Prágai Magyar Hirlap, 1928. február (7. évfolyam, 26-50 / 1653-1677. szám)

1928-02-09 / 33. (1660.) szám

Mai siámunk 12 oldal VH. évf. 33. (1660) szám * Csütörtök b 1928 február 9 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ké ; külföldre: évente 400, félévre 200, negyedévre 100, havonta 34 Ke. Egyes szám ára 1*20 Ke A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikai napilapja Felelős szerkesztő. DZURANYl LÁSZLÓ FORGÁCH GÉZA Szerkesztőség: Prága IU, Panská ulice 12, II. emelet. Telefon: 30311 — Kiadó- hivatal: Prága II., Panská ul 12/111. — Te- lefon:303H. — Sürgönyeim: Hírlap, Praha ffaifar nemzeti politika Irta Törköly József dr. szenátor, a magyar nemzeti párt országos elnöke Két magyar párt van Szlovenszkóban. A magyar nemzeti párt és az országos kor. szocialista párt. Mind a két pártnak egyezik az álláspont­ja a trianoni kérdésben. Mind a két párt azt akarja, hogy a ma­gyar nemzeti kultúrának és a magyarság gazdasági boldogulásának feltételei a ma­gyar nemzeti önvédelem pozitív munkája ál­tal biztosan teljesüljenek. Mind a két párt azt akarja, hogy a ma­gyar nemzeti kisebbség jogai az egyenlő el­bánás jegyében a nemzeti egyéniség fentar- tás nélküli elismerése és a nemzeti élet tel­jessége érdekében valóban érvényesüljenek és a nemzeti elv, illetve a nemzeti egyen­jogúság a maga teljes valóságában diadal­maskodjék a csehszlovák köztársaságban. ■ Mind a két párt programjának integráns része Szlovénszkó s Ruszinszkó autonómiája. A nemzeti politika célkitűzésiéiben tehát a két párt között egyáltalában nincs és nem lehet különbség. Mind a két párt elismeri a csehszlovák köztársaság szuverenitását és azt, hogy nem­zeti irányú működését csak ezen szuveréni- tás teljes respektálása melleit végezheti és egy pillanatra sem ingadozik azon akarat­elhatározásában, hogy a magyarságnak az egységes és megkülönböztetést nem tűrő, egyenrangú csehszlovák állampolgárságból folyó kötelességeit teljesítenie kell és ezen egységes és egyenrangú állampolgárságból folyó jogait mindenkor igényelni fogja. Itt sincs tehál a két magyar párt között semmi különbség. Ezen — úgy gondolom — helyesen le­szögezett álláspontja a két magyar pártnak természetszerűleg magában hordja azt a konklúziót, hogy mind a két párt csak ellen­zéki politikát folytathat akkor, amikor a csehszlovák köztársaság kormánya és az an­nak politikáját támogató jelenlegi úgyneve­zett polgári koalíció mind a két párt fentebb leszögezett nemzeti politikai célkitűzéseit a közelmúlt tényei által is bizonyítottan nem honorálja és annak elérését mindenképpen akadályozza. Ez a helyzet ma és ez a helyzet igazolja az ellenzéki álláspont jogosságát és helyességét. Rebus hic stantibus természetes, hogy mind a két párt a legteljesebb együttműkö­dést kell hogy vállalja a nemzeti politika célkitűzéseinek megvalósulása érdekében. Az is természetes, hogy mind a két párt az úgynevezett pártpolitikát kész alárendel­ni a nemzeti politika elsőbbségének és külö­nösen a nemzetfentartó önvédelmi munka teljes sikere végett a nemzeti kultúra íen- tartását és szükséges fejlődését, a nemzeti birtokállomány megtartását, a gazdasági bol­dogulás 'lehetőségének megteremtését minde­nek felett a legelső kötelességének tartja és ennek eredményes megvalósítása végett minden áldozatra kész. A politikai téren konstatálható tapaszta­latok sokszor igazolták annak a megállapí­tásnak sajnálatos helyességét, hogy a sze­mélyi kérdések sokszor meghiúsítják egy kü­lönben kétségtelenül jó célkitűzés elérésé­nek lehetőségét. Én azt hiszem, hogy most a magyar pártoknak a nemzeti politika kívá­natos sikere miatt feltétlen kötelességük rá­cáfolni erre a megállapításra. Biztos vagyok abban és bizonyítani is üayerf és Kanreichei megfosztották mandátumétól — II választási bíróság ma délbem hirdette ki döntését — Prága, február 8. A választási bíróság M a y e r József és Hanreich György dr. mandátumai ügyében ma délután meg­hozta ítéletét, amely mindkét képviselőre marasztaló. A választási bíróság politikai jellegű, amelyben a 12 laikus bíró a politikai pártok képviselőiből kerül ki és pedig több­ségében a kormánypártokból. A döntés kö­vetkeztében Mayer és Hanreich a mai nap­tól kezdve már nem képviselője a nemzet­gyűlésnek s a harcot régi pártjukkal szem­ben kint, a választók között, fogják foly­tatni A mai tárgyalás előtt A tegnapi váratlanul félbeszakadt tárgya­lás után politikai körökben óriási érdeklő­déssel várták ?. mai bírósági döntést. ,A leg­felsőbb közigazgatási bíróság tanácskozó ter­mében számos politikus, újságíró és jogász gyűlt össze a mai déli órákban. Ott láttuk Stribrny és Trnobransky képviselő ügyvéd­jét is, aki bizonyára azért jött el, hogy meg­hallgassa a bíróság döntését, amely valószí­nűié g Stribrny és Trnobransky mandátuma ügyében hozandó Ítéletnek is prejudikálni fog. Kihirdetik az itéSefieí Hácha elnök pontban egy órakor nyitotta meg a tárgyalást és a következő bejelentést tette: — A választási bíróság tegnapi tanácsko­zásán foglalkozott a legitimáció, a reverzá- lis és a képviselők kizárásának a kérdésével. A bíróság határozata szerint tárgytalanná vált Törköly József dr.-nak a magyar nem­zeti párt nevében mondott tegnapi nyilatko­zata és tárgytalanná válik az a kérdés is, hogy a két képviselőt becstelen és aljas cse­lekedetek miatt zárták-e ki a pártból. A tár­gyalást ennek következtében befejezettnek jelentem ki és kihirdetem a választási bíró­ság döntését. Az elnök ezt német nyelven üstöm*ácsol­ja- a jelenlevő Mayer Józsefnek (flanreich György dr. a mai tárgyaláson már - nem volt jelen). Hácha ezután ünnepélyesen feláll. Halotti csöndben, nyugodt hangsúlyozással, mondja a következőket: — A köztársaság nevében! A választási bíróság hel#f adott a Bund dér Landwirte panaszának s Mayer József és Hanrekh György dr-t megfosztja képviselői man­dátumától. Utódaik a nemzetgyűlésben Gfiiser Kristóf kis­gazda és Freising József briinni tanár. Az ítélet kihirdetése után a bíróság ismét ; helyet foglal, Mayer József pedig azonnal el- i hagyja a tanácstermet. Hácha elnök részlete- | sen indokolja a bíróság döntését, amelyből a -következőket emeljük ki: A bíróság hivatalos kötelességből első­sorban a legitimáció kérdésével foglalkozott s a következő jogi véleményt alkotta meg: A választási törvény 13. paragrafusa alapján a mandátum megfosztására benyúj­tott panasznál igazoltnak látja a választási pártot, jóllehet a mandátum megfosztására való jogigényt nem a választási párt, ha­nem egy a választási csoporthoz tartozó párt tartotta fönn magának. Ezen paragra­fus alapján a mandátum megfosztására irá­nyuló eljárásnál ezt a választási csoportot ugyanaz a szerv képviseli, amely a 12. §. alapján a választások ellen benyújtott peti- cióknál a választási pártot képviseli. A bíró­ság ezen szervnek a választási párt központi j végrehajtóbizottságát ismeri el. Ha a vá­lasztási párt több pártból alakult, úgy azok­nak a központi végrehajtóbizottsága tekin­tendő ennek. Ha azonban a választási cso­port nem szervezett meg egy ilyen csoport központi végrehajtóbizottságot, úgy a 13. paragrafus alapján való eljárás folyamán a központi végrehajtóbizottságnak a biró­j| I | tudom, hogy a magyar nemzeti párt összes i törvényhozói, a párt vezetősége a személyi j kérdéseket feltétlenül alárendelik az ismer­tetett célkitűzések érdekeinek! Előttük csak j a cél lebeg. Semmi más. És kész az az aka- ! ratelhatározásuk is, hogy a magyar nemzeti ; párt a maga kebelében feltétlenül érvényt is | szerez az ilynémü állásfoglalásnak. Minden okom megvan arra, hogy az or­szágos keresztényszocialista párt törvényho­zói és párt vezetősége részéről a hasonló ál­láspont fenforgását feltételezzem. | Nem lehet tehát semmi kétség aziránt. ság azon választási esoporttag pártjának központi végrehajtóbizottságát tekinti, amennyiben az ö párttagjáról van szó. A bíróság a 13. paragrafus b) szakasza alapján a jogigényt azon párt részére ismeri el, amely a reverzálist átvette. Ezen pártnak tehát joga lehet saját párttagja ügyében el­járni. Hogyha a választási szövetség meg­egyezésében más és teljesen ellenkező pont nincsen felvéve, nem lehet elfogadni azt az érvelést, hogy a párt a választási szövetségbe belépve, erről a jogigényéről teljesen, vagy pedig a választási csoport javára lemondott. Ha megalakult volna a választási csoport köz­ponti végrehajtóbizottsága, úgy világos volna az is, hogy a 13. paragrafusból eredő igénye­ket csakis a közös végrehajtóbizottság tartot­ta volna fönn magának. Minthogy ez nem történt meg, az a következtetés vonandó le, hogy ezen igényeket, a reverzálist illetőleg is minden párt fenntartja magának. A panaszt a választási párt nevében nyújtották be, ezzel ki van elégítve a 13. paragrafus b) szakasza és az eddigi judikatura is. Vitán felül áll, hogy a közös végrehajtóbizottság nem alakult meg. A Bund dér Landwirte nevében Ja- nausch József benyújthatta a panaszt, mert erre felhatalmazást kapott 1927 október 4-én a Bund dér Landwirte végrehajtóbizottságá­hogy mind a két párt a magyar nemzeti po­litika sikere végett elhatározza és megvaló­sítja a kívánatos együttműködést. A Szükséges módok és eszközök elhatá­rozása másodrendű kérdés. Nemül jajnak el tehát a vitatkozások! Szűnjenek meg a mesterséges elválasztó vo­nalakat termelő cikkezések! Legyen a ma­gyarság legalább a nemzeti politikában, a magyar nemzetet íentartó nemzeti munká­ban egy! Cáfoljunk rá arra a hiedelemre, hogy „átok fogta meg a magyart, mert az soha össze neon lanti" , tói A meghatalmazást Peterle elnök, Kaiser alelnök és Gráf titkár Írták alá. A pártveze­tőség fel volt hatalmazva a legfelsőbb, azaz az országos pártképviselőteslületlől arra, hogy a pártot kifelé képviselje. Ebből követ­kezik az is, hogy nem kellett tekintettel lenni a magyar nemzeti párt ellenérveire. A pa­nasz ellenzői ugyan még azt is felhozták, hogy a párt alapszabályait alapszabályellene­sen módosította. Ezt az ellenvetést a bíróság nem vehette tekintetbe, mert a politikai pár­tok nem jogi alakulatok, amint ezt a legfel­sőbb közigazgatási bíróság már egyszer 6687. számú döntésében kimondotta. Államjogi szempontból tehát a politikai pártokkal szem­ben nem lehet felügyeletet gyakorolni, mert a politikai pártot mint faktumot fogadja osak el s igy annak alapszabályait sem ellenőriz­heti. A bíróság megállapította, hogy Mayer és Hanreich urak reverzálist adtak a Bund dér Landwirte-nek, amelyben szó szerint ez áll: Andernfalls das Mandat niederzulegen. — Ez a mondat vonatkozik a revcrzális- ban foglalt összes feltételekre és szóbeli meg­állapodások nem jöhetnek számításba. A panasz ellenzői még azt is felhozták, hogy nem voltak kötelesek a parlamenti klub határozatainak eleget tenni. A bíróság ezzel szemben bebizonyitottnak látta, hogy a rever- zálisban engedelmességre kötelezték magu­kat a Reichsparteigrundsátze, a Reichspartei- satzungen, a Beschlüsse dér Reichsparteiver- tretung oder des Parlamentarklübs-al szem­ben. A Reichsparteivertretung határozatai ebben az esetben koordinálisak a parlamenti klub határozataival. Ha tehát a parlamenti klub egy határozatot hozott, a képviselők a reverzális alapján kötelesek eszerint igazod­ni. Minthogy Mayer és Hanreich urak a par­lamenti klub határozatainak nem vetették magukat alá, a bíróságnak kétségen felül el kellett ismernie, hogy a reverzálisban foglalt, kötelességeket megszegték s ezért kötelesek lettek volna mandátumukról lemondani. A képviselőket a párt alapszabályai szerint egy rendkívüli gyűlésen kizárták a pártból. A párt országos képviselőtestülete erre hivatva volt. De máskülönben is az ügy teljesen a párt belügyének tekinthető. A bíróság a 13. paragrafus és a reverzális alapján kénytelen volt a panasznak helyt adni anélkül, hogy a többi indokokkal foglalkozott volna s hogy felülvizsgálta volna azt, vájjon Mayer és Hanreich urak aljas és becstelen okokból szűntek meg a párt tagjai lenni. A választási bíróság ezzel megpecsételte Mayer és Hanreich mandátumának sorsát. A döntés ellen már nem lehet fellebbezni, igy tehát Mayert és Hanreichet végérvényesen megfosztották mandátumuktól. Stresemann tiltakozik a népszövetség székhelyének Bécsbe helyezése ellen Paris, február 8. A Havas-ügynökség jelenti Londonból: A Daily Telegraph sze­rint a népszövetség székhelyének esetleges áthelyezésének ügyében kérdést intéztek a kisantant fővárosaihoz, továbbá Parishoz, Rómához és Berlinhez. Stresemann dr. ér­tesítette Bécset, hogy Németország erélye­sen szembehelyezkedik az áthelyezés ter­vevei

Next

/
Thumbnails
Contents