Prágai Magyar Hirlap, 1928. március (7. évfolyam, 51-77 / 1678-1704. szám)

1928-03-15 / 63. (1690.) szám

1928 máreit!* 15, csütörtök. WWTTirH T>RX<arA^A<AAR-HTKLÁl> Magyarország genfi sikere — párisi megvilágít A magyar megbízottak rokonszenves megítélése — A nyíltság és a hazugság szerepe a népszövetségnél — Briand maga ellen hangolta Magyarországot, de Romániát is — Berthetot gyűlöli Titulescut Párás, március 14 (A P. M- H páirdsi politikai munkatársá­tól.) A szentgotthárdi incidens népszövetségi tárgyalásának a kisantant szempontjából egy célja lett volna: Magyarországot megbélye­gezni Európa színe előtt s lerontani azt az előnyös érdeklődést, amelyet a magyar kül­politika a Rothermere-akció segítségével 1927 tavasza óta a nyugati népeknél a ma­gyar ügy iránt teremteni tudott. Ha most sikerült volna Magyarországot békéden és sötét balkáni hatalomként szerepeltetni, amelyet a népek tanácsá­nak összessége elítélendőnek tart, akkor Magyarország elvesztette volna a kivívott szimpátiát és visszasülyedt volna háború utáni elszigeteltségébe. Ez volt a nagy propagandánál, amely ér demessó tette, hogy az incidenst — melyhez hasonlóak az elmúlt években minden legyő­zött, országban tucatszámm támadtak és tucat­számra felejtődtek el —• kiragadják tulajdon­képpeni jelentéktelenségéből és a világpoliti kai diszkussziók porondjára viszik. ■ , Eredményképpen megállapítható, hogy a nagy per lezajlása után a magyarság iránti hangulat sehol sem rosszabbodott, sőt ellenkezőleg a kisantant-rokonszenve- ket érte több súlyos csapás. Magyarországban a közvélemény álmodni sem merte, hogy a. krízis ily simán és ily ked­vező eredménnyel fog elmúlni. A magyar álláspont a. márciusi genfi szesszión még olyan kérdésekben is dia­dalmaskodott, amelyekben az elmúlt ülésszakon csaknem alulmaradt már. Titulescu pedig, aki Benes kidülése után a magyarellenes janicsárháboru élére állt, összetörve, bel egem és csalódottan hagyta el a genfi üléstermet. Tánczos, Apponyi, Titulescu Az eredményt Magyarország két talpig férfinak és talpig tehetségnek köszönheti. Mindenekelőtt ez a két férfiú volt, aki Nyugat- európa rokonszenvét kivívta — értelmileg is. Páris, a magyarellenes politika központja, igen alkalmas hely a vonzalom és érdeklődés egyes fázisainak megfigyelésére. A budapesti kormány két ellentéte* struktúrájú embert küldött Genflhe a két nagy ügy képviseletében. Az egyik Tánczos tábornak volt, a mar­káns, energikus és bátor katonajellém, aki­nek egyenességén lepattantak Titulescu kör­mönfont támadásai s aki csaknem az egész világ rokonszenvét kivívta, mert olyan uj elemet vegyitett a genfi atmoszférába, amely mindeddig ‘hiányzott ebből a gyáva óvatos­sággal pácolt levegőből: a nyers és a leple­zetlen őszinteséget. Ez jólesett az európai közvéleménynek, amely undorral figyeli évek óta a genfi szanitécmunkát, a mérgezett törhegyek- nek vattába csavarását és a kecses piruet­tek után kiosztott halálos döféseket. Ha más nem, az föltétlenül tetszett, hogy Tánczos „úgy odamondott". Egyesek túl katonásnak találták Tánczos föllépését. Nos, másnap Apponyi megjelenése kellemesen ki tudta egészíteni az első nap benyomásait. Az energia után a szelíd bölcsesség je­lent meg, a katonás őszinteség után a tu­dó? őszintesége, a spártai erény után az athéni erény, a lakonikus színvallás után a demosztheneszi lendület, A francia lapok körülbelül így látták a genfi szereplőket: — Tánczosról első pillanatban látni, hogy jó katona, aki nem kertel és nem gyáva. Nem leplez semmit, nem hazudik. Milyen egyszerű lett volna, ha Magyarország a „szent hazug­sághoz". a népszövetség éltető eleméhez fo­lyamodik (a Journal de Génévé véleménye) és azt állítja, hogy nem gépfegyverek, hanem üres szardiniásdobozok voltak a magyar terü­leten álló vagonokban. Nem, Magyarország bevallotta az igazat s ezzel tanácstalan helyzetbe hozta a nép- ' szövetséget. Tánczos ki merte mondni, hogy a kisan­tant és Magyarország viszonya rossz, amit Ti- tulescu politikus mozdulatokkal kétségbevont — ami persze nevetséges és hazuggá tette, mert mindenki tudja .hogy a két vagon öreg gépfegyveren kívül a magyar—román ellen­tétnek még más okai is vannak (Action Fran­caidé és Liberté). így Tánczos egyetlen mon­dattal leleplezte a népszövetség kínai cere­móniái mögött lappangó hazugságot (Eoho de Paria). — Apponyi és Titulescu ékesszólása kö­zött az a különbség, ami a méltóságteljes tu­dós és a ravasz ügyvéd ékesszólása között. Mindkettő nagyszerű rétor; Apponyi mél­tóságteljes még az iróniában is, Titulescu még ott is szarkasztikus, ahol nem akar az lenni (Pertinax). Egyszóval a „körmönfont'4 szónok Titulescu volt, a „tiszteletetkeltő" Apponyi. Világos, hogy idővel az utóbbi vált rokonszenvessé. Mit vesztett Franciaország Franciaország kudarcát a francia jobboldal a kővetkezőkben foglalja össze: 1. Briand bizonyos fokig nevetségessé vált, amikor az optánspör tárgyalásánál mon- gott lendületes beszédében a szóbanforgó ügyet, úgy állította • be, mintha ez volna az egyetlen, amely a két vitatkozó országot, egy­mástól elválasztja. Ragyogó szavakkal ösztö­kélte Titulescut és Apponyit, hogy fogadják el Chamberlain kompromisszumát, mert „Kö~ zépeurópának végre meg kell bókülnie". E beszédben bent volt a népszövetség hí­veinek teljes fonáksága. Apró részlet­eredményeket úgy állítanak be, mintha döntő jelentőségű események volnának. Holott mindenki tudja, hogy például Ro­mánia és Magyarország között m optáns- pörön kivül még számos más ellentét is van és az optánsügy megoldása koránt­sem jelenti Középeurópa végleges meg- békülését. (Az Action Franeaise vélemé­nye). 2. Briand egyedül állt Géniben. Ha a gép­fegyverügyben nem sikerül a francia állás­pontot, diadalra juttatni s az invesztációnak — bármely gyenge — formáját elrendelni, a francia presztízst, oly súlyos csapás éri, me­lyet nehéz lett volna kiheverni. Már pedig Olaszország, Anglia és Németország nehézsé­geket. gördítettek az in veszti gáció bevezetése elé, Briand eredményt csak kétesértékü kom­promisszummal tudott elérni: megszerez­te Németország, Anglia és Olaszország hozzájárulását az elképzelhetően legsze­rényebb és csaknem jelentéktelen invesz- tigádóhoz, de ezért a beleegyezésért en­gednie kellett az optánspörben. és magáé­vá, kellett tennie a magyar álláspontot. Azaz a saját presztízse érdekében fölál­dozta, Romániát. Eredmény: Magyarországot. — amely ál­lamot pedig könnyű lenne kiragadni a német érdekszférából — teljesen maga ellen han­fj A felnőtt ember egészséges szájában 32 fog van. 1 Nem véletlen, hogy a „32“-es szám éppen a fflí iíílí'jHíöl*!?® paszta védjegye Kérjen kizárólag „THYMOUNT“ (Védjegy „32“) golta, de felbőszítette Romániát is, amely, Briand optánsügyi magatartásában a kisan­tant elárulását látta. 3. A márciusi ülésszak bebizonyította, hogy Franciaország teljes elszigeteltség­ben áll Európában. 