Prágai Magyar Hirlap, 1928. február (7. évfolyam, 26-50 / 1653-1677. szám)
1928-02-15 / 38. (1665.) szám
1928 február 15, szerrtv 7 A könny és mosoly szivárványa a steglitzi dráma tárgyalási termében Krantz Pault még Ítélet előtt szabadlábra helyezte a biróság A vádlott oromujjosigva fogadta a birói döntést — Az államügyész szándékos emberölésre módosította a vádat — Az anyai szív könnyes vallomása COSIILICH LIHE Berlin, február 14. A steglitzi diáktragédia Dünperének negyedik napja a meglepetések napja volt. A tárgyalás megnyitása után Frey dr. védő a bizonyitási eljárás eddigi ereménye alapján inditványt tett a vádlott azonnali szabadlábrahe- lyezésére. Az ügyész, ha nem is 'ogadta el a védelem érvelését, de bejelentette, hogy a vádat módosítani kívánja. A gyilkosság vádját elejti és helyette a szándékos emberölésben való biinrószesség vádját emeli. 4z ügyész enyhíti a vádat A tárgyalást az előzetes jogi vita miatt nagy késéssel kezdték meg. A kiszivárgott hírek szerint a biróság hosszabb eszmecserét folytatott a per parlamenti visszhangjáról. Feszült érdeklődés közepette nyitotta meg az elnök a mai tárgyalást, amelyen a védő tizennyolc uj tanú megidézésére tett előterjesztést. Az uj tanuk között van Schel- ler Hilda hatéves buga, Elly is. A többi tanúval azt akarja bizouyilani a védő, hogy Scheller Günther tulajdonkeppen féltékenységből lőtte agyon Hans Stcphant és végzett azután önmagával. A féltékenység okát a védelem állítása szerint a fiatal Scheller rendellenes hajlandóságában kell keresni. A biróság elnöke a védői előterjesztéssel szemben azt a nézetét fejti ki, hogy fölösleges az ilyen távoli részletkérdésekre újabb tanukat kihallgatni, amikor a tényállás maga már meglehetősen tisztázottnak látszik. Frey dr. védő az elnök szavain íölbátorodva kéri, hogy tekintettel a megváltozott jogi helyzetre és a biróság most elfoglalt álláspontjára, helyezze a törvényszék szabadlábra a vádlott Krantz Pault Kérését hosszasan indokolja és rámutat arra, hogy az eddigi bizonyitási anyagból nem lehet a vádlott bűnösségére következtetni és semmi- esetre sem állja meg helyét a gyilkosság vádja. A vádlott julius vége óta vizsgálati fogságban ül és most elérkezettnek látja az időpontot, hogy sza- badlábrahelyezését kérje. A per hallgatósága visszafojtott lélekzettel várja a védői előterjesztés felett döntő birói szót, amely előfutása lehet a bíróság felmentő Ítéletének. Halálos csendben emelkedik szólásra az ügyész és ellene szól a védői indítványnak. Fölöslegesnek tartja, hogy két-hároui nappal az ítélet kihirdetése előtt a vádlottat szabadlábra helyezzék. Azután emelt hangon hozzáteszi: ..Kijelentem, hogy a gyilkosság vádját a bizonyitási eljárás eddigi eredményeit figyelenibevóve, elejtem és csupán a szándékos emberölésben való bünrészességre nézve tartom fenn a vádat 1“ A szabadlábra helyezett vádlott el akarja hagyni a tárgyalást A biróság tanácskozásra vonul vissza, majd pár perc múlva visszatér a terembe és az elnök kihirdeti a határozatot: Miután a biróság úgy találta, hogy a vádlott szökésétől nem kell tartani, elrendeli szabad- lábrahelyezését. A bírói döntés szavaira a vádlott magatartásában csodálatos változás áll be. Egy pillanattal előbb Krantz Paul még görnyedt háttal, letargikusan ült vagy inkább hevert a vádlottak padján. Most felugrik, boldog nevető mosollyal az arcán lép előre és egyenesen a korlát felé siet, amely a hallgatóságot a vádlottak részére fentartott helytől elválasztja. Az öröm első fölbnzdulásáhan Krantz Paul utat akar magának törni a hallgatóság sorain át, hogy kijusson a teremből. A fogházőrök ajtót nyitnak és a vádlott fél lábbal már kint van a teremből, amikor az elnök szava visszaparancsolja: „Maradjon csak itt, a tárgyalást tovább folytatjuk. Üljön 1© a vádlottak padjára, n© féljen, ez a pad nem bélyegzi meg az embert". Vidám mosoly ragyog Krantz Paul arcán, midőn visszatér és ismét elfoglalja helyét a vádlotlak padján. Védőjéhez fordul, pár szót vált vele, azután megnyugodva várja a tanúkihallgatások folytatását. A biróság elnöke a vádlott Krantz Paul édesanyját szólítja elő. A szegény asszony három nap izgalmában lelkileg összetört és haja egyik napról a másikra őszesbe borult Alig áll a lábán. Az elnök székkel kínálja meg és megkérdezi: „Akar-e vallani?" hogy ő őszintén papírra veti, arait érez. Krantz nagyszerűen érezte magát a mahlovi vendégségben és nem is gondolt arra, hogy visszatérjen szülei házába. Ekkor történt hogy a tanú te*- leeége elutazott Kopenhágába és a tanú elhatározta, hogy utána megy. Egyedül hagyta a gyerekeket és repülőgépen indult felesége látogatására. ügy számította, hogy hétfőre visszatér, de ütjük egynapi halasztást szenvedett és csak kedden érkeztek meg Berlinbe. A pályaudvaron Scheller sógora várta és közölte velük a steglitzT villában lejátszódott tragédiát Elnök: Gyakrabban felügyelet nélkül hagyta a gyermekeit? Nem félt, hogy a szülői gondatlanságért nagy árat fizet? Tanú: Nem volt okom félteni gyermekeimet. Semmi rosszai nem hallottam és nem is tud tara róluk. Hittem és bíztam bennük. Szándékkal adtam nekik nagyobb szabadságot a szokásosnál, hogy az iskolai fegyelem után szőne sebbé tegyem az életüket. A* elnök rátériti a szót arra a rejtélyes idegen urra, aki párisi autóturára vitte el magával Günthert. Scheller neon tud semmi közelebbit en nek az utazásnak a részleteiről, csak arra emlékszik, hogy Günthert technikai Ismereteinek gy<> raipltása érdekében engedte el a messzi utazásra Egyébként is, a gyerekeket teljesen egyedül soha sem hagyta, mert, ha más nem, a oselédleány min dig otthon volt és vigyázott reájuk. Elnök: És ezt ön elegendő felügyeletnek tartotta? Tanú: Mit tehettem volna? Minden időmet le foglalta a hivatal, a munka, Elnök: Tudomást szerzett ön arról, hogy a fiatalok a mahlovi lakásban borozóestélyeket rendeznek? Tanú: Igen, egy Ízben találtam a padláson tizenkét üres borosüveget. Minthogy sem a vád, sem a védelem nem kívánt több kérdést- intézni, a biróság Scheller Károlyt elbocsátja. Avádlott gúnyosan felnevet Azután Fritz Karowskit hallgatták ki, Krantz és Günther osztálytársát. Kihallgatása folyamán heves összeütközésekre került a sor a védő és az „SftTUümA" a luxus óriási motorhajó — Expressz hajóösszeköttetés Észak- és Délamerikába Felvilágositásokat ad a VezérképvisElet, Praha, Václavské nám. 67 35 elnök között, miután az elnök nem engedett bizonyos kérdéseket a tanúhoz intézni. Karowskl szerint Krantz mindig gúnyos értelemben emlegette Hildához való viszonyát. A védő, akit az elnök akadályoz bizonyos pontok feszegetésében, a szakértőket kéri föl közvetitósre. Stange tanár erre csak azt kérdezi a tanútól, hogy bizonyos-e abban, vájjon Krantz valóban iróniknsan gondolkozott-© Hildához való kapcsolatairól? A tanú erre megismétli vallomását s nem tudja, hogy Krantz nem változtatta-e meg később a leifogását. Hinséhfeld dr. szakértő: Beszéljen az öngyilkosok klubjáról. A tanú erre elmondja, hogy a klubot Scheller Günther alapította és „Fahou‘‘-nak nevezte el. A tagok — egy tői-egy tg rakoncátlan, csinytevő fiatalok — esküvel kötelezték magukat arra, hogy barátnőik, vagy barátjaik vetólytársain bosszút állanak. Ezért akart Günther Stepbanon is bosszút állni. A védő: Az alkohol gyorsan fogott, Paul Krantzon? A tanú: Ha együtt iddogáltunk, mindig Krantz rúgott be előbb s Günther legutoljára. Az elnök: De hiszen Krantz éppen az ellenkezőjét állítja! A tanú: Akkor csak henceg. Krantz a tanú ezen kijelentése, hangosan elnevette magát, mire az elnök szigorúan rendreutasitotta. A védő: Tudna olyan komoly okokról, amelyek arra mutattak, hogy Günther életunt volt? A tanú: Nem volt megelégedve az élettel. Apjával rossz viszonyban élt. Mindnyájunknak az volt a benyomása, hogy katasztrófa fog Günthemél bekövetkezni s a tanárok is sejtették azt. A védő: Beszélt arról, hogy öngyilkos lesz? A tanú: Azt mondta, hogy mámorban szerelne meghalni. A tárgyalás lapunk zártakor folyik. A vérző anyasziv vallomása Igen, a vádlott édesanyja vallani akar, a fia érdekében kell egyet-mást elmondania. Meghatott szavakkal beszél fiának gyermekéveiről és jelleméről. Nagyon kedves és jó fiú volt. De jelleme puha és hajlítható volt már fiatalkorának első éveitől. SoKat olvasott és határozott tehetsége volt az Íráshoz. A karácsonyi ünnepek alkalmával rendszerint meglepte szüleit egy kedves, meleghangú alkalmi költeménnyel. Csak akkor változott meg természete és jelleme, amikor az iskola felsőbb osztályaiba lépett. Belekóstolt az italba és míg azelőtt hírből se ismerte a hiúságot, minden bolondságra képes volt, csakhogy társai közül kiváljék. Az anyai szív idejében megérezte a változást a fiú lelkében s gondolkodásmódjában és később megtudta, hogy a káros idegen befolyás barátjától, Günther Schelíertől származik. Igyekezett erélyes lenni és a fiút elparaocsolni barátjától. Nézetét osztotta férje is. A fiúnak azonban már nem lehetett parancsolni. Együtt ment hosszabb utazásra Giintherrel és szülei azután sem tudták megakadályozni, hogy barátjával találkozzék. Az apa balsejtelme Amikor az elnök a tanútól a családi felügyeletre vonatkozólag akart ©gyet-mást megtudni, az asszony megtagadta a választ. Dacára az elnök szigorú felszólításának, ezt a kérdést nem hagyta feszegetni és csak akkor folytatta vallomását, amikor a tragédiával szorosan ösz- szefüggő kérdéseket adott fel a biróság. Elmondta, hogy férje haiározottan elleneszegült annak, hogy fiuk Mahlovban Giintherrel együtt lakjék. vVissza is hívta a fiút, de Paul nem fogadott szót. Tanú: Mondtam a férjemnek, hogy ugyan hagyja már a fiút ott, aho! van, nem lesz vele semmi baj. A tragédia előtti szombaton férjem, mintha valami balsejtelem szállta volna meg, kijelentette: „Meg valami nagy szerencsétlenség fog történni. Hívd haza a fiút." Hétfőn kellett volna a gyereknek hazatérni s ekkor megtörtént a szerencsétlenség. „Tanuk nélkül szeretnék meghalni..." Hirschfeld Magnós dr. orvosszakértö kérdéseire elmondja az asszony, hogy fia majd minden gyerekbetegségen átesett, gyengélkedő, beteges természetű volt ée gyakran volt ájulási rohama. Fejfájás, félelmi érzetek és igen sűrűn sirógör- csök gyötörték. Sokat tartózkodott nagyszüleinél, akik rajongásig szerették és elkényesztették. Szellemi fejlődése egyébként sokkal gyorsabb tempójú volt, mint a testi fejlődés, emlékezőtehetsége pedig egyenesen bámulatos produkciókra tette képessé. Nagyapja oldalakat olvasott fel egy könyvből s a fiú később betüről-betüre elmondta az egész szöveget. Az emberek sokszor biztatták: „Egyszer még nagy ember lesz a Paulból." Megható fejezete az anya vallomásának, amikor arról beszél, hogy ő maga is sokat küzdött depressziós lelkiállapotokkal és egy időben erősen foglalkozott az öngyilkosság gondolatával Sző kerül ezután Scheller és Franz egyik osztálytársának öngyilkosságára. A vádlott édesanyja ngy tudja, hogy ez a fia is egy leány miatt követte el az ön- gyilkosságot s amikor Günther Scheller a dolgról beszélt, azt a megjegyzést tette, hogy: „Ha én egyszer övgyilkosságot követek el, nem hívok hozzá tanút." A megpróbált apa a bírák előtt Ezzel befejeződött a vádlott édesanyjának ki- oaílgatáea. A biróság elnöke megkérdezte az ügyésztől, eltekint-e Scheller Hilda édesapjának kihallgatásától. Az állaanügyész fontosnak találta, hogy Kari Soheller megjelenjék a biróság előtt és elmondjon mindent, amit a tragédiával kapcsolatban tud. Az elnök a terembe szólítja Soheller Károlyt. A tanú elmondja, hogy 1927 tavaszán ismerkedett meg Krantz Pauiial. Amikor ő tengeri fürtűbe iaduUj fia megkérte, engedje meg, bőgj waadégül lássa egyik osztálytársát mahlovi házukban. Gyanútlanul eleget tett fia kérésének ée mielőtt elutazott volna, Günther elhozta hozzájuk Krantz Pault és bemutatta. A fiú későbben gyakori vendégük volt, költeményeket ajándékozott Hildának, aki ezeket az egész családnak fölol vasi a és mindnyájan nagyon ügyes, tehetséges fiúnak tartották Pault. Egy iáben a tanú szó rátétté, hogy a versekben túlfűtött hang és zabolátlan képzelet <ga$oto& aaán Kxmta aoí rifaMoita* Borzalmas szerencsétlenség egy pozsonyi ortodox esküvőn Az esketésí szertartás alatt beszakadt a menyegzői udvar és az egész násznép a mélységbe zuhant — A katasztrófának három súlyos és hét könnyebb sebesülte van A vőlegény és a menyasszony sértetlenek maradtak és az esküvőt kétórásra! később be is fejezték Pozsony, február 14. (Pozsonyi szerkesztőségünk teiefonjelentése.) Ma délután félkét' órakor különös szerencsétlenség történt Po-' zso>nyban. A kapucinus-utca 43. szám alatt lévő Fischer-féle szállodában egy ifjú nyitrai jegyespár tