Prágai Magyar Hirlap, 1928. február (7. évfolyam, 26-50 / 1653-1677. szám)

1928-02-07 / 31. (1658.) szám

8 Összetűzés Berlinben ez acélslsakoiok és a kommunisták csapatai között A rendőrség szétszórta a verekedő tömegeket és több embert letartóztatott — Kaiálos éidoza a nincs a verekedésnek rÜlREKL-. A PRÁGÁI MOZIK MŰSORA: ADRIA: A gaucho. (D. Fairbanks) 2-lk hét HVEZDA: A gaucho. (D. Fairbanks), meghosz- szabbitva. JULIS: Regina. (Társadalmi dráma Harry Liedtkével.) KORUNA: Mr. Wn. (Lón Chaney-vel.) LUCERNA: Virradat, 8-ik hét. OLYMPIC: BataiJIoa, 7-ik hét. SVETOZOR: Aj elvesztett boldogság háza. Fíachbarth Ernő dr. előadása a pozsonyi MAKK~ban Pozsony, február 6. A pozsonyi magyar Egyetemi hallgatók MAKK egyesületének meghívására Fíachbarth Ernő dr., az ellenzé­ki pártok központi irodájának igazgatója va­sárnap délután a Toldi-kör helyiségében elő­adást tartott a kulturális autonómia aktuális lémájáról. Egy óráig tartó szabadelőadásában mindenekelőtt meghatározta a kulturális auto­nómia fogalmát, majd ismertette annak törté­nelmi fejlődését, részletesen kitérve az er­délyi szászok évszázados kulturális önkor­mányzatára és Kossuth Lajos kiutahiai alkot­mánytervezetére. Ezután behatóan foglalkozott Észtország híres törvényével, amelyet minden tekintetben ideálisnak tart és azokkal az in­tézkedésekkel, amelyeket Lettországban és Karinthiában lépettek életbe a kisebbségek iskolaügyi önkormányzatának megvalósítása érdekében. Fíachbarth Ernő dr. kitért a ki­sebbségi kongresszusoknak a kulturális auto­nómiára nézve hozott határozataira, valamint a szláv minoritásoknak ezzel a megoldási mód­dal szemben kifejtett érthetetlen ellenállására is és szükségesnek mondotta, hogy a közvéle­mény ezzel a kérdéssel minél többet foglal­kozzék, hogy Hodzsa Milán iskolaügyi minisz­ternek beígért javaslatát minden oldalról meg tudja bírálni. Az előadásnak, amelyért az if­júság nevében Cottély István dr. mondott kö­szönetét, vezérgondolata az volt, hogy Észtor­szág hatezer svéd lakosa megkapta a kulturá­lis autonómiát, annál nagyobb igénye van rá Csehszlovákia milliós magyarságának. Rejtő Sándor, a budapesti műegyetem kassai származása tanára elhunyt Budapest, február 6. Rejtő Sándor nyugalma­son műegyetemi tanár, a Műegyetem volt rektora szombaton meghalt Rejtő Sándor 1853 augusztus 21-én Kassán született. Édesatyja posztógyáros volt. Budapesten, a Műegyetemre jött, ahol 1877 november 12-én kapta az első gépészmérnöki oklevelet. Báró Ke­mény Gábor akkori kereskedelmi miniszter ki­küldetésében külföldre ment a textilipar tanul­mányozására. 1880 elején tért haza. Tevékeny részt vett az 1885. országos, az 1896. millenáris és az 1900. évi párisi világkiállítás rendezésében. Mind a három alkalommal magas kitüntetést, sőt legfelsőbb elismerést szerzett munkásságával. Az 1885. évi országos kiállítás adta az impulzust első tudományos értékű tanulmányának megírásához, melynek a Szövetek tartósságának megállapítása volt a cime. Ennek alapján 1886 elején a Kir. Jó­zsef Műegyetemen magántanár lett. 1888-ban he­lyettes tanári megbízást kapott, 1889-ben nyilvá­nos rendkívüli tanárrá, 1891-ben pedig nyilvános rendes tanárrá nevezték ki. Azóta mintegy há­rom és fél évtizeden keresztül működött a mű­egyetem mechanikai-technológiai tanszékén. Az elméleti mechanikai technológia alapelveinek megállapításáért végzett munkájának eredményét négykötetes hatalmas műben fektette le, melynek j ötödik kötetén már csak nyugalombavonulása ntándolgozott. Ez a munka is már annyira elké­szült, hogy csupán sajtó alá kell rendezni. Az elméleti mechanikai technológia műve­lése mellett volt még egy működési kör, amelynek szívesen áldozott időt és fáradságot Ez a szaba­dalmak ügye volt Működése sokszor részesült elismerésben. Többszöri kitüntetés után 1903-batí udvari tanácsos lett. Az Akadémia 1913-ban ren­des taggá választotta, 1925-ben a Rákosi-érem- triel tüntette ki. Nyuagolmbavonulása alkalmából kormányzói elismerésben részesült Gépészmér­nöki működésének ötvenéves jubileumára a Mű­egyetemtől aranydiplomát kapott, ugyanakkor a magyar érdemkereszt II. osztályával tüntették ki. — Megoperálták Bársony István Írót. Budapesti sze/rkesztőségüiük telefonálja: A 73 éves Bársony István írón, veseoperációt hajtottak végre. Az operáció jól sikerült. — Magyar Jelölt a filozófiai Nobel-dijra. Budapesti szerkesztőségünk telefonálta: A fi­lozófiai Nobel-dijra Bergsonnal szemben a Magyar Tudományos Akadémia váilószinüleg Kulcsár András ár. volt számosul vári rendőr- kapitányt ajánlja, aki uj filozófiát alapított, amely Pauler Imre egyetemi tanár szerint fi­gyelemre méltó és Fejér Lipót át egyetemi tarát szerint forradalmat jelent a matematika terén. Berlin, február 6. Az acélsisakosok or­szágos szövetsége 'tegnap tartotta Berlinben évi kongresszusát, amelyen az országos szö­vetség elnök©, Stinny nyugalmazott őrnagy és Seidte csoportvezető mondott nagyobb be­szédet. A kongresszus után háromezer főnyi uniformisos csapat vo­nult fel a város utcáin erős rendőri fedezettel. A kommunisták ugyanis már napokkal ez­előtt karóba szólították a munkásságot és fel­hívták párttagjaikat, hogy vegyenek részt egy ellen tü ntetésen. B ár a ren dőrség széles­körű óvintézkedéseket tett, nem tudta meg­akadályozni, hogy Budapest, február 6. (Budapesti szerkesztősé­günktől.) Megírta a P. M. H., hogy a budapesti törvényszék Stíhadl-tanáesa elé felette érdekes por került. Czapik Gyula pápai kamarás elten indított pert Polónyi Dezső dr., akit Czapik megtámadott, mert 'állítólag azt a kijelentést tette, hogy „a cél szentesíti az eszközt" régóta vitatott tétele jezsuita elv. A tárgyalás első napján Szimonidesz Lajos mon­dotta el szakvéleményét, azrután Wolkenberg Ala­jos egyetemi tanár kezdett bele szakvéleményének elmondásába. A szombati tárgyaláson Wolkenberg folytatta előadását s kifejtette, hogy nincsen külön jezsuita erkölcstan, mert az egyház tanításába nem fér bele külön tanítás. Hogy a feníidézetí elvet mégis a je­zsuitáknak tulajdonítják, annak az az oka, hogy minél sikerdusabb a működése egy pártnak, vagy szervezetnek, annál dühösebbek az ellenfelei. Bizonyos, hogy a jezsuita rend és a katolikus egyház az elvet elítéli. Szimonidesz Lajos,'1 aki szakvéleményében az elvet színién jezsuita elvnek minősítette, Wolkenberg előadása után is föntariotia kijelentéseit. Czapik kamarás, a vádlott, ezután Szimonideez- szeí polemizált és előadta többek közölt, hogy bi­zonyos esetekben azt is meg lehet érteni, hogyha a moralisták a nagyobb bűn helyett a kisebbiket ajánlják. Ezért, ha a moralisták felvetik a kérdést, hogy bün-e az, ha rábeszélünk egy bűnös szándé­kától eltérithetetlen embert, hogy Inkább kisebb bűnt kövessen el, lehetetlenség a kérdésben felve­tett elvet bűnnek tartani. Czapik és Polónyi, vala­mint Vámbéry Rusztem, Polónyi jogi képviselője között ezután hosszabb vita fejlődött ki a jezsuita­rend egykori feloszlatása körül, majd Czapik két­ségbevonta a vád amaz állítását, hogy a halálbün­tetés megengedése jezsuita tan s végül kijelenti, hogy a jezsuiták nincsenek béklyóban, szabadon nyilváníthatja mindenki a véleményét, ami pe­dig a dogmákat illeti, ezekben egyetlen kato­likusnak sem lehet különvéleménye. Most Polónyi és Wolkenberg között került éles és izgatott hangú vitára a sor. Wolkenberg Becs, február 6. (A P. M. H. munkatár­sától.) A most lezajlott félévi bizonyítvány- kiosztások szokatlan következményekkel jár­tak. Magyarországon nyolc bukott diák bujdo­sott el, Kassán három világnak ment, troppaui diákot fogtak el, Prágában, Prerauban és Kra- lupban pedig eddig négy középiskolai tanuló követett el öngyilkosságot. Most Bécsben rob­bant ki veszedelmes merényletben egy meg­rótt diák elkeseredése, aki szigorú tanárát po­kolgéppel akarta előmenetele utjából elhá­rítani. A bécsi XV. kerületbeli reáliskola fran- cia-németszakos tanára, Mager Adolf dr. el­mére a napokban különös csomagot hozott a posta. A küldemény külső csomagolása, alakja és a jeladó neve azt a látszatot keltette, hogy egy rádiócég rádiókészüléket küldött a tanárnak. Mager dr., mivel nem tudott arról, hogy <5, vagy hozzátartozói rádiót rendeltek volna, . óvatosan járt el a csomag ^bontásánál iáikor a kommunisták és az acélsisakos csapa­tok között helyenkint összecsapás történjék. A rendőrség riasztó lövéseket adóit te és nagynehezem szétszórta a verekedő kot. Többeket letartóztattak úgy kommu­nisták, mint az acélsisakosok soraiból Amerre az acélsisakosok tüntető menete ha­ladt, gunykiáltásokkal, fütyüléssel fogadták őket, a munkásnegyedben pedig a munkások az Internacionálét énekelték. Miután a rend­őrség a tüntetők ós az elfentüntetők tömegeit szétzavarta, azok újból összeverődtek 'és ki­sebb csoportokban folytatták a verekedést. Komoly, halálos kimenetelű összetűzés sehol sem történt. Polónyi kérdéseire kijelentette, hogy a katolikus vallás nem a tévelygőt, hanem a tévelyf kárhoz­tatja, Polónyi ezzel szemben azt állította, hogy a jezsuita-rend az eretnekek elleni gyűlöletre és örök harcra tanítja tagjait, amit viszont Wolkenberg vont erősen kétségbe. Kettőjük között ismét fel­lángol a vita, amelynek folyamán Polónyi azt a kérdést teszi fel, hogy a katolikus egyház jelszava, az „egy akol, egy pásztor" elve miképp egyeztet­hető össze az üldözéssel és a gyűlölettel, mire Wolkenberg azt válaszolja, hogy az „egy akol. egy pásztor" elv© csak jövendö­lés és az egyház törekszik is arra, hogy az elv minél előbb megvalósuljon Azután Zoványi Jenő debreceni egyetemi ta­nár terjesztette elő szakértői véleményét. Szerinte az adócsalás és a királygyilkosság elve a jezsuiták­tól ered. Majd visszatért Czapik egyik kijelenté­sére, aki azt vallotta, hogy ha valaki fehérnek lát valamit, de azt az egyház feketének látja, azt feke­tének kell tartani, mert az emberi ész véges és nem tudja úgy megítélni a kérdéseket, mint az egyház. Zoványi erre vonatkozólag azt mondja, hogy eszerint tudatosan valótlant kell állítaná. Majd hangsúlyozza, hogy a „cél szentesíti az eszközt" elve, ha nincs is benne a jezsuita-rond programjában, mégis ki­csillan belőle és a rend a gyakorlatban keresz­tül is viszi azt, Zoványi a papírlapról felolvasott szakvéleményét átnyújtotta a tanácsnak. Czapik rögtön válaszolt Zoványi fejtegetéseire s elmondta, hogy az adófizető nem követ el halálos bűnt, ha nem fizet adót, viszont a gyóntatőnak nincs joga megkérdezni a gyónótól, hogy befizet­te-e adóját, vagy nem csalt-e az adó körül, mert a gyóntató neon az adó behajtója, vagy végre­hajtója. Ami a királygyilkosságot illeti, arra érdemben nem is akart kitérni. Végül még ujult vita támadt. Czapik Gyula és Polónyi szakértői között a „fe­kete—fehér" kérdésében. A nagy vitát az elnök azzal szakította félbe, hogy a tárgyalást elnapolta és folytatását jövő szombatra tűzte ki, amikor Ál­dásé y Antal dr. szakvéleményére kerül a sor. a papirburkot lefejtette róla, nagy faláda ke­rült elő, amelyen különböző drótok és csava­rok kusza tömkelegé még gyanusabbá tette előtte a furcsa rádióit. A készülék mellett egy gépírásos kasználati utasítás is feküdt, amely elmondotta, hogy a készülék csak akkor működik, ha két csavart bekapcsolnak a megfelelő helyen. A tanár a ládikó vizsgálgatása közben véletlenül meglökte >azt, mire annak nyílá­saiból acélszürke, nehéz por szemerkélt ki. Mager dr. most már komolyan nyugtalankod­ni kezdett s a ládái elszállittatta a rendőrség­re. Itt hamarosan megállapítást nyert, hogy a Rádióké szülék" egy kilogramm lőport s kél zseblámpaelemet tartalmaz amelyek a két csavar bekapcsolása esetén szikrát vetettek volna s a lőport fölrobban­tották volna. Az ártalmatlannak látszó aján­dék tehát veszélyes, bár primitiv pokolgép volt A rendőrség helyes szimattal mindjárt Á bménpesSi jezsuita piír Iz&mmas mi® a „cét szentesin az eszközt“ elve körűi Czapik pápai kamarás, Poíonyi Dezső és a szak­értők közöií — A tárgyalást szombatra halasztották Pokolgépet küldött tanárja símére egy megrovásban részesült bécsi diák & pokolgépet egy rádiószerli szerkezetben rejtette el — A merénylő diákot letartóztatták — a tanár tanítványai között kezdte kutatni j a merénylőt és rövid nyomozás után sikerült is letartóztat­nia a reáliskola hatodik osztályának egyik nö­vendékét. A diák beismerő vallomást tett s el­mondotta, hogy a pokolgéppel bosszút akart állani Mager tanáron, mert ez németből és franciából megrovásban részesítette. A. me­rénylő diák letartóztatásban marad. 1928 lebruár 7, kedd. — ötven év után ismét Apponyi Albert tartotta az ünnepi beszédet a Nemzeti Kaszinó Széchenyl-Iakomáján. Budapesti sz^V-esztő- ségünk telefonálja:: A Nemzeti K^ziné va­sárnap este tartotta meg az évenként szoká­sos Széchenyi-lakomáját, amelyen megjelent Horthy kormányzó, valamint József. József Ferenc és Albrecht királyi hercegek, az an­gol, amerikai, olasz, osztrák és lengyel köve­tek, a kormány tagjai és azonkívül a legelő­kelőbb arisztokrata családok tagiai is, össze­sen 'kétszázTiarmincan. Az ünnepi be'""'' 1 a Széchenyi-serleggel a kezében, Apponyi Al­bert "■'•rtf taitóttá. Különleges érdek'""'■ret ad ennek a [komának az, hogy ötven évvel ez­előtt szintén gróf Apponyi Albert tartotta az ünneni beszédet. — Meghalt a berlini Metropol-szinház igazgatója. Berlinből jelentik: Schulz Richard, a Metropol-szinház igazgatója, tegnap agy- széLüdés következtében hirtelen elhunyt. A német színházi világ egyik kimagasló vezér- egyénisége volt Sohulz, aki nem egy nagy ar- rivált tehetséget fedezett fel a színpad szá­mára. xx Borzalmas könnyelműség, ha rádiószükség­letének beszerzését nem a „Berag", Bratislava, Ventur-u. 5., tel. 14—40, cégnél eszközli. Ott min­dent kap nagyban és detailban. Rossz készülékeket megjavítanak, vagy átépítenek. Műszaki tanács, ajánlat díjtalan. — A komáromi községi választás ellen a ma­gyar pártok részéről beadott felebbezésnek helyt adott a pozsonyi zsupáni hivatal. Komáromi tudó­sítónk jelenti: Ismételten megírtuk, hegy a Ko­máromban 1927 november 20-án megtartott köz­ségi választás ellen a magyar pártok részéről be­adott felebbezés elintézésével soká késik a pozso­nyi zsupáni hivatal. Most váratlanul elérkezett a döntés és nagy meglepetést szerzett. A zsupáni hivatal a felebbezésnek helyt adott és megsem­misítette & magyar szociáldemokrata párt lista- ján jelölt Hacker Rikárd nyug. munkásbizfositó; pénztári igazgató és a rokkantak (kormánytámo- . gaíó). pártján listavezetőnek jelölt Lóránt István mozgószinházbérlő megválasztásait. Lóránt István. neve nem .volt benn a „választók^.névjegyzékében, bár: a .választás előtt megkapta állampolgárságát, mig Hacker Rikárd neve szerepelt a választók névjegyzékében, ahová felszólamlás alkalmával került. Hacker állampolgárságát is közvetlenül a választás előtt ismerték ei. A döntés különösen a haladó szellemű pártok körében keltett nyug* talanságot. Ezek után a komáromi képviselőtes* tűiét megalakulása és a városbirák megválasztá­sa már a legközelebbi jövőben megtörténik. A vá- rosbirói jelölések érdekében máris megindultak a mozgalmak a pártok körében. — Halálozás. Komáromi tudósítónk jelenth Kürthy Gyözöné sz. Sziityay Piroska, Kürfhy Győ= zőtnek. Kürt község főjegyzőjének felesége, életé­nek 40. évében váratlanul elhunyt. Halálát férjén és két gyermekén kívül kiterjedt előkelő rokon­ság gyászolja. XX ELSŐ POZSONYI SPECIAL tartós ondoláció ég hajlestő női fodrász-szalon. Deutsch József, Bratislava, Kccske-u. 7. Telefon 28-62. — A ker.-szoc. párt gutái szervezete likvidálta a bíró választási botrányt. Gutáról jelentik: Guta szimimagyar lakosságának békés együttélését a leg­utóbbi időkig állandóan zavarta a pártoskodás szeli eme, aminek magját annakidején a volt Gsán- ki-párt agitátorai hintették el. Ennek volt együk sajnálatos tünete legutóbb a biróválasztás, amikor kommunista és osánkisía szavazatokkal az orszá­gos keresztényszocialista párt egyik eddigi tagját, •Madári Ferencet választották meg bírónak. Madari; a ker.-szoc. pártszervezet tiltakozása ellenére a vá­lasztást elfogadta. A község megbontott békéjének helyreállítása érdekében a keresztényszocialista párt gutái szervezete csütörtökön szépen sikerült gyűlést tartott, amelyen az országos pártközpont képviseletében Vizi Károly titkár jelent meg. A gyűlés egyhangú határozattal kizárta a párt tagjai sorából Madari Ferencet s felszólította bírói tiszt­ségének letevésére. Majd sor került a tisztuljitösra. Nagy lelkesedéssel helyi pártelnöknek Bognár Ger­gely dr. plébánost, alelnököknek Szövő Kálmánt, íleue Jánost, őszi Vendelt és Nagy Gyulát s titkár­nak Horváth Gézát választották meg. Bognár Ger­gely dr. meleg szavakkal köszönte meg a szemé­lyével szemben megnyilatkozott osz’-n-.., v­! SZANATÓRIUM ! >CARITAS< ) POZSONY, TORNA-U. 18. j r®I. 28-85. Tel. 28-35.. i SzÖlé!»aeí.-»etoíis*et,«rteg>M$*jy Ászát,* urológia és laryn I t. airtáiy aapi 80.— Ké., II. osztály napi 60.— KS. Szabad orvosvünsziűs I Ívűiéit pausilé 8 napra l. osztály Ki. !60\ — . . . IL 1000.­—II I inni

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents