Prágai Magyar Hirlap, 1928. március (7. évfolyam, 51-77 / 1678-1704. szám)

1928-03-14 / 62. (1689.) szám

L hogy Románia az epikusokkal szemben telje­sítse szerződéses kötelességét. A világ ma már kezdi belátni, bogy a békeszerződések által alkotott uj viszonyok uj háborúk csíráit vetették el és ennélfogva a világ érdeke, azt követeli, hogy a népszövetség minél sürgő­sebben szólítsa fel Romániát a békeszerződés igazságos revíziójára. Miért fordult Brland TituSescu ellen? I JRIáA3?f vuum.'MKSjm,, <i m mfSirmsmwgnmrmMWKrrmmmKmmBammBm 1928 március 14, szerda. London, március 13. Londoni lapjelenté- sek szerint Briand azért fordult a népszövet­ségben Titulescu ellen, mert felbőszítette Őt Titulescu római szereplé­se. TÜnlescti római útja igen meglazította a kasantant másik két Államának viszo­nyát is Romániáihoz. Benes és Titnfoseu között régi személyes vetélkedés van, miért mindkettő a kisantant vezető kül­ügyminisztere akar lenni és most Benes a legiviinéletlenebb támadást intézte Ti- tulescu ellen a szentgotthárdi jegyzék enyhe hangja miatt és állítólag ágért, mert m Olasz befolyás tert hódit Romá­niában. A genb kisantant tanácskozás londoni in­formáció szí rint igen viharos volt. Benes leg­közelebb Londonba készül, (hogy ott állítólag útját egyengesse sarját jelöltségének a nép- szövetségi főtitkári állásira. Belpolitikai zavar iQKiániában Bukarest, március 13. Románia belpoli­tikai viszonyai végleg kiélesedtek. A nem­zeti parasztpárt Maniu vezetése alatt el van tőkéivé arm, hogy mindenáron magához ra­gadja a hatalmat és ha ez törvényes módon egv hónapon b^Jiil nem sikerül, akkor a párt felajánlja szolgálatait Károly herceg­nek, A volt trónörökös legutóbb levelet in­tézett Rna.tiann miniszterelnökhöz, amely­ben értesíti, hogy jogairól nem mond le és azokat érvényesíteni fogja. Bukarest, március 13. A román néppárt a fcépviselőkázban hivatalosan bejelentette, hogy a kormányt külpolitikai ügyekben támo­gatni fogja. Az ellenzéki nemzeti parasztpárt vezére, Maniu Gyula képviselő tegnap a sajtó képvi­selőivel folytatott beszélgetésében 'kijelentet­te, ifcgy a népszövetségi tanács döntése a román népnek fájdalmas meglepetést szer­zett. Egyetlen vigasztalás, hogy ez a döntés, amely a román állam szuverénitását és érde­keit veszélyezteti, nem végleges. A népszövetségi tanács álláspontjának teljes megváltozása azt bizonyltja, hogy Európa közvéleménye, sőt még a barátságos államok is az egykori ellen­ségeket állandóan dédelgetik. A népszö­vetségi tanács állásfoglalása a szentgott­hárdi affér ügyében beszédes bizonyíték emellett. A gépfegyverek becsempészésével Ma­gyarország megsértette a békeszerződést. A tiltakozásra való tekintet nélkül árverésen adta el ezeket a fegyvereket, amivel újból megsértette a békeszerződést és a népszövet­ség tekintélyét is. Bethlen István gróf ma­gyar miniszterelnök március 4-én debreceni .beszédében bejelentette, hogy Magyarország a békeszerződés revízióját követeli és más ha­tárokat akar. E követelések teljesítése nélkül nem ismeri el a békét, A gépfegyverek el­adása pedig Magyarország jogában állott. A népszövetségi tanács erre az egyenes provo­kációra hallgatott. Megelégedett azzal, hogy az affér megvizsgálására bizottságot küldött ki, és a fegyverek becsempészésével, továbbá Bethlen provokáló beszédével nem törődött. Sőt még tovább is ment. a népszövetség. Az optánspőrben hozott döntésével egykori ellenséget élőn. ben részesítette a szövetségessel és baráttal szemben. K o mám a be ipo J itikáj ima k s zempontjab ö; Maniu ezt a problémát hármas szempontból ítéli meg: 1. Egész Románia tisztán és világosan ki­fejezi szolidaritását a genfi döntéssel szemben. 2. A kormány felelősségét meg kell állapítani. 3. Hatékony eszközöket kell teremteni, amelyekkel a veszélyt le lehet győzni, vagyis a nemzet teljes egy­ségét keH helyreállítani, amelynek a népkormány a kifejezője. A népkormány gyorsan és határozottan cselekdhet. Ehhez az uj választások kiírására van szükség. Maniu meg van győződve Titu­lescu ragyogó képességeiről, ezek azonban meghiúsultak Románia belpolitikája követ­keztében. Ezért követeli a jelenlegi kormány Visszalépését. Bratianu cáfolja a demlsszíójáról terjesztett híreket Bukarest, március 13. A román távirati iroda hivatalosan jelenti: Bratianu minisz­terelnök a Rador román távirati irodának kijelentette, hogy a román kormány de- missziójáról terjesztett hírek minden alapot nélkülöznek. „Ma inkább, mint bármikor, — mondotta a miniszterelnök — szükséges az, hogy energiánknak és szolidaritásunk­nak példáját adjuk, mert csak igy segíthet­jük a román ügyet győzelemre." A kér. szec. munkásmozgalom sikere irseftufttárott MesaSa&ait a feSrásári msütásib Mer. szoc. szakszervezete — latna itudvlf a szlevenszhti mnnkásMérdésrfil — Érsekújvár, mlálrrtiíuB IS. A ezlovens-Zkói munkásság — amei'vinie'k nagy ifiöimegiei a háborúit követő forradalmi idők lázában a sziOciáldieanioUöTialía, iOtetölLeg a komamunieba szer­vezkedéstől várták gazdasági helyzetük jobbrafor- duláfiált •— az utófbíbí' eKátondőlcbeai egyre idege- űebbüíl áll szemben. a kommunista jols-zavakkal s megrondlülit a böaallima eddigi vezeitő'iinjek poJililklá- jábam, aimelytŐO feltartórta'tkati&tflanfuíl tovább rosz- szabbodó gazdasági hieilyEieléireik miegjlaviuláisát már ■neon tudja uemiéíni. A kiábrándult niiuiniMeok fce- 'Maiitólytes része a kérésztényiszo-cdallisita szakszer­szeretet feszi, ea kOlosönöz egySégat a tán&ada­lotmoáík, ez teszi lehetővé a konBZolidéciót és a fejlődést. iKlilöojöseín a Szlovéniáiköi miagyaiiság nem engedheti meg magának azt, hogy külön uta­kon járjon. A magyarságnak kisebbségi helyzete Mylbáin létérdeke, hogy ezevvezkedje®. érdekeinek Védelmiére. A munkásság' asaik ngy fogja meggyőzni nehéz hcJyze'témől a társadalmait, ha iréccémfrirt tár­gy lihigosain tárja föl és nem esik a meddő demagógia karmai közé. Ezután. Füle Lajos mutatott rá arra, hogy a rágalom és a destrukció mindig csak akkor üti fel a fejét, ha építő munkáról van ezó. Mi pedig — úgymond — tovább akarunk építeni és ellen­ségeink ájrmónytko<M9ajivall nem törődünk. Az elnöklő Mákulka János végül1 még egyszeo föKkódbe a jelenlevőket a szervező munka folytatá­sává és köszönetét fejezte ki Böhm Rudolf orszá­gos főtitkárnak. Ezután megejtették a választást, melynek eredménye a következő: elnök Mikuflka János, alelnök Koperda Géza, jegyző Knümmer Ferenc, pénztáros Mikulecz Imre, ellenőrök: Dieák Lajos és Tynxkos Pál. BazalmiakirLak Nagy Gyulát, Gyuriiesko Rezsőit, Farkas Károlyt, és Tlcsina Pált vAlasztotiták meg. A szakszervezet megalakulása általános ér­deklődési keltett Érsekújváron és számítani lehet arra, hogy a többi üzemek munkásai is rövidesen követni fogják a példát. az vezetek felé orientálódik, miért ebben látja gazda sági érdekeánjefc komoly,- gerinces és lelki lemer e- tes védelmezőijét. A kér .-szoc. muültáismioagalom erősödé síének legújabb jieüentőe eseménye Élmek- njjvárot't játszódott le, ahol e napokban aláMltották meg az oltaná bőrgyár munkásai keres zféaiyszo- cíállislta szakszervezetüket. A nagyszabású, népes alapuló gyűlésen — Mikutika János megnyitó beszéde ültéin — Böihra Rudolf ori^ágos- ‘főtitkár szólalt fők Nagyhatású beeZfidjébiem ■ ítemeriette a- kereöztétnyszo cánlíöta miumkásmozgaknalt, aanelybiek fődéfljla az, hogy a munkásság anyagi helyzetén segítsen- Ehhez ftn- aetllenBég és blszáwteág szükséges. A keresztény elv nem fér mieg a gyűlölettel, építő munkát vé­gez, mert a társadalmi osztályok egymásra van­nak utalva és egymással harmóniában kell diol- gozniok. A kePeszltényEzo dialista szakszervezetek­nek legfőbb előnyük az, bogy össze tudják ková­csolni a szeretet füzében a különböző rétegeket- Az emberit megértő testvérré csakis a keresztény Nem a bu#ogaitás — úgymond — és a gyűlölet ; üzeróivájávtal kell argumentálni, hanem tényeket kell' föl tárni és ez az az tilt', amelyen a bőkét jobb beválásra lehelt bionk A toereaztényszocialíisba ezak- snea-veaet aaíórlt is előnyös a magyar munkásság számára, mart mtagábao egyesíti a különböző fajokat és fc- Jakozeteíkett és ezáltal eilHensulyozüe a Szlo- vemszkón oly nagy mértékben fölbuTjjátnzoiílt soivinízmust, amelynek kérte hajtásait a ki­sebbségek értik. ,5" A .írunlkásBág között megínd-ult a vörös"jelszavak- bőS Való Idjóatenodás lAyíamata, feltartőátotaítla- sht nyomd előre n jobb belátás, mely elé asm lehet gátakat élIilPaofi. Beszéde végiéin feflMvta a munkásságot, hogy küszöböljön ki miiod.en félreértért és kicsiséget, kéz a kéziben haladjon előre, alkosson Ml'anxot, rneily minden ellentáMért eltipor utjából'. A beszédet hosszán zugó taps követte « a je­leni evőket; míted silkerült meggyőzmie az elmon­dottak igazságáról. Esv magyar hözséy népházéyltfi akciója Egy pozsonyi község, Nemeskajal ma­gyarsága körében figyelemre méltó, nemes magyar kulturakció' indult meg, amely céljául tűzte ki, hogy — több szlovenszkói magyar község példájára —- megépíti a magyar kul­túra nemeskajali otthonát.- A népházépitő akció — amelynek élén Szombath Zsigmond Meisels Zsigmond, id. Tóth József és Chemez Sándor állanak s amelynek lelkes katonái a nemeskajali műkedvelő ifjúság tagjai — már eddig is tekintélyes eredményt ért el, amit bizonyát az eddig beérkezett adományok kö­vetkező kimutatása: Diószegi Cukorgyár Rt. a színhelyre szál­lítva mész-anyag 3000 korona értékben, Je­szenszky István, Csejte 100, Vágsellyei Taka­rékpénztár 50, Szeredi Cukorgyár Rt. 50, Re- xa Pál, Felső-Csöpöny 50, Neumann László dr, Galánta 20. Déry Aladár, Vágsellye 10, Szeredi Népbank 10, De Ronzi Domonkos, Szered 10, Korány Vince, Szered 10, özv. Fri- staczkyné, Szered 5, Rezsnha Ferenc, Szered 5, Gassparik N., Szered 5, Wdlf S. dr., Galánta 5, Huszár Ferenc, Hidaskürt 10, Uhrovits Vendel dr., Dunaszerdahely 