Prágai Magyar Hirlap, 1928. február (7. évfolyam, 26-50 / 1653-1677. szám)

1928-02-21 / 43. (1670.) szám

■fal számunk 12 oldal m évf. 43. (1670) szám » Kedd « 1928 február 21 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ke ; külföldre: évente 400, félévre 200, negyedévre 100, havonta 34 Ke. Egyes szám ára 1*20 Ke A szlovenszkói és ruszinszköi ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikai napilapja Felelős szerkesztő: DZUKÖttm LÁSZLÓ FORQÁCH 6ÉZA Szerkesztőség: Prága 11., Panská ulice 12, II. emelet. Telefon: 30311 — Kiadó- hivatal: Prága 11., Panská ul 12/111. — Te­lefon: 30311.— Sürgönyeim: Hírlap, Praha Megkezdődött a népszövetség tavaszi munkája Anglia a genfi protokollummal szemben kitart locarnön — Amerika nem töri a tengerek szabadságának sérelmét — Locarno a barna-medencében és a Balkánon? — Az elintézetlen naey pfir (—) A színészek nagyon jól tudjáik, Ihogy a színpadi jelenet végére pontnak mindig valami hatásos végszók szükségesek. A primadonna-allűrökkel sokszor megvá­dolt Benes külügyminiszter is ilyen hatásos végjelenetet vélt megjátszani a szenátus külpolitikai bizottsága előtt, amikor kül­földi útja előestéjén leszámolt személyes el­lenfeleivel: Stri’brnyvel, Gajdéval, Kahánek- kel, Hlavacsekkel abban a nagy politikai harcban, melynek úgyszólván minden fázi­sa, célja és oka személyi vonatkozású. A személyi sérelmekért, rágalmakért, becsü- ietsér lése kért a közönséges halandók a bíró­ságok előtt szoktak elégtételt keresni. Bemos azo nban „magasabb állam érdekből" meg­elégedett azzal, hogy személyi leszámolását tiszta politikumnak minősítse s nem vette igénybe a bíróság elégtételadását azokkal szemben, akik a legnagyobba! rágalmazták, amivel egy minisztert csak rágalmazni le>-: hét: egy alkotmányellenes oktrojterv ková­csolásával. A külügyi bizottság kétségtelenül ma­gas politikai fórum, de a rágalmazási ügyek­ben kevésbé kompetens, mint a bíróság, mert a külügyi bizottság nem hallgathatja ki! az érdekelt feleket, nem hallgathat ki taniu-j kát pro és kontra: szóval nem folytathat le] bizonyítási eljárást. A bizonyítási eljárás I nélkül, egyoldalulag cáfolt rágalom azonban! nem bizonyítás és igy Benes csak fölmunkát! végzett, amikor rágalmazóit, akik oktrojter-j veket importáltak neki, csak politikai téren kivanja kivégezni és nem egyúttal bírósági j fórum előtt is. Különösen akkor mondható j ez, amikor a sajtónak egy része nap-nap. után kétségbevouja egy miniszter szava-' hihe tőségét. Minden demokratikus ország- j bán az ilyen lovagiatlan sértések esetében a; bíróságok lovagiasságára szokás bízni az egyéni becsületen esett sérelmek megtorlá­sát, Miután Benes magasabb államérdekből él azzal a törvényadta előnyével, hogy mint miniszter a politikai okokból intézett szemé­lyi hajszákkal szemben elállhat a ren­des bírósági jogorvoslat keresésétől, — illetve az ellene indított perben kitér a bíró­ság bizonyító eljárása elől, (mint ahogy a Hxavaesek-pörben tette) ezért Benes csak po­litikailag mondhatja magát pillanatnyilag győztesnek, győzelme erkölcsi tekintetben tá­volról sem teljes. Benes Stribnyt, Stribrny Benest vádolja ! oktroj tervekkel. Stribrny nem tagadja, Benes tagadja. De egy bizonyos: mindketten beszél-! lek róla, akadémikus megbeszélésben fejte- gették lehetőségeit. Stribrny szerint Benes ki- j kötötte, hogy az állandó választmánynak ok- j troj esetén is működnie kell, Benes maga i mondja, hogy a cseh nemzeti szocialista párt-1 bán hetekig suttogtak a diktatúráról és készü-! lődtek rája, sőt Herben író, Masaryk barátja! a sajtóban nyíltan bevallotta, hogy valóban! történt olyan kísérlet, mely Masaryk elnö- \ köt is meg szerette volna nyerni az oktroj j gondolatának s ez a kísérlet, mint Herben : mondta, az elnök baráti köréből indult ki: j noshát mindezek olyan jelenségek, miket nem i lehet egy szép színpadi végszóval patetikus . gesztussal elintézni, hanem- — hogy is mond-, juk csak? — még lovagias eljárással sem. Itt J nemcsak Stribrnyről és nemcsak Benesről van i szó, hanem egy politikai légkörről, egy egész j párt légköréről, melyben fölcsirázhatott a d:ik-; tatura ábrándja. Hát igenis, ennek a légkörnek a megtisz- j titása, gyökeres kiszellőztetése volna a köztár­saság demokratikus szellemének a legjobb'vé-1 Paris, február 20. A népszövetség mun- j kálatai márciusban kezdődnek meg és a ; nemzetközi sajtó már most foglalkozik a nép- ; szövetség küszöbön álló feladataival. Sauer- j weln a Máimban különösen a szentgotthárdi ; affér jelentőségét hangsúlyozza ki.' Az európai békepolitiha ennek a kér- désneJc a megoldásától függ, '■ írja és ha kiderül, hogy egy olyan állam, mint ! Magyarország, katonai készülődést folytathat i anélkül, hogy ez szankciókat vonna maga í után és ha az egyik vagy másik nagyhatalom kész arra, hogy Magyarország tetteit szépítse, eltakarja, vágy mentegesse, akkor nem lehet remélni, hd§j * akad egy kormány, vagy par­lament, amely biztonságáról komolyan gon­dolkodva, jó hittel bizhatná a népszövetség­re azt a feladatöt, hogy konfliktusok eshető­ségére a népszövetségre bizza a népszövetségi tagállamok biztonságának megvédését, r Az Ec-ho de Parisban Pertinax a bizton­sági bizottság ülése elé meglehetős nagy szkepticizmussal tekint, azután a népszövet­ségi tanács ülésszakának promramját kom­mentálja. A cikkíró úgy hiszi, hogy a népszövetségi tanács a szentgotthárdi affér ügyében kénytelen lesz megállapi- tani, hogy az 1924-ben és 1926-ban a, népszövetségi, vizsgálatra megszerkesztett rendelkezések nem hozhatók kapcsolat- bán a szentgotthárdi afférral és ezéi't ar­ra nem is alkalmazhatók. Ez lesz a kisanatant államai által benyújtott panasznak egyetlen következménye. A Matin jelentése szerint Spanyolország a népszövetségbe való -visszatérését a szeptemberi ülésszakra készíti elő. Már a márciusi tanácsülésen Chamberlain a légerélyesebben fog közvetíteni Spanyolor­szág érdekében. Spanyolország nem akarja megismételni visszatérése után az állandó ta­nácstagságra vonatkozó kívánságát A biztonsági bizottság első ülése Genf, február 20. A népszövetség nagy leszerelési bizottsága legutóbbi ülésén külön segitőszervet alakított a biztonsági bizottság alakjában, amelynek elnökévé Benes Ede dr. csehszlovák külügyminisztert választot­ták. A biztonsági bizottság a múlt hetekben tartotta meg előkészítő tanácskozását Prágá­ban, hogy megalkossa munkaprogramját. Géniben ma délelőtt nyitották meg a bizton­sági bizottság első rendes ülésezését. Benes elnök jobbján Unden volt svéd külügymi­niszter foglalt helyet, mig baloldalán a nép- szövetség politikai osztályának igazgatója, a japán Sukumura ült. Anglia képviseletében Casheudom lord, Franciaország képviseleté­ben Paul Boncour, Olaszország képviseleté-^ ben Demartini tábornok jelent meg, mig a bizottság görög előadója, Politis és a másik két előadó, a holland Rutgers és a finn Holsti természetesen szintén jelen vannak. Csehszlovákiát, amelynek külügyminisztere vezeti az elnöklést, még a berni csehszlovák követ, Veverka is képviseli, mig Románia képviseletéiben Antónia se volt népszövetségi delegátus jelent meg. Benes dr. megnyitója Benes elnök a gyűlés megnyitása után rövid áttekintést nyújtott az uj bizottság tárgyalásainak előzményeiről. A bizottság delme és a konszolidálódás legjobb bizonyí­téka. A diktatúra álmok álmodéit, ha kísér­letet tettek az államcsínyre, a miniszterek rágalmazóit, ha valóban rágalmaztak és ok nélkül imputáltak aktív minisztereknek al­kotmányellenes oktrojterveket: a bíróság elé kellene állítani. Nem személyi, hanem éppen | „magasabb állami érdekből". Két egymást kölcsönösen cáfoló politikus között ilyen fő­benjáró vád mellett a végszó sem az egyiket, sem a másikat nem illetheti, hanem egyes egyedül magát az államot: a független bírósá­got­: elé került javaslatok az előadók személyes munkásságának eredményei és ezek a jelen­tések erős érzéket mutatnak a politikai rea­litás iránt. A munkálatok fafeladata az volt, hogy minden olyan javaslatot ki kell kapcsol­ni, amelyet a jelenlegi politikai körül­mények között az államok egy része már eleve visszautasítana. Azután az volt a feladat, hogy a jelenlegi biztonság növelését célzó különböző javasla­tokat annyira közel hozzák egymáshoz, hogy a bizottság a tényállás teljes ismeretében folytathassa munkálatait. Svájcnak, Norvé­giának, Belgiumnak és Németországnak em­lékiratait úgy kellett összeállítani, hogy ezek a különböző javaslatok organikus egé­szet alkossanak. Ezek az emlékiratok is csupán ötleteket vetettek fel és ösztönzést adtak, amelyeket egyáltalán nem akartak rákényszeríteni a bizottságra. Egyáltalán olyan intézkedéseikre van szükség, amelye­ket az egyes államok szabad elhatározásaik­ból valósítanak meg, hogy ilyen módon ma­guk is hozzájáruljanak a biztonság megszi­lárdításához. Benes azután azt indítványozta, hogy rögtön térjenek át az általános tárgyalásra, mert azok a problémák, amelyekről szó lesz, már meglehetősen körvonalozottak. Az ülésszak végeztével azután világossá válik, hogy milyen pontokban nyilvánul meg az egység és össze lehet állítani azokat a kér­déseket, amelyeknek tisztázásához uj javas­latok szükségesek, hogy az egységet meg le­hessen teremteni. Tehát nem fognak uj al­bizottságot létesíteni, csupán a tárgyalások második fázisában bíznak meg egy szer­kesztő bizottságot az uj ajánlatok foranába- ön lésével. Benes bejelentette, hogy az oroszok egy leszerelési megegyezés tervezetét nyújtották be, amely Litvinov programját fejezetekre tagolva foglalja magában. Az általános vita A vita első szónoka Lord Cushendum volt, aki emlékeztetett arra, hogy a népszö­vetség leszerelési bizottságának kettős fel­adata van: hogy a népszövetség célját, tudni­illik a leszerelést keresztülvigye és a hábo­rú kitörését mind nehezebbé tegye. Ennek a leszerelési bizottságnak a szervezete, a döntőbírósági és biztonsági bizottság csupán a biztonság és leszerelés egymással közvet­lenül összefüggő problémáival foglalkozha- tik. Cushendum lord kifejezetten hangsú­lyozza az angol kormány nevében, hogy az előterjesztett jelentés azon megálla­pítása, hogy a népszövetség máris meg­teremtette a biztonságot, aminek fontos­ságát el kell ismerni, rendkívüli jelen­tőségű. Ha minden egyes pontban nem is lehet tel­jesíteni a locarnói szerződés részleteit, az angol kormány mégis azon az állásponton van, hogy a locarnói szerződések állítják elénk azt a mintát, amelyet mindig szem előtt kell tartani, ha azt a célt követjük, hogy a különböző ellentétek kiküszöbölésére a szerződések rendszerét teremtsük meg. Szenzációsan hatott az angol delegátusá­nak az a nyilatkozata, hogy az angol kormány különös súlyt helyez arra a finn javaslatra, amely szerint a megtámadott államok hivatalos védelmét meg kell szervezni Erre a kérdésre idáig nem fektettek elegendő súlyt. Az általános döntöbirősági és kiegyezési szerződések kérdésére vonatkozólag Cushen­dum lord kijelentette, hogy az angol kormány hajlandó ilyen szerződések létrejöttében köz­reműködni, hogy a biztonság emelését elő­mozdítsa. Az angol delegátus beszéde után a gyű­lést délután négy órára halasztották el. A délutáni ülésen első szónok Simpson államtit­kár, német delegátus lesz. A biztonsági bi­zottság ülésszaka mintegy 14 napra terjed. Anglia felesni akar Amerikának Páris február 20. A Volonté megbízható diplomáciai forrásból értesül, hogy az előké­szítő leszerelési konferenciát március 15.-ére Loudon holland delegátus utján — annak el­lenére, hogy a biztonsági bizottság munkála­tait addig nem tudja befejezni — csak azért hívták össze, mert ezt Anglia kívánta. Anglia ugyanis ezt az alkalmat meg akarja ragadni arra, hogy indirekt, de elhatározott módon válaszol­jon az Egyesült Államok flotíaprogram- jára. A Volonté szerint ez az angol szándék egy­általán nem alkalmas arra, hogy a leszerelési konferencia eredményét előmozdítsa. Továb­bi nehézség származhatik Politis görög dele­gátus jelentéséből, amely egészen bizony an igen nagy vitákat fog kiváltani. Politis ugyanis a béke biztonságának al­fájául és ómegájául a locarnoi szerződé­sek hálózatának kibővítését fogja indítvá­nyozni és arra az a’apra helyezkedik, hogy az összes országok ismerjék el ie»

Next

/
Thumbnails
Contents