Prágai Magyar Hirlap, 1928. március (7. évfolyam, 51-77 / 1678-1704. szám)

1928-03-02 / 52. (1679.) szám

1928 március 2, péntek. 5 MŰSORON KÍVÜL i. (Utánnyomás tilos) — HAMVAZÓ EURÓPA — < Páris, március 1. J Semmi kétség, nem szabad elmulasztani iaz alkalmat, hogy időnként hamvat hintsünk a fejünkre. Senki ne mondja, hogy éppen Párisnak nem áll jól ez a gesztus, mert nincsen benne gyakorlata. Ez a puritán felhő, ami valahon­nan Amerika felől jön s időnként, egyre gyak­rabban, elhúz Európa felett és pernyét hul­lat bűnös fejünkre, Páris fölött is elhalad s alkalmi Szinuszok itt is be jövendölik a kedd­re, amikor a hús elhagyja magát, a szerdát, ami meghinti bűneinket hamuval. De itt va­lahogy mindenki lepucolja a hamut a fejéről s visszatér a rendes foglalkozásához és kiala­kult meggyőződéseihez. Páris, sajnos, nem az a talaj, ahol a hamuból csakúgy másnapra a bünbánás fája lombosodik. Arról joersze ne n is beszélve, hogy iga­zán megércremlünk minden penitenciát, mert bűneink már nem ismernek mértéket és ha­tárt, — erről nem is beszélve, érdekes, egy kicsit megdöbbentő és nagyon tanulságos időnként innen Szodomából, ahol az embe­rek már reggel hivatalbamenés előtt, állan­dóan és féktelenül bűnöznek és orgiákat tar­tanak, megfigyelni ezt a szép puritanizmust, ami az aktivitás minden jelével üt ki Európa két peremén s néhol közben is, angolszász és skandináv országukban, ahol mindig is talaja volt s latin területeken, ahol az ilyen hiva­talosan importált és tenyésztett puritanizmus még újdonság és kellemes surprise a népes­ségnek. Az államilag támogatott és hatóságilag bátorított puritanizmus, az erköolsi hullám, ami itt van, fanyar hűvösséggel fujdogál Európa egyes fensikjai fölött, lefagyasztja a bűn virágait és minden eszközzel erényt fa­kaszt. Ha Párisból figyeli az ember, néha úgy tetszik, hogy tisztábban és elvontabban látja ezt a mozgalmat, valahogy úgy, mint egy csil­lagvártából egy természeti folyamatot. A hul­lám Amerikából indult s tiz évbe tellett, mig — igazán az utolsó pillanatban — eljutott Európába. A légköri viszonyok itt a legkedvezőb-> bek, mert minden füst volt, kénkő és orgia. Ha ez a puritán hullám még néhány eszten­dőt késik, valószínű, hogy valamennyiünket elnyel a kontinens bűneinkkel együtt.. Minden nagy háborúra elkövetkezett egy idő, mikor az emberek malacokat vágtak le, homlokukat virággal övezték s egész nap csak táncoltak és erkölcstelen életet éltek; ezt csináltuk például mi most itt Európában tiz esztendeig. Aztán jött megint egy másik éra, mikor az emberek leszedik homlokukról a virágokat, hosszú ingeket öltenek, munka után még magánszorgalomból túlóráznak egy keveset, társaságban erkölcsös dolgokat be­szélnek és malacok helyett sovány halakat esznek, például sós keringet vízben kifőtt krumplival. Minden jel megvan reá, hogy en­nek a második periódusnak megyünk most elébe. Ezek a történelem nagy hamvazó szer­dái. A generáció, amelyik az ilyen bojtos pe­riódust fogja ki, persze kevésbé mulatságo­san él, mint akik malacot esznek és táncol­nak, ezzel szemben az erkölcsi tartalma ezeknek a puritán éráknak sokkal kézenfek­vőbb, erény-potenciája atkivabb, ami szin- ténk sokat ér. Csak nagyon vigyázva kell megkülönböz­tetni a kettőt: azt az erkölcsi hullámot, ami az emberiség nagy krízisei idején spontán és járvványszerüen fogja el a lelkeket s azt a másikat, ami import és mélyebb lényegében nem egyéb, mint politikai programok hang- erősitője. A tiszta erkölcs, ami támasz és talpkő, válságos időkben még jószándéku publikum által is csak nehezen sajátítható el úgy, mint ecrv idegen nyelv, vagy egy tömeg-testgyakor- lat; a tiszta erkölcs, ami támasz és talpkő, egyáltalán nem sajátítható el, mert a tiszta erkölcs nem egy tulajdonság vagy egy képes­ség, nem valami, amire hivatalból, iskolában és sajtóban, ki lehet oktatni a publikumot, mint kolera esetén a tisztaságra; az a bizo­nyos tiszta erkölcs, ami csakugyan támasz és talpkő, minden, csak nem hatósági program. A tiszta erkölcs, az valami váladéka egy életmódnak, aminek föltételei és elemei az egészség, a munkakészség és munkalehető­ség, gondolatok és hitek szabad kicserélése, megvitatása, emberi önérzet, szabadság, a jó­lét egy minimális foka, az egyén megbecsü­lése, egyenlőség a törvény előtt, helyzetünk fölismerésének intenzitása itt a földön, Isten és a halál között, készség és ami sokkal több: lehetőség a jóra és egymás megbecsülésére. Azok az érák az emberiség életében, ami­ket programszerűen puritánoknak könyvelhe­tünk el, az utólagos vizsgálat során mindig terméketlenek maradtak. Az emberi életnek az erkölcs eleme és magasabb célja; de a pu­ritanizmus soha nem volt egyéb, mint szen­vedélyek és érdekek programja. A hamvazó szerda, a puritán hullám itt van és kezd a bőrünkre menni. Európának ina van egy irodalmi puritanizmusa, egy tár­sadalmi puritanizmusa, egy művészeti és egy politikai puritanizmusa. Nagvon érdekes lesz megvárni, hogy mi --------------------------------“b A zólyomi vár alatt a „csendes magyarok" szigetén Kereskedelmi krízist okozott a zsupa közeli megszüntetése A gyáripar helyzete: csak a téglagyárak virágzanak a sok építkezés következtében — 4 év alatt 25 milliót építettek be s újabb épitkezési-szezon indul — Beszélgetés Groo Géza dr.-ral — Zólyom a Blasberg-gyár megindulását várja — Zólyom, március 1. (Dlélszlovenszkói szelik esztőség Lm k t öl.) Kö1­zópszlovenezkó együk legerősebb ipari centruma, a központi fekvésű, öt vasútvonal össze találkozá­séiba n épült, történelmi múlttal rendelkező Zó­lyom kezdettől fogva arra kínálkozott, hogy ne csak Középszlovenszkő, de az egész szlovákság centrális városa legyen. Geográfiái helyzete is predesztinálta erre a szerepre, de még ennél is inkább egyes szlovák körök azon kimondott aka­rata, hogy itt épüljön ki Szlovenszkó fővárosa. Eleinte úgy is látszott, hogy Zólyom felkerül a magas polcra és neve erős csengést kapott­Akik azonban ezt akarták, nem tudták tervü­ket megvalósítani, akik pedig ebben bíztok, azok­ra a mai helyzet keserű csalódást hozott. Zólyom lemaradt a szlovák városok versenyében: a poli­tikai jelentőséget elhalászta előle Turócezentmár- ton és Rózsahegy, a közigazgatás terén épp úgy alá lett rendelve a messzi Pozsonynak, mint a többi kisváros és ipari, valamint kereskedelmi nagy szerepét is meg kell osztania a versenyben máris előbb jáTó Zsolnával. Ott maradt a vár, az üres gyártelepek, a sok-sok uj épület és a sinihá- lózat összefutása: helyzet és lehetőség kiaknázat­lanul és be nem váltva. Ez azonban inkább a zólyomi szlovákokra tar­tozik. Minket Zólyomból főleg az ipari és gazda­sági helyzet, meg az ott élő magyar sziget ér­dekel. Vegyük tán előbb ezt a magyar szigetet sorra: A magyarság — sajnos — földrajzilag megle­hetős hátrányos elhelyezkedésben él Szlovenszkó földjén. Kompakt tömegben, összekapcsolva ugyan, de hosszú, elnyújtott sávban sorakoznak Pozsonytól Husztig a magyar falvak és városok a déli határ mentén. Ez a nagyobb rész: a zöm. Sú­lyosan érzik a távolság és a rossz összekötettés hátrányait, érintkezésük meg van nehezítve, kül­ső és belső életük szinte annyiféle, ahány folyó szeli keresztbe északról délnek ezt a nyugat- keleti sávot, — de jobbra-halra azért az összetar­tozás ás ' összefüggés áthidalják a völgyek és he­gyek választó vonalait. A másik része a magyarságnak szétszórtan él, beékelve a szlovák nyelvtengerben. Szanaszét szórva, szigeteket alkotnak csak és természetes, hogy életük minden nyilvámulására rányomja már bélyegét a másforma helyzet és a másféle életle­hetőség. Nyílt magyar társadalmi élet, mint lent, alig fejlődhet ki náluk, kevesen is vannak, napi életük érdekei is át vannak szőve a környező vi­lág életével, aminek részei lettek. Nyomasztóbb Kenu okion LIKOLA ORION IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIU NOKO ORION iiniiniiiiiiiiuiiiiiHiiiiiiiiiiiiin SMETOLA ORION ll!llll!llll!llllllllll!l)llll!lllllll!llm PALA ORION lllllllllillllllllllllllilllllllIllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllHIHIIllllll a levegő körülöttük és semerre sincs közvetlen kapcsolatuk testvéreikkel. Zólyom jellemző példa a „csendes magyarok" életére. Ezek a „csendes magyarok", akik életle­hetőségeiket biztosítják a nagy tenger kis szige­tein, külsőleg nem szerepelnek hangosan az élet- fórumon. Lelkileg azonban semmi sem akadá­lyozza őket, hogy magyar érzésüket ne érezzék, talán fokozottabban, öntudntosabban és — bátran mondhatni — megbecsülhetetlen hűséggel. A ma­gyar tömegek egyik érdekes arcú és értékes lelkű rétege ők: megérdemlik figyelmünket és igaz szeretetünket. Meglátogattuk őket a zólyomi vár alatt. Fel­kerestük a zólyomi „csendes magyarok" vezérét, Groo Géza dr. ügyvédet, aki nagy szeretetnek és megbecsülésnek örvend a kczépszlovenszkótí. ma­gyarság soraiban. Kérdéseinkre szives készséggel az alábbiakban festette meg a zólyomi magyarság politikai és társadalmi életét, valamint a hajdan virágzó ipari centrum gazdasági életének legak­tuálisabb problémáit: Groo Géza dr. a „csendes magyarokéról — A magyar—szlovák nyelrvhatár Losonc fö­lött húzódik. Ettől északra mi már szlovák töme­gek közé zárva élünk. Természetes tehát, hogy ez az adottság egész más helyzetet is teremt az itt élő magyarok részére, mint amilyenben a zárt, kompakt tömegben élő magyarság van. Úgy mond­hatnám, hogy odalent még a föld is magyar leve­gőt áraszt. Aki ott él, annak a magyarnak nincs szüksége arra, hogy ezt külön kihangsúlyozza s ágy kevésbé is jut annak kiélezett gondolatára, hogy ez a minősége kötelezettségeket ró rá nem­zetével. — Ezzel szemben itt mi minduntalan kiilső figyelmeztetésben részesülünk, hogy magyarok vagyunk s ez bizony gyakran nean kellemes for­mában történik. Ennek a figyelmeztetésnek gyakran bántó éle van, helyzetünk nehezebb, erőnk is kevesebb e ezért azt gondolnám, hogy a kompakt magyarságnak intenzivebben kellene foglalkozni a magukra maradt magyar szigetek­kel, jobban meg kéne becsülni azokat, akik, ha kifelé óvatosaik is óraelemnyilvánitásaikban. de mégis araik a régi érzést: a nemzetüliiséget! — Ezen a vidéken is van egy réteg, amely összhangba hozta az uj államalakulat iránti loja­litását a régi világgal szemben érzett bálájával éé 'mig kifelé mindent megad a mai rezsimnek, addig szíve­sen áldoz, ha arra sor kerül, a magyar kultúra okárán. Ezek a „csendes magyarok" a kisebb­ségi magyarság értékes rétegét képezik. (Legjobb példámak felhozhatjuk ennek igazo­lására azt, hogy Zólyom magyarsága a ,havi-egy- ebéd“-akció során 560 ebédet jegyzett 2800 korona értékben, ami nagy elismerést váltott ki és kelle­mes feltűnést keltett, mint a magyar sziget test­véri üdvözlete, a magyarság soraiban!) — Ami a politikát Illeti, bála a szlovák pár­tok meg nem felelő taktikájának, e® a magyar sziget szépen halad előre. Ilyen elszigetelt helyen, Kissé fárasztó lesz megvárni, hogy mi lesz belőle. És nehéz, nagyon nehéz lesz közben nem puritánnak, hanem a sző mély és emberi ér- Laklé'ben erkölcsösnek maradni. ***■---------------—' "*'\Másai Sándor. mint Zólyom, egy-egy választás alkalmával juthat ngy-ahogy kifejezésre ennek a rétegnek az érze- lemvilága és váratlan, szintié meglepő eredmé­nyekhez juttatja a magyar politikai pártokat. — így például a mull évi községi választáso­kon szerepelt először önálló listával az országos toeresztényszocialista párt s ez a szereplése nagy Egyetlen a maga nemében elérhetet­len izfi, közkedvelt mindenütt köve­telt csokoládék meglepetést szült. A magyarság erre a választás-" kor itt egyetlen lehető listára annyi szavazatot adott le, hogy három mandátumot biztosított magának. Ezt részben az is segítette, hogy a Hlinka-párt iránt nagy volt az elégedetlenség. A párt fejlődése és szereplése a várospolitika te­rén örvendetes Ígéretekkel kecsegtethet s bátran nézhetünk működése elé. — A csehek és szlovákok közötti antagooáz- mus a jövőben valószínűleg észrevehető mérete­ket ölt, különösen akkor, ha a Hlinka-párt ellen­zéki szárnya a szlovák érdekeket mindjobban ki fogja domborítani. Élet a hó alatt — Ami az itteni magyarság társadalmi életét illeti, arról a szokott formában nem lehet be­szélni. A magyar társadalmi élet itt halálra van Ítélve e a prevrat óta nyilvános társadalmi megmozdulás nem volt. Volnának, akik megteremthetnék, de idáig enre gondolni sem lehetett. Kívánatos volna, hogy a kompakt magyarság társadalmi téren se feledkez­zék meg ezekről, a magyar szigetekről. — Itt említhetem meg, hogy a református egyház mellett, melynek itt temploma van, bár hívei óriási per centjét — a vasutasokat — elve­szítette, hitéleti tekintetből még a katolikus egy­ház az, mely teljesíti kötelességét magyar hívei­vel szemben és minden vasárnap magyarnyelvű istentiszteletet tart. A zólyomi gyáripar helyzete — A csehszlovák politika gazdaságilag is centralizálni akart. Az idők azonban neon voltak alkalmasak nagy ipari vállalkozásokra s igy a centrumnak kiszemelt Zólyom fejlődését azzal akarták segíteni, hogy hivatalokat központosítottak ide és nagyará­nyú építkezésekbe kezdtek. A kereskedelem csalódása — Egy ipari városnak azonban a fejlődését ipari fellendülés nélkül még akkor sem sikerült volna teljesen megcsinálná ennek a politikának, ha a zsupanátus idehozatatával kapcsolatos remé­nyek mindenben be is váltak volna. Mert bár ta­gadhatatlan, hogy a hivatalok idehozatala, az építkezéseik és az ezzel kapcsolatos kereskedelmi remények sok jóval biztattak és egy csomó iparos, de főleg kereskedő tömörült Zólyomba, — most a Ku­pák megszűnnek és derékbatört minden re­mény. Az nj országos beosztás súlyos veszte­ség e szempontból a városnak és fonák hely­zetbe került a kereskedelem, mely erős fész­ket épített ki magának a központi reményeik árnyékában. — Ez a fonák helyzet máris érezhető krízist idézett elő. A nagy reményeket tápláló kereske­delem krízisét mi sem mutatja jobban, mint a legutóbbi idők tömeges fizetésképtelenségeinek nagy statisztikája. — A kereskedelem csalódott Zólyom jövő­jében. Az ipar — Ipari téren is siralmas a helyzet. A nagy Rimiamurányi vaslemezgyár. amely 800—1000 mmnhásnak adott kenyeret, évek hosszú 6ora óta elhagyottan hever és nem ad kenderei a zólyomi munkásoknak. A ezékgyár pár évig működött, azonban az ismeretes tendenciák miatt ez is be­állította működését s pár százra tehető munká­sait elbocsátottá . A sivár képet nem tette enyhébbé az sem, hogy a kézműipar némi életlehetőséget talált az építkezések során. — A múlt évben némi reményt nyújtott az a hír, hogy a BLaeberg-cég megvette a vasgyártelepet s az bililett, hogy a gyárat átrendezi más termék gyártására. Blaébergék oehulózegyárat akartak csinálná. — Állítólag azonban a gyúr üzembehelyezését és működését a konkurrems oellulózegyárak és érdekeltjei akadályozták meg — mint egyesek tudni vél­ték — az által, hogy az üzemhez szükséges faanyagot a gyár sehogysem tudta a kormány­nál biztosítani. A zsolnai gyárak és a turócvidékd érdekeltségek­nek mindenesetre érdekükben állhatott, hogy BJaeberg ne tudjon megfelelő kincstári erdőt le­kötni. Mégis megindul a cellulózegyár? — Mint érdekes újságot említhetem azonban meg, hogy « legutóbbi napokban a gyárba gépalkatré­szeket szállítanak, ami annak a jele. hogy valami készül ée a gyárat üzembe akarják helyezni. Ez a tény nagy feltűnést és érdek­lődést keltett Zólyomban, mert a gyár üzem­behelyezése óriási nyereség volna a városra is a lakosságra is. A város elesne a nagy megterhel telestől, amit a munkanélküliek segélyezése ró rá, másrészt a város lakosságának nagy részét vásárlóképessé teamé § koresetadás következtébesi, számos keres-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents