Prágai Magyar Hirlap, 1928. február (7. évfolyam, 26-50 / 1653-1677. szám)

1928-02-23 / 45. (1672.) szám

t * 1928 február 23, csütörtök. Próbálj* ki minél előbb az uj végerősítő lámpát R 1 134 Öröme fog benne telni! TELBFUICKBN Éppen ezért — végzi a lap — Simson ki je­len tiései-re nagy: súlyt kell helyezni. Róma, február 22. A Laboro DTtalia hosszabb cikkben foglalkozik Benesnek londoni General Press tudósítója előtt tett nyilatkozatával. A lap szerint a kisantant épületén repedések mutatkoznak, ezt a cseh­szlovák diplomácia kapkodása bizonyítja a legjobban. Csehszlovákia most újabb játékba kezdett. Benes kihasználta a jelentéktelen szent-gotthardi incidenst és telekürtölte egész Európát a titkos magyar fegyverkezéssel és háborús fenyegetőzéssel, aminek áz volt a célja, hogy Magyarország presztízsét megtá­madják és az országot megalázó katonai el­lenőrzésnek vessék alá, ami a gyakorlatban azt jelentené, hogy Magyarország a kisantant kezébe jut. Ha Róma és London nem őrködött volna, akkor a prágai kormány olyan vehemen­ciával vetette volna magát ebbe az ügy­be, ami a magyar kérdésben eddig is jel­lemezte. A játék a nagyhatalmak megfontoltsága miatt nem sikerült. Benes erre taktikát vál­toztatott és amit mint ellenség nem tudott elérni, az most a barát álarca alatt igyekszik megközelíteni. Nyilatkozatában baráti húro­kat" penget Magyarország felé, amellyel bé­kében akar élni, azonban voltaképp az a célja, hogy megvalósítsa Franciaor­szág régi álmát: a keleti Locarnót és a dunai konföderációt. A mais-var sajtót azonban nem vezeti félre Benes nyilatkozata, mert a sajtó arra az ál­láspontra helyezkedett, hogy Magyarország nem mehet bele a keleti Locaruóba, mert ez a jelenlegi helyzet állandósítását jelentené. Bethlen István gróf magyar miniszterelnök ezzel a manőverrel szemben nagyon okosan a várakozás álláspontjára helyezkedett. A kisantant szemmelláthatóan arra tö­rekszik, hogy az acélgyiirüt mind szoro­sabbra vonja Magyarország körül, de ugyanakkor nagylelkűen a dunai Locar- nóba invitálja Magyarországot. Ez az or­szág azonban érthető okokból nem akar Csehszlovákia hűbérese lenni. Bethlen Istvánt a hazája jövőjébe vetett biztos hit hevíti és ezért őrködik féltékenyen Magyarország .teljes függetlensége felett. : ® A biztonsági'bizottság szerdal ülése Géni február 22. A biztonsági bizottság szerda délelőtti ülésén folytatták a program általános vitáját. Rolin belga delegátus formá­lis javaslatot terjesztett elő, hogy az általános döntőbírósági szerződés svéd tervezetét vegyék alapul. Riddel dr. kanadai delegátus kifejtette, hogy az Egyesült Államok és Kanada között már 17 éve egy hattagú közvetítő bizottság működik, amely 23 esetben, tárgyalt és két eset kivételével egyhangú határozatra jutott. Riddell dr. úgy gondolja, hogy ez a példa a legjobb bizonyítók amellett, milyen kiválóan lehet az egyeztető eljárás eszkö­zével a biztonságot megvédelmezni. A két következő szónok, a svéd Unden és a jugoszláv Markovics a biztonsági kérdés­ben beterjesztett német memorandum ellen foglalt állást. Markovics nas^ nyomatékkai követelte, hogy.a népszövetségi tanács morá­lis erejével mozdítsa elő a biztonsági szer­ződések megkötését.. lenes a bizottság munkájáról Becs, február 22. A Neue Freie Presse inai száma közli Sauérweinnak * Benes cseh­szlovák külügyminiszterrel Genfben folyta­tott beszélgetését; Benes kijelentette, hogy a biztonsági bizottság vitájából négy elem emelhető ki, amelyek alkalmasak arra, hogy Európa bizonyos országainak és igy közvetve Franciaországnak biztonságát is növeljék. A vitát abban az értelemben is irányadónak le­het tokinteni, hogy széles körben gyakorolja majd hatását Középeurópának és a Balkán­nak helyzetére. Benes elismeri annak a felfogásnak a he­lyességét, hogy a döntőbírósági és bizton­sági szerződéseknek teljesen szabad el­határozásból kel! létrejönniük és ezeket a szerződéseket, ha lehetőleg hozzá is kell őket idomítani Locarnó szelleméhez, a helyi viszonyok teljes figyelembevéte­lével kell megalkotni. Ezen föltételek mellett remélhető, hogy a bizottság döntései, ha azokat a népszövet­ségi tanács és a népszövetség teljes gyűlése megerősíti, bizonyosan ilyen szerződések lét­rejöttét fogják eredményezni, de ezek az eredményeit csak a jövő év folyamán válnak nyilvánvalókká. — Mi a munka első fázisában vagyunk most — folytatta tovább Benes. — Csütörtö­kön az lesz a feladatunk, hogy hozzákezd­jünk azon témák megszövegezéséhez, ame­lyekről vitatkoznunk kell. Véleményem sze­rint ez kétheti munkát vesz igénybe. Azután a megszövegezett jelentést az előkészítő le­szerelési konferencia elé terjesztjük és ha ott jóváhagyást nyer, akkor júliusban a népszö­vetségi tanács elé kerül. Lehet, hogy ez alka­lommal nem is zárjuk le az anyagot és a vég­ső következtetések előtt még egynéhány elő­tanulmányt végzünk, mert nehéz ennek a vi­tának menetét és kifejlődését előre látni. Re­mélhetőleg szeptemberre a teljes gyűlés elé teljesen bévégzett munkát terjeszthetünk. — Úgy hiszem, hegy a kormányok tapasztalatai arra fognak vezetni, hogy megkeressük a nyomozási módszernek tökéletesítését, hogy ebből is valami haszon, származzék. Ami bennünket illet, egészen más fajtájú ellenőr­zéssel kell foglalkoznunk. Olyan úgynevezett előzetes intézkedésekről van szó, amelyeket meg kell tennünk, ha egy konfliktus fenyeget, esetleg kitör, hegy lojális módor fentartsnk a status, qitot és a döntés előtt a titkos fegy­verkezéseket megakadályozzuk. A front ulaMs hulláma: Szombathely, február 22. Tudósítónk távirati jelentése: A szentgotthárdi fegyverszállitmányt, amely öt vagon gépalkatrészből állott, tegnapelőtt megfosztották hadianyag jel­legétől. Ezen az aktuson, amelyet 30—40 munkás végzett el. jelen volt az egyik osztrák íögyvergyár szakértője is. Pén­teken megtartják az árverést a szállít­mányra. Paris, február 22. A magyar kormány in­tézkedése a gépfegyverszállitmány hadianyag jellegétől való megfosztására és elárverezé­sére, vonatkozólag á francia sajtóban .heves támadásokat vált ki. Azok á lápok, amelyek a kisantant politikáját támogatják, a magyar kormány intézkedését nemzetközi botrány- nak^és a népszövetség gúnyos kihívásának minősítik. A Petit Párisién cikke szerint min­den jogi ^szokással ellentétben áll a tényállás anyaginak, az Ítélet meghozatala előtt való Önkényes megsemmisítése. Éz az eísímifási kísérlet a hibának nyílt beismerése, amelynek bizonyos népszövetségi hatalmaknál meg kell szüntetnie az esetleges szankciókkal szemben megnyilvánuló vonakodást. Magyarország eljárása ujabb bizonyság amellett, hogy a népszövetségi nyomozás mechanizmusát fel­tétlenül meg kell változtatni. A genfi szövet­ségnek ezt a szomorú tapasztalatot fel kell használnia,^ hogy mechanizmusát egyszerű­sítse és erősebbé tegye. Hasonló értelemben foglalkozik az üggyel Sauerwein a Matinban. Azt írja, hogy szom­bathelyi hír a népszövetségi körökben elke­seredést és egyúttal derültséget idézett elő. Valóban nem lehetséges olyan mértékben ki- gunyolni azt a szervezetet, amelytől Magyar- ország nagy szolgálatokat követel. A magyar kormánynak nyomós okai lehettek arra, hogy tudatosan eltüntesse a corpus delictit és ezzel a vizsgálatot tulajdonképpen lehetetlenné te­gye, Ha a népszövetségi tanács nem felel, erre erélyesen, akkor az fog bekövetkezni, hogy határozatait a jövőben inkább kineve­tik, mint komolyan veszik. Períinax az Echo de Parisban szkeptikusan Ítéli meg a szent­gotthárdi affér vizsgálatát és úgy hiszi, hogy ebben az ügyben a népszövetségi tanács te- -hetelenség.ének fogja tanúbizonyságát adni. A kisántánt offenzSeáJa Gént február 22. A népszövetségi kö­rökben vegyes hatást váltott ki az a szoní- bafhelyi jelentés, amely szerint Magyaror- szag kormánya a gépfegyversaállitmányt hadianyagjellegétől megfosztotta. Nagyon sokam örülnek azon, hogy ezek után a ta­nács nyomozó eljárása a helyszínen mér aligha jön tekintetbe. A kisantant képviselői azonban, akik A biztonsági bizottság ülésezése alkabná- bél gyűltek 09sze és akik a szentgott­hárdi affér ügyében különösen érdekel­ve vannak, mert ők terjesztettek be in­dítványt a nyomozási eljárás megindí­tására, rendkívül fel vannak háborodva és a szombathelyi esetet második frank- hamisításnak minősitik. A kisantant há­rom delegátusa azonnal beható táviratot intézett kormányához és engedélyt kér­nek arra, hogy a nyomozó eljárás meg­indítására vonatkozó indítványukat most már kibővítsék és a magyar fegy­vercsempészés régebbi eseteit is felhoz­zák, továbbá a legközelebbi tanácsülé­sem felgöngyölítsék a Magyarország el­leni pert, amelyben a kisantant ál­lamai Magyarországot a trianoni béke- szerződés többszöri megszegésével vá­dolják. A kisaotautkörökből informált források sze­rint ez á lista nem jelentéktelen esetekből tevődik össze és a kisantant politikusai meg vannak győződve arról, hogy Magyarország egyáltalán nem is követte volna el ezeket az eseteket, ha a magyantant valamelyik ál­lamának vagy államainak részéről erre biz­tatást vagy támogatást nem kap. A magyar kormány hivatkozását a berni vasúti egyez­ményre a szakértők helytelennek minősitik. Betrses tárg^aS&sa? ' a bizottság taglalja! Gemf, február 22. Benes és a biztonsági bizottság egyes tagjai között tegnap délután tárgyalás folyt le a biztonsági bizottság to­vábbi munkálataira vonatkozólag. A tárgya­láson főleg a Paul Boncour által felvetett dlöntőbirósági és regionális szerződési pak­tumok tervezetének szövege került megvita­tásra. Két álláspont alakult ki: Az egyik a francia delegátus tegnapi nyilatkozatának megfelelőleg a tervezet gyors előterjeszté­sét és elfogadását követeli, a másik, tekin­tetted a tervezetben tárgyalt anyag fontossá­gára, megfelelő időt akar biztosítani a ter­vezetek pontos megszerkesztésére, amit csak több teljes ülésen lehet végrehajtani. A biztonsági bizottság ebben a fontos ügy­ben csütörtöki ülésén fog dönteni. Hz albán kermány segéiykiáHása Genf, február 22. Az albán kormány a népszövetség vezé r tjtkárságához . beadványt intézett, azzal a kérelemmel, hogy azt azoa- nál továbbítsa a tanács tagjainak. A beadvány &i albán kormánynak se­gélykiáltása, amelyben a népszövetség­től hathatós támogatást kér a rossz ara­tás következtében Albánia egyes részein bekövetkezett ínség legyőzésére. A kormány az olasz vöröskereszt segítség© dacára neon tudja az ínséget megszüntetni és ezért kéri a népszövetségi tanácsot, hogy márciusi ülésén foglalkozzék a segítség mó­dozataival. JÉM, vem gz elsőszereim L* * * % * • . * La.** * > V * * * 1 RE&ENVVirU: A\ARAI OaNDQR m Valamit ki kell találnom. Ez felemás helyzet, köztem és Madár között, ő. tudja, hogy nálam van a levél. Legszívesebben hagy­nám kínlódni. De Csereyt sajnálom. Cseirey- vel szemben bánt ez az ostoba levél. Bánt az, hogy azt hiheti, én tudok róla valamit, terve­zek ellene valamit. Ha növendék is, mégis­csak leány. Szeretném valamilyen formában megnyugtatni. Ezzel tartozom magamnak. Ma­dár higyjen, amit akar. Május 13. — Elhozták a szürke ruhát. Nincs kedvem fölvenni. Be akasztottam a szek­rénybe, az uj holmik, az uj cipő és kalap mai­lé. Kissé más a szabása, mint a régi ruháimé. A régi ruháim dti.plasorosak. Ez egysoros. Nem is olyan bő, mint a többiek. A szabó azt állítja, hogy világos ruhát igy kell szabni. ... Nem áll éppen rosszul. A próbánál lát­tam, hogy nem áll rosszul. Meg kell szokni Holnap kiosztatom a dolgozatokat. A levelet összehajtottam úgy, ahogy találtam. Egy megoldás jutott az eszembe. Holnap dolgozatírás. A dolgozatokat nem osztályoz­tam. A levelet visszatettem Rabujiák füzeté' be, a fedőlap és az itatós közé. Május 14. — Babuják megtalálta a leve­let. Mikor kiosztottam a dolgozatokat, só­skáig nem merte felnyitni a füzetét. — Ez alkalommal nem osztályoztam — mondtam, mielőtt kiadtam a témát. — A mai tétel folytatása az utolsó szövegnek. Vi­gyázzanak. A két osztályzatot egyszerre fo­gom osztályozni legík)özel-eblb. ­Biztosra veszem, hogy óra végén Cse- rey kezei között volt a levél. Nagyon örülök ennek az elintézésnek. Madár gondolhat, amit akar. De örülök an­nak, hogy Cserey nincs feszélyezve velem szemben. Egy leánynövendék kényes vala­mi, azt már látom. Nem tudok Jeánynöven- dékekkel szemben erélyesen föllépni. Nem ismerem őket eléggé, mennyire érzékenyek? Májú* 16. — Másféle lények, az biztos. Lehet, hogy csalódom, de az az érzésem, hogy Cserey két napja határozottan jobban néz ki. Az utolsó időben mintha, sápadt lett volna. S állandóan nagyon komoly volt. Ma már nevetgélt óra alatt Neumannal. Lehet, hogy rajtam nevettek. Ez szinte jólesett ne kém. Az idő ragyogó. Ma reggel tűnődtem, hogy fölvegyem-e az uj ruhát? Félek, hogy túlságosan fiatalít. Aztán mégse vettem föl. Május 18. — Ezek most. azok a meleg, tavaszvégi esték, mikor nem tud lefeküdni az ember. Olyan meleg van, hogy a kaszinóban már ingujjban tarokkoznak egyesek. Tegnap est© valaki fölhozatta a „Sasiból a cigányt. Késő éjfélig fenmaradtam. Sokam énekel­tek. Nekem is kedvem támadt énekelni, mert bort ittam. Éjfélig visszatartottam ma­gam. Éjfélután azon vettem észre magam, hogy ott ülök a többiekkel és énekelek. Ez velem nagyon ritkán fordult elő. Ehhez kell valami, a cigányhoz, meg az énekléshez, ami nincs meg bennem. Már sokszor volt úgy, hogy a kaszinóban az urak adomákat meséltek, aztán inni kezdtek, azr tán felhozatták a cigányt. Néhányszor meg­próbáltam velük maradni. Kurjongattam, mint ők, ittam, énekeltem. D© mindig az volt az érzésem, hogy mindezt nem csiná­lom helyesen. Nem csinálom úgy, mint a. többiek. Valami hiányzik nálam. A mulato­zás nálam nem egészen őszinte. Akkor se, ha jó kedvem van. Akkor se, ha kurjonga­tok, ha szívből csinálom. Nekem ez nem áll jól. Ez nem az én társaságom. Valami kell ahhoz, ahogy ezek a megyei urak csinálják, ami nekem nincs meg. Nekem mindig az az érzésem, hogy a társaság összenéz ilyen mulatozás után, ha kimegyek a teremből. S aztán fellélegeznek. Én nem is tudom ezeket a szép dalokat azzal a könnyűséggel énekelni, amint a töb­biek. Bár a hangom nem a legrosszabb. Egészen szívesem hallom a hangomat. Mások is mondták, hogy a hangom nem a légrosz- szabb. Mindenekelőtt nem tudok a cigánnyal úgy beszélni, ahogy kell. Soha nem mond­tam még: „Ácsi". Vagy: „Idehallgaiss". Ezt egyszerűen nem bírom. Nem tudom tegezni a cigányt. Tegnap este is csináltam egy ilyen hibát. Mindenki tegezte a cigányt, csak én mondtam neki, mikor már boros voltam: — Azt játsza, kérem, hogy.. * Akkor vettem észre. Már késő volt. A főjegyző elvonta a száját és nevetni kezdett. Nem szólt semmit, de nevetett.' Éreztem, hogy igaza van. Arra gondoltam, hogy fel­állók és hazamegyek. De akkor már boros voltam. Maradtaim. Nem törődtek velem. Azért elég jól mulattam. Éjfél fellé megérkezett Mészáros. Nem tudni, honnan jött. Tegnap megint nagyon barátságos volt hozzám. Hónapok óta nem volt ilyen barátságos. Rögtön mellém ült. Bort hozattam neki. Rögtön odahivatta a ci­gányt. Ö igy mondta a cigánynak: — Most pedig, Mózsika, idefülelj. Tu­dod, ki ez az ur? — Reám mutatott. — Ez Rozmár tekintetes ur. Ha Rozmár ur egy­szer mulat.... Mindenki nevetett. Én is nevettem. Nem lehet Mészárosra neheztelni. Ilyenkor nagyon kedves. A városban mindenki tudja, hogy nekem rozmár a gúnynevem. Mészáros egész este igy szólongatott. —; Hej Rozmár- kám — mondta. — Micsoda szép éjszaka. Egészben véve elég jól mulattam. Csakugyan, nagyon meleg éjszaka volt. Az ablakok tárva állottak a termekben. Éreztem, hogy mindez nem nekemvaló, de a zen© és a bor nagyon jól esett. Ugylát- szik, szükségem volt reá. Ezeken a taviasz- végi éjszakákon úgyis csak nehezen lehet aludni. Éjfél jóval elmúlt, mikor elmentem. Távozás előtt Mészáros igénybevett ötven koronára. Az ezerkétszázról nem szólt semmit. Teleholdban mentem haza. A Bástya- sétány egészen üres volt. Kétszer végig­mentem, hogy kiszellőzzön a fejem. A fák már vastagon, sűrűn lombosak, mint nyá­ron. Nagyon ezép éjszaka volt. Régen sétáltam igy éjszaka. Fölijegy- zem, hogy különös ostobaságokat gondoltam. Nagyon boros lehettem. Május 20. — Ma délután a Zrínyi-utcán mentem el, a Mária-kápolna előtt, ahol má­jusi ájtatosrságot, tartottak. Az ajtóból lát­tam* hogy az oltár megint tele van virággal. Ezek nagyon szépek, ezek a májusi áj tatos­ságok. Kár, hogy nem vagyok vallásos. Nagy könnyebbség lehet, ha valaki részt tud venni ilyen szép ájtatosságokon. (Folytatjuk.} 9 —■ii ii ..... rrn— <mrwm' mjmmm

Next

/
Thumbnails
Contents