Prágai Magyar Hirlap, 1928. február (7. évfolyam, 26-50 / 1653-1677. szám)

1928-02-21 / 43. (1670.) szám

s

ne Mnb H, Ml

A csehszlovák-magyar döntőbíróság

Hadik-Barkóczy pőrében csupán a biztosító intézkedéseket nem rendelte el, de nem mondotta ki illetékielenségét

A „nyilvánvaló és kézenfekvő illeté kifogása megdőlt — A kapkodásra nincsen ok — A tausannei Ítélet részletes ismertetése

Prága, február 20.

A cseh és egyéb kormánylapok február elején diaadalittas hangon jelentettek olvasóiknak, hogy a csehszlovák—magyar döntőbíróság január 31-én Lausanneban tartott tárgyalásán Hadik-Barkóczy Endrét keresetével elutasította, a magyar1 álláspont tökéletes vereséget szenvedett., a földreform Csehszlovákia belügye,. amelybe a külföldnek semmi néven nevezendő beleszólása stb.^stb

Időközben azonban a bíróság írásban is kiadta Ítéletét,' amelynek alapján meg lehet állapítaná, hogy a csehszlovák—magyar ve- gves döntőbíróság csupán közbenszóló határozatot hozott és el uW-ifotta upyan Hadik- Barkóczy Endre grófnak biztosító intézkedésének elrendelésére irányuló kérelmét, de a per érdemében egyáltalán nem határozott és szó sincs arról, mintha — ellentétben a ma-1 gyan—román döntőbírósággal — illetéktelen- ségét kimondotta volna. ; 7

Mivel a csehszlovák—magyar döntőbíróvá cm ak az itteni földbirtokreform ügyében hozott minden határozata a legnagyobb érdeklődésre tarthat számot, szükségesnek találjuk a lausannei határozatot a kezünkben levő francia szöveg alapján részletesen ismertetni.

Igen terjedelmes ind okolásában a bíróság mindenekelőtt elmondja, hogy Hadik-Barkóczy keresetet adott be a döntőbírósághoz, amelyben

alternative vagy birtokának tei .neszeiben leendő visszaadását, vagy pedig értékének megtérítését követelte a csehszlovák államtól.

A oséhszlovák kormány ezzel a keresettel szemben azt a kifogást hozta föl, hogy a vegyes döntő- bíróság egyáltalában nem illetékes a per eldöntésére.

Még mielőtt a bíróság e kifogás felett határozhatott volna, Hadik-Barkóczy Endre 1927 szeptember 27-én azt a kérelmet intézte a. bírósághoz, hogy

1. rendelje el, hogy a csehszlovák állam mindaddig, míg a döntőbíróság ■ érdemleges Ítéletet nem hoz, tartózkodjék a lefoglalt birtokok állagának minden tényleges, vagy jogi megváltoztatásától, főként azok teljes, vagy részleges eladásától, 2. minden egyéb rendszabály végrehajtásától, 3 .nevezzen ki egy igazgatót, aki a bíróság felügyelete alatt és a birtokosok meghallgatásával, de a status qno megváltoztatása nélkül kezelje a birtokokat és 4. küldjön ki egy szakértő bizottságot a birtokok leltárának megállapítása végett.

A csehszlovák kormány ügyvivőije ellenezte a kérelem telje sít és ét, de csupán bizonyos alaki hiányokra hivatkozott és érdemben később kívánt nyilatkozni.

Mivel az eljárás folyamán a panaszos előadta,

hogy vagvondézsma címén jóval nagyobb összeget követelnek tőle, mint amennyit átvételi ár óimén a jövőben kapna, a bíróság elnöke (a svájci Sohreiber) szükségesnek tartotta, hogy a tényleges állapot az érdemleges tárgyalás napjáig változatlan maradjon. Ezért

október 17-iki végzésében rövid időre szóló biztositó intézkedéseket rendelt él.

November 28-án a csehszlovák ügyvivő részletes emlékiratot nyújtott be, amelyben az elnök végzésének hatályon kívül helyezését és a panaszos kérelmének elutasítását követelte.

Mikor ez előzmények után' a lausannei tárgyalás megkezdődött, Hadik-Barkóczy Endre jogi képviselője részben módosította eredeti kérelmét és különösen azt kívánta, hogy

a csehszlovák kormány köteleztessék az 1927 jnnius 1-én uralkodó helyzet visszaállitására, a döntőbíróság pedig a tulajdonosokat bízza meg a birtok kezelésével.

Kobza csehszlovák ügyvivő viszont azt vitatta, hogy az elnök október 17-iM végzése ellenkezik a biróság eljárási szabályzatával, a bíróság ■illetékességének megállapítása pedig sértené a trianoni békeszerződést. Biztosította azonban a panaszost arról, hogy

a. csehszlovák kormány mindazon kedvezményekben fogja részesíteni, amelyekben eddig olásokat részesített, amennyibe® a törvény alapjára helyezkedik. A vagyoodéosma behajtására vonatkozólag pedig kijelentette, hogy a pénzügyminisztérium Hadik-Barkóczy grófnak vagyondézsmájának megfizetésére halasztás* adott, még pedig a földreform végrehajtásáig, azaz az átvételi ár kifizetéséig.

E bejelentéseket tudomásul véve, a döntőbirő<tág megállapítja, hogy

uj helyzet előtt áll

és mos! már hozzáfoghat annak a kérdésnek eldöntéséhez, hogy jogában és kötelességében áp-e a kórt biztosító intézkedéseket elrendelni. v Tekintettel &z eljárási ?*abéljrzai 33

cikkelyére — mondja azután szóról-szóra a biróság indokolása — egyáltalában nem kétséges a bíróság előtt, hogy jogában állott volna olyan biztositó intézkedéseket tenni, amelyeket megfelelőknek és szükségeseknek ítél, még pedig akkor is, amikor illetékességét tagadásba veszik ég az a felek között folyó írásbeli eljárás tárgya.

— A 33. cikk a bíróságnak megengedi, hogy biztositó intézkedéseket még a kereset benyújtása előtt foganatosíthasson, tehát még ...it .uit a biróság abban a helyzetben van, hogy bizonyossásrgal megállapítsa, vájjon illetékességgel bir-e.

— Elegendő, hogy illetéktelensége ne legyén nyilvánvaló, kézenfekvő.

— Világos, hogy ebbén az esetben a biróság nem bocsátkozhatnék bele a perbe, ámde a mi esetünkben a bíróságnak olyan kérelemmel van dolga, amdv oly személyektől ered, akik magyar állampolgársággal bírnak (ez a tény nem vitás) és amely

a trianoni békeszerződés 250. cikkelyén alapul, amely a biróság illetékességét kifejezetten provideálja.

— A bepanaszolt állam azt állítja, hogy ez a cikkely a szóbanforgó esetben egyálta- talában nem alkalmazható; a panaszosok ellenben azt válaszolják, hogy joguk van ezt a cikkelyt fölhívni.

— A kérdés nyílt és a biróság a biztosító intézkedések foganatosítására irányuló kérelem vizsgálatához foghat, anélkül, hogy prejudikálni akarna az illetékesség kérdésében, hanem ellenkezőleg fentartja magának a teljes szabadságot, hogy a kérdésre nézve akkor nyilatkozzék, amikor a tárgyalás véget ér és a vitát lezárják.

— Joga és kötelessége a felek egyenlőségét e tekintetben ientartani. Mert a biztosító intézkedések foganatosításának elutasítása csupán abból az egvetlen indokból, hogy az illetéktelenség kifogását terjesztették elő, nagyon egyszerű utat adna ama félnek, amely ki akarná kerülni, hogy ellene biztosító rendszabályokat léptessenek életbe és ezáltal teljesen illuzóriussá válnék az eljárási szabályzat 33. cikkelye alapján a bíróságnak biztosított jogosultság. A bepanaszolt félnek, ha magát feszélyezve erezné, elégséges volna az illetéktelenség kifogását előterjeszteni, hogy ekként megakadályozza a bíróságot abban, hogy a per tartama alatt a per tárgyának biztosítását vagy általános formában a perfelek egyenlőségét a per folyamán biztosítsa.

A biróság mindezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy igenis módjában áll megvizsgálni, vájjon biztosi tó intézkedéseket elrendelhet-e vagy sem, ami eljárási szabályzata értelmében attól függ, vájjon e biztositó intézkedések megfelelők és szükségesek-e. A panaszos azt kívánja, hogy birtokai az 1927 jünius 1-i állapotba helyeztessenek vissza, hogy ez a helyzet a per befejez- téig tartassák fönn és a kény szerigazgatás szüntettessek meg. A biróság szerint . bizonyos, hogy földbir.tokreíorm végrehajtása a panaszos félnek jelentős kárt okozott, azonban nincs igazolva, hogy ez a kár teljesen helyrehozhatatlan. Föltéve, hogy a bíróság kimondja illetékességét és érdemben határom, minden lehetősége meglesz arra, hogy a szenvedett kárt értékelje és akkor a kár nem lesz teljesen helyrehozhatatlan. Föltéve, ellenben, hovy a biróság magát illetéktelennek mondja ki, a csehszlovák állammal szemben megállapított rendszabályok maguktól elesnek.

A biróság egyébként tudomásul vette a csehszlovák kormány ügyvivőjének ama nyilatkozatát, hogy a kormány közegei a panaszossal a lehető legnagyobb jóakarattal fognak eljárni mindaddig, amíg a csehszlovák törvényhozás alapjára helyezkedik.

Mindezekből az okokból a bíróság nem jut arra a következtetésre, hogy a biztositó rendszabályok föltétlenül szükségesek.

Végül a birósáer nem tartja szükségesnek a leltárnak szakértők által való felvételét, mivel tudomása szerint a pénzügyi btaóságok ilven leltárát fölvettek, amely elegendő garanciát nyújt, mivel a pénzügyi hatóságnak nemcsak kötelességében, de érdekében is állott, hogy semmiről ne feledkezzék meg és semmit túl ne becsüljön, ami a vagyondézs- ma iiiegállapitásánál érzékenyen tekintetbe jöhetne.

A biróság ezek következtében a biztosító intézkedések elrendelésére irányuló kérelmet elutasítja és az ebből eredő költségek megállapítását későbbre tartja fönn. Egyszersmind megállanitja a biróság, hogy a magyar döntőbíró különvéleményt jelentett be.

er

A csehszlovák sajtónak az a törekvése, hogy a lausannei határozatot nagy győzelemnek tüntesse fel, tehát célját tévesztette. Egészen fölösleges tehát, hogy a birtokosok ebből a határozatból téves következtetéseket vonjanak le és elhamarkodott egyezségeket kössenek.

Az ítélet ugyanis — mint láttuk — eréKassa. február 20. (Kassai szerkesztőségünk telefonjelentésé.) Megírta' a P. M. H., hogy a magyar állampolgárságú szlovenszkói és ruszinszkói nagybirtokosok a földreform céljaira igénybevett nagybirtokaik megváltási ára tekintetében a földhivatallal egyezségi tárgyalásokat kezdtek. A P- M- H. kassai munkatársának alkalma volt illetékes személlyel beszélgetést folytatni ez ügyben, aki kijelentette, hogy a Kassán lefolyt tárgyalásokra egyáltalán nem az szolgáltatott okot, hogy Lausanneban Hadik-Barkóczy Endre gróf birtoklásajátitási perében döntés történt.

A földhivatal részéről lefolytatott, tárgyalás nem volt egyéb a törvény által előirt becslési tárgyalásnál,

amelyen a földhivatal a maga részéről a nagybirtokosok megbizottainak előterjesztette

Ferenc József Alparéten 1835 augusztus 9-én született. A kolozsvári unitárius főiskolán tanult, 1855-ben szentelték pappá. 1857- ig a kolozsvári unitárius egyház segédletük é- sze és gimnáziumi tanító volt. Akkor megválasztották rendes tanárnak és mint ilyen két évet külföldi egyetemen töltött. 1859-ben foglalta el tanszékét mint a számtan tanára, de már 1861-ben a püspökké választott Kriza János helyébe kolozsvári rendes pap lett. Igen nagy érdeme van abban, hogy Budapesten unitárius egyház alakult. 1869-ben

lyesen szembehelyezkedik azzal a felfogással, mintha a csehszlovák—magyar döntőbíróság az agrárperek eldöntése tekintet en nyilvánvalóan illetéktelen volna. A nyilvánvaló, kézenfekvő illetéktelenség (incompéten- ce manifeste et évidente) tétele, amelyet a csehszlovák ügyvivő hangoztatott, tehát ösz- szedőlt. A biróság fentartotta magának a jogot, hogy az illetékesség kérdésében később határozzon és a biztosító intézkedéseket is főként azért nem tartotta szükségesnek elrendelni, mivel a csehszlovák kormány képviselője ünnepélyesen kijelentő.‘.e, hogy a panaszossal szemben a vagyonadót a földreform befejezéséig végrehajtani nem fogja, a földbirtokreform végrehajtásánál pedig kíméletet és méltányosságot fog tanúsítani. A csehszlovák kormány tehát Lausanneban a merev el- lentállás helyett inkább az engedékenység és a méltányosság színében igyekezett föltűnni, amely taktika hozzájárult ahhoz, hogy a ve- o-es döntőbíróság az elnöke által korábban elrendelt biztositó intézkedéseket mint fölöslegeseket nem tartotta fenn. Ezzel azonban sem az illetékesség kérdését, sem a per érdemét nem érintette és ez csak a biróság legközelebbi tárgyalásain fog eldőlni.

becslési tervezetét. A tervezet ellen a nagybirtokosok, köztük Andrássy Géza gróf is, kifogásokat emeltek annak hiányossága miatt, a becslési tárgyalás elhalasztását kérték, ami meg is történt.

A tárgyalások folytatása ctv hé"ap múlva Prágában fog lefolyni.

A keletszlovensrkói naevhirtoko-ok elváltaién nem adták fel azt a trianoni szerződései] alapuló elvi álláspontjukat, hogy a csehszlovák államnak e^vá”**1'" jogában külföldi állampolgárok földbirtokait lefoglalni

és amint nem a lausannei tárgyalás volt indító oka a becslési tárr>" “ -knak, é n imv megvárják a döntőbírósági ítéletet az összes nagybirtokosok is. A Kassán történt tárgyalás nem érinti a kérdés nemzetközi vonatkozásait.

tiszteletet Budapesten. 1876-ban választották püspökké. 1884-ben a torockói választó- kerület országgyűlési képviselővé választotta és három évig tagja volt a képviselőház- nak. 1905-ben főrendiházi taggá nevezték ki. Ferenc József Ielikészi működésén kívül rendkívüli tevékenységet fejtett ki az egyházi irodalomban, több tankönyvet és önálló egyházi munkát irt. Erdélynek Romániához való csatolása után is az unitáriusok püspök© maradt. Benne az erdélyi magyarság nagy fiát, az unitárius hívek összessége pedig irányító főpásztorát vesztette el.

ő tartotta az első nyilvános unitárius istenRománia orvosolni akarta a magyar kisebbség sérelmei ?

A tárgyalások a kormány és a magyar párt között állítólag már előrehaladott stádiumban vannak

Bukarest, február 20. (Tudósítónk távirati jelentése.) A hét elején ngy kormány- párti, mint magyarpárti körökben elterjedt az a hir, hogy a kisebbségek ügyét törvényesen rendezni fogják. A benfentesek már arról is tudjak, hogy a tárgyalások a kormány és a magyar párt megbízottai közt közvetlenül megindultak és hogy a tárgyalások alapját a következő feltételek képezik: A kormány orvosolja a magyar kisebbség sérelmeit a békeszerződések szellemében és az igazságnak megfelelően. Ezzel szemben a magyar párt garantálja, hogy a kisebbségi sérelmeket közvetlenül a kormánynak hozza tudomására és a kormánytól kér orvoslást. Sem a belföldön, sem a külföldön a magyar part a kisebbségi sérelmekért akciót nem folytat le.

Az egyik budapesti lap bukaresti munkatársa ma hivatalos román körökből arról értesül, hogy a tárgyalások a kormány és a magyar párt közt már előrehaladott stádiumba kerültek és hogy a kormány a tárgyalás tényét már nem tagadja.

Duka belügyminiszter az őt interjúvoló újságírók előtt nem cáfolta meg, hogy a kormány és. a magyar párt közt tárgyalások folynak, de kijelentette, hogy a kérdésről a jelen pillanatban még nem nyilatkoahatik.

A heíetszlovenszhói magyar földbirtokosok csapán becslési tárgyalási folytattak a földhivatallal

93 éves korában meghal® Ferenc József unitárius püspök

Az elhunyt 52 éven keresztül volta magyar unitárius egyház püspöke

Kolozsvár, február 20. (Tudósítónk távirati jelentése.) Ferenc József unitárius püspök 33 éves korában vasárnap reggel Kolozsvárott meghalt. Az elhunyt püspök már hosszabb idő óta betegeskedett, legutóbb epebántalmak kínozták és okozták halálát. Ferenc József 52 éven keresztül töltötte be a magyar unitárius egyház püspöki méltóságát s két évvel ezelőtt ünnepelte diszes ünnepségek között püspökségének ötvenéves jn- bileumát. A jubileumot az agg föpásztor teljes szellemi frisseségben érte meg és ezután is ö vezette egyházának ügyeit. Az elhunyt nemcsak Erdély unitáriusainak püspöke volt, ö volt a magyar unitárius egyház püspöke, mert a király a fennálló gyakor’at- tdl eltérően a püspöki joghatóságát Erdélyen kívül kiterjesztette a Magyarország területén lakó unitárius hivek összességére.

*