Prágai Magyar Hirlap, 1928. március (7. évfolyam, 51-77 / 1678-1704. szám)

1928-03-10 / 59. (1686.) szám

11 1028 március 10, szondái ^RXGAhAfoG^AftHI RLAl? . Köl^AZíPA^GP r Külön keréshedeliPi társaság veszi ái a szeszkereskedelmet — A gazdasási tanácstestölet ülésének eredmémi — Prága, március 9. A gazdasági tanáestes- tület csütörtökön ülést tartott amelyen a szesztörvény tervezetét tárgyalták meg. Dra- chovsky dir. főreferens beszámolója alapján a megbeszélés tárgyát kivált a tervezet 80-ik §-a képezte, amely az árak megállapításáról intézkedik. A paragrafus előírja, hogy mely módon kell megáVpitani az átvételi árat ab­ban az esetben, ha a zárlat alatt, tartott szeszt az állami pénzügyi hivatalok vagy az ő számlájukra gazdálkodó szervek veszik át. Eszerint tekintettel kell lenni a szesz álami eladásának általános, gazdasági viszonyaira, valamint arra, hogy mennyit tesznek ld egy hektoliter szesz előállítási költségei s ez utób­binál a jólvezetett, 500—600 hektoliteres ka- paoitásu mezőgazdasági szeszfőzők lesznek irányadók. Figyelembe jön a mezőgazdasági nyersanyag aránylagos értékesítése is. Arra az esetre, ha a szeszkereskedelmet külön társaságra bíznák, gondoskodás tör­tént arról, hogy az átvett szeszért vagy meg­egyezés alapján megállapított árat, vagy pe­dig haszonbért fizessenek a szeszfőzőknek. Ezen árak megállapításánál is tekintettel kell lenni azon alapelvekre, amelyek az átvételi áraknál lesznek irányadók. A szesz eladási árának a megállapításánál, amelyet a pénz­ügyminisztérium a kereskedelmi és földmiive- lési minisztériumokkal egyetértőén intéz, a szakorgánumok meghallgatása után tekintet­tel kell lenni ezen elvekre. Mint értesülünk, a tárgyalás eddigi ered­ményeképpen a szeszgazdálkodást egy külön kereskedelmi társaságra bízzák, amely egy huiszonnyolctagp szesztanács felügyelete alatt fogja a szeszkereskedelmet intézni. (PTTA). A csehszlovák cukoripar feliádáse Prága, március 9. Csehszlovákiában Kö- nigsaalban kísérleteznek most. először a cu­korrépa feldolgozásának nemesítésével 1787- beti alapították itt meg a gyarmati cukor fi- nomitási üzemét és 1813-ban kezdték meg a belföldi cukor feldolgozását. Ezen első cukor­gyár eredményei az üzemet arra késztették, hogy további ötven kísérleti állomást létesít­sen, amelyek azonban nem működtek sokáig. Csak 1829-ben kezdtek megint cukorgyára­kat alapítani, ezúttal gépberendezéssel és 1830 óta van Dobrowitzban az első nagy cseh cukorgyár üzemben. Azóta a cseh cukor­ipar igen kedvezően fejlődött és ami a gyárak létszámát illeti, 1872-ben érte el a legnagyobb számot Már akkor 235 gyár működött a * mostani csehszlovák köztársaság területén, í Később néhány gyár tőkehiány következté­éi.. ben beszüntette üzemét, azonban újabb gyá- rak épültek, amelyek modernebbek voltak és . a versenyt a külföldi gyárakkal is felve- •4- hették. Az uj üzemek nagyobb kapacitása ma- gávaHiozta,- hogy- az emelkedő: termelés da- eára, -a gyárak száma azóta csökkent. 1880- ban csak 223 gyár működött és 1900-ban csak 207, de ezek működése állandó volt A lét- szám később wira csökkent és 1910-ben 192 s üzem, majd 1920-ban már csak 175 gyár volt üzemben, Ma Csehszlovákiának 99 nyerscukorgyára és 53 vegyes üzeme van és ezekén kívül még tiz finomító, azaz összesen 162 cukorgyár vau üzem­ben. A cukor répatermelésre alkalmas feliilet Csehországban, Morvaországban és Szíléziá- : bán teljesen ki van használva és csak Szlo- ven szkon volna még lehetséges a cukorrépa- termelést fejleszteni. A termelés feltételei ez- idő szerint kedvezőek Cseh Szlovákiában úgy a mezőgazdaság magas nívóját tekintve, va­lamint arra való tekintettél, hogy a cseh cu­koripar száz éves tradícióra tekinthet vissza. Technikai szempontból Ítélve meg a helyze­tet, megállapítható, hogy a csehszlovák cu­koripar semmi kívánnivalót sem hagy hátra. Megfelelő főiskolák készítik elő az üzemek vezetőit és a belföldi gépgyárak olyan cukor- . gyárbereiidezéseket tudnak produkálni, ame­lyek teljesen megfelelnek a célnak és a cseh­szlovák cukortermelést olyan nivóra emelik, ", hogy a külfölddel felveheti a versenyt. A csehszlovák gépgyáraknál magyar, bolgár, szerb, orosz, angol, sőt kubai cukorgyárak is rendeltek gépeket és gépalkatrészeket. 1918—19-ben a cukor kivitel 1,606.049. q-t tett ki és azóta fokozatosan emelkedve, 1925 —26-ban elérte a Imhranációs pontot 10 mil­lió 804.705 q-val. 1927-ben az export csökkent ■ és csak 7,083.278 q-t tett ki, azonban már 1928-ban az export megint ia.víult és az 1927 —28-as kampányban becslés szerint 8 millió 500.000 q-t tett ki. A belföldi cukorfogyasztás szintén emelkedett. A múlt évben 4,000.000 q-t tett ki, azaz 300.00 q-val többet, mint 1926-ban. Kétszázhatvan millióval csökkent a csehszlovákiai bankjegyforgalom. A Cseh­szlovák Jegybank jelentése szerint március első hetében a jegyforgalom 200.3 millióval 6.814 mílliárdra esett vissza. A zsi ró szám Iá­ra 231.6 millió befizetés történt, úgy hogy e tétel 1.044 mi-llíárdot tesz ki. A nemesfém- készlet 47 ezer koronával 1.117 millióra 'bő­vült, míg a valutakészlet 275 ezer koronával ’ 1.962 milliárd; koronát ért el. Nagyobb tétel­lel növekedett a váltó- és értékpapírok ro­vata is. Az egyéb .aktívák 14.7 millióval es- : tek, mig az egyéb passzívák 24 millióval r. növekedtek. A valuta ris fedezet arányszáma március 8-án 87.1 százalékot íett ki. A Szlovenszkói Gyáriparosok Szövetsége- március 18-án Ótátrafiireden tartja közgyü­- lését. A Szlovenszkói Gyáriparosok Központi • Szövetsége (a csehszlovákiai gyáriparosok i központi szövetségének szlovenszkói orszá­■ gös csoportja) március 18-ra hívta egybe ez- , idei rendes közgyűlését, amelyen a szloven­• szkói gyárosok fel fogják tárni helyzetüket az . illetékes kormánytényezők előtt. Az ez évi • közgyűlésen Peroutka dr. kereskedelemügyi ; miniszter is résztvesz és nyilatkozni fog. A [ közgyűlést Ótáírafüreden a Grand-szállóban ■ március 18-án délelőtt fél tiz órakor tartják : meg a következő napirenddel: 1. Az elnök je- i íentése és az elnökség javaslatai. 2. Peroutka dr. kereskedelmi miniszter nyilatkozata. 3. , Hodács Ferenc dr. egyetemi tanár, vezértit­kár, beszámolója a csehszlovák gazdasági po­litika id/őszerü kérdéseiről. 4. A vezértitkár jelentése. 5. ipari és szociálpolitikai kérdések. 6. pénzügyi és adókérdések. 7. kereskedelmi és közlekedési, valamint vámpolitikai kérdé­sek. 8. Esetleges indítványok. A közgyűlés után , 13 óra 30 perckor közös ebéd lesz, ame­lyen hölgyeket is szívesen látnak. Szobát közvetlenül a fürdőigazgatóságnál kell ren­delni. Emelik a romániai, lettországi és litvániai sertés behozatalt. Külön megegyezés alapján a. legközelebbi hetekben jelentősen emelkedni fog a scrtésbéhozatal Romániából, Lettor­szágból és Litvániából, úgyhogy meg fogja haladni a lengyelországi behozatalt is. (PTTA) A sziívapálinka szeszadójának kérdése. Illetékes helyen tárgyalások folynak arról, hogy a szilvapálinka szeszadóját az ipari szeszfőzők és a gazdasági szeszgyárak szeszadójának a magasságában tartsák-e meg, vagy pedig szállítsák-e le. Értesülésünk szerint az adót leszállítják és megfizetése ese­tén a szilvapálinkát szabaddá teszik a ter­melő számára. Az adóilleték .1 hektoliterfok után egy korona lesz. (PTTA). A Legióbank osztaléka. A Legióbanlí március végén tartja meg mértegmegállapitó ülését. Érte­sül esünk szerint a bank ugyanazt az osztalékot, mint 1926-ban, vagyis 7 százalékot (14 koronát) fogja fizetni. (M. P.) Mégis Ivszáilitják a cukaradét? A neon egyenes adók refarmjiát egy időre fiéTnettjeezik 'és az erre vonatkozó. wiuukálaíoka't toessünniietiiik. A cukoripar követelése, hogy a kormány a ouik órádét szállítsa te, köiUtsiégveltlési ökoikból melhlé zsbeket okoz, de mértékadó körökben az a vélemény uralkodik, hogy belátható időn belül elkenüJLheitetfeniü! szük­séges lelsz e kérdiésről Há’rgyalm'i, bár előbb a ou- loorpiac további fejlődésiét meg kell várni. Cukorfelszabaditás márciusra. A cukor­gyárak választmánya tegnapi ülésén már­ciusra a belföldi fogyasztás számára 7.5 szá­zalékot szabadított fel és ezáltal a szabaddá tett mennyiség az egész kontingens. 51.5 szá­zalékát teszi ki. Az árak változatlanok. Az autonóm vámtarifa revíziója Magyar- országon. A csehszlovák-magyar kereskedel­mi kamara jelentése szerint Bethlen István gróf miniszterelnök rövidesen fog foglalkozni a magyar vámtarifa revíziójának kérdésével. Egyelőre nem ismeretes, hogy milyen válto­zásokat fognak eszközölni, de valószínű, hogy egyes tételeknél csökkentés, más tételeknél vámemelés következik be. A mezőgazdaság álláspontja lesz mérvadó a kérdésben. A textiláruk fogalmi adójának átalányositása. Ezen a héten folytatni fogják a textiláruk forgal­mi adóiának átalányositásáról szóló végleges ter­vezetről folyó tárgyalásokat. A textilkereskedők i egyesült szervezeteinek delegációja a textilgyáro­sok szövetsége által kidolgozott tervezetet elfő- : gadta már, úgyhogy az ipar és a kereskedelem ; közötti ellentét az átalány formáját illetően már : kikiiszöböltnek lehet tekinteni A tervezet abból i a föltételezésből indul ki, hogy a forgalmi adót már a nyersáruk behozatalánál kell átalányosi- ’ tani. (M. P.) (; ®Llo* a Aea^yed smrmsmarJba behozatallá. A Mdamivebésügyi mániaztórtuan nendetete azarón/t tilos Lengyelormágíbód. tcoarvaeímiarhát impomtáílnlL, mart ott ezálj- én Ikörömlfájiáa ütött íká. A részlete* megokolás a Hivatalos lapban található. A* ijxylysági p«>sta és a jövedelmi adó. Ipoly­sági tudósítónk jelenti: Kóztudxxmáau, hogy a kü­lönböző adóügyi vallomásokat az érdekelt felék kénytelenek az adóügyi hat óságoknak postán be- küldieim. Ez maga nagyon megterheli az adózó fe­leket. Miután nem lobét a vallomást a község elöl- járósíígátnál beadni s ott átvenni az eJ'iemervénye- ícet, Így tetemes postafköltsóg'et visel a nagyközön- , ség. A teher annál nagyobb, mintám a felek nagy 1 része a vallomásokat ajánlottan küidti az adóügyi hatóság címére. A vallomás beadásától a p'énz- ügyigiazgatóEágii expozi fura nyomtatványt képező elismervényt küld. Azon nyomtatványok után, : amelyek nyitottam érkeaneík, 30 fillér portó jár. ! Eimek dacára az ipolysági postahivatal az ilyen 1 nyomtatványazerli értesítések után egy koi-ona 1 portót szed be, sőt ahol a fél a 30 fillért előre fel- ragasztótta, azt sémimébe sem veszi. Kétségtelen, hogy a postahivatal ezen túlbuzgóságból eredő 1 felfogása téve® és ellenkezik a ‘postai tarifával. A fenti ügyiben az országos kérész tényeződ a lista és a magyar nemzeti pártok Ipolysági helyi választ­mányai elhatározták, hogy e sérelmet, a két párt 1 törvényhozói utján illetékéé helyen szóvá teszik, T hogy ezen helytelen gyakorlat a jövőben elő n© l forduljon. A pozsonyi Kábelgyár mérlege. Pozsony­ból jelentik: A pozsonyi Kábelgyár március 15-én tartja meg 33-ik rendes közgyűlését. Az 1927 december 31-re lezárt mérleg 15 millió korona részvénytőke mellett 6,750.476,16 ko- , róna tiszta nyereséget mutat ki. A mérleg ' végszáma 105,363.635,05 korona. Az osztalék j akkora lesz, mint tavaly. [ A fapiac helyzete. A gamíbPa árai az utóbbi • jegyzéseik alapján Stabilizálódtak. Vá-gottfaanyag- bam elég nagy belföldi szükséglet mutatkozik és az üzlet élénk. Magyarország Is nagyobb rendelése­ket les® és úgy látszik, hogy ezidíén nagy építke­zési szezon indul még Magyarországon. A német fapiacról kevdieaűilein hírek érkeznek és bár a né­met imporlkörök erősen keresik a csehszlovák vé- gotffaanyagot, nem akarják az árakat niegtizebnii. UszáílyMibán csökkent a forgalom, mert a vásár­lók a belföldön a kívánt árakat nem akarják meg­fizetni. hasiig!ioaii túladott osztrák iizfeíeLn és német vállailatckbaai vállalt érdekeltséget. Becsből jelen­tik: OajStigliond, aki az infláció idején oly niagy szerepet já'tisaott Ausztria közgazdasági éledében, de különösen a bécsi 'tőzsdém, a® utóbbi években Nénuetor szagba tette át működésének eainteréit és . nagyobb érdekeltséget vállalt Hőbb bajor gépgyár­nál. Egyes lapjelentések szerint Oastiglioná most túl akar adni utolsó 'érdeled Ínségein i:s, amelyek még a® osztrák giaizdias%i élethez fűzik. fiRTfiKTÖSSDB Tovább gyöngült a prágai értéktőzsde Prága, március 10. M a a Ikont remin is ©lőtéribe lépett,, úgy, hogy az egész heti lanyha irányzat ma tovább folytatódott. — Az ipari piacon nagyobb veszteséget szenvedtek: Cseh—Morva 130, Északi Vasút 105, Kauigsliofii és Első Pilseni 90, Északi Vasút (Iialszcynélvezet) 75, Északcseh Szén 65, Cha- xnotiti© 60, KiOÍdni Szesz 25 koronával. Gyöngülted továbbá: Aussigi Vegyi 23, Zettlitzi 20, Cseh Ke- reskedélimi és Solo 16, Selíier és Hellmiann 15, Bnosohe 11, Prágai Vas, Riézmüvelc, Söhodler, Mars'dhmier ás Dux—Bodenbacher 10, Bergmianti 9, Slíioda 8, Krizöik 7, Inwaid 6, Kolini Műtrágya, Tejipar és Ro tliau-'Neudeck 5, Ringhoffer 4, Er^’e- süűt Gyapjú ‘ 3, Nyugaltcseh Szén, Deli, Cseh Cu­kor, Alpine és Olleschaui 2 ‘koronával. Javultak csupán a Brürnri Sör 20, Novák és Jahn 10 és Bud- welisi Sör 3 koronával. — A bankpiacom a Nemzeti Baink 30, a Ztsiívnó 4, Prágai ‘Hitel 3, Cseh Ipari 2, Cseh Union ób Esoamptt, valamint a Sporo 1 koro­nával. — A beruházási piaiOOin javulás volt ésdtell- hótő. Az 5.5% os negyedik 25, népszöveíeégi 15, 6%-os negyedik és a lilsztköfesön 5 fillérrel javul­tak, miig a H-járadék 170, a 4.2%-ots tartalék, va- larninl a konveirtálható 20, a jutallék és a 4%-.os tartalék 10 fillérrel olo&óbbodtaik. — Ex étákban gyöngülő irányzat uralkodott. + A prágai devizapiacon nem volt egységes az irányzat. Berlin 0.35, Brüsszel 0.40, Zürich 0.05, Madrid 3.75, Milánó 0.055 egységgel gyöngült, mig London 0.01, Bukarest 0.07, Becs 0.025 koronás nyereséget ért el. + A badapesti értéktőzsdén kezdetben ba­rátságosabb irányzat érvényesült. Később azon­ban, miután a külföld leadásokat eszközölt, gyön­gült tendencia és az árfolyamok kezdetbeni nye­reségeik lemorzsolódott. Az átlagos árveszteségek 2—3 százalékot tettek ki. A forgalom csekély mé­retű volt. Egyes, a csehszlovák távirati iroda je­lentésében nem foglalt értékek közül a Moktár 94, Pestszentlőrinc 34.5, Részvénysör 130.5 és Féltén 173 pengős árfolyamot értek el. + Szilárdult a berlini értéktőzsde. A mai tőzsdén fedezési vásárlásokat eszközöltek, minek következtében az irányzat élénk üzletmenet mel­lett megszilárdult Az átlagos árnyereségek 6—8 százalékot tettek ki, azonban az egyes elektro­mossági és müselyem részvénytársaságok értékei 25—30 százalékig javultak. Nyugodt volt a hajó­zási és bankpiac. Az utőtőzsdén a szilárduló irányzat tovább tartott, a devizapiacon a dollár szilárdabb, az angol font gyöngébb volt. + Nyugodt, de nem egységes a bécsi érték­tőzsde. Mig az osztrák ipari papírok gyöngültek, a magyar ée csehszlovák értékek otthoni vásárlá­sok következtében emelkedtek. Később az egész vonalon üzlettelensóg állott be. Több budapesti papír lemorzsolódott, de a piac általában ellent- állónak bizonyult. ÁRUTŐZSDE-f A prágai terménytőzsdén az irányzat tar­tott. Cseh búza és rozs nem változott. Zabot ke­resték, változatlan érák mellett. Tengeriből a prompt áru hiányzott. Egyéb áru változatlan. + A prágai cukorpiac irányzata tartott. Nyers- árujegyzés Aussig loko és kikötő 182.50—183.75 (prompt áru), októberre Aussig loko és kikötő 181.25. + A nagyszombati terménypiac. Nagyszom­bati tudósítónk jelenti: A márciusi első vásári hét nagy vásárjának forgalma gyenge volt. Árpában a piac üzlettelen volt. A búza ára továbbra is szi­lárd maradt és jelentékenyen szilárdult a rozs ára is. A szilárdság oka egyrészt a raktárkészle­tek megcsappanásában, másrészt az őszi vetések rossz áttelelésében kereshető. Az árak egyébként megfelelnek a külföldi jegyzéseknek. A magvak ára nagyjában változatlan maradt. Árak: búza 230—233, rozs 225—228, takarmányárpa 175—180, merkantil árpa 185—190, jó minőségű árpa 200—205, elsőrendű sörárpa 210—215, tengeri 167—169, lóbab 185, tiszta bükköny 200—205, bükkönykeverék 180—185, korpa ab állomás 140—142, zab nem került eladásra, pecsételt fran­cia lucernamag 19.50—20^50, pecsételt olasz lucer­namag 17.50—18, közönséges lucernamag 11.50— 12.50, pecsételt lóheremag 15, közönséges lóhere­mag 10.50—11, spanyol heremag (esparsette, bal­tacím) 3.80—3.80, bab 1.90—2, kék mák 6.40—6.50, szürke mák 5.80—6, dió 6.50—6.80 korona kilo­grammonként, étkező burgonya 55—60, Wollt- mann-féle ipari burgonya 35—40 korona kilo­grammonként. + A mai budapesti terménytőzsde irányzata, mint azt ottani szerkesztőségünk telefonon je­lenti, tartott volt. A következő árakat jegyezték: Tiszavidéki búza 33.55—33.75, felsőtiszai 33.50— 33.65, egyéb búza 33.40—33.55, rozs 31.35—31.55, takarmányárpa 28.5u—28.75, sörárpa 31—36, ten­geri tiszavidéki 26.15—55, egyéb tengeri 25.25— 25.30, zab príma 29—29.25, . zab . középminőségü 28.75—29 pengő. + A berlini terménytőzsdén nyugodt üzlet mellett az irányzat általában tartott. Egyedül a rozsliszt és rozskorpa szilárdult Hivatalos jegy­zések: Birodalmi búza 244—247, rozs 249- 251. árpa 221—280, zab 217—229, tengeri ab Berlin 229—231, rozsliszt 33.25—35.35, búzaliszt 31— 31.25, buzakorpa 15.75—15.85,, rozskorpa 15.75— 16, Viktoria-borsó 46—55, kis ehető borsó 34—36, takarmányborsó 25—27, peluska és lóbab 21— 22.5, bükköny 21—23, repcepogácsa 19.50, lenpo- gácsa 23.60—23.80, szárazszelej 12.90—13.10, bur­gonyareszelék 23.9—24.20 márka + A tengerentúli gabonapiacokon változatlan irányzat meflteitt a kóvetSoező ámakat jegyezték: Csfkágó: Márciusi busa 188.25, májusi 187.50, jú­liusi 135.75, márciusi tengeri 95.12, májusi 98.12, júliusi 100.75, márciusi ziab 56.75, májusi 57.25, márciusi roas 117, májusi 117.25. — Newyotrk: Bu­ta kard wiuter II. 155.50, red -mutter II. 167.50, mised dunna 144.50, morthem mamiiéba II. 165.37, rozs II. 132.25, kanadai malátaárpa 105, tengeri miixéd western II. 110.12. — Winnipeg: Májusi' búza 140.37, júliusi 141.75, májusi zab 66.62. — Kansas City: Búza red wtoter II. prompt 154.75. — St. Louis: Búza red Winter II. promjpt 169 50. — Minnoapolis: Búza I. northero. spa-átng píromat 130.62. — Buenos Ajtós: Májusi buta 11.30. JulTu­si 11.45, tengeri 7.70, júniusi 7 55, — Rosario: májusi búza 11.30, májusi tengeri 7.55. Prágí, március 9. Valuták. Holland 1353.50, német 802.20, belga 468, svájci 649, norvég 896, dán 900, angol 163.77^, spanyol 559.50. olasz 178.30, amerikai 33.54, francia 132.65, svéd 902, jugoszláv 58.81%, magyar 588.25, román 20.45, bolgár 22.85, lengyel 376.12%, osztrák 472.35. A prágai értéktőzsde árfolyam ah lJi/9 JIJ/S 1923. évi kincstári utalvány — 1924. évi kincstári utalvány —••— —— Nyeremény kölcsön ..... 101.15 in.— 6°/o-os beruházási kölcsön . 100.20 110.40 6°/(,-OS lisztkölcsöu ..... 100.2' 100.20 6°/o-08 Áliamköcsön ..... 100.15 10* 15 Morva orsz. -köles. 1911. 4‘/t % 90.25 9< 2ö Morva orsz. -köles 1917. 5% . 94.50 94.50 Prága város 1913. köles. 5% — Prága város 1919. köles. 4°/# '9 50 Brünn város 192L köles. 6 % — •— 100.— Pozsony város 1910. köles. 4 % 78-~ " •— Prága városi takrpt. 4% . . — Csl. Vörös kereszt sorsjegy . 88.— 28.— Magy. 5 frtos vörös kereszt. ~• Magy. jelzálog sorsjegy . . — Budapesti Bazilika sorsjegy —•— Agrárbank .............................. 481.- 480.— Cs eh Union Bank.... KOJi* 4'1.50 Le számítoló.............. <83.60 435.— Cseh Iparbank........ 431.— 431.— Pr ágai Hitelbank..... 603.- 6* 2.— Sz lovák Bank •••••»., 189.87 189.75 Zivnostenska.................... . 529.- 629.— An gol.-Cslov. Bank - «... — — •— Osztrák hitel........................ 804.- B08.— Bé csi Union Bank . . . . . - - ■-* Wiener .Bankv.................... , 140.50 140.50 Ju goslovenska-bank . . . . 64.62 54.50 Nordbahn .......... 4940.- 50iO.—. Cseh cukor ......... l' 00. i‘ 06.— Horvát cukor. ....... 309.- 306— Koüni műtrágya ...... 623.- «23.— Kolini kávé........................... —***— Ko lini petróleum................. Ko lini szesz - ........ 2375— 2375.— Tejipar r.-t...........................1650.- 1670.— El ső pilseni sörgyár .... *290.- S280.— Breitreld-Danék................. La urin és Klement. .... — •- •— RinghoSer...........................1051. o 60.— Cs en északi szén.................2S15 - 2875.— Cse h nyugati szén ..... 545.- 559.— Alpine T..................... 19S 50 2' 1.50 Po ldi......................................... 722 50 731.­Prágai vasipar................. . 1675 - 1698.— Sk oda.....................................1181. - 1196.­Po zsonyi kábel..................... 2250.- — Inwaid • ....ái.*..# 183.— 2S3.*»

Next

/
Thumbnails
Contents