Prágai Magyar Hirlap, 1928. február (7. évfolyam, 26-50 / 1653-1677. szám)

1928-02-29 / 50. (1677.) szám

1928 február 29, szerda. éFMW&XZm*. 1 j—L __■■ 5 Pé ldátlan botrány kísérőzenéje mellett dőlt össze a ligetfalusi kommunisták községi uralma' A községi jegyző eltűnt, a főjegyzőt elhelyezték — Rendkívüli közgyűlésen robbant ki a botrány — Az ellenzékiek letették madátumukat és kivonultak — A kommunista községi biró fejét, kormánybiztost és uj választást követelnek Pozsony, február 28. (Pozsonyi szer­kesztőségünktől.) Ligetfatunak, ennek a mindjobban fejlődő, ma már kilencezer lelket számláló virágzó nagyközségnek néhány nap óta kínos szenzációja van: a község gazdálko­dása körül a felsőbb hatóságok súlyos vi- szásságokat találtak és ennek a felfedezésnek közvetlen következménye az lett, hogy a köz­ség állami főjegyzőjét büntetésből elhelyez­ték, a község jegyzőjét pedig különböző hiva­tali szabálytalanságok miatt felfüggesztették állásától. Alighogy ez a hivatalos aktus meg­történt, a község jegyzője, Javos József eltűnt s a községi pénztáriam ép úgy, mint az ügy­kezelésien nehezen pótolható hiányt ha­gyott maga után. Ezt a hiányt a beavatot­tak több százezer koronára becsülik. Hétfőn este a pozsonyi járási főnök rend­kívüli képviselőtestületi gyűlést hívott egybe a község nagyvendéglőjiébe. Eddig csak sejtet­tek és rebesgettek valamit arról, hogy a köz­ségi gazdálkodás szénája nincs a legnagyobb rendben, de ezt is csak a jólinformáltak tud!- ták, míg a község adófizető polgárai még csak nem is sejtették, hogy a hétfői közgyű­lésen nagy meglepetések várnak reájuk. A rendkívüli közgyűlés összehívásának hírére megindultak a találgatások s ekkor derült ki, hogy az emberek tudnak egyeimást a községi jegyző viselt dolgairól, de egészen a legutób­bi időkig nem merték kinyitni a szájukat. Most tudni vélték, hogy maguk a hatóságok leplezik le a visszaéléseket, melyek évek óta folytak a ligetfalusi községházán. Javos jegyző nem vezetett könyveket, nem készítette el a képviselőtestületi, jegyző­könyveket, hosszú időn át nem szolgál­tatta be a községi pénztárba a hivatalos pénzt, ellenben erőszakkal magához ra­gadta a községi pénzkezelést és a köz­ségi adóilleték behajtását és elszámolását. Példátlan hanyagság, gondatlanság és köny- nyelmüség jellemzi ezt “a párját ritkitó köz­ségi botrányt, amelynek nemcsak bűnösei vannak, hanem felelősei is. Kirobban a botrány •. • Hétfőn délután, a rendkívüli közgyűlés napján zúgott a község, mint a méhkas. Boud- nicky dr. pozsonyi járási főnök, aki a rend­kívüli közgyűlést összehívta, előzőleg a köz­ségi elöljárósággal tartott bizalmas megbeszé­lést és csak azután nyitotta meg a rendkí­vüli közgyűlést, amelyen szokatlanul nagy számban jelentek meg az érdeklődő ligetfa­lusi polgárok. A járási főnök közölte, hogy hivatalból rovancsolást tartottak a községhá­zán s az ügy- és pénzkezelésben súlyos sza­bálytalanságoknak jöttek nyomára, melye­kért elsősorban Javos községi jegyzőt terheli felelősség. A jegyzőt nyolc nappal ezelőtt fel­függesztették állásából és ismeretlen helyre távozott. Felettesét, Csap Béla állami főjegy­zőt büntetésből nyomban áthelyezték egy is- tenhátamögötíi kis terncséni faluba. A járási főnök felolvasta a revíziós bizott­ság több gépírásos oldalra terjedő jelentését, amelynek adataiból kitűnik, hogy Ligetfalu­ban másfél óv óta a leghanyagabb és zavaro­sabb* községi gazdálkodás folyt 1925-ig vissza­menőleg, hiányzanak a pénztári könyvek, zárszám­adást, költségvetést nem készítettek és így nem lehet tudni, milyen a községi gazdálkodás aktívuma és passzívuma. A képviselőtestület közgyűléseiről és a pénz­ügyi bizottság üléseiről készült jegyzőkönyv­nek 1926 október 16-ig visszamenőleg eltűn­tek. A háromnapos, inkább csak a felületen mozgó ellenőrzés eredményeként megállapították, hogy hatvan tételt, me­lyek összértéke meghaladja az 1,600.000 koronái, nem vezettek be a könyvekbe. Hiányzik a felek által befizetett bélyegille­tékek kimutatása és nem találták egy két­százezer koronás nyugta eredeti példányát sem. Leltárt 1925 óta nem készítettek. A pénz­tárban először csak 2345 koronát találtak, 30.000 korona pedig hiányzott. Csak később, egy másik kasszából került elő eddig még kinemderilett módon a 30.000. Az állatorvosoknak kifizetett tételeket megha­misították. A kommunista biró vesszőfutása • A járási főnök által előterjesztett jelen­tés lesújtó hatást tett a képviselőtestület tag­jaira, de a hallgatóságra is. A szakértői vé­lemények szerint a részletes viszgálat még az eddigieknél is sokkal komolyabb szabály­talanságokat fog felfedezni, mert olyan mulasz­tások történtek, Amelyeket az eltűnt és hiány­zó iratok miatt rövid pár nap alatt meg sem lehet állapítani. Javos községi jegyző honosította meg Li­getfalun ezt a példátlan gazdálkodási rend­szert, de a felelősség nem csupán öt terheli. Mellette állt az ellenőrzés széleskörű jogával felruházott községi elöljáróság, elsősorban pedig Karny kommunista biró, akik szintén számot tartoznak adni arról, ami történt és nem történt. A megdöbbentő hatású referátum után Karny bíró kísérelte meg a mosakodást, de ő is Budapest, február 28. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjeleutés-e.) A képviselő­ház ma kezdte meg a numerus claiusus mó­dosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitáját. Az első szónok Szilágyi Lajos volt, aki kijelentette, hogy a numerus clausus módosítása és a vasárnapi zsidó hitközségi választás összefüggésben van egymással, mert a numerus clausus a zsidóság táborát összekovácsolta és közös egységbe hozta. A vasárnapi hitközségi választás ered­ménye válasz a numerus clausus módo­sítására. Ezután Kosalka János szólal fel, aki utalt arra, hogy a közalkalmazott nem jelenti egyben a köztisztviselőt is, tehát a köztiszt­viselői kategória helyett a közalkalmazotta­kat kell bevenni a javaslatba. Bródy Ernő véleménye szerint a törvényjavaslat nem oldja meg a nu­merus clausus problémáját, ami égető seb marad a nemzet testén. Aimig numerus clausus van, adidig nem le­het igazi ünnep március 15-ike. A javaslatot nem fogadja el. Györki Imre kijelenti, hogy ez a törvényjavaslat a kasztrendszert juttatja törvényre. Több felszólaló hijján Klébelsberg kul­tuszminiszter reflektált az elhangzott fölszó- lalásokra, majd az elnök befejezettnek nyil­vánította a tanácskozást és elrendelte a sza­vazást. A Ház nagy szótöbbséggel a numerus clausus módosító javaslatát részleteiben ás elf ogadta. kénytelen volt beismerni, hogy a jegyző­könyvek el nem készítéséért mulasztás terheli. Nemec csehszlovák városatya a bíró szánal­mas dadogására éleshangu kirohanással vála­szolt. A bíró fejét követeli. Ha nem mond le, úgy javasolja, hogy a képviselőtestület többi tagjai tegyék le a mandátumot, mindenekelőtt pedig azt indítványozza, hogy szavazzanak bi­zalmatlanságot a bírónak. Krizs kommunista képiselőtestületi tag véden akarta a párt- beli birót, de a testület keresztényszocialista és német tagjai felháborodottan szakítják meg a szónokot: — Abzug! Levele! Általános zűrzavar, fülsiketítő lárma tá­mad. A községi bírónak és pártjának ellen­zéke bejelent!,'' hegy leteszi képviselőtestületi mandátumát. A szót tett követi s a következő percben már vonul is kifelé az egész ellenzék, a gyiílésteremben pe­dig nem maradt csak a községi biró egy pár elvbarátjával. Az ellenzék kormánybiztost és uj választások kiír ás át követeli. Budapest, február 28. A képviselőház külügyi bizottsága (ma délben Pékár Gyula elnökléséivel üllést tartott, amelyen Bethlen István miniszterelnök is megjelent. A bi­zottság foglalkozott mindazokkal a kérdé­sekkel, amelyek a népszövetség genfi ta­nácsülésén szólbakerülnek, elsősorban az op- tánsok perével és a szentgotthárdi afférral. Tovább tart a handlovai bányássztrájk Pozsony, február 28. (Pozsonyi szerkesz­tőségünk teíefonjelentése.) A handlovai bá­nyászsztrájk tovább tart. A munkaadók kije­lentették, hogy addig nem hajlandók tárgyal­ni a munkásokkal, amíg a sztrájkoló bányá­szok le nem szállnak a tárnákba és meg nem kezdik a munkát. Berlinben óriási sztrájk kitörését várják Berlin, február 28. Miután több berlini fémgyárban a szerszámkészitők sztrájkba léptek, az a veszély fenyeget, hogy ezek a gyárak a hét végén egészen beszüntetik üze­müket. Ez az intézkedés 60.000 munkást és munkásnőt érintene. Az egyeztető kísérlete­ket eddig még nem indították meg, de a döntőbíró is nehezen avatkozhatik a vitába, mert a szerszámkészitők részére nincs tarifa. A munkaadók szervezete nem tűri, hegy a szerszámkészitők sztrájkja egyes üzemeket megbénítson és ezért az összes berlini fém- gyári munkások kizárására készül. Ebben az esetben kétszázezer ember kerülne ki utcára. Kormánybiztost, uj választást! így végződött a ligetfalusi .képviselőtes­tület rendkívüli közgyűlése, amelyen lerán­tották a leplet egy hibás rendszer vétkes gaz­dálkodásról. A pozsonyi zsupanátus, amely erélyes kézzel látott hozzá a rednteremtéshez, rövidesen kinevezi Ligetfalu kormánybiztosát, valószínűleg egy német embert, aki likvidálja a szabálytalanság végeláthatatlan sorozatát. A történtekben a főbünös kétségtelenül Javos községi jegyző. Javos nyitramegyei születésű ember, a háború alatt orosz fogságban volt, ahonnan csak 1920-ban tért haza. Nemsokára kinevezték Li­getfalu jegyzőjévé és mindmosatnáig ő látta el a jegyzői hivatalt. A bűn őt terheli, de a felelősség a rendszert és szövetségtársait. A legutóbbi választáson Ligetfalu népe tiz kom­munista, kilenc keresztényszocialista és két „politikamentes" csehszlovák tagot küldött a testületbe. A szociáldemokraták kooperáltak a kom­munistákkal és ennek az „áldásos" együttműködésnek a következménye az lett, hogy kommunista birót ültettek a nagyközség nyakára. Karny biró véd- és dacszövetséget kötött a községi jegyzővel, sülve-főve együtt voltak s igy most aligha menekül a felelősség alól, amelyet mint községi bírónak vállalnia is kell. A községi jegyző havi legitim jövedelme 7—8000 koronára rúgott, de költséges élet­módját még igy sem tudta fedezni. A kövér, szemüveges ligetfalusi jegyző állandó vendége volt a pozsonyi bárok­nak, feltűnően költekező életmódot foly­tatott és amikor számonkérték tőle más­fél évi gazdálkodását, eltűnt. Bűnvádi feljelentést mostanáig nem tettek el­lene, de lehet, hogy a tüzetesebb rovancsolás után arra is sor kerül. Voronovné Voronov Szergej a neve annak az orosz orvostonárnak, aki egy orvostudomány felfe­dezésével forradalmasította az őszülő fejű ge­nerációt. A vissza-fiatalitás varázsos jelszava megejtette a lelkeket. Hittek és bíztak Voro­nov professzorban, aki a fáma szerint egy­két ügyes metszéssel, holmi kis mirigyalákö- téssel visszaadja a fiatalságot, a szépséget, a-z erőt és ami a legfontosabb — a szerelmet. Voronov tanár tudományát majmokon pró- hálta ki és az embereken alkalmazta. Jóöreg nyugalmazott állatkerti majommgyapákat vonszolt be laboratóriumába, hogy mint dél­ceg ifjú szerelemtől lángoló daliákat bocsássa őket vissza a majomtársadalomba. Amikor a majomvilágban már csak úgy hemzsegtek a tetterős visszafiatalitott aggastyánok. Voronov a tudományos világ szine elé lépett. A tudó­sok leintették, de a tömeg ujjongott. Nekik Voronov kellett . . . jól működő belső szek­réciós mirigyek és tavasz és orgonaillatos má­mor ... és jazz bánd ... és charleston . . . Voronov győzött és ezernyi roggyant iérdü, ráncosarcu öregur és hölgy tolongta körül ope­rációs asztalát. Úszott a népszerűség mirigy- áradatában. Sok volt az irigye, de még több volt a mirigye. És Voronov „fiatatttott“. Rossz nyelvek beszélték, hogy a családján is végzett kísér­leteket, de vesztére, mert ez az operáció a többivel ellentétben sikerült. Voronov a ma­ga bőrén tapasztalhatta az ősi bölcs igazságot; hogy a saját pátriájában senki sem lehet pró­féta. Hasztalan hemzsegett az állatkertben a rengeteg megfiatalított majomaggastyán, hiá­ba volt a sok tudományos értekezés ... a visszafiattditás fejbekólintó műszavaival nem lehetett pótolni azt, amihez nem szavak és értekezések kellenek. Voronov tanáron beteljesedett a végzet. Mint Párisból jelentik, felesége beadta ellene a válópert. A professzor tudománya éppen ott mondott csődöt, ahol a legnagyobb szük­ség lett volna reá ,,, lio de Janelroba bel őrt az árviz Brazília ffivárosfit elemi katasztrófa sújtotta — Ezldetg tizenhét halott Rio de Janeiro, február 28. A rio de janeiroi árviz különösen a város alacsonyab- bán fekvő részeiben pusztított hatalmas arányokban s tizenkét halálos áldozatot sze­dett. Rövid idő alatt négy és harmad ölnyi eső zuhogott alá és a viz óriási tömegben szakadt le a Rio dombjáról a város utcáira. A tereken s utcákon valóságos hegyipa­takok zúgtak végig. Antonis városkában két gyermek pusztult el egy ház összeom­lása alkalmával, míg egy más faluban két anya és gyermekei lelték halálukat az ösz- szenmló házak falai alatt. Madrid, február 28. A Földközi tenger spanyol partvidékén s a Gibraltári csatorna mellékén a vihar nagy károkat okozott. A folyók emelkedése oly rohamos, hogy több helyütt árvízkatasztrófától tartanak. Egy ci­gánykaraván az egyik megdagadt folyón át akart kelni, a viz azonban elsodorta őket s tizennégyen, köztük öt asszony és öt gyer­mek, a bullámsirban lelte halálát. A magyar képviselőház befejezte a numerus clausus részletes vitáját — A külügyi bizottság is ülésezett —

Next

/
Thumbnails
Contents