Prágai Magyar Hirlap, 1928. március (7. évfolyam, 51-77 / 1678-1704. szám)

1928-03-02 / 52. (1679.) szám

I ' V 4*1^11 P|3L^K> Mai siám«Rl( 12 oldal ^ ^ ^679) ”ám " Ni>ta,> 1928 márC'US 2 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ké; külföldre: évente 400, Félévre 200, negyedévre 100, havonta 34 K£. Egyes szám ára 1*20 Ki A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok ksmeíaOh politikai napilapja nerteatö. mURANYl LÁSZLÓ FORGÁCH GÉZA Szerkesztőség: Prága IL, Panská ulice 12, II. emelet. Telefon: 30311 — Kiadó- hivatal: Prága IL* Panská ui 12/111. —- Te­lefon: 30311.— Sürgönyeim: Hírlap, Praha Isistii választások előli (fi.) Prága, március 1. A kormánypártok ugyan gondosan eltit­kolják, hogy az országos és járási választá­sokat mikor óhajtják kiírni, de minden jel amellett szól, hogy a tavaszi hónapok vala­melyik vasárnapján ismét az urnák elé kell lépnünk. A magyar közönségnek nem kell . bővebben magyaráznunk, hogy e választások, különösen az országosak, miért bírnak ránk nézve talán még a parlamenti választások­nál is nagyobb jelentőséggel, pártjainkat pe­dig fölösleges volna figyelmeztetni, hogy az előkészületeket tegyék meg a legsürgősebben, meri ez amúgy is megtörténik. Szlovenszko és Ruszinszkó a közigazgatá­si reform bevezetése és az országos képvise­lőtestületek megalakulása után fejlődésének egy uj szakához érkezik eL Az uj törvény ugyan a piilsburgí és sainí-germaini szerző­dés végrehajtásának utján inkább visszafej­lődést. mint haladási jelent ás az uj országos képviselőtestületek csupán az eddigi nagyine­gyei képviselőtestületek módosított, de nem ^javított kiadásának tekintendők, mégis két- j végtelen az, hogy Szloyemszkó és Ruszinszkó! ezúttal először lép .szénre mint önlfprmányza- ] ti egység. A magyarságnak elsőrangú érdeke ; tehát, hogy e területek önkormányzatában számarányának megfelelően és minden , ie-j kantélben arravalő emberekké! legyen kép­A szkiipsflna első ülésén ököllel rohantak egymásnak a jugoszláv honatyák * Saifes tffihrohaniot kapott és botrányos verekedés! rendezeti — Kizirafása miatt passzivitásba vonni a parasztpárt — Belgrádi, március 1. Az uj kormány meg- j alakulása után most ült össze először a szkup- I sima, de már az első ülésen viharos és botrá- ! nyos jelenetek robbantak ki. Az ellenzék sür­gősségi indítványt terjesztett elő egy parla- ! menti vizsgáló bizottság kiküldésére, amely­nek feladatául a belgrádi rendőrség fogdájá­ban uralkodó embertelen állapotok megvizs­gálását szánták. Az indítvány indokolásában Bogáa dr. demokrata képviselő elmondta, hogy a, rendőrség börtöne mélyen a föld alatt fekszik s 'aránylag kis helyen, nedvesfaJu ssoiháeskákban harminc-negyven ember* zsúfolnak össze. Betegek,-.rés egészségesek, politikai fog­lyok és gonosztevők kerülnek egymás mellé a földalatti rendőrbörtönökbe, amelynek fa­lai embertelen kínzások tanúi. A rendőrök veréssel, kínzással kényszerítik ki a vallo­mást a foglyokból. Előfordult nem egyszer, hogy ártatlanul elzárt embereket nagyobb pénzösszegek mozgósításával sikerült csak a földalatti börtön-pokolból kiszaba­dítani. Radics képviselő szenvedélyes hangon fa­kadt ki a belgrádi rendőrségi börtön viszo­nyai ellen és az ország szégyenét a kormány terhére irta. Az ország lakosságának felhábo­rodását kívánja tolmácsolni, amikor követeli a kormánytól, hogy teremtsen végre rendet és tüntesse el ezt a szégyenfoltot az ország rendőri szervezetéből. E támadásokra Korosec dr. belügymi­niszter válaszolt és közölte, hogy a rendőri túlkapások ügyében eljárásra utasította az álla mügyészséget. Áz ülés folytatásában, amikor a dalmá- ciai éhezők segélyezéséről tárgyalt a szkup- stina, viharos jelenetekre került a sor. Radics képviselő a vita hevében diihro- hamot kapott, magából kikelve rohant az elnöki emelvényhez és artikulátlan, ért­hetetlen szavakat kiáltott. Radicsot követték párthívei, akik ökleiket fe­nyegetően rázták az elnök felé- A szemközti padsorokból kivonultak a kormánypárti kép­viselők és szembeszálltak az ellenzékkel. Kézi tusa fejlődött ki a honatyák között, és mert. a kavarodásban a kormány tagjainak testi épsége is veszélyeztetve látszott, a miniszterek kimenekültek a verekedők elöl az ülésteremből. Jő negyedórába telt, mig a verekedőket sike­rült szétválasztani és a viharzó kedélyek le­csillapodtak. Az incidens után Perics elnök Radics képviselőt három ülésről kizárta. Amikor határozatát közölte, óriási felzú­dulás támadt az ellenzék padsoraiban. A pa­rasztpártiak elhatározták, hogy Rádiós kizá- ratasa miatt passzivitásba vonulnak. A maiiar hépviseláházban ftifirlisileffili ii ui magyar liiiánliSi fövényMimvü Hésvszázives iOreftvis eredméaye a fSrvényfcünw. amely sitt részblfl áll is 1163 paragrafust tartalmaz 1 hápvlselfiház meleg ünneplésben részeg!!ette Horthy Hlhlést hormányzévá választásának nyolcadik évfordulóján amely nemzeti kisebbségeink számára az évtizedes szenvedés megszüntetését hozza magával. Nem egyéneknek, de az egész ma­gyarságnak jobb jövőjét tűztük ki célunkul és ezért gyászmagyaroknak kell tekintenünk azokat, akik a centralista pártokhoz csatla- ikoznak, amelyek csak választások alkalmával ígérnek füt-fát, de eszükágába sem jut, hogy a magyar földműveseket az ezerszer beígért földhöz juttassák. Ugyanakkor minden közös­séget meg kell tagadnunk azokkal is, akik nem okultak a múlt év tanulságain és azzal a kormányzattal kacérkodnak, amelytől nem­zeti követeléseink teljesítését remélnünk nem lehet Az autonómia és kisebbségi jogaink ki- küzdése érdekében ezentúl is a legélesebb ellenzéki politikát folytatjuk. Két nagy el­lenzéki pártunk félelem és megalkuvás nél­kül küzd" az uralmon lévő kormányzati rend­szer ellen, amelyet a két német ás a két szlo­vák miniszter sem tudott, vagy talán nem is akart egyoldalú nacionalista jellegéből ki- vebkoztetni, de ugyanakkor nemzetközi és társadalmi, kulturális és jogi téren mind- nagyobb arányokban kibontakozó pozitív munkái is tud végezni kisebbségeink érde­kében. Ezt a nagy munkát a közvélemény is látja és értékeli, miért is nem lehet kétsé­ges, hogy az országos és járási választások alkalmával a legnagyobb mértékben igazol­ni fogja végzőit Pártjainknak csak egyről nem szabad megfeledkezniük: arról, hogy legnagyobb erőnk az egységben rejlik, ame­lyet mi minden magyar megmozdulás alfájá­nak és ómegájának tekintünk. Az 1923. évi megyei választások eredménye azért volt oly kedvező reánk nézve és azért készíthette e'Ő a cseh nemzeti koalíció bukását, mert párt­jaink, ha egyik-másik megyében külön lis­tán is. de a legnagyobb egyetértéssel és ba­rátsággal küzdöttek végig a választási harcot. Ennek igy kell lennie most is1 viselve. A darabontrendszer ugyan már ele­ve kizárja, hogy pontosan annyi emberünk Üljön a pozsonyi és az ungvári képviselőíes- ‘feüíetben. mint amennyi százalékarányunk­nak megfelel, de mivel a lakosság igazi véle­ménye a választott- képviselőtestületi .tagok utján fog kifejezésre jutni, mindent el kell követnünk hogy ezek mentői többen s mentői kiválóbb egyének legyenek s mindenki lássa, hogy a magyarság, és a többi őslakosságnak vele együttérző tömegei milyen nagy szám­beli és értelmi érőt' képviselnek a csehszlo­vák köztársaságnak a Kárpátoktól délre fekvő területein. Kint minden eddigi alkalommal, most is az autonómia és a kisebbségi jogok zászla­jával a kezünkben fogunk nekiindulni a vá­lasztási küzdelemnek. Akarjuk, hogy' Szlovenshkő megkapja azokat a jogokat, amelyeket a pitisburgi szer­ződésekben részére kilátásba helyezett köz­jogi autonómia magába foglal. Akarjuk, hogy Ruszinszkó végrevalahára elnyerje az önkor­mányzatnak azt a fokát, amelynek biztosifá­sára a saint-germaim kisebbségi szerződés­ben a csehszlovák kormány magát az egész világ előtt kötelezte. Ki akarunk- tartani, be­csületesen és tisztességgel tovább akarunk ha1 adni azon az utón, amelyen nyolc-kilenc évvel ezelőtt elindultunk. Nem akarjuk kö­vetni sem a centralista pártok példáját, akik Szlovonsakó különleges' érdekeiről, tökélete­sen megfeledkeznek, sem pedig a magát az autonómia zása’óvivőjlénök Eltüntető, sáto- vák néppárt páifordulását, amely a hatalom kedvéért az autonómia megvalósításának leg­alkalmasabb pillanatát elszalasztottá.-A'szlo­vák néppárt ina már tisztán látja, hogy zsák­utcába került. A „vácuüm juris" elmélete minden ' teoretikus tetszetőssége mellett egy­szersmind ágitációs fegyvere a néppártnak, amóllyél vissza .-.karja magának hódítani azokat a tömegeket, akik av községi' választá­sok alkalmával árulása, miatt oly. súlyos dé­leiét hoztak ellene. Az őslakosság azonban semmiféle elmélet kedvéért nem fogja elf^- ■1 ejteni és megbocsátani Hl inka vezérkará­nak, hogy a küzjgazgatási reform, lencséié­iért eladta a közjogi autonómia százszor, érté­kesebb örökségét. Az őszi községi választá­sok alkalmával a ludákoktói más pártokba özönlő százezer választó elítélő verdiktje, a keresztényszocialista pártnak a szlovák vidé­keken elért nagy eredménye és legújabban Trencsónben és Turőcszenlimártonban ara­tott sikerei, valamint az „Autonómia" körül ‘csoportosuló elemek, szervezkedése egyaránt azt mutatja, hogy a szlovák népben teljesen megingott a Hlinkába vetett bizalom. Az autonómia mellett a kisebbségi jogok teljességéért küzdünk- Kívánjuk, hogy a saint-germasni szerződést a kormányhatalom az utolsó betűig végrehajtsa és megadja a magyarságnak azokat a jogokat, melyek Is­ten és ember előtt megilletik. Az uralkodó kormányzati- rendszer az elmúlt évben meg­mutatta, hogy a szlovenszkói és ruszinszkói magyarok és németek legminimálisabb köve­teléseit sem hajlandó teljesíteni és ezért ár­va kell törekednünk, hogy a rezsim megbuk­tatása utján olyan helyzetet teremtsünk. nyolc évvel ezelőtt történt kormányzóvá való megválasztására. Ez a reménység a magyar jövő felé fordul, amelynek Horthy Miklós kormányzóvá való megválasztása óta fáradhatatlan munkása. Az ő példájából uj erő és nj hit fakadt a meg­próbáltatásokban edzett magyar lelkekben. Jött a nemzet hívására, hogy a káoszban rendel teremtsen, a csügge* d.őknek hitet, életkedvet, a szenvedők­nek vigaszts a munkának megbecsülést, jogot, békességet és igazságot, a nemzet­nek pedig uj életet adjon. Oly hatalmas munkatervvel jött, amelynek méreteit valódi nagyságukban csak a törté­nelem emberöltős távlatából lehet majd fel­becsülni, de amelynek eddigi eredményeit máris háiádatos szívvel ismeri el minden ma­Budapest, március 1. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) Ma ünnepi ülése volt a képviselőháznak, amelyen Horthy Miklós kormányzóvá való meg- mMtosztá-sátátík nyolcadik évfor'duiíjM ünnepelték. Az ülésen 137 képviselő volt jelen és a kor­mány tagjai közül megjelentek Bethlen István miniszterelnök, Vass József, Búd Já­nos, Pesthy Pál, HermAnn Miksa és Mayer János miniszterek. A szocialista képviselők az ülésről távolmaradtak- Féltizenegy óra után öt perccel nyitotta meg az ülést Zsiivay Tibor elnök, aki a következő enunciációt teszi: —- Hálával, hűséggel és reménységgel tekintünk fel ezen a napon, amikor vissza- emlékszünk Horthy Miklós akkori fővezérnek

Next

/
Thumbnails
Contents