20, Neumann Al­bin dr., Galánta 50, Majláth László, .Zavar 50, özv. Horváth Gyulámé, Galánta 200, Jeszen­szky Béla, Csejte 10, Polák Kálmán, Galánta 10, Eisler-Sold, Felsőszeli 50, Folkman István, Galánta 30, Groeschmid Géza, Kassa 50, Szeiff Géza dr., Dunaszerdahely 20, Biróezy István, Vágsellye 20, Mészáros György dr. (a reál­gimnázium tanári kara) Pozsony 30, özv. Tóth' Lajosné, Csejte 25, Jeszenszky Lajos, Csejte 25, Lelovics Oiprián, Pered 100, Ármentesitő Társulat, Vágsellye 200, Dóka Sándor, Rété 20, Politzer Sándor, Galánta 20, Duna Bizto­sító Rt. tisztviselői kara. Pozsony 70, Rexa Viktor, Csejte 20, Mohácsy Mária tandtőnő, Galánta 50 korona. Amikor ezen adományokat a irépbAz-ak­cíó intéző bizottsága főikérésére köszönettel nyugtázzuk, az akció támogatását az egész szlovenszkói magyar közönség meleg figyel­mébe ajánljuk. Adományok a következő cím­re küldendők be: Községi bírónak Kajak Bra- tislava-megye. (Minden adományt a Prágai Magyar Hírlap fog nyilvánosan nyugtázni.) vtx^yQz dsosmeSh uTSrt. « * l • «f * *, * * 9 RE&gNy*ÍrU: ^\ARA» OANDOR (65) — Elmehet —• mondtam. — Alászolgája — mondta és elindult az ajtó felé. Az ebédlőben mégegyszer megállott. — Az ajtót... — mondta-. — Be tetszik csukná ? — Elmehet — mondtam mégegyszer. Erre elment. Hallottam, amint 'becsukta az ajtót. Rögtön lefeküdtem az ágyra, mint az elébb, mielőtt jött, és elaludtam. Egy fél- óira hosszat aludtam. Most fölébredtem és föl jegyeztem a beszélgetőst. Ma este nem megyek sehová. Az az érzés, mintha zuhannék, néhány perce elmúlt. Az az érzésem, mintha a zu­hanás véget ért volna, s én földet értem és csodálkozom, hogy nem fáj semmi. J un ina 19. — Madárt tehát ki fogják csapni az intézettből. Kár érte. Nagyon te­hetséges fiú. Csodálkozom, hogy igy elra­gadtatta magát. Ugylátszik, nem volt egé­szen magánál. A fontos az, hogy elvettem tőle a fényképet. Azt hiszem, ez kötelessé­gem volt. I^ehet, hogy másoknak is megmu­tatta. Úgy érzem, kötelességem volt az, amit csináltam. Tegnap és tegnapelőtt már mindkét órán vigyorgott az osztály. Ha valamit mond­tam, kiröBfent a nevetés. Kétségtelen, hogy Madár mondott nekik valamit. Most már mindegy. Ha tegnap Madár rögtön feláll, mikor megszólítom, tisztességesen felel és ideadja a fényképet, talán elkerüli, azt, hogy tettlegesen érjek hozzá. így, sajnos^ nem t kerülhette el. Nem kerülhette el, mert, mikor fölszó­lít ottani, hogy adja ide a fényképet, az oszr tály rögtön összeröMent. Én nem mondtam, hogy milyen fényképet, kinek a fényképét; az osztály tudta. Mikor Madár fölállt, elővett a tárcájából egy fényképet, messziről f elérni- tartotta s ezt mondta: — — Ezt a fényképet? Ki van zárva, ta­nár ur“ — akkor, sajnos, nem maradt számomra más tennivaló, mint hozzálépni s kicsavarni ke­zéből a fényképet. Csodálom, hogy Madár ebben a pilla­natban arcmlütött. Elég erősen. Nem téte­leztem föl róla, hogy ilyen erős. Azt hiszem, helyesen tettem, hogy rög­tön félbe szaki tót tam az órát és az igazgató- sági irodába siettem. Madárt Puliszka fogta el, úgy emlékezem. Az arca egészen eltor­zult, a fogait vicsorította és a teste vonaglott Puliszka karjai között. De Puliszka erős fiatalember. Madár nem futhatott utánam. Az igazgató rögtön mondta, hogy Ma­dárt ki fogják