Prágai Magyar Hirlap, 1928. február (7. évfolyam, 26-50 / 1653-1677. szám)

1928-02-17 / 40. (1667.) szám

2

cl... L ■^ggF—g—gg

(volt is meg, de itt akartak továbbra is maradni* az „iIl«t)Ő6ég^“ azokra, akik nem itt laktak, de haza akartak jönni.

Itt az írás. Minden más rendelkezés, törvény, vsgy bÍróéiigi döntés, hozta légyen bár a többség maga, vagy a kisebbség a maga hozzájárulásával is, az egyik részről téves jogmagyarázat, a másik részről oktalan joglemondás volt. Ezeket a hibákat átvinni a „Tiz év" állomáson búira, a futást gátló fölösleges tehertétel lenne.

De megvan ehhez a Jézuska-kivánsághoz a szerzett jogunk is. Ha a zavartalan csatlakozást komolyan akarjuk, úgy számítódba ^ell venni a messzebbről jövő vonatok menetidejét is. Ilyen menetidő az állampolgárság megszerzése ügyében kettő volt A magyar áHaanvonaté négy év várakozási időt, az osztráké tiz évet iktatott menetrendbe. Pont tiz évet, amennyi a csehszlovák ái- Itim életideje mostanáig. Eddig az volt a szokás, hogy az „uniíikábtó" kapcsán a kétféle törvényből, ha a kisebbségekről volt ezó, azt választották iki, amely arra — hátrányosabb. Ebben az esetben azonban — úgy mondhatnám — kombinativ nni- tiMdót hoztak létre, vagyis a bét időt egyszerűen egymáshoz adták. És még meg is minősítették az ügyet- AM végigvárta is a várakozási időt az nj állam-vonat indulása előtt, még sem lehet teljes jogú, csak megtűrt utassá, ha a jegyét nem akkor váltotta meg, amikor még azt sem tudta, hogy utazni fog.

Valahogy igy látom az ügyet. A részleteket nem ismerem, mert engem ad personam nem érint, lévén — véletlenül — hamisítatlan csehszlovák állampolgár. Véletlenül, mondom, mert ha nem történt volna meg az az egészen kivételes eset, hogy idő előtt nagykorusitottaik, amihez az illetőséget meg kellett szereznie expreséis ecriptis az apámnak, bár a nagyapám i* itt született már, magam is a „Mohammed Koporsójához" címzett hontalan gárda tagja lehetnék.

De éppen, mert engem nem érint az ügy, igazolja, hogy nem magamért kérem az elintézést, de önzetlenül, másokért.

Tulajdonképpen a csehszlovák köztársaságnak önként, saját érdekében lenne kötelessége ezt a horribilis igazságtalanságot megszüntetni, de mégis, milyen zugó éljenzés fogadná a szomorúan, rezignáltan utazó hontalanok társasága részéről azt, ha a „Tiz év“ állomáson egy nemes gesztussal mindenkinek, a kenetteljes szónoklatok után, ajándék gyanánt odaadnák a szabályszerű menetjegyet, az állampolgársági igazolványt.

Megvan, mondom, éhhez a szerzett jogunk is. Tiz évet leutaztunk, ha döccent a vonat, nyelvünkbe haraptunk, ha megállott, segítettünk tolni, helyünket busásan megfizettük — adóval. Soha a vonat vesztére nem törtünk, ha követelőztünk, vagy feljajdultunk, nem a mi érdekünkben, de elsősorban a vonat érdekében tettük. Még a hátrányosabb osztrák törvények szerint ie, azzal az egyszerű ténnyel, hogy Elültük" a tiz évet, megszereztük a jogot az állampolgárságra.

Valószínű, hogy a nagy örönrünnepen amnesztia lesz. Megnyílnak a börtönök ajtajai s konspirá- torok, politikai bűnösök, rablógyilkosok, gyujto- gatók visszakerülnek az életbe. Adjanak az öröm- ünnepet ülők az ártatlanul hontalanságra Ítélt százezreknek állampolgári amnesztiát s az elmaradt kötelességfeljesités bűne egyszerre erénnyé nemesül s az eddig elvont szolgálati bérnek meg- adásából oly óriási erkölcsi tőkét kovácsolhat magának az állam, amilyet csak akar.

* btóAR'KiitbAk

Masaryk elnök látogatása

a prágai magya*követnél jó hatást váltott ki a budapesti sajtóban

Budapest, február 16. (Budapesti szerkesztőségünk teMonjelentése.) Masaryk elnöknek Masirevioh Szilárd prágai magyar követnél tett látogatása jó hatást váltott ki a magyar sajtóban. Az elnök finom tapintatra valló lépésót a Budapesti Hirlap a kővetkezőkben kommentálja:

— Egy alább következő hivatalos prágai távirat arról ad hirt, hogy Masaryk professzor, a csehszlovák köztársaság elnöke, meglátogatta Masirevieh Szilárd prágai magyar követet. Prágai követünknek súlyos vérmórgezése volt, felépülése adott közvetlen okot és alkalmat erre a nem szokatlan, de mindenesetre figyelmes aktusra. Ember- baráti indoka azonban semmivel sem csökkenti azt a jó benyomást, amelyet a csehszlovák köztársaság első polgárának ez a gesztusa a magyar közvéleményből kivált. A lélektelen formaságtól kellemesen elütő eseményhez messzemenő következtetések alig füzhetők. Annyi barátságtalan tény után, amelyeknek eddig szomszédaink részéről osztályosai voltunk, szívesen állapítjuk meg, hogy Masaryk elnök tudáshoz méltó világszemlélete és igazságikercső szándéka eddig is nemcsak állambö les el éti müveiben kívánt megnyilatkozni, és ha jészándé- ka irányunkban nem érhetett el látható eredményeket, ez nem az ő megértést kereső ismert egyéniségén múlt

A Pester Lloyd a köztársasági elnök látogatásával kapcsolatban a következőket írja: Az elnöknek ezt az udvariassági aktusát Magyarország közvéleménye a legnagyobb elégtétellel fogadja, mert ebben nemcsak a csehszlovák állam fejének a Prágában akkreditált magyar diplomatával szemben megnyilvánult szimpátiáját látja, hanem ezt az aktust a magyar nemzettel szemben tanúsított finom érzésű figyelemnek fogja fel. Az ilyen érzelmek, amelyek hasonló nagysztivü cselekedetekben fejeződnek ki, kiválóképpen alkalmasak arra, hogy a nép és nép közötti közeledés útját előkészítsék'

Egymás büntetett előéletét teregetik ki a román politikusok

Popescu i^asságügymiBmzter katonaszökevény veit, a ©smsnaata és az szerkesztőjét pedig ötévi

kényszermunkára ítélték el annak idején

Bukarest, február 16. A Dimineata és az Adeverul szerkeszíjőe, Szokor Emerie, akciót indított egy bajor politikai fogoly megkegyel- mezése érdekében, akit Romániában hat esztendei börtönre Ítéltek el. Az ellenpárti lapok támadják emiatt Szokort és

büntetett előéletűnek nevezik.

Szokor a lapoknak adott válaszában kijelenti,

tény az, hogy öt évi kényszermunkára ítélték őt az állam biztosága ellen elkövetett cselekményéért,

azoojban az ítéletet, mint igazságtalant,- királyi dekrétummal megsemmisítették. Rólam nem mondható el, — írja Szokor Emerie, — amit Lopu miniszter mondott Popescu igaz- ságügyminiszterről, hogy a negyedik ezred fegyelmi bírósága

szökésért három hónapi és egy napi fogházra ítélte 1890 február 5-én. Az igazságügyminiszter tehát büntetett előéletű, a i kormány egyik tagja katonaszökevény volt.

Politikai körökben úgy vélik, hogy a botrány kipattanásának messzebbmenő következményei is lesznek. V/ . ....

Ti

tulescu ellátogat Londonba is

Longon, február 16. A Daily Telegraph szerint Titulescu és Briand megbeszélésén szőbakerült a szentgotthárdi incidens és a magyar optánsper is, amely szerepelni fog Titulescu és Stresemann tárgyalásának napirendjén is. Titulescu egyébként, — írja a lap — német bankkölcsönöket fog kérni a román pénzintézetek számára. Stresemannal való találkozása után valószínű, hogy el fog látogatni Londonba is. amely esetben Titulescu

hangsúlyozni fogja, hogy utjának e^vedüli célja, hogy az angol királynak bemutassa visszahívó levelét a londoni román követi állásáról, amit mindezideig még nem tett meg. Még nem bizonyos, hogy Titulescu londoni útját a népszövetségi tanács ülése előtt vagy után fogja-e megtenni

■SoM, vagy az első szereik®

REGÉNV* irU: Á\aRAI NÁNDOR us

Nem nézett reám. A főigazgatóra nézett és mosolygott. Dölytfösen, szem belemül. Visz- tsz a mentem a katedrára és leültem.

— Kezdje el — mondta a főigazgató. — Vegye löl a könyvet.

— Tudom fejből, főigazgató ut — mondta és ‘bizalmasan mosolygott az ablak felé. S mély orrhangján rögtön rá is kezdte. Az egész ódát. Tudta.

Mindenki Madárt nézte. Én is. Nem tudtam másra nézni. Könnyen és szabályosan fordított, a sorokat egyenként elmondta magyarul, Mikor odaért: „Tempus erat dapdbus — egy kézmozdulat megállította.

— Tempuis erat?

— Tempus est — felelte. — Impertec- tum pro praesenti —*

Egy pillanat szünetet tartott, aztán rávágta: ;

— Graeco more —

A főigazgató bólintott:

— Kifogástalan — mondta.

Erre nem emlékszem, hogy diákot valaha megdicsért volna. Latinul beszéltek. Az osztály visszafojtotta a lélegzetét — Bene — mondta neki a végén.

Aztán, elémjött a katedrájához:

— Gratulálok a növendékéhez, osztályfőnök ur.

Az osztály felállt. Kikisértem az ajtóhoz, móljára. Többé nem lát. Mikor visszaértem, még állt a padokban az osztály. A katedráihoz álltam. i

— Leülhetnek — mondtam. — A fedeletek gyalázatosak voltak. Nem vártam mást. Nem érdemes osztályozni. Vegyék 'tudomásul —

Nagy lélegzetet vettem. Régen voltam ilyen izgatott:

— hogy egy osztálytársuk, Madár, megmentette az osztály becsületét. Ezért a feleletét érvényeisitem és jelest Írok be neki.

Elővettem a noteszt és beírtam. Mind hallgattak. Nem néztem Madánra. Féltem, hogy úgy mosolyog, mint az imént. Félteim, hogy elveszítem az önuralmamat.

Ez a mai nap Madár napja volt. Azt hiszem, nemsokára eljön az én napom is. Most már nem kételkedem benne. Egyelőre várnom kell. Nagyon óvatosan akarok eljárni.

Április 15. — A főigazgató a konferencián dicsérettel emelte ki Madárt. Rólam hallgatott. Mészárost megrótta.

Április 17. — Kétségtelen, hogy jó nyomon vagyok. Szeretném megbeszélni ezt valakivel. De félek, ha idóelőtt szólok, neszét veszik.

Meleg van, korai tavasz. Ma közel voltam hozzá, hogy kabát nélkül menjek el. Heves fejszaggatás kinoz. Most minden este megiszom egy üveg vörös bort, néha másfelet, hogy aludni tudjak. Ez minden tavaisz- szal igy van velem. Nagyon megvisel, ha változik aiz időjárás'.

Madár már nem hordja a kabátot, amit adtam neki. Igaz, hogy meleg is van hozzá. Kabát nélkül jár. Ha nem csalódom, uj ruha van rajta. Barnásszinii, vasalt ruha. Igaz,

hogy már hetek óta mindig ugyanaz. Sokkal rendesebben néz ki. Tisztábban, ápoltabban. A haját is levágatta. Meglátjuk.

Április 20. — Semmi. Egész nap esik.

Nem járhatok ki.

Április 21. — Ma megnyirattam a szakállamat. Egészen más arcom van rövidne- vágott szakáLlal.

Semmi.

Április 24. — Tegnap láttam őket. A

Bástyán mentek, kelten. Nem volt véltük harmadik. Előttem mentek, nem láthattak. A fordulónál lassítottak. Madár beszólt nagyon izgatottan valamit.

Miire a fordulóhoz értek, már 'levágtak a sarokutcán.

Április 25. — Ma este a körorvossal találkoztam, aki mindén áron a mozgóképszin- háziba akart elvinni. Én már kétszer voltam ott, de mindig csak a növendékekkel, délelőtt, tanulmányi előadáson. Egyszer az Al- dunát mutatták e egyszer a tengerfenék titkait. Az utóbbi nagyon érdekes volt, de a felvételek kissé homályosak. Kérdeztem, hogy ma mit adnak? A körorvos azt mondta, hogy ma „férfiestély" van. Csak meghívottak mehetnek el. A főkapitány is ott lesz, minden társaságbeli úriember ott lesz. A körorvos azt állítja, hogy egészen rövid mozgófény képeket mutatnak. Egy hölgyet, amint vetkőzik. Egy hölgyet, amint hintázik. Erkölcstelenségeket.

Ellenállottam és nem mentem él.

Április 26. — Nyitott ablak mellett lehet aludni.

Három házzal arrébb van egy akácfa, ami már virágzik. A szagával tele van az egész utca. Édes és nehéz szag. Tavaly fél se tűnt nekem. Idén olyan erős ez a szag, hogy alig tudok aludni tőle. Megfájdul a fejem, ha érzem.

A gazdasszonyám most. miniden este kiül a tóz elé, ha a vecsernyőről jön. Neon beSandino békeföitételel

Newyork, február 16. A Nation cAmti newyorki hetilap munkatársának sikerűit az előőrsökön keresztül átjutnia Sandino tábornokhoz, akivel komoly interjút folytatott Sandino ebben az interjúban közli el őszöt békeiöltételeit a nyilvánossággal. Sandino azt követeli, hogy az amerikai csapatok azonnal hagyják el Nicaraguát, hogy egy polgári személyt nevezzenek ki provizórikus elnökké, aki ezelőtt nem volt elnök vagy elnökjelölt és végül, hogy a legközelebbi választások ellenőrzését ne az Egyesült Államok végezzék, hanem valamelyik latin-amerikai hatalom. Ezeknek a föltételeknek teljesítése esetén Sandino hajlandó arra, hogy a fegyvert azonnal letegye és sohasem fog beavatkozni többé Nicaragua belső zavaraiba. Még nyilvános hivatalt sem vállalna, semmiféle fizetésre vagy nyugdíjra nem tart igényt, hanem teljesen visszavonul a polgári életbe.

Kisebbségi eliaiák a cseh diáksás elölt

Prága, február 16. A letnai diákkolónia nagyon érdekes előadássorozatot rendez a prágai cséh egyetemi hallgatók részére az egyetem épületében. A sorozatnak az kölcsönöz különös érdekességet, hogy a tanuljam a legaktuálisabb társadalmi és politikai problémákat hozza szőgyegre s ezek soTán a kisebbségi kérdés is és Szlovenszkő autonómiájának problémája is beható tárgyalás alá kerül. Előadókul kiváló politikusokat és szakembereket kértek föl, akik úgyszólván minden politikai irányzatot képviselnek. Az előadássorozat programja a következő: Viskov- szky voTt miniszter: A földreform és az agrárpolitika problémái, Bólén kommunista képviselő: Diktatúra és demokrácia, Kopecky cseh nemzeti szocialista szerkesztő: A modus vivendi, Bechyne szociáldemokrata képviselő: A szociáldemokrácia a háború előtt s után, Jezek nemzeti demokrata képviselő: Csehszlovákia nemzeti és gazdasági problémái, Herben dr. iró: A s£#v*alizmushoz való viszonyunk, Juriga szlovák néppárti képviselő: Szlovenszkő kulturális problémája és autonómiája, Horpinka német nemzeti párti képviselő: Aktivista, vagy ellenzéki politika? és befejezésül április 20-án kerül sorra német nyelven Fl&chbarth Ernő dir.-nak, az ellenzéki pártok központi irodája igazgatójának előadása: „A csehszlovák kisebbségi politika és a magyarság" címen. A cseh ifjúság kezdeményezése annyiban is nagy jelentős éggel bir, hogy ritka alkalmat nyújt a magyar álláspontnak a cseh közvélemény előtt szemtől- szemben való őszinte tolmácsolására.

— öt korona egy menzaebéd: Havonta p" szer láss vendégül egy magyar diákot!

szélget senkivel, de azt mondja, szívesebben ül a ház előtt, mint benn a szobában. Nehézkesen dolgozik, azt hiszem, a hallása is megromlott. Azt hiszem, jövőre őt is nyugdíjba küldöm, haza a falujába, szegényt.

Lelhet, hogy én - is el fogok költözni innen.

Április 27. — A kezeim között vannak,

Április 28. — Egész délután a határban sétáltam. Szellőztetni akartam a gondolataimat. Valami rendet akartam teremteni. Ez részben sikerült is. Az eljárási módon is gondolkoztam. Még nem vagyok biztos benne, hogy mit fogok csinálni. Ez nem is elsőrendűen fontos. Elsőrendűen fontos az, hogy a kezeim között vannak.

Most vacsora után nekiültem, hogy följegyezzem az egészet. A levelet is lemásolom, hogy bizonyítékom legyen, ba esetleg elveszne. Nincs semmi kétség. Ma este nem iszom bort. Becsuktam az ablakot, hogy ne zavarjon ez a nehéz akácszag. Megvárom, amig a mindenes elmosogat, mert behajtom a konyhából, amint énekel. Teljes nyugalmat akarok ma este.

így. Tehát Madár a kezeim között van. Nem egészen úgy történt, ahogy számítottam — de ez nem is fontos. Az eredmény fontos.

Délelőtt dolgozatot írattam.

Reggel már jókedvűen keltem föl. Az ilyesmit megérzi az ember. Az idő is pompás, mintha május végén lennénk. Jókedvűen mentem be az osztályba. Kiadtam a tételt és kiosztottam a füzeteket. A tétel Tacitus volt. Készültem reá. Ezek már érettségi tételek..

Az osztály szorgalmasan dolgozott. Néztem őket. Babujákot megróttam, mert puskázott. Más rendellenesség nem fordult elő. Az ablakok nyitva voltak, sütött a nap.

^Folytatjuk.