4. A kisantant-kaposolatok meglazultak.' PhiMpoe Berthelot amennyire kedveli Renest, annyira gyűlöli Titulescut s e gyűlölete "vég­zetes'' lépésekre ragadtatta. Nem bánta a román külügyminiszter kudarcát, holott ez a kudarc egyúttal Franciaország kudarca volt. A francia politika ügyetlensége még in­kább nyilvánvaló lesz. ha az olasz politi­ka ügyességét vesszük szemiigyre. Scialoja mestermüvet alkotott, amikor ke­resztül tudta vinni, hogy határozott magyar­barátsága dacára nem hangolta maga ellen. Romániát, sőt a régi román—olasz jóviszonyt a teljes egészében főn tudta lartnni. A magyar eredmények Ssszeloülafása Ezzel szemben Magyarország sikerei így foglalhatók össze: 1. Az egész világ előtt, demonstrálni tud­ta, hogy Olaszország határozottan az oldalán áll és az olasz segítségre mindenkor számít­hat. 2. A kisantantoí megbénította és Titulescu nagy hitelét diszkredttálni tudta a közvéle­mény előtt. 3. Briand helyzetét csaknem megrendí­tette. 4. Határozott sikert, ért el az optánsügy- ben, amennyiben elérte, hogy a por mégis visszakerül a kiegészített vegyes döntőbíró­sághoz, amelynek a kompetenciáját a népszö­vetség most Romániával ellentétben mégis elismerte. 5. A világ figyelmét fölhívta arra, hogy Magyarország nyugtalanságának még pszi- hológiai okai vannak. Ez a figyelem ma. any- nyira nagy már, hogy egy párisi lap — a .YRumeur" — ilyen címet ad egyik uagy cik­kének: „Ki felelős a, trianoni békeszerződé­sért?" Eddig soha Franciaországban elő nem fordult, hogy a trianoni szerződést olyan alap­vető tévedésnek bélyegezték volna, mint ez a lap tette — éppen a genfi tanácsülés esemé­nyeinek hajtása, alatt. Parisban így látják a genfi tanácsülés mérlegét s ha Parisban igy látják, bizonyos, hogy nincs' túlzott optimizmussal nézve Ma­gyarország szempontjából-. Junius 24-én tartják meg a járási választásokat? Prága, március 14. A koalíció még mindig nem döntött a járási és országos képvi­selőtestületi választások terminusáról. A cseh néppárt és a német keresztényszocialista párt, amelyek a legutolsó községi választásokon óriási veszteségeket szenvedtek, hatá­rozottan amellett foglalnak állást, hogy a választásokat ne ez évben ejtsék meg. Ezzel szemben úgy a német, mint a cseh agrárpárt, mint pedig a demokrata, párt a választá­soknak ebben az évben való még tartását kívánja. Egres verziók szerint a járási kép­viselőtestületi választások junius 24-én lesznek. Oly hírek is elterjedtek, hogy az orszá­gos képviselőtestületi választásokat ez évben egyáltalán nem tartják meg, hanem min­den országrész részére országos végrehajtó bizottságot neveznek ki. Ez utóbbi hirt azon­ban föntartással közöljük. Románia bizalma megrendült a népszövetségben A klsántánt Olaszország miatt volt tartózkodó — Lengyelország felveszi a tárgyalásokat Litvániával Bukarest, március 14. Az egész román sajtó visszautasítja a genfi határozatot és terjedelmes cikkekben dicséri Titulescu el­járását. A lapok leszögezik, hogy a tanács bizonytalan magatartást tanúsított. Az Ade- verul ezt írja: Sajnálattal kell. megállapíta­ni, hogy a. népszövetségbe vetett bizalom a ta­nács mostani ülésszakán az optánskér- désben tanúsított magatartás miatt meg­rendült. A lap azt a reményét fejezi ki, hogy a nép- szövetség visszatér arra a szilárd útra, ame­lyen egyedül növelheti tekintélyét. — A Viitorul azt írja, hogy a népszövetség ön­magával ellentétben álló magatartásának •láttára Titulescu brüliánsan megfelelt, ami­kor azt mondotta, hogy az ilyen eljárások a kapitulációk rezsimjét támasztják föl, ami­kor a külföldiek a belföldi kormányzattal szemben privilégiumokat élveznek. — Az