csapni. Kár érte. Nagyon te­hetséges fin. Most már nem tudóik rajta se­gíteni. : Ami egyediül fontos még, hogy most na­gyon óvatosan kell eljárnom. A .fénykép ná­lam van. Lelhet, hogy Madár vissza akarja venni a fényképet. Egyelőre elzártam a fiókba, a pénz mellé. Nem értem az igazgató .levelét. Kudli­csek hozta ma reggel. Az igazgató arra bér, hogy ne tartsak előadást, amig a fegyelmi bizottság Ítéletét meg nem kapom. Nekem mindegy, nekem egészen mind­egy. Nekem kellemes is, hogy nem kell most kijárnom a házból. Az utcán meglepe­tések érhetik az embert. Nagyon szívesen tartózkodom itthon. A bejárónőt ma megkértem, hogy hoz­zon kenyeret, bort és füstölt sonkát. Néhány napot itthon is maradhatok. így nem szük­séges az utcára mennem. Kudlicseket megkérdeztem, hogy mi új­ság a városban: —• Madár — mondta — keresi a tanár urat. . | — Hol keres? — kérdeztem. —- A Bástyán — mondta Kudlicsek. — A' korzón. Fönn a Kálvárián. Mindenütt, ké­rem. Puliszka állandóan utána megy, s még többen az osztályból. — Miért? — kérdeztem. — Nem értem. Miért mennek utána? Kudlicsek közelhajolt. — Mert féltik — mondta titokzatosan. — Kérem, egy Flolbert-pisztoly van nála. Féltik, hogy kárt tesz magában. Vagy más­ban. 'Mintha elment volna az esze.- Azt hiszi? — Art — mondta Kudlicsek. De KudJiosekife nem adok semmit. So­kat fecseg 'és örül, ha kitalálhat híreket. — Janin* 20. — Három napja nem vol­tam az utcán. Gondolkoztam a dolgon: ha Madár keres, fogadni fogom. Beengedem. Szívesen elbeszélgetek vele. De a fényképet nem adom neki vissza. A fénykép most már nálam marad. Tegnap és ma állandóan kulcsra zár­tam az ajtót. Azt hiszem, helyesebb, ha ezekben a napokban a bejárónőt se enge­dem be. Tegnap elküldtem. Majd fogadok eg# másikat, Az utcára nyíló zs a Inga tereket nem nyi­tom föl. Az elmúlt két napban sokan jártak erre, az ablak alatt. Semmi szükség arra, hogy belássanak. Lehet, hogy a városiban terveznek vala­mit ellenem. Tegnap délután a zsalugáter nyilasán át az utcát kémleltem, mikor megláttam Ma­dárt. A túlsó oldalon ment, kalap nélkül, az ablakaimmal szemben megállt. Elég sokáig állt ott. Rossz szinben van. Aztán odébb­ment. Szívesen elbeszélgetnék vele. Nem ne­heztelek reá, amiért arcul ütött. Van még kérdeznivalóm tőle. De a fényképet neim adhatom vissza neki. Nem az ő kezébe való. Ha a fényképet követeli, kénytelen leszek védekezői. Arra gondoltam, hogy a nagy szekrényt az ajtó elé tolom, s igy el torlaszolom ma­gam. De, ha Madár jönne, be akarom en­gedni. Ezért kinyitottam a kapuajtót, csak a zsalukat nem nyitom föl az ablakon. Reggel csöngetett valaki. Kudlicsek. Láttam a zsalurésen át. Nem engedtem be, mert nem érdekelnek most a hírek, amiket hozhat. Egyelőre Madárral akarok beszélni. Biztosra veszem, hogy ma délután el fog jönni, A kapuajtót nyitva hagytam. Mindent Összekészítettem. Most össze­hajtom a füzetet és nem írok belié többet. Odateszem a pénz és a fénykép mellé. Három óra van; minden pillanatban jö­het Madár. Tegnap is ebben az órában jött. erre. A baltát mindenesetre idehelyeztem az asztalra, a fénykép s a péuz mellé. Várok, ameddig kell. Most már nem mozdulok cl innen, mig mindent meg nem beszéltem Madárral. — Vége. —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents