Prágai Magyar Hirlap, 1928. február (7. évfolyam, 26-50 / 1653-1677. szám)

1928-02-03 / 28. (1655.) szám

ÍUsó jttuuar öj pentán. Ili III i\ TI Hetvenöt dollára olvadt le a 11 millió dolláros marienbadi örökség- Hogy keletkeznek a milliós hagyatékok legendái? — mentőtök. Mussoliniról álmodtok, de Mussolinitek nincs? Van! Nézzetek erre aa arcra. Mindenütt láthatjátok. Esküdjetek rá. Napóleon harmincéves korában tábornok volt, Coty milliárdos, egyre megy. A karokat transponálva, a tábornagy és a konzul egyenlő a milliárdossal és a nagymarossal. Ha Napóleon újra születne, parfőmgyáros lenne Parisban és igy hódítaná meg a világot. Olvassátok ennek az arcnak a könyvét, jobb, mint Ford köny­ve volt. És Páris népe olvassa. A tizmóteres napóleoni arc ott van minden deszkán. Kisér és kísért Az okosak nevetnek rajta, de az okosak meddők. A tömeg azt követeli, akit maga előtt lát és most Coty arcát látja maga előtt. Coty arcát, amely még Cadunt a szannant is elhomályosította. Szvatkó Pál, A PRÁGÁI MOZIK MŰSORA: ADRIA: A gaucho. (D. Fairbanks) 2-ik hét HVEZDA: A gaucho. (D. Fairbanks), meghosz- szabbitva. JULIS: Regina. (Társadalmi dráma Harry Liedtkével.) KORUN A: Mr. Wu. (Lón Chaney-vel.) LUCERNA: Virradat, 3-ik hét. OLYMPIC: Bataillou, 7-ik hét. SVETOZOK: Az elvesztett boldogság háza. mr t. Előlizetőink és Olvasóink ligyelmébe! Van szerencsénk értesiteni t. Előíizetőin­ket és Olvasóinkat, hogy útleveleiknek ví­zummal való ellátását s külföldi útlevelek meghosszabbítását szívesen eszközöljük. Magyar, német, osztrák, olasz és Jugoszláv vízumok megszerzése, illet­ve útlevelek meghosszabbítása végett raél- tóatassanak útleveleiket a Prágai Síagyar Hírlap pozsonyi kiadóhivatalához, Brati- slava, K ó r h á z-u. 44. III. cimre bekül­deni. A többi államokba szóló vízumok •/ megszerzését a prágai kiadóhivatal: P r a h a, II., P a n s k á 12. III. eszközli, rtpjjjg „Hallom az ágyuk dörgését" Irta búcsúlevelében egy huszonkétéves pressnítzi születésű német Eiu, aki most vonult be a kato­nasághoz. Hallotta az ágyuk dörgését és — szi­vén lőtte magát. Azonnal meghalt. Érsekújváron történt. Eltemették és napirendre tértek az eset fölött. A háborúban milliók évekig hallgatták az ezer ágyú dörgését, a halál tokádé, valódi ezer ágyuszörnyeteg inf©Totális hangversenyét és nem lőtték magukat szíven, hanem támadást intéztek az ágyuk ellen. Ez az egy fiú az ellenkezőjét tette: szivén lőtte magát, pedig csak képzeletében hallhatta az ágyuk dörgését (huszonkétéves volt, tehát nem tudhatta, mi a háború), pedig béké­ben élünk és a háborúnak Érsekújváron se híre, se hamva. Ex altált volt? Nem. Rendes polgári foglalkozása: asztalos. Életkora: huszonkét év. Termete: 'magas, erős. Egészségi állapota: kielé­gítő. Nem lehetett hisztérikus a fiatal proesnitzi asztalos, nem neuraszténiából követte el az ön- gyilkosságot. Mégis elkövette. Mi mehetett végbe éhben az agyban, amely egészségesen működött és miért mondták fel az idegek a szolgálatot, amikor fiatal idegek voltak, amelyeket az élet még nem tépázott meg? Az élet nem. A jelen sem, mert a jelen: béke. A nemzetek legnagyobb pedagógusai arra tanították a népet, hogy a fia­talság az állam jövője, a fiatalsággal kell foglal­kozni, a fiatalságot kell nevelni, tanítani. A fia­talság jobb legyen, mint a tanító generáció. Ez a prossniízi fiatalember gyengébbnek bizonyult aa idősebb generációnál és amiért ez az utóbbi éve­ken át halálos tusát folytatott, az életet kiejtette kérges, erős, mégis oly gyenge kezéből. Ez a hu­szonkétéves fiatal nem volt a jövő: megölte ben- ne a jövőt a múlt. Az ágyuk dörgését hallotta, amikor nem dörögtek, de előre, a jövőbe hallott, mert a múltból még feléje morajlott a világhá­ború ágyúinak földalatti dörgése. Rémülten hall­gatózott és megborzongott. Az átmenet gyermeke még a múlté volt, de már a jövőbe nyúlt és a múlt ágyudörgését átveti tette a jövőbe. Ezért úgy érezte, hogy nem érdemes élni, nem érdemcB a Jövőt előkészíteni, mert a jövő — a múlt lesz: ágyudörgós, pusztítás, halál. A fiatalság az élet­nek akar élni, érte akar dolgozni, szenvedni, sze­retni, gyűlölni, viaskodni, — az életért. De ez a fiatal balkarjával a múltban még a halált mar­kolta és ezért nem bizott jobb karja életbozó ere­jében. Átmenet volt. Nem hitt önmagának, nem hitt az életnek, csak a halált látta az életben. Ezért dobta messzire magától és megadta a múlt­nak, ami a múlté. A buszoakétéves prossnitzi asztalos a világháború késői halottja. Nem balt kosi báláit, öngyilkos lett. Névtelen, de nem hős. De mementója ennek a kornak, amelyben már Az öregek kezdik felejteni, hogy a világháború­ban tiz millió ember pusztult el. Ea a fiatal erre gondolt szüntelen. És mert hallotta a& ágyuk dör­gését, szivenlőtte magát... np. Budapesti telelonjclentéscink a Gyertyaszen­telő Boldogasszony ünnepének magyarországi munkaszüncte miatt elmaradtak. — Felkérjük igen tisztelt Előfizetőinket, hegy az 1928- évi naptárunk poríőköUsége cí­mén kért 5 koronát szíveskedjenek kiadóhi- ▼alalunkho* beküldeni, - Jm’m Marienbad. február 2. Marienbad és Prossnitz környékén az elmúlt hetekben milliós örökségek dolláresője hullott és termékenyítette meg — a vélt örökösök képzeletének humuszát. Különösen a marienbadi örökségi mese látszott komolynak és alaposnak, annál inkább, mert az érdekeli csa­ládok a közelmúlt napokban ültek össze Marien- badban döntő tanácskozásra, hogy megtalálják a legegyenesebb utat a harmincmillió dolláros örökséghez, amely a szerencsés Königekre és Barthokra várt az amerikai közjegyzők páncél- szekrényeiben. Ennek az örökségnek is története volt, mint a többinek, s a szines, kalandos örök­ségi filmet még megtoldotta egy pár legendasze- rü jelenettel a modern kincskeresők hada. Barba­ra Barth asszony volt az állítólagos örökhagyó, aki 1896. szeptember 18-án 95 éves korában hunyt el Millvare Boro városában. Valahogy híre kelt a harmincmillió dollárnak, de az amerikai követ­ség, az örökségi legendák rideg gyilkosa, szét­rombolta az álomvilágot. A napokban hivatalosan értesítette az örökösöket, hogy az örokösnő összesen hetvenöt dollárt hagyott fiának, Barth Péternek, akit kizárólagos örö­kösévé tett Az amerikai bíróság azonban a végrendeletet fe­lülbírálta abból a szempontból, nincsenek-© az örökhagyónak Európában gyermekei vagy leszár­mazottjai, akik esetleg igényt támaszthatnak a 75 dolláros örökségre. Átírtak a königswartei polgármesteri hivatalnak, amelyet értesítettek Barth Borbála haláláról és hagyatékáról, egyúttal Troppaa, február 2, (Saját tudósítónktól.) Egész Erdélyt és Szlovenszkót végigszélhámos- kodta egy jámbor külsejű férfi, aki a legkülön­bözőbb és gyakran váltott neveken szerepelt a nagyobb városokban. Sorrajárta a módosabb zsi­dó családokat, zsebeiből kéregető iveket húzott elő és aprőbb-nagyobb összegeket fogadott el nyomorgó, üldözött zsidó hittestvéreí felsegitésé- re. Mivel a kéregető iveken tekintélyes zsidó hit­községek pecsétéi és hitelesítő ellenjegyzései vol­tak láthatók, a szélhámos pompás anyagi ered­ménnyel űzte iparát. Sehol sem eresztették el üres kézzel és ha nem többet, de legalább tiz-husz koronát mindenki adott nélkülöző zsidó testvérei részére. A kéregetó-kőrut némely stációján a rendőr­ségnek szemet szúrt az idegen, előállították, de mert szabályszerű, Sulcra Prizram névre szóló útlevéllel tudta igazolni magát, kisza­badult, csak éppen a további gyűjtést tiltot­ták meg. Rendszerint jóval későbben, amikor már a jám­bor kéregetőnek nyomaveszett, jöttek rá a jóté­konykodó emberek, hogy szélhámos élt vissza jószívűségükkel és az összegyűjtött pénzt nem nyomorgó hitsorsosai kaptáit, hanem az idegen, kinek feneketlen zsebe minden jótékony ado­mányt elnyelt. Több erdélyi város rendőrsége köröző levelet adott ki a veszedelmes szélhámos ellen, aki, mi­kor a talaj tüzes lett talpa alatt, működési terepét áttette Szlovenszltóra és Ruszinszkóra. A zsidó jótékonysági akciónak Ruszinszkó- ban különösen jó konjunktúrája volt s a szél­hámos nehéz ezreseket tett félre hitsorsosai adakozásából. — A Rimaszombati Irodalmi Társaság tisztujitása. Rimaszombati tudósítónk jelenti: Az ötödik évébe lépő Rimaszombati Irodalmi Társaság most tartotta meg szokásos felolva­só ülését a Polgári Olvasókör dísztermében nagyszámú közönség előtt. Veress Samu dr. elnöki megnyitóbeszéde után Horváth Zoltán rendes tag olvasta fel nagy érdeklődéssel hallgatott tanulmányát Szabó Dezsőről, azután Győry Dezső rendes tag mutatta be néhány versét. A nyilvános felolvasó ülés végeztével megejtették a tisztujitást. A jelölőbizottság előterjesztéseit Telek A. Sándor hozzászólása után elfogadták. Eszerint az Irodalmi Társa­ság vezetőségét a következőképpen választot­ták meg: Elnök Veress Camu dr., alelnök Weinber Rezső dr., főtitkár Márkus László, titkár Hotéczyné Jaczkó Ilona, főjegyző Szóm­ba thy Viktor, másod jegyző Benkovits Gyula, pénztárnok Martinotok Samu. — Oroszországban Gorkij-jubileumra ké­szülnek. Moszkvából jelentik: Gorkij Maxim irói működésének 35 éves fordulóját Oroszor­szágban nagy ünnepélyességgel ülik meg áp­rilis 29-én. A jubileumi bizottság élére Bu- charint választották meg. A jubileum alkal­mából Gorkij müveit uj kiadásban bocsátják közre, pedig felkérték, legyen segítségükre az örökösök felkutatásában. Az örökség legendája 1921-ben keletkezett és amint szájról-szájra járt a hir, 75 dollárról 75 ezer dollárra, majd egy millióra, azután 200 millió dollárra növekedett a „vagyon1*, hogy azután a szerencsés örökösök 11 millió dollárban állapodjanak meg. Hogy ezt a hatalmas vagyont elhihetővé és való­színűvé tegyék, hozzáképzelték a meséjét. így festették a legendagyártók négerfeketére Barth Borbála asszony második férjét, azt a derék fe­hér embert, aki nem hogy milliós kincseket, föld­birtokokat, erdő és mezőgazdaságokat, hanem alig egy pár centet hagyott feleségére. A marienbadi járásban hónapokon át öröm­mámorban úsztak az öro ösö£ és szebbnél-szebb légvárakat építettek a Sehol-sem-országban őri­zett milliós kincsekből. Jótékonysági akciókat terveztek és templomot akartak építtetni, amely­nek olyan magas lett volna a tornya, hogy messze vidékről meglássák, hol van a városkája a sze­rencsés örökösöknek. Irataik, kérdéseik pergő­tüzével támadták a prágai külügyminisztériumot, a pittsburgi csehszlovák konzulátust és a new- yorki osztrák követséget, melyek végül is meg­unták az állandó bombázást s beszerezték az örök­ség hivatalos iratait. Most jött a hideg zuhany: az örökség pontosan 75 dollárt tett ki, de abból is csak egy rész illetné az európai rokonságot, amely ennél a pár dollárnál sokkal többet köl­tött el az ügyvédek honorálására és a családi ira­tok megszerzésére. Kassán Berkovics Ábrahám néven gyűjtött az élelmes ember, de rajtavesztett, mert a rendőr­ség idejében észrevette, hogy csalóval van dolga, de konkrét bizonyítékok híján csupán kitiltotta a város területéről A napokban Troppau utcáin bukkant fel az idegen, aki merészségében arra vetemedett, hogy a zsidó hitközségek vezető embereinél mint Fuchs Majer huszti rabbi jelentkezett és kért támogatást. Az ortodox hitközség titkára előtt gyanúsnak tűnt a jótékonykodó rabbinus, fölhívta rá a rend­őrség figyelmét és a rendőrök igazolásra szólítot­ták fel. Az állítólagos rabbinus önérzetesen til­takozott, előszedte iratait és útlevelét, amiket a rendőrség tüzetes vizsgálat alá vett. Nem került nagyobb fáradságukba megállapí­tani, hogy a pecsétek ügyes hamisítások, agy- szintén az aláírások is. Előkerült a rendőrség nyilvántartási ügyosztályá­ból az erdélyi és a szlovenszkői körözőlevelok tö­mege, amelyekből megállapították, hogy a szeren­csés véletlen régen keresett szélhámost juttatott a kezükre, aki jótékonyság örve alatt megtévesztő írásokkal sok ezer koronát csalt ki a hiszékeny, jószivü emberektől. A kicsalt pénzt az utolsó fil­lérig felélte. Valóságos kétlaki életet élt s ha a kéregető jámborságot mutató ruháit le­vetette, világivá vedlett és az estéit pez;gő mellett töltötte el vidám éjszakai mulató­helyeken. A troppaui rendőrség most dolgozik a szélhámos biinlistájának összeállításán, amelyben segítsé­gére les* Erdély és Szlovenszkő majdnem vala­mennyi nagyobb városának rendőrsége. — De Monzie szenátor mcgrágalmazása miatt egy magyar njságiró letartóztatását követeli. Pá- risból jelentik: A Blumenslein-féle kötvényhami- sitási ügyben De Monzie szenátor, volt miniszter és Benedek Károly Párisban élő magyar újságíró között incidens keletkezett. Az újságíró ugyanis azt irta egy hírlapi cikkében De Monzieről, hogy ő volt az a tekintélyes politikus, akinek szerepe volt a hamis lebélyegzésü kötvények elhelyezé­sében. A szenátor erre rágalmazás és becsület- sértés miatt följelentést tett Benedek ellen és azt kivánta, hogy tekintettel arra, hogy Benedek külföldi állampolgár, tartóztassák le. A rendőr­prefektus megígérte, hogy az eljárást megindítja. De Monzi; szenátor azonban, úgy látszik, nem találta eléggé gyorsnak az eljárás lefolytatását és követelte a rendőrprefaktustól, hogy Benedeket utasítsa ki. Ez ügyben további lépés még nem történt. Benedek a külföldi ujságiró szindikátus­ból fordult védelemért. — Eljegyzés. Szabó Rertust, Tiaöevo, el­jegyezte Reisímann Zoltán, Vulok. — Két angol liberális újság fúziója-Lon­donból táviratozzak: A Daily News és West­minster Gazette liberális lapok fúzióra ké­szülnek. Az egyesitett két újság holnaptól kezdve Daily News—1Westminster. Gázette cáaioh jelenik — Halálozások. Mayer Ármin nyugalmazott tanitÓ, a Zipser Bank hivatalnoka, a Szepesbélat Hitelbank volt igazgatója, községi képviselőtestü­leti tag, a szepesbélai ág. ev. egyház felügyelője és a késmárk—szepesbélai h. é. vasút részvény- társaság ügyvezető igazgatója hatvanötéves korá­ban hosszú, kínos szenvedés után meghalt. Teme­tése február 1-én impozáns részvét mellett ment végbe. Mayer Ármin a Szepesség őslakos társa­dalmának egyik legértékesebb tagja volt. A köz­életben vezetőszerepet játszott s nemcsak mint oktató, hanem mint szervező, közigazgatási szak­ember nagy tényezője volt a Szepesség közéleté­nek. Elhunyta pótolhatatlan veszteséget jelent az egész Szepességre nézve. — Renner József bucsi földbirtokos 73 éves korában Bucs községben el­hunyt. A megboldogult a párkányi járás közgaz­dasági életében fontos szerepet vitt. Február 1-én temették el a bátorkeszi izr. temetőben nagx részvét mellett. Elhunytát özvegye szüL Weisz Franciska, több gyermeke, köztük Renner Miksa tekintélyes komáromi gabonakereskedő és föld­birtokos gyászolják. — Magyar tanárok sorsa Romániában. Nagyváradról jelentik: A közoktatásügyi mi­nisztérium nemrégiben értesítette a szatmári, református főgimnáziumot, hogy öt tanárt, akik a 65. életévüket már betöltötték, eltiltja a tanítástól. Az intézet igazgatósága a refor­mátus püspökséghez fordult "és az egyházi ve­zetőség kerületi közgyűlése a minisztertől kérte, tekintsen el a rendelet végrehajtásától. A miniszter azonban kérlelhetetlen volt és február elsejével az öreg tanárokat nyugdíj nélkül kidobták az utcára. — Zsebtolvaj a törvényszéken. Rima- szombati tudósilónk jelenti: Weinberger Re­zső dr. rimaszombati ügyvédnek kellemetlen kalandja történt az itteni törvényszéken. A törvényszéki tanácsteremben tárgyalás köz­ben okmánybélyegeket vett elő pénztárcájá­ból és a 3000 korona készpénzt, okmányokat és értékes okmánybélyegeket tartalmazó pénztárcát feledékenységből otthagyta az ügy­védek részére feuíartott asztalon. Csak a te­remből való távozása után egy félórával vette észre az ügyvéd, hogy tárcáját az asztalon hagyta, mikor azonban visszament érte, már azt nem találta ott. A törvényszéket sem re­spektáló rejtélyes zsebtolvaj után nyomoz a rendőrség. xx KARP, U2H0R0D, HARISNYA, CSIPKE, NŐI DIVAT, BABYKELENGYE ÉS NŐISZABŐKELLÉKEK SPECIÁLIS ÁRU­HÁZA. VIDÉKRE MINTAKÜLDEMÉNY. — Ezernél több a munkanélküli Komá­romban. Komáromi tudósítónk jelenti: Ko­márom munkásságának jelentékeny része, több mint ezren munka nélkül állnak. A férfimunkások nagy részét elbocsátották & dohánybevállóból, a szénszállítás a Dunán csak március folyamán kezdődik, addig a sok munkás csak a munkaalkalmat várja, mert műnknólkülisegélyben a szakszervezetek ré­széről mindössze 167 részesül. — Hitvita és vallásgyalázás egy — váltó­perből. Belgrádiból jelentik: Golubics Rado­ván dr. szlavonibródi ügyvédet val'lásgyaMzás miatt vonta tegnap felelősségre a pozsegai büntetőtörvény szék. Egy bródi füszerkeres- kedő tartozásai fedezésére 35 váltót adott és amikor nem akart fizetni, & hitelező ügyvéd­je, Spiegler dr. megóvatoltatta a váltót. Á váltóper tárgyalásán Golubics Radován dT. ügyvéid, az adós képviselője, dühösen kikelt Spiegler dr. és a zsidóhitü királyi közjegyző ellen, akik szerinte szövetkeztek, hogy egy becsületes kereskedőembert kiforgassanak vagyonából. Az ügyvéd a talmudból idézett néhány részletet, melyekkel azt akarta iga­zolni, hogy a szentirások tanítása szerint a zsidóknak meg van engedve, hogy a nem­zsidókat becsapják, meglopják és kifosszák. A szlavombródi hitközség megbízásából Ábra- hámovics Sándor dir. pozsegai ügyvéd vak lásgya-Lázás címen jelentette fel ügyvédtár­sát. A tárgyalás rendkívül nagy érdeklődés mellett folyt le. A vádlott az elnök kérdésér® kijelentette, hogy fentartja állításait és haj­landó bizonyitani, amit mondott. Az állam­ügyész ellenezte, hogy a biróság helyt adjon a bizonyításnak és ellen indítványát a biróság el is fogadta. Az ügyvédet vailMsgyalázásért nyolcnapi elzárásra Ítélték. Ennek a pernek még érdekes folytatása lesz a büntetőtör­vényszéken, mert az elitéit Golubics ügyvéd bűnvádi fel jelentést -tett a zsidó hitközség jogtanácsosa, Ábrahámovics elilen, akit azzal vádolt meg, hogy rosszhiszeműen magyaráz­za a talmudot. Golubics kiérte, hogy a biróság szakértőket küldjön ki a íalmud tanulmányo- zásárd XX ELSŐ POZSONYI SPECIAL tartós ondoláció ós hajfostő női fodrász-szalon^ Doutsch József, Bratislava, Kccske-o. 7, Telefon 26-62. — Vasúti szerencsétlenség a csehországi Kolinban. Tegnap hat óra 33 perckor a 2339. számú személyvonat beleszaladt a Kolin állo­máson veszteglő 851S számú tehervonatba. Az összeülközés szerencsére nem volt heves. A személyvonatnak nyolc utasa könnyebben megsérült. Az anyagi kár csekély. A szeren­csétlenséget a közlekedési tisztviselő tévédé- (se idézte elő* “ * Egy szélhámos álrabbi „jótékonysági” körútja az utódállamokban A ir@ppaui rendőrség fogta el a régen kőrözötl csalót — Huszti rabbinusnak adta ki magát — 4 o

Next

/
Thumbnails
Contents