nem igen van remény arra, hogy a ma­gyarságáért sokat szenvedett Weiszlovics élet­ben maradjon. mvafalos a kaliforniai fcaíaszífá'árdi Los-Angeles, .március 16. A duzzasziőgát katasztrófájáról kiadott hivatalos jelentés sze­rint 285 a halottak száma. -Nyolc hatóság végzi egymástól függetlenül a katasztrófa okának megállapítására irányuló vizsgálatot. A ka­tasztrófa legvalószínűbb oka a gát rossz ala­pozása volt. A szövetséges - mőny az Összes vízmüvek felülvizsgálatát rendelte et Változások a szlovénéitól IsMeMsazsaiás&sr ■ itsripa lefinodernebb maftánMI tfirvényhönyo ét alkották mm Maiyarimiioia ...... . ... . | KSnpealaftfian Is klatflák az ni magyar naoánlosot — & hatalmas looi mii történeti előzményei — Mára megjelent könyvaíakban is Magyaror­szág Magánjogi Törvénykönyve. A legnagyobb tör­vényalkotás ez, amelyet a nagy közjogi alaptör­vényeken k* ül szinte évszázadok őta a magyar országgyűlés elé terjesztettek. Mi a magánjog? A jó rómaiak jus privatum- nak nevezték mindazoknak a jogtételeknek ösz- szességét, amelyek a személyek magánjellegű jog­viszonyait rendezték. Verbőczi is a római jogra támaszkodva állapította meg a magánjog fogal­mát, amikor azt mondotta, hogy ez a jog azokat a magánviszonyok' t szabályozza, amelyek az egyes emberek hasznára vonatkoznak. Verbőczi osztotta annakidején három részre a magyar magánjog rendszerét is, amikor szerinte ez a jog a szemé­lyek jogát, a dolgok jogát, valamint a cselekmé­nyek és keresetek jogát foglalja magában. A ké­sőbbi jogfelfogás szerint ezek a jogok csak az ál­Bartakovics Pál sem mulasztotta el ezt kifejezésre juttatni 1752-ben imigyen: Felséges Asszonyunk belső Tanácsának, Ezen Gbémes vára örökös urának, Minden jót kivánok püspök Forgách Pálnak Éltesse az Isten javára hazánknak! Részes voltam ugyan úri ebédgyiben. De megcsapaítatott aztán jő kedviben, Egyezerhétszáz után ötvenkettedikben. Király conscriptor urak ideiben. Fráter Keresztes József a méltóságos gróf ur 6 nagyságának érdemetlen káplánja (mint' magát nevezi) ugyancsak jól érezte magát a várbeli tanyán: Azután pompásan lett meg az ételem. Tokaji borral is bőven tölt üvegem, De a kapu között jutalmazta ügyem, Mert négy feruiával fizetett hátulsó tenyerem! | talanos részét, foglaljak magukban a magAa.rgnak, ! mig annak vannak különös részei is, mint a va- j gyoni jog, a. kötelmi jog, a családi jog és az örök­Ezt a kifizetést rendesen a kapus végezte el. fi kegyelme szlovák ember volt, igy emlékezik róla az egyik vendég: dixi Slavonice, Petko mi amice nelopatuj vice! Löwenstein herceg, Koháry és Klievenhüiler grófok mellett hosszú latin verssel felvonul j Beöthy Mihály bihari alispán. De rangkülönbség ; Itt nincsen, a nagy urak szegény csatlósai se ma­radtak ki a mulatságból, felvették a lapátokat, ittak rá jó bort, sőt hálából verset is irt, aki milyent tudott. Azután hazaballagtak uraikkal, hol még unokáikor k is szívesen meséltek a ghyrnesvári nagyszerű vendéglátásról. Ámde egyszer csak mindennek vége van. Az emlékkönyv utolsó bejegyzését 1810 május 27-én Írták; a. könyv ekkor már megtelt, a vár életideje pedig letelt Kár volt, érte, mert kevéssel ezelőtt egy német kiránduló még bámulattal nézte a téti falakai ét .^glaubte stich in dán 18. Mhr­jog, azonfelül azok a jogok, amelyek a jogviszo­nyok különös nemeit szabályozzák, mint a keres­kedelmi jog, a váltó-jog és a családi jog. Ab uj magánjogi törvénykönyv négy részre osztja a ma­gánjog területét személyi és családi jogra, dologi jogra, kötelmi jogra, valamint öröklési jogra. Az általónoi magyar magánjogot mindez­idáig sohasem kodifikálták. Ilyenformán évszáza­dokon át a magánjogi jogviszonyokat részben ré­gi speciális törvények, részben a szokás, részben Verbőczi hármaskönyve, részben királyi rendele- tek, részben királvj privilégiumok, részben tör­vénykezési gyakorlat, főleg a kúria döntvényei, rémben pedig törvényhatósági és helyhatósági ! statútumok szabályozták. Verbőczi volt az első, ] aki kodifikálni akarta a magánjogot, de az 6 Tri- ] partitumából éppen úgy nem lett törvény, mint később az egyéb tervezetekből, valamint nem lett törvény azokból a megállapitásokb T sem, amelyek 1861-ben az országbírói értekezleten óhajtották szabályozni a magánjog jogviszonyainak egyes kérdéseit. Az a magánjog, amely igy szokásos hagyo­mányok alapján kialakult, mégis nemzeti jog volt, Prág®, február 16. A pozsonyi a>: k ügyi referátuson tegnap végrehajtották a reorganizációt, ami a szlovenszkói országos közigazgatás bevezetésének előkészítésével j egyértelmű. Az eddigi megyei ianfeliigyelő- j két fölmentették funkciójuktól' és az egyes I ügyosztályokhoz osztották be őket. A le- ; endő országos iskoíaigazgatásban öt osztály ! lesz: a pedagógiai ügyosztály élére Ballő l Gyulát, az adminisztratív ügyosztály élére | Okályi Dánielt állítják, az építkezési osztály | főnöke Kadanec Pál lesz, a költségvetési és | számviteli ügyosztályt Lányi dr. s a jogi és j számvevő ügyosztályt Vávra dr. vezetésére ; bízzák. butidért versetzt zu sein“. Sötét zivataros éjjelen lángbaborult az egész épület, a tornyokról tüz- csővák repültek a levegőbe, mintha egyszerre akarnák még utoljára lezuditaui azt a sok mele­get, melyben az urak, a vitézek és hozzátartozóik évszázadokon át részesüllek. Por és hamu maradt csak a víg életnek viharvert tanyáján. Az elhagyott bástyák törme­lékei között azóta magára maradtan nagyranőtt hársfa ágait csendesen mozgatja az éjféli szellő: Megrázkódik a busult vén titán, Régmúlt tavasznak tépi büszke Iára ~ rügy fakad egy korhadt; régi lésé mert szelleme a múltúnkban gyökeredzett és a j Demzet jogalkotó erejében fogant, mert önálló volt | s mindenféle külföldi rendszertől független és mert különösen a rómaiak jogelveinek gyakori elismerése révén egész történelmi fejlődésében beleilleszkedett az egyetemes európai jogrend­szerbe. Miután magyar magánjogi törvény soha nem volt, egységes jogi felfogás sem alakult ki a leg­különbözőbb kérdésekben. Erdélyben 1853 óta az j osztrák polgári törvénykönyv volt érvényben, volt külön szász jog és külön jogi statútumai voltak a székely nemzetnek, érvényben voltak az úgynevezett szász-kun statútumok, s más jogsza­bályok alakultak ki különösen a személyi jog, valamint az örökjog szempontjából a nemesek és a nem nemesek között s mindennek azután az lett j a következmény', hogy a magánjog legkülönbö­zőbb kérdéseiben a tájékozódás erősen megnehe­zült. A nagy magánjogi kódex megalkotása ilyen­formán egyike volt a legnagyobb nemzeti feladatoknak. Az nj magyar magánjog terjedelmére is hatal­mas törvény. Kétezerszázhetveu'\?y szakaszból áll és ezekben szabályozza a jogi éLí minden terü­letét. A legterjedelmesebb a kötelmi jog, amellyel 820 szakasz foglalkozik, 514 szakasz a dologi jog­gal, 423 szakasz a személyi és családi joggal, 406 szakasz pedig az öröklési joggal kapcsolatos ren­delkezéseket állapítja meg. Hét szakaszban mond­ja el a törvény a* általános magánjogi szabá­lyokat. Nagy ut volt addig, mig a törvényalkotás el­jutott idáig. Többesztendei munka után 1915. május 5-én terjesztették be az országgyűlés elé az első tervezetet, amelynek sersa azonnal meg v-'lt pecsételve: ekkor már dúlt a háború s érez­ték, hogy a háborúnak elmaradhatatlan lesz a ha­tása a jogviszonyok fejlődésében ? így indult meg újból a törvényalkotás műnk ja még a há­ború alatt, majd pedig az alkotmányosság helyre­állítása után, 1922 januárjában, hogy végre hat esztendő fokozott munkájával valóban megsmles- len az uj magyar magánjogi törvénykönyv. Az euuiu thnciUgie nup^M-ny íiségtefen, hogy Európára*- ei Iosí a leg­modernebb magánjogi törvénye. Nemcsak az élő jogot tartja fenn és nemcsak egyesíti a nemzet szellemében rejlő jogi felfogás Összes elveit, hanem egyúttal magában foglalja a világ jogfejlődésének egész területét' is. A ma­gyar magánjogi törvénykönyv jelentősége igy emelkedik magasan minden más törvényalkotás <614 — A keresztéiiyszocialista párt terjesz­kedése a szlovákok között. Nyitrai tudósí­tónk jelenti: Az elmúlt vasárnap Rudnóvöl­gyének szlovák lakossága, amely eddig a Hlinka-pártot támogatta, impozáns népgyű­lésen alakította meg az országos keresztény­szocialista párt helyi szervezetét. A lelkes lefolyásai gyűlést Miskavics Vencel nyitotta meg, aki után az országos pártközpont ki­küldötte, Merrel István nagyszabású beszéd­ben fejtegette a keresztéiiyszocialista párt autonóm ista, ellenzéki programiját s a ha­talmas tömegű szlovák hallgatóság helyes­lése mellett kritizálta a szlovák néppárt autonómiáéi lenes politikáját. Majd Brogyání Gyula körzeti elnök, továbbá Planicky Gusz­táv titkár mondott lendületes beszédet. A helyi pártszervezet megalaki fásával véget ért a föl sikerült gyűlés. Egyidejűleg a szom­szédos községek egész sorában is megala­kultak A ker.-iszoc. párt helyi szervezetei 6

Next

/
Thumbnails
Contents