Universül ezt írja: A nemzetek szövetségé­nek szerencsésebb megoldásokat kellene ta­lálnia, ha igazán el akarja pusztítani a. bé­két veszélyeztető tűzfészkeket. Románia kö­zép- és keleteurópai szövetségeseivel együtt egy el nem hanyagolható tényező, ha olyan politika folytatásáról van sző, amelynek a fennálló szerződéseken nyugvó béke fentar­tása a célja. — A Lupta szerint Titulescu kifejezésre juttatta Genfben, hogy nem tud­ja Románia méltóságát és nemzeti szuvere­nitását megvédeni, mihelyt az optánsok ügyében Románia érdekeit veszedelembe sodorják. Az a tény, hogy az ellenzék, külö­nösen a nemzeti parasztpárt íjtagáévá tette Titulescu magatartását, bebizonyította Titu­lescu ama szavainak igazságát, hogy nincs oly román, aki elfogadná a népszövetségi tanács döntését. Páris, március 14. Seydoux, a Quai d'Orsaynak volt igazgatója, a Petit Párisién- ben éles kritikát gyakorol a népszövetségi tanács szentgotthárdi állásfoglalása miatt. A népszövetségi tanácsnak elsősorban kerülnie kell, hogy olyan benyomást keltsen, mintha határozatait nagy sietségben hozná, nem fontolná meg eléggé és csak azért hoz hatá­rozatot, hogy éppen történjék valami. Az ilyen eljárás bizonyára nem emeli a genfi szövetség presztízsét. Tipikus ez a kompra-1 misszumos megoldás, amely messze távol áll attól, amit. a népszövetség hívei vártak- Jellemző az uj módszerre az a tény, hogy a kisantant terjedelme? aktagyüjtemé- nyéf egyáltalán nem hozta napfényre, amellyel pedig bizonyíthatta volna, hogy a szentgotthárdi fegyver csempészés nem az első eset volt. A kisantant hallgatásá­val el akarta kerülni Olaszország ne­heztelését, ezzel szemben az a paradox tény állott elő, hogy a felelősség teljes súlya Franciaországra nehezedett, amely egyedül lépett fel a népszövetség ér­dekében és valóban mindent megtett, amit tehetett. Varsó, március 14. Zaleski külügymi­niszter Géniből való visszatérése után Pil- sudski marsall miniszterelnöknek kimerítő jelentést, tett a népszövetségi tanács ülés­szakáról. Zaleski és Pikudski megbeszélé­sének a lapok jelentése szerint az volt az eredménye, hogy már a legközelebbi na­pokban elküldik a lengyel kormány feleletét Litvánia legutóbbi jegyzékére. ' lengyel kormány elfogadja a litván kormány ajánlatát. és hájlandó a tárgyalásokat március 30-án Königsbergben megkezdeni. Románia nem láp Sd a népszöveíségból Bukarest, március 14. A román kor­mány kategorikusan megcáfolja, azokat a lapjelentéseket, amelyek szerint Románia ki akar lépni a népszövetségből. A kormány továbbá cáfolja azt a hirt is, amely egy hat- vanimilliódolláTas román kölcsönről szól. A’ hir szerint a kölcsönt a román kormány a newvorki pénzpiacon a Blair-konzernnél helyezné el. A hir ebben a formájában nem pontos. A kormány tisztán annyit jelent ki, hogy csak stabilizációs kölcsönről tárgyal, amelynek nagyságát és feltételeit még nem határozták meg. Amerikában jelenleg nem tárgyal román pénzügyi delegátus. Briand tárgyalása a párisi amerikai követtel Páris. március 14. Briand tegnap a Ouai DOréayn fogadta a párisi amerikai követe? és hosszabb megbeszélést tartott vele. A sajtó egy­behangzó véleménye szerint a tárgyalás a fiam cia,—amerikai háboruellenes paktum körül for­gott- Franciaország feleletét a legközelebbi na^ pókban küldik el. A -Tournr' szerint a felelet rendkívül óvatos lesz. nehogy a polémiát még jobban kiélesifse. mert Franciaomrg a tárgya­lásokat nyugodt és tárgyilagos mederben akar­ja tovább vezetni. 3

Next

/
Thumbnails
Contents