Prágai Magyar Hirlap, 1928. február (7. évfolyam, 26-50 / 1653-1677. szám)

1928-02-29 / 50. (1677.) szám

1928 február 29, szerda. ‘PKKGAW V lACOfAft'HlKUAü I ii . KöZCÍAZDMiGn . Széleskörű államifámogalissailehef csak megmenteni a szlovenszköi kisipart A kisiparosok gépbeszerzést és blfei-segéhrezésének kérdéséhez Szlovenszkó, február 28. Még a múlt év március havában közöltük egy hosszabb cikk keretében, hogy a pozsonyi nagy­megye képviselőtestülete behatóan foglalkozott -a kézműves kisiparosok oly irányú felsegitésé- vel, hogy részükre gépberendezések beszerzését tegye lehetővé. Ennek az akciónak főcélja az, hogy az anyagi tekintetben gyenge kézműves műhelyét ügy rendezhesse be,' hogy a termelést a maga -számára olcsóbbá, s ipari készítményeit verseny­képessé tegye. A szlovenszköi kisiparos helyzete - a csehországi gyáriparral szemben közismerten hátrányos, eltekintve attól, hogy a szlovenszkói gyáriparra is a leszerelés szomorú sorsa követke- " zett be. Azok a feljajdulások, amelyek nap-nap után felhangzanak a szlovenszkói kisiparos társadalom részéről, minden objektív szemlélő előtt minden kétség nélkül igazolják, hogy a kézműves kisiparos teljesen lecsúszott régi, aránvlagos jómódját biztosított alapjáról, s ma a teljes proletárizálódás útjára került, igeu kevés reménnyel arra, hogy régi jóhir- nevónek megfelelő gazdasági körülmények közzé jusson. A kisiparosság érdekképviseleteinek e helyzetét festő memorandumai, kérelmei, panaszai rend- j szerint belekerültek az illetékes fórumok papír­kosarába, vagy ott porladnak titkos fiókban, ame­lyek szomszédságában Szlovenszkó dezinöuszíriá- lásának aktái találhatók meg. . Csehszlovákiában a hivatalos iparpolitika még nem szentelt eddig megérdemelt figyel­met a családtagjaikkal s alkalmazottaikkal együtt százezreket számláló kézműves ipa­rosság gazdasági és társadalom-szociális hely­zetének feljavítására. j El k'éll ismerni, hogy Szlovenszkón vigasztaló, .támogatást ígérő kijelentésekben nem fukarkod- M lak ugyan egyes magas funkcionáriusok, mégis a hivatalos körök; nem tudnak vagy nem akarnak ‘. Számolni azzal a ténnyel, hogy Szlovenszkó ipargazdasági fejlődése és igé- nyel. tárttásZkohtttk h osSzn évszázadokon át, s igy’jövŐ fejlődésé íránj'aij- nál is speciális állami gondoskodást követéi, mely kiegyensúlyozza azt a szembeötlő fej­lődés-előnyt, amely a történelmi országok s Szlovenszkó ipari kapacitása között ma fennáll. A szlovenszkói kisipar problémája a gazda- ■ sági vonatkozások mellett szociális problémává vált. azon merev iparpolitikai elv következmé­nyéképpen, amely minden fejlődéslehetőséget, minden előnyt csak a történelmi országok fejlett, de elhelyező piacok tekintetében a világverseny- - ben hatalmas versenytársakkal szemben háttérbe szorított gyáriparának biztosit. A kézmüveskisipar mühelyberendezésének . modernizálása, a termelési módok racionalizálása, s a kézmüvesiparos teljesítőképességének, s ez­zel kereseti lehetőségeinek fokozása adják a kis­ipari politika vitaanyagának magját. A lassúbb kézi munkát pótolják a gépek, s ha kisiparosaink ily gépi berendezésekkel fejlesztik műhelyüket, a .közép- és nagyipar versenyével szemben előnyt szereznek maguknak. A kézműves kisiparos azonban a legtöbb eset­ben még oly anyagi körülmények között sincs, hogy egyszerűbb kézi gépeket beszerez­ni tudjon. Az önállósulás maga is sok költséggel jár, s mert e költségek fedezetével is alig rendelkezik az ön­állósulásra törekvő kézrnü,ves ipari segéd, s a mű­hely jobb berendezése költségeihez tőkével nem rendelkezik a már önállósult kisiparos, segítségét más nem nyújthat számukra, mint az állam, amely az iparpolitikánál a nagyipar számára is biztosit milliós támogatást. A pozsonyi nagymegye akciója valósággá válásá­ra egy évig kellett várnia, végre mégis megállapí­tották a kisipari támogatás elveit, s formába ön­tötték azokat a feltételeket, amelyek fennforgása esetén a segély igényelhető. Bármennyire öröm­mel fogadjuk is a megye iparfejlesztő mozgalmát, nem hallgathatjuk el kétségeinket abban az irány­ban, hogy minden igényjogosult kisiparos segé­lyezését honorálni fogja-e tudni! Ebben a kérdésben is, mint minden más ha­sonló ügyben, nem elégedhetünk meg a tessék-Iássék támo­gatással, s hogy csak díszpéldányként jusson a perifériákon lakó kisiparosnak segély, kö­vetelnünk kell községek szerint a községek által viselt megyei adó arányában teljes és igazságos részesedést. mert nagy igazságtalanság lenne a községek la­kosaira kivetett s a többi állami közteherrel együtt már az összeroppanásig fizetett adókból fedezett segélyakciót oly melléktekintetek alap­ján keresztülvinni, amelyeknek a kisiparos tár­sadalom érdekvédelméhez semmi közük nincsen. És nem tartjuk elegendőnek a teljes le- nyomorodás felé űzött kisiparos társadalom men­tőészközének a megyei segélyeket, ezt a segélyt szélesebb alapokon az állam költségvetésében kell biztosítani, *mw$. °lw mmt wiMMfcí, mily arányban ez országrész lakossága az állam közterheinek viselésében nemcsak résztvett és résztvész, hanem abban a fokozott arányban, amelyet leromlott helyzete, az aránytalanul pro- tezsált történelmi országrészekkel szemben bőven indokolhat. (i. g.) Az rimaszombati járási ipartársulat köz­gnilóso. Rimaszombati tudósítónk jelenti: Valaszkay Rezső testületi elnök vezetése mellett most tartotta meg első rendes közgyű­lését a rimaszombati járási ipartársulat nagy­számú érdeklődő jelenlétében. Az elnöki je­lentés tudóméiul vétele után megválasztották a döntőbirdsáuot, melynek tagjai lettek: Kosz- ka Lajos, Makovits Lajos, Kálmán Károly, Siku Mihály, Králik János, Paál László, Weisz Ármin, Klein Géza, Gálát András (Poltár), Brezsnyan. Pál ostya), Csipka Ferenc (Ti- szolc), Klein Hermán (Klenóc) rendes és Bróz- man István, Telesznkky Ferenc, Szabó An­drás, Steffanits Aladár, bzalatnay Pál, Sága János (Rimabánya) és Galló Pál (Ósgyán) pót­tagok. Ezután a -xgéö. vizsgáztató bizottság megválasztására került a sor, negyvennégy szakma részére egy-egy önálló iparosból és i egy-egy segédből álló külön csoportokat szer­veztek, melyek a társulat denkori elnö­kének vezetése alatt működnek. Jóváhagyták az 1925—26. évi zárszámadásokat,- a múlt cvit ellenben a számvizsgáló bizottsághoz uta­sították. Számvizsgálókká Kovács József, De- rekas János, Koskő' Lajos, Állmaim Sámuel, Löírier Férdin ánd, Fejes Árpád (Nyustya), Csipka- Gyula (Tiszolc) választattak meg. Jó­váhagyták azután-az 1928. évi költségvetést és Rónay Gyulának, aki 37 éven át volt a testület jegyzője, 3000 korona végkielégítést szavaztak meg. A rendszeresített tisztviselői •és szolgai állásra vonatkozó elnökségi intéz­kedéseket szintén tudomásul vették és meg­szavazták az Ipartársulatok Országos Szövet­ségébe való belépést is. A társulati tagdíj sza- ,bályozásAL célz4. elnöki. javaslat - körül közel -egyórás Vita.- volt, melyben -■ Gálái- András, Dickmann Dezső, Szoyk'a Pál, Takács Dániel, Tokár István, Gémes Béla, ifj. Vondra János és többen vettek részt. Az elnökség a kérdés alaposabb előkészítése céljából a javaslatot végül is levette a napirendről s azzal a leg­közelebbi rendkívüli közgyűlés fog foglalkozni a választmány előzetes hozzászólása után. Végül Valaszkay Rezső elnök a társulati szék­ház építésére vonatkozó tervekről számolt be. A Caisse Commune-steg-prioritások szel- Tényhoitorálása. A Caisse Commune tegnap utalta át a 3 százalékos frank-steg-prioritáisok •szelvé ily be v á Rásáho z szükséges készpénzt a Zemská Bankának. Az 1928-as márciusi szel­vényt 0.39 dollárral s az 1920-as szeptember elsejei szelvényt 0.53 dollárral, összesen tehát 30.6Ö koronával fogják honorálni. IJj ipari vállalatok Zólyomban. Zólyom­ból jelentik: Az „Union“ vaslemezgyárat, mély néhány évvel ezelőtt szintén kénytelen volt beszüntetni üzemét, reorganizálják. A gyárat „Középszlovenszkói Villamostársaság“- gá változtatták át, • ahol villanyáram fejlesz­tésén kiyüí villanytechnikai készülékeket és alkatrészeket is gyártani fognak. — A Blas- berg és társa birodalmi német cég Zólyom­ban nagy fűrészt állít fel, utána pedig ugyan­csak Zólyomban nagyméretű cehilőzegyárat akar létesíteni. Március 1-én életbe lép a magyar adriai áru­dijszabás. Budapesti szerkesztőségünk jelenti te­lefonon: A magyar államvasut már évek óta in­tenzív munkát folytat a nemzetközi vasúti kapcso­latok megteremtése érdekében. Az első közvetlen köteléki árudijszabást a MÁV az osztrák vasutak­kal létesítette 1925-ben, ideiglenes magyar—ro­mán árudijszabás 1927-ben jött létre, majdnem ez­zel egyidőben a magyar—csehszlovák köteléki díjszabás is létrejött és most március elsejével életbelép a magyar gazdasági élet szempontjából legfontosabb közvetlen köteléki árudijszabás, a magyar adriai, valamint a magyar—lengyel áru­dijszabás. A magyar—adriai díjszabás a magyar állomásoknak Trieszt, Fiume, Pola és Rosigni d'Istria adriai kikötőkkel való forgalmát szabá­lyozza. A magyar—adriai forgalomban érdekelt vasutak közösen provizórikus megoldást létesítet­tek, amelynek értelmében valamennyi itt érdekelt vasút a díjszabásban felvett árucikkekre saját vo­nalán 15—40 százalékig terjedő dijmérséklést en­gedélyezett. Áprilisban életbe fog lépni a magyar —német köteléki díjszabás is és most tárgyalás alatt áll a magyar—román és a magyar—jugo­szláv díjszabás. Március 7-én nyitják meg a kassai tőzsdét. Kassáról jelentik: A kereskedelmi minisztérium jóváhagyta a kassai terménytőzsde alapszabá­lyait. A tőzsde a kereskedelmi grémium kereté­ben alakul meg. A vezetőség elhatározta, hogy március 7-én fogja a tőzsdét ünnepélyesen meg­nyitni. Az uj tőzsde két részből áll: gabona- és A szlovenszkói ipar és a lengyel vámvalori­zálás. Pozsonyból jelentik: A lengyel vám valori­zálással kapcsolatosan kérdést intéztek különbö­ző szlovenszkói termelő körökhöz állásfoglalás végett. A beérkezett válaszok azt mutatják, hogy a váratlan lengyel intézkedés a szlovenszkói ipart igen súlyosan érinti. Szlovenszkó és Lengyelor­szág között a gazdasági kapcsolatok a háború utá­ni periódusban távolról sem voltak olyan intenzi­vek, mint amilyenek a természetes gazdasági helyzet következtében lehettek volna, elsősorban a nagy bizonytalanság és a rizikó következtében, amely minden egyes lengyel üzlettel járt A len­gyel valuta és a lengyel kölcsönviszonyok és hitel­igények ingadozásainak rizikójához minduntalan váratlanul olyan kereskedelempolitikai intézke­dések járultak hozzá, amelyek a szlovenszkói ex­portot Lengyelországba részben igen megnehe­zítették, részben teljesen lehetetlenné tették. A gazdasági kapcsolatok Szlovenszkó és Lengyelor­szág között az utolsó évben végre javultak. A lengyel exportban a szlovenszkói celulóze- és papíripar, valamint a textilipar összes ága, a vasipar egyes szakmái és végül a fadesztilációs termékek ipara van érdekelve. Mindenünnen az a jelentés érkezett be, hogy 1928-ban az összes szakmában a lengyel üzlet kedvezően kezdett ki­alakulni és a forgalom jelentékenyen nagyobb volt, mint 1927-ben. Az úgynevezett vámvalorizá­lás következtében ez a forgalom nagyrészt meg­akadt és a legtöbb ipari szakma ki van zárva a lengyel piacról. A szlovenszkói ipar elvárja ezért tenni. A Bratislavai Általános Bank Részvény- társaság 1927. évi kedvező üzleteredménye. Eze<n intézet mérlegéiből a kővetkező adato­kat vesszük: Részvénytőke K 12,000.000, tar­talékok és alapok K 10,830.000, betétállo­mány K 242,964.880.70 (K 205,029.519.66), deviza- és váltótárca K 37,231.226.56 (K 27 millió 209.994.66), adósok K 180,443.638.18 (K 147,026.887.30), tiszta nyereség K 2 mil­lió 469.469.49 (K 2,235.954.01). Értesülésünk szerint az igazgatóság a folyó év márciius 24-én megtartandó közgyűlésnek 9 százalé­kos, azaz részvényenként K 18 osztalék ki­fizetését (múlt évben K 16), valamint a ren­des tartalékalapnak 800.000 koronával való dotálását fogja indítványozni, miáltal a tar­talékok lés alapok 11,630.000 koronára fog­nak emelkedni. Megalakul a Dnna-mintavásári Részvénytár­saság. Pozsonyból jelentik: Pozsonyi szakkörök­ben már hetek óta egy terven dolgoznak, amely­nek célja, hogy a pozsonyi Duna-vásár intézmé­nyét részvénytársasággá alakítsák át. A terv ér­telmében a részvénytársaság megfelelő telket. vá­sárolna. .és ezen egy nagy minta vásári palotát építené fel. A: tervet, amely egyes tényezők állás­foglalása következtében majdnem felborult, érte­sülésünk szerint mégis meg fogják valósítani, mert sikerült olyan egyezséget kötni, amelynek értelmében a város 8—4 millió koronával fog ré­szesedői az uj részvénytársaságban. Tovább szilárdult a prágai értéktőzsde Prága, február 28- A mai tőzsde nyugodt és barátságos hangulattal nyitott. Az üzlet ugyan szűk keretek közt mozgott, azonban a legtöbb spe­ciális érték szilárdult. A bankpiacon a Cseh Esz- komptot favorizálták, mig az exótákban a magyar Caise-commune értékek arra a hírre, hogy a szel­vények honorálása a küszöbön áll, 408 koronára emelkedtek. — Az ipari piacon emelkedtek a Marsner 30, Königshofi 25, Scbamotte 20, Berg és Hütten 18, Sellier 12, Északi Vasút és Tejipar 10, Prágai Vas 7, Cseh Kereskedelmi, Egyesült Elektromossági, Solo, Első Pilseni és Zettlitzi 5, Skoda, Olleschaui és Horvát Cukor 4, Brosche 3, Deli, Aussigi Vegyi és Nyugatcseh Szén 2 koro­nával. — Olcsóbbodtak a Cseh-Morva 58, Nesto- mitzi 30, Melichar 12, Podoli Cement és Brünni Sör 10, Kovarik 4, Rézmüvek és Alpine 3, Amy- lon, Téglagyárak és Ringhoffer 2 koronával. — A bankpiacon a Sporo 5, a Cseh Eszkompt és Ipari 1—1 koronával drágult. A többi titrek tar­tottak. — A beruházási piacon a konszolidációs és beruházási-közlekedési kölcsön 10, a népszö­vetségi és lisztkölcsön 5 fillérrel emelkedett, mig a 4.2%-os tartalék és a 4.5%-os IV-ik államköl­csön 25, a 4%-os tartalék, az 5-5%-os IV-ik és 1923-as beruházási 5 fillérrel estek. r-F A prágai devizapiacon nem volt egységes az irányzat. Szilárd csupán az angol font 0.07-tel. Zürich 0.15, Páris 0.015, Budapest 0.225 egységgel javult, mig Milánó 0.01-gyel esett. + Kedvetlen a budapesti értéktőzsde. A* ul- Mmőüzleteík likvidálása után a hangúdat kedvet­lenné vált s az irányzat hanyatló tendenciát vett fel. Az átlagos árveszteségek 1—2%-ot tetteik ki Erősebb veszteséget ssenvedteík a Ganz-részvé- nyiek, Féltén és Gumi. A forgalom csekély volt, a záróirányzat pedig továbbra is gyönge. Egyes, a csehszlovák távirati iroda jelentésében nem fog­lalt értékek közül a Moktár 102.50, Pestszentlőrinci 38.50i, R'észviénysör 133 és Folton 170 pengős ár­folyamot ért el. + Javult a bécsi értéktőzsde. Egyes csehszlo­vák és magyar értékek emelkedtek. Több érték­ben üzLetbelenség áldott be, miután a spekuláció tartózkodott a vásárlásoktól. Korlátban egyes csehszlovák, valamint vas-, vegyi, gép-, montán- és cukorért ékek szilárdultak. Néhány valutáiét fék ^W.&yultj mig 8Íór^otet ,el^p|o4^k, Szőllőoltványok Szakszerűen kezelt, minden betegségtől mentes, Rip. portálig és Mourvédre Rup-; Canzin No. 1202 alanyon, az alábbi fajokból kapható: . Csomegefajok: Csabagyöngye, muscatdeí nantes, mus. Ottóuel, Kossuth Lajos, Chasse- las blanc és rouge (fehér és piros saszla). Borfajok: Ezerjó, mézes fehér, olasz riz- ling, fehér kadarka, korai piros veltelini^ clevner (ruhlandi), oportó és piros dellaware.* Az oltványok szépek, erőteljesek, hiányok: pótlására is alkalmas. Fajtisztaság és fajta azonosságáért szavatolok. Megrendeléseket elfogad GeTő István, Nitra-Zobor, Martinská dolina. + Szilárd a berlini érték tő tódé. Miután az ultiimióüzdeteket elvégezték a mai tőzsdén, a keres­let megélénkült. Főleg a montán- s elsősorban a francia vaspapirok emelkedtek. A műnk a nélküliek szánnának csökkenése, valamint a vasipar részéről jövő kedvező jelentések az egész vonalon emel­kedő irányzatot idéztek elő. Az átlagos árnyere­ségek 1—3%-ot tettek ki. Később amerikai hírek­re a hajózási értékek is javullak. A tőzsde máso­dik felében a hangulat megnyugodott és az árfo­lyamok kissé lemorzsolódtak. A magéndisZkont ma újból egy nyolcadszázalókkal 6.75%-r.a emel­kedett. A dollár az ultiimóval való kapcsolatban kissé gyöngült. UROTOSS&S + A prágai terménytőzsdén az amerikai szi­lárd árfolyamok nem nagyon érvényesültek. Egye­dül csak a búza tartott, de változatlan árak mel­lett idegen áru azonban két-három koronával emelkedett. Cseh rozs 2—3 koronával szilárdult, ellenben az idegen rozs változatlan árak mellett üzlettelen, árpa nyugodt, változatlan, zab jő ke­reslet mellett 1—2 koronával emelkedett. A többi cikkek közül a lóheréi vásárolták, azonban ennek ára sem változott. + A prágai cukorpiac tartott irányzatú veit. Nyerscukor jegyzés prompt Aussig loko 182.5 — 185, kikötő 182.5, per október Aussig loko és ki­kötő 173.25. + A mai budapesti termény tőzsdén —■ amint ezt ottani szerkesztőségünk telefonálja — az irány­zat barátságosabb volt. A következő árfolyamokat jegyezték: Tisza/vid’éíki búza 32.80—82.40, feleőti.- szai 82.20—32.35, dunántúli 32.15—32.25, rozs 29.60—29.80, takarmányárpa 27.75—28.25, sör árpa 34—35, tengeri 25.50—25.75, zab 2825—28.50. t A berlini termény tőtód én ma nyugodt üz- ,let. mellett ..az irányzat kissé ^iárdült. A követ­kező jegyzések történtek: 'Birodalmi búza 229—! 282, reze 284—238, árpa 221—280, zab 215-226, tengeri ab Berlin 224—-226, búzaliszt 29.75—34.25, rozsliszt 91.25—34.25, búzákorpa 14.50, ronskorppj 15.40, Viktória-boreő 41—55, kis ehető borsó 24— 36, takarmányborsó 21—27, pelueka 20—20.50, ló­bab 20.50—21.50, bükköny 21—23, repcepogác-sa 19,50 19.00, lenpogácsa 22.70—22.80, szórazszeíet 12.80—43, burgonyareezelék 23.40—28.70. 4- A havrei gyapjupiacon a február—már­ciusi árut 19-cel, az áprilisit 18.80-nal, a május- augusztusit 18-cal jegyezték. + A tengerentúli gabonapiacokon szilárd irányzat mellett a következő árakat jegyezték: Csikágó: búza hard winter II. 135.87, márciusi bú­za 133.75, májusi 134.75, júliusi 133.37, márciusi tengeri 95.12, májusi 98.75, júliusi 100.87, már­ciusi zab 55.25, májusi 56.75, márciusi rozs 112.75, májusi 113.25. — Newyork: buza hard winter 11. 150.87, red winter II. 163.87, mixed durum 138.87, . northern manitoba II. 164.62, rozs II. 127.75, ka­nadai malátaárpa 104, tengeri mixed western II. 111.25. — Winnipeg: májusi buza 138.87, júliusi 139.62, májusi zab 65.50. .— Kansas City: buza red winter II. prompt- 148.25. — St. Louis: buza red winter II. prompt 161.50. — Minneapolis: bu­za I. northern spring prompt 128.87. RÁDIÓMŰSOR CSÜTÖRTÖK PRÁGA: 11.00, 12.05, 16.30 Zene. - 17.50 Német előadás. — 19.00 A cseh filharmonikusok ünnepi estje. — POZSONY: 17.30 Hangverseny. — 19.10 Gramofon. — 19.30 Prágai műsor. — KASSA: 19.50 Szólista hangverseny. — Utána 21.00 Tánczene. — BRÜNN: 12.15 Zene. — 19.10 Német előadás. — 19.30 Prágai műsor. — BUDA­PEST: 11.00 Zongorahangverseny. — 16.00 Mező- gazdasági előadás. — 17.30 Az Országos Magyar Dalosszövetség nagy hangversenye. — 19.45 Angol nyelvoktatás. — 20.30 Az Operaház tagjaiból ala­kult kamarazenekar hangversenye, vezényel Komor Vilmos, közreműködik: Relle Gabriella, operaénekesnő. — 22.30 Pertis Jenő cigányzene- kara. — BÉCS: 11.00, 16.15 és 20.40 Hangver­senyek. — 19.40 Hegedühangverseny. — GRÁZ: 20.40 Szonáták gitáron, 21.20 Zenekari hangver­seny. _ ZÜRICH: 15.00; 16.00 és 20.00 Hangver­senyek. — 20.30 Dalest. — 21.20 Operette, tánc­zene. — BERLIN: 22.30 Tánczene. — STUTT­GART: 16.15 Hangverseny. — 23.00 Tánczene. — LEÍPZIG: 20.15 Phedra, Racine drámája. — BRESLAU: 20.20 Szimfónikus hangverseny. — rggaMMMgMmflnEanwHnriH ^■■iiiwbw—bkm—MgwrTinfWiBt i 3 nyelvet biró, gyakorlott J ügyvédjelölt helyet változtatna. J „Szorgalmas" jeligével.

Next

/
Thumbnails
Contents