Prágai Magyar Hirlap, 1928. március (7. évfolyam, 51-77 / 1678-1704. szám)

1928-03-11 / 60. (1687.) szám

10 TIti(GAlM^ÍAR.-HlRT.ap 1928 március 11, vasárnap. AZÜBODSZAG ElVI E E AI • EI PCf RTOK ~ ]ri &: §ZVAT KŐM Nizzai ímrnevál A népűn nép —- A tralaía és {elvonulások — A vidám Semég csapatai — Az idegenek csalódása — A virág- korzó, amelyből országos botrány lett A nizzai karnevál népünnep, ezt mindene k- előí'í le kell szögezni. Nem az idegeneknek vaLó. Az idegenek meg sem értik és alapjában véve unalmasnak találják- Egyszer végignézik, de az- után vissBameinekülnek a játéktermekbe. Szó sincs róla: a fedvoraulás festői, a díszített kocsik nagy­szerűek, de az angol és a német csak a tribünről nézi végig, minit valami panorámát. Sői amikor a gipszgolyók csatájának napja jön, egyenesen bosz- ezankodiik és a pokolba kívánja mindazt a teker piszkot, amely tönkreteszi a ruháját. Az idegen nem érti a jó nizzaiak nyelvét, akik sem franciául, eem olaszul nem beszélnek, még csak a langue d‘oc tiszta idiómáján sem, hanem kevernek, ször­nyen kevernek s fájezólásulkba még angol és arab elemeket is belevisznek. Másodszor az egész mu­latságot naivnak találja. Tulajdonképpen alig tör­ténik más, mint hogy a konfettizők kivárják és ki- í keresik azt a lényeges pillanatot, amikor valaki nyitva felejti a száját, hogy a tátoft szájba egy io adag konfettit csapjanak be és mulassanak az ál­dozat prüszköléeén. Vagy a fehér gipszgolyók nap­ján hosszú köpenybe burkolod znak, vivómaszkot öltenek s a zsákokból lapáttal szórják a járó­kelőkre muníciójukat. Minek? Csak úgy, a szórás kedvéért. A nők nem igen szépek, a férfiak a nép legtermészetesebb fiai s a tolongás életveszélyes. Ami kell s ami fontos: ugrálás, szökdelés, viho­gás, mozgás, kurjongatás, grimaszvágás. Akárhogy vesszük, nem való a holland sajtkor eskedőknek s azoknak sem, akiknek testsúlya nyolovan kilön felül van. (A nizzaiak büszkék, hogy kövér em­ber nincs köztük s mivel a férfiak testmagassága csak ritkán éri el a százhetven centimétert, már e fiziológiai okok miatt is inkább predesztináltak Karnevál megünneplésére.) Karneválkor Nizzába háromszázezer ember jön Marséi Iliéből, Bordeauxból, Géműéből, Lyonbői, Grenobl ebói, Avignoraből, Tarasconból. Álarcban jönnek, maskarában, kendőzött automobiljaikon. Eziek nem idegenek s nem is vonulnak el a cécő- tól. Lehet, hogy nekik élvezet a tolongás és a szök­delés. Északi ember nem bírja ki. A holland és a német karneválok lényege más. Máj eszi etikus, rendezett és nyugodt felvonulások után nagy dóri­dé jön, melyen az emberek lerészegednek és kere­stük a nőikkel való kapcsolatokat. Nizzában nincs részeg ember karneválkor s a nőkkel való szabad szórakozás nem újság és nincs dátumhoz kötve. Itt egyszerűen csak bohóckodnak. Szökdelnek. Az idegen csak nézi. Panoráma A panoráma annál érdekesebb. Különösen ez- idén végzett alapos munkát a mulatságrendező bizottság, amelynek az élén valami lengyel her­ceg áll. Fénnyel nem spóroltak. Egy középeurő- pai ember egyszer igy jellemezte Párisi: sok vil­lanykörte. Miilt szólt volna a barneválozó nizzai éjsza kához 1 Az Arénáé de la Yictoire, a város főutcája, amelyen pompás oszlopokként állnak a kopasz platánfák, keresztül-kasul volt szőve fénytee- tekkel. Két kilométer hosszúságban, minden ötven lépésnyire, tíz méter magasságban az utca egyik oldaláról a másikra villanygirian- dokat húztak. Mindegyik két-háromezer gyer­tyafényt képviselt. A Pince Massénán a házak ki voltak világítva. A fákra, jó magasan, százméteree távolságokra fül­siketítő rádiótölcséretoet szereltek, amelyek éjjel- nappal bőgték a Karnevál indulóját. Minden az utcán történik A konfotticeaták után, éjjel egy óra felé, térd- miagasságig állt a konfetti az utcán. Kis Git- roén-kocsik akadtak el benne. A giipezcsata után pedig a Hace Mass'éna olyan volt, mintha többcentiinréteres hó hullott volna rája. A I&rnevál első napján, a „herceg" bevonulá­sakor, az emb§r a következőket látta és hallotta: Délelőtt éles trombitahangok ébresztették föl b szállodájának ablaíka alatt furcsa lovascsapaf jelenít meg. Bohócok, pierot-k, marqufis-k, hariekinek ló­háton, körülbelül ötvenen és torlkukszakadtáböl lezett teherautóra volt szereire s pontosan hét méter hatvan centiméter magas és tizen­négy méter hossza volt. A kövér fenség, mo­solygó pufók arcával, állandóan jobbnadualra integetett. A mesék kék madarán nyargalt, kezében palack, melyben a Hosszú Élet Ne­dűje illatozott. A háta mögött egy pipás ker­tészinas a Vidámság Vizével öntözte a her­ceget. A szekeret tomboló, őrjöngő fiatalság követte. Zene és zene, tánc és tánc. A többi szekerek sorba jöttek, a város a jubileumra való tekintettel nagy történelmi föl vonulást rendezett: az elmúlt ölvén év minden nevezetesebb farsangi kocsiját restau­rálta. Aprók és óriások, szépek és csúnyák, ffe mindegyikükön vág zenekar és taktusban ugráló szép leányok. A gyalog maskarák felvonulása több óra hosszat tartott. Azután fölbomlott a rend, min­denfelé életveszélyes tolongás keletkezett és me­nekült, aki tudott. A botrány trombitáltak. Majd előlépett vezetőjük s érces han­gon felolvasta Karnevál herceg üzenetét. — Ölné, oké, Nizza polgárai és polgárnőd — úgymond — és oké, ti idegenek, akik korántsem jöttetek él, örüljön szivetek, mert királyunk, Kar­nevál, e néven ötvenedik, ma tartja bevonulását jő városiunkba. Fönséges királyom azt parancsolja, hogy a fogadtatás diadalmas legyen és mindenki mindenütt ész és érteleim nélkül szórakozzék. Pa­rancsolom: kezdődjék az ünnep és éljen Karnevál. A lovasok egész nap járták a várost. Mindenki tudta, hogy 1928-ban különösen pa­zar lesz a farsang, mert a város elhatározta, hogy ezidén üli meg karneváljának ötvenedik évfordulóját. A propaganda különben jó volt s egész Európa tudott a jubileumról. A Riviéra ezer szállodájában egyetlen szoba sean maradit üresen s a kisebb hotelek lakói rémülten ér­tesültek, hogy fürödni nem lehet, mert a für­dőszobákat vendégeknek adták ki lakószobául. A vidékről jött karneválozólkon kívül kétszázezer idegen szorongott a városban. Régi szokás, hogy Karnevál herceg tiszteleté­re külön indulót komponálnak. A jubileumi évben a kitűnő Tarelli kapott megbízatást az induló megírására. Sikerült olyan fül bemászó, bájos me­lódiát szereznie, hogy a Karnevál harmadik nap­ján mindenki már azt dúdolta. A dal népszerűsíté­séről különben maga a városi tanács gondosko­dóit. Az említett utcai rádiók napokig tanították rá a közönséget, amennyiben délelőtt, délben és este csakis az ujj indulót játszották. A Promenade des Anglais elején egy ügyes utcai zenekar napi négy óra munkával két hétig nem fújt egyebet, mint az uj „Tra!aia“-t. Tüneményes sikerrel: csakhamar a korzózók tö­mege is vele énekelt s a karmester két hét alatt több, mint ötvenezer kottát adott el. — Karnevál napja fölvirradt — mondja a vi­dám szöveg —, csókoljatok, öleljetek fölszólitás nélkül. A farsang megünneplésében senki ee fu­karkodjék. Vásároljatok bolond jő kedvet, öleljetek, csókoljatok. Ne szégyenkezzetek. A csóMopás nagyon kis bűn. Karneváli vidám fenség, mindig mosolyog. Vörös I orrán napfény ragyog s gömbölyű álla kedélyeset rezeg. Nizza az ő birodalma. A sziveket mámorba i ejti s csodálatos, hogy öt ven éve ellenére mii) mozgékony az öreg huncut! Trallala. S este mindenfelé felhangzott: C‘eet Carneval, que tnut sTIlnmine Embraseez, embras&er Sans vous faár* prier — Carneval est joyeux síné II a toujours le so űrire Vagy jó nizzai dialektusban: Si bala, si baía, — Carneval re'i de la coca N‘eu fa fair"' dó cambarotta. A műsor Este félkilenckor az Avenuet ellepte a tömeg. Kizárólag a nép. A kis elárusítólányok, pincérek, soffőröfc, pikkel ók, munkáslányok, munkások, vi­rágárusok, jasezok és iskolás fiuk, akik olyasféle ünnepnek tekintik a karnevált, mint a falu népe minálunk a búcsút. Szép, drága jelmezt alig látni, annál több egyszerű köpenyt és mikulás-álarcot. A rendező bizottság a karnevál hivatalos szí­nének ezidén a zöld-piros szint állapi tóttá meg, de ezeken az utcai föl vonulásokon az előirást nem tartották be. Csak az előkelőbb, zárt összejöveteleiken és bálo­kon jelent meg mindenki a hivatalos jelmezben, az utcán minden össze-vissza ment. — Karnevál herceg elindulását ágyulövés jelezt e. A b el át'h a lat­ina hosszúságú menet félkilenckor indult, és tizen­egyig járta az utcákat. Elől lovasrepdörök, majd gyalogos rendőrök jöttek. (Az utca két oldalán katonák álltak sorfalat.) Utánuk kétszáz fáklyás. Azután ka- toaazenckar. Még egy zenekar. Ismét zene. Lovas bandériumok maskarában, asszonyok, férfiak vegyesen. Nem százszámra, hanem ezerszámra. Végre megjelenik az első karne- vájes szekér: ő maga: Karnevál herceg. Lep­GYŐRY DEZSŐ: MAI CSODÁK REPÜLŐGÉPi költők és hatalmasok Sodró propeller, szívós kőriságnak szeszély faragta karcsú kis darabja, mégis, ha ők a messzeségbe vágynak, ütjük előttük a te szád szaladja, hatalmas testük túliéit zord ölén erő, hatalom, pénz, acél nehézked, az egész gép egy rettentő bölény s lódítani a te rendeltetésed: a vén motor hajt, pörget, öldököl, szállni ők e sál Inaik; ők: jog, juse, ököl, s ha baj van, kellesz, hogy lelked szidaeeák legjobb forgásban legkevéebbé láfcszaaz, mégis te vagy csak, aki igy kiálthatsz: övék az ország, enyém a magasság. RÁDIÓ: Iák s lelkek beszéde A vadon tompa torokhaugon olvas, babonás homály zordonul a lápon, magos avas fák alján húz az ordas a nap ellobbant a látóhatáron, orv hetyke erdők bükkösét csodára fakasztva virul egy vadkörtefa, fajtája messze, magányos az árva, de ráligyel az éjjel távola: idegen gyermek, félős, tanti, büszke, s mégis virágos vad lelkének üszke, magára van, ám messzire dalol: s a lápnál, mikor arraér a szél, testvérláJkra hull egy körtelevél s elolvassák a pusztán valahol. HÍD t ü fiatalok lelke D. K. V. motorkerékpárok Adler-Royal írógépek Használt alkalmi vételii írógépek Vezérképviselet és gyári lerakat: „R1CORD" Kőiké, SrobAr-utca 32 — Telefen 389 írógépek szakszerű javítása és karbantartása A két szakadt part egyre távolabbiul, a régi roppant vaskapocs hiányzik, de, friss sudár, kid női ki a szabadba!, s karol egyiktől át a másikáig, minthogyha Isten ráborulna búgéin a hulló partot bontó szakadékra, f Restből a híd áfánkon a zugón e dúlt lelkeket lóg össze egy marókra: lánc láncba, szív a szívbe, váll a válthoz, ivóit friss lelkünk csak megért s nem átkoz, vagyunk nj képben az 6 akaratja: a part viszálya mihonzánk alant®*- s a hid alatt az élet diadalmas folyamja *ug # « wj arcunk mutatja. A bevonulás napjától számllva hamivazó szer­dáig, körülbelül két héten ált, Kaimévá! herceg csaknem mindennap elhagyta a Piacé Massénán. lévő díszsátorát és az első menethez hasonló me* I netben végigjárta a várost. A vidámság egyre bomJlottabb lelt. Harmadnap koriandóli csata volt. Délután kettőkor kezdődőit s amikor éjfélkor le­fújták, a városiban alig lehetett járni a sok elszórt papirostól. Isméf csak a nép mulatott. A fürd'őzők legfeljebb akkor keveredtek be a mu­latságba, ha váratlanul egy csoport maskarás em­ber rohant rájuk, körüitáncolta őket és a fülükbe ordította: —* Csókolni, csókolni! Ez kíkfcétel nélkül megtörtént, ha férfi és nő volt egymás mellett. Addig nem engedték el a körül fogottakat, amíg meg nem csókolták egy­mást. ötödnap a Ca&inóban és az Operában megkez­dődtek a bálok. Hefednap virágkorzó volt a tengeren, a kilencedik napom pedig virágcsaía a Promerade des Anglaiis-n. A tizenegyedik napot a gipszlövedékek ütközete foglalta le, húshagyó kedden pedig minden mulatság egye­sült, konfetti, gipszgolyó, virág és fölvonulás. Este tiz után a tűzoltók kivitték Karnevál her­ceg kocsi iát a Gap Mointborom alá, Ieöntötték benzinnel és a nép üdvrivalgása között ünne­pélyesen elégették. A farsangot .fejedelmi tűzijáték fejezte be. Az ári azt okra tikusabb ünnepek közül a leg­népszerűbb a Promeraade des Anglais-n lezajlóit vi ragcsaila volt. Drága beléplidijak távol tartok óik a népet ettől a mulatságtól. A jelenlévők konfetti! és gipsz helyett virágcsokrokkal dobálództak. Pa­zarul fűlvirágozott autók és kocsik cirkáltak az úttesten és a legszebbek dijakat nyertek. — Nos, ezidén a nizzai virágkórzóból parázs botrány tá­madt, amely csakhamar túlnőtt a város falain, s 1 máig csaknem országos jelentőségűvé vált. A pá­risi lapok hetek óta foglalkoznak vele. A virág- korzóin többek között megjelent egy földisziteft automobil, melynek neve „a földiszitett dóm“ voüf. Három halványmosolyu szép leány ült benne egy 'tisztes öreg dáma felügyelete alatt s alaposan ki­vette részét a vidám ütközetben. A tribünök közönsége elragadtatással beszélt a szép kocsiról és a szép leányokról. Egy tá­bornok és egy miniszter csakhamar heves vi­rágharcba keveredett az isin eret lenekkel, a département prefektusa tapsolt, a közönség ujjongott. A kocsi dijat nyert s tula j dónoemőj ét és a szép leányokat, a tradíciónak megfeleleőn, meghívták a hivatalos recepcióra, melyen megjelent Francia- ország szii ne-java. A föl virágozott autó tulajdonosnőjét és a szép leányokat azonban sokan fölismerték. Főleg az idegenek, akik nevetve értesültek, hogy az élíesebb hölgyet és a leányokat meg­hívták a legelőkelőbb és a legintimebb bálra. Nemsokára a prefektus és a miniszter is megtud- . ták, kik voltak a hölgyek. A sajtó is megtudta és sietett kiibálaint. Egész Franciaország nevetne az eseten, — ha nem sértené bizonyos tekintetben az egész nemzet önérzetét és nem fájna nagyon az idegenjeik kacagása. Ilyen körülmények között inkább kínosan kommentálják az affért, amely kezd országos botránnyá dagadni. A dijat nyert kocsin ugyanis Nizza legelőkelőbb (csaknem világhírű) találkahelyének tulajdonos- nője ült — növendékeivel. Az incidens nem zavarta meg különösképpen a farsangot, sőt fokozta a vidámságot. Nizza mula­tott, a nép mutatott. S e mulatságon hiába csóválja a fejét a morális világ: nem könnyelműség az és züilötteég volt, hanem üzlet és anyagias valóság. Pozsonyi hitelei poIií-Mm sok orvos által ajánlva mint Htünöen bevált háziszer. Rossz emésztés, ebbő eredő fejfájás, eldugulás,májbaj, kőlika aranyér, vérszegénység, gyomorbaj és étvágytalanság, bélrenyheség és sárga­ság ellen. Minden gyógytárban kapható 1 üveg ára 5‘— Kö. Vigyázni a „VÖRÖS RÁK" védjegyre . Készíti: VSr&s Rák gyógyszertár, Bratislava Alapítva 1312-ben

Next

/
Thumbnails
Contents