Prágai Magyar Hirlap, 1928. február (7. évfolyam, 26-50 / 1653-1677. szám)

1928-02-28 / 49. (1676.) szám

5 1928 február 28, kedd. JSEZ1BSSS™*"™™ Pozsonynak és Kassának követéi ügyvédi kamarát a Sziovanszkói ügyvédek Szövetsége A tesnapi zsolnai közgyűlésen az ügyvédi autonómia, az ügyvédi kamarák, az ügyvédi rendtartás s az adórend közötti ellentét kér­dései kerültek szőnyegre — A turócszentmártoni kamara kritikája — A P. M. H. kiküldött munkatársától — Zsolna, február 27. A Szlovenszkói Ügyvédek Szövetsége tegnap délután tartotta meg évi rendes köz­gyűlését Zsolnán, a városiháza nagytermében Stodoia Emil dr. elnöklésével. A déli vonatok­kal mintegy ötven ügyvéd érkezett Szloven- szkó különböző vidékeiről, hogy megvitassa a szövetség tisztára gazdasági, kari jellegű munkaprogramját. A szövetség kizárólag szakérdekeket és célokat szolgáló, egységes keretben fogja össze Szlovenszkónak úgyszól­ván valamennyi ügyvédjét és csaknem min­den járási körzetben felállított alosztályaival értékes munkásságot fejt ki. Elnöke Stodoia Emil dr.", alelnöke Dezső Kálmán dr., vezér- titkára Katona Móric dr. pozsonyi ügyvéd. A tegnapi közgyűlés igen mozgalmas lefolyású volt. A tárgysorozaton az ügyvédi kar három legégetőbb kérdése: az ügyvédi autonómia visszaállítása, az ügyvédi kamarák és az adó­ügyek rendkívül fontos kérdései is szerepel­tek, amelyeket a mélyreható vita során a hoz­zászólók minden oldalról igyekeztek megvilá­gítani és megoldani. Sí©döSa Bmíl dr. elndlci besságne&öja A közgyűlés déli félkettőkor vette kezde­tét. Előzőleg félóráig tartó választmányi ülés volt. Stodoia Emil dr. a gyűlés megnyitása után üdvözölte a megjelenteket, majd Spanyol Hugó dr. zsolnai ügyvéd. Zsolna városának első helyeftes'birája, üdvözölte a közgyűlést Zsolna városa nevében. Az elnök azután elő­terjesztette tömörre fogott, magvas évi jelen­tését. Beszámolt arról, hogy az ügyvédi auto­nómia kérdéséről folytatott tárgyalások holt­pontra-jutottak, de a minap beható tanácsko­zást folytatott egy jelentős, és befolyásos jogi tényezővel s a beszélgetés, eredményeképpen örömmel közölheti a tagokkal, hogy illetékes helyen megértéssel és jóakarat­tal viseltetnek az ügy iránt és alapos ki­látás van törekvéseik megvalósítására. A választmány ezzel kapcsolatban oly értelmű határozatot hozott, hogy az eddigi egy helyett három ügyvédi kamara felállítását kéri. Majd a zugirászat ellen hivatalos helyen tett lépésekről számolt be. Az elnökség a köz­jegyzőkkel karöltve közbenjárt ez ügyben a minisztériumban és Sobotka osztályfőnöktől azt az információt nyerte, hogy egyes vidéki, falusi jegyzők zugirászati tevékenységének megrendszabályozása küszöbön áll s az ügy már a miniszterközi konferencia előtt van. Amennyire ismeretes a tervezett rendszabály, a jegyzők csupán a törvényesen megen­gedett, minimális telekkönyvi gyakorlatot fogják űzhetni, mig a praxis többi része az ügyvédeket és a közjegyzőket illeti. Elmondotta még Stodoia elnök, hogy Ka trón iák Milán dr. vágujhelyi ügyvéd memo­randumot dolgozott ki az igazságszolgáltatás hibáinak kiküszöbölése érdekében. A szövet­ség egyébként anyagilag jól áll, vagyoni álla­pota kielégítő. Majd megnyitotta előterjesz­tése fölött az általános vitát s rövid eidőre átadta az elnöklést Dezső dr. alelnöknek. A közgyűlés az elnöki beszámolót egyhangúlag, tetszése és megelégedése élénk nyilvánitása mellett fogadta el. Az általános vita során Katona dr. vezértitkár ismertette a választ­mány határozati javaslatát az ügyvédi kama­rák ügyében. A javaslat szerint a Szloven­szkói Ügyvédek Szövetsége görcsösen ragaszkodik ahhoz, hogy a tu- rócszentmáríoni mellett Pozsonyban és Kassán is állítsanak fe! ügyvédi kama­rát s a szövetség hajlandó a kormány által kért követelményeknek eleget tenni. Ezek a követelmények nemzeti jellegűek s az elnök kinevezésére, valamint a választmány összeállítására vonatkoznak. Élénk vsfa a kamarák kérdéséről Hranec József dr. (Csaca) ügyvéd azt fej­tegette, hogy a turócszentmártoni ügyvédek minden bizonnyal akadályozni fogják az uj kamarák felállítását, miután Turócszentmár- tonban már van egy kamara. Az ügyvédi au­tonómiát vissza kell állítani, mert a mártoni kamarának nincsen fölfelé elég tekintélye, befolyása. Azután Ardó Sándor dr. (Pozsony) emel­kedett szólásra. Hosszabb beszédben tért ki a turócszentmártoni kamara munkásságára s ki­jelentette, hogy. a turócszentmártoni kamara nem felel meg az ügyvédi kar érdekeinek. Márton nem Szlovenszkó központja s tizenöt ügy­véd nem tudja ellátni a kamara agendáit még akkor sem, ha tisztán ennek szenteli magát. Felhozta, hogy a kamara nem vett részt a tör­vények előkészítésében s ezt a feladatot kény­telen volt a Pozsonyban székelő ügyvédszö­vetség átvállalni. A kereskedelmi grémium ugyanis a hozzáérkezett törvénytervezeteket átküldi a szövetségnek, amely azokat feldol­gozza. Pedig az ilyenfajtáju tevékenység most speciálisan Szlovenszkón mindennél fontosabb, mert a prágaiak nem ismerik Szlovenszkót, amely külön jogterületet alkot. A képviselő- háziban jogilag a javaslatokhoz nem szólnak hozzá, módosító javaslatokat nem nyújtanak be és Szlovenszkó nincsen jogászilag képvi­selve a bizottságokban. Ami a mostani kama­rát illeti, közérdekből lehetetlen, hogy politikai múltat ilyenformán honoráljanak. De kari érdekből is lehetetlenségnek tartja a mártoni kamarát. Ma ugyanis Pozsonyban, mint Szlovenszkó fővárosában, koncentráló­dik az egész politikai és szellemi élet s a kor­mány is igyekszik kidomborítani a város szlo­vák jellegét. Éppen ezért nem hízelgő az ügyvédekre nézve, hogy irántuk való bizalmatlanságból csak a mártoniakban bízik meg a kormány. Már pedig az ezer szlovenszkói ügyvéd elleni bizalmatlanság nem jogos. De közlekedési szempontból is kifogásolható a mártoni székhely, mert ha az ügyvédnek a kamarával akad dolga, akkor kizárólag e cél­ból kell odautaznia, mig ha Kassára vagy Po­zsonyba megy, egyéb teendőit is elvégezheti. A . kompromisszum kedvéért indítványozza, hogy három kamara legyen, de ha csak egyet vagy kettőt engedélyeznének, az Pozsony­ban, illetve Pozsonyban és Kassán legyen. Pénztári Jelentés Ardó dr. indítványát a közgyűlés elfogad­ta, azután Abonyi Oszkár dr. (Pozsony) pénz­tárosi jelentését terjesztette lő. A jelentés szerint a szövetségnek 1927 december 31-én 48.067 korona bevétele és 19.S78 korona ki­adása volt, az 1928 január 1-i nyereségáthozat tehát 28.208 korona. A közgyűlés a jelentést tudomásul vette és a felmentvényt megadta. Az elnök azután öt percre felfüggesztette a gyűlést a költségvetés kiegészítése végett s az öt perc letelte után Abonyi dr. pénztáros felolvasta a jövő évi költségvetést. A közgyűlés az összes előter­jesztéseket tudomásul vette s a költségvetéstel- fogadta. Majd felolvasták Szegő dr.^ levelét, melyben lemond, egyéb elfoglaltságára való tekintettel, tikári állásáról. A közgyűlés a le­mondást tudomásul vette, egyben, az elnök indítványára, köszönetét fejezte ki Szegő dr.- nak eddigi munkásságáért. Az adóellenőrök és az ügyvédi titoktartás Azután sor került a legfontosabb kérdés megvitatására: az adóügyre és a felelősség kérdésére, amely az ügyvédekre, mint a felek képviselőire hárul. Az adóellenőrző közegek ugyanis ismételten megtették, hogy az adóösszeg megállapítása céljából hiva­talos utón, a forgalmi adótörvény 36. pa­ragrafusára való hivatkozással, betekin­tettek az ügyvédek irataiba is. ami ellen­kezik az ügyvédi rendtartás titoktartást előíró rendelkezéseivel. A kérdésről, amelyet konkrét esetek kapcsán vetettek fel, mélyreható vita indult meg, amelynek során Wertheimer Gyula dr. (Zsol­na) azt indtványozta. hogy a szövetség az igazságügyminiszter közbelépését kérje a pénzügyminiszternél. Hranec József dr. kije­lentette. hogy az ügyvédek ez ügyben utasí­tást kaptak a kamarától, hogy irataikat ne mu­tassák meg az adóellenőröknek. Javasolja, szólítsák fel a kamarát, hogy hivatalos helyen lépjen közbe. Egyúttal a sajtó-nyujtotta nyilvánosság utján fel­kéri a jogászminisztereket, hogy teljesít­sék kari kötelességüket jogász-kollégáik­kal szemben és indítványozza, hogy a kamara forduljon az illetékes hatóságokhoz, továbbá, hogy a szö­vetség írjon át a miniszter-ügyvédekhez és forduljon a képviselőkhöz is intervenció cél­jából. Ardó Sándor dr. felhozza példaképpen sa­ját esetét, amikor az akták előmutatásának megtagadása miatt megbírságolták. A bírsá­got ugyan később leírták azzal az indokolás­sal. hogy az ügyvédi kamara álláspontja sze­rint az ügyvéd nem köteles bemutatni iratait, Az ni Járások határait csak az országos kÉpviselőtesfülett választások után állapitiák meg? Prága, február 27. A belügyminiszté- I riumban most dolgozzák ki a közigazgatási reformról szóló törvény végrehajtási rende­letét. Ezzel kapcsolatosan a járási határo­kat is újból állapítják meg. Eredetileg az volt a terv, hogy a közigazgatási járások területére terjesztik ki az egyes járásbíró­ságok illetékességét is, most azonban erről a tervről lemondtak és az uj járások határait csakis a járási és országos képviselőtestü­leti választások utján fogják végérvényesen megállapítani. Egyes koalíciós pártok ugyanis azt a kívánságukat fejezték ki, hogy a határok rendezésénél kérje ki elő­zőleg a minisztérium az újonnan megválasz­tott országos és járási képviselőtestületek véleményét is. ■pma—MM Teljes a sztrájk Handlován és a brüxi szénbányavidéken A brüxi bányaterület kereskedelmi testületéi interveniálnak a kormánynál Pozsony, február 27. Megírta a P. M. H., hogy a handlovai szénbányában és a Rima- murányi rozsnyói bányatelepén bérmozga­lom tört ki, amelynek folyamán a munká­sok 20 százalékos általános béremelést kö­veteltek. A béremelési mozgalom a kom­munista agitátorok müve volt, akik a cseh­országi sztrájkmozgalmat Szlovenszkóra is ki akarták terjeszteni. A kommunista agi­táció Handlován sikerrel járt és a munká­sok a szombaton délután két érakor tartott tanácskozásukon kimondották a sztrájkot. A munkások azonnal letették szerszámai­kat és nem is tértek vissza a tárnákba. A sztrájkban a handlovai bánya 1900 munká­sa vesz részt. A handlooai bánya vezetősé­ge & sztrájkról óHesitotte a minisztériumot. I Megtörténtek a szükséges hatósági intézke­dések és több osztag csendőrséget küldtek ki Handlovára a rend fentartása érdekében. A sztrájk hétfőn még teljes erővel tart. Rrüx, február 27. A brüxi sztrájkvidé­ken gazdaságilag tulajdonképp csak most kezdődik a legsúlyosabb időszak. A munká­soknak ugyanis eddig rendelkezésére állott az intézményesen tartalékolt egyheti bérük, mig e héttől már teljesen a sztrájkpénztár támogatására vannak szorulva. A vidék ke­reskedelmi testületéi a rendkívül súlyos gazdasági helyzetre való hivatkozással föl- irtak a kormányhoz § kérik a sztrájknak minden erővel való mielőbbi megszünteté­sét. Ml ^ ^ és kombinált sor trágyázásra és henger- és kanálrendszer szerint egyszerű lilWHHll szállít Ml Fut, Roidnice a. I vetőgépek és mütrágyaszórők különlegességi gyára. - Kérjen árjegyzéket és információkat de a pénzügyminiszter újabb rendelete ezt előírja. Az ügyvédek nem kívánnak privilégiumokat, mert tartoznak a hatóságnak beszámolni jö­vedelmükről, de az akták elömutatása esetleg elriasztja a feleket az ügyvéd felkeresésétől. Indítványozza, hogy az ügyvéd vezessen kü­lön könyvet kiadásairól és jövedelmeiről, ak­kor joggal lehet megtagadni az iratok megmu­tatását és a szövetség keresse meg az igazságügy- minisztert. hogy az adórendet az ügy­védi rendtartással összevetve és össz­hangba hozva, teremtsen tiszta helyzetet. E célból a szövetség intézzen memorandumot az igazságügyminiszterhez, amelynek kidol­gozását Fejér Miksa dr.-ra bizzák. Pereszlényi Géza dr. (Trencsén) szerint nem a pénzügyi, hanem az egész kormányhoz kellene fordulni s a követelést nem csupán a forgalmi adó ügyében kellene támasztani, hanem ki kell terjeszteni a jövedelmi adóra is. amelyet éppen most tárgyalnak a kormány­ban. Fejér dr. (Pozsony) hangsúlyozza, hogy az ügyvéd könyveket nem vezet, iratokba be­tekintést nem engedélyezhet, tehát nem marad más hátra, minthogy becslés utján állapítják meg adóikat, ami ellen felebbezni nem lehet. Ennélfogva célirányos volna, ha az ügyvéd könyveket vezetne. Stern Pál dr. (Zsolna) indítványozza, keressék meg a pénzügyminisztert, hogy az ügyvédek forgalmi adóját átalányo- sitsa, mire Dezső dr. alelnök kijelentette, hogy a szövetség már tett ez irányban lépéseket s a tárgyalások még régebben meg is indultak. Kívánatos volna, hogy a minisztérium rendelje el az átalányösitást a múltra vonatkozólag s talán lehetséges lesz. hogy az expoziturák ilyen utasítást fognak kapni a vezérpénzügy- igazgatóságtól. Hranec dr. egyesitette az elhangzott in­dítványokat. amiket abban foglalt össze, hogy a szövetség kivánja a forgalmi adó átalá- nyositását a múltra és a jövőre vonatko­zólag is. de ha ez nem volna lehetséges, akkor a szö­vetség tegyen megfelelő lépéseket. Addig is függesszék fel az eddigi eljárásokat. A memo­randum kidolgozásával pedig Fejér dr.-t bíz­zák meg. A közgyűlés az egyesitett indítványt egyhangúlag elfogadta. Az ügyvédgyülés kérdése Stodoia dr. elnök azután bejelentette, hogy 1928 szeptember 28-án ügyvédgyülés lesz, amelyet a Spolek cs. advokátu rendez. A gyűlés szlovenszkói elkészítését Vanovics. Stodoia és Gazsik dr.-ok végzik. A német jogászok a gyűlésen nem vesz­nek részt, a szlovenszkói szövetség pe- dik még elvár egy formális meghívást. Majd Stern Rudolf dr. (Zsolna) emelkedett szólásra és rövid beszédben kiemelte azt a tényt, hogy a szlovenszkói ügyvédek oly szép számban és minden politikai organizáció vagy célzat nélkül összegyűltek. Ezért kö­szönetét mond mindenkinek, elsősorban pedig Stodoia elnöknek, aki a szövetség ügyeit pá­ratlan hozzáértéssel, lelkiismeretességgel ép odaadással vezeti. Stodoia elnök meleg élteté­sével háromnegyed öt órakor zárult a köz­gyűlés. A vendégek nagy része még az ötórai gyütsvönatíaj .elutazott.

Next

/
Thumbnails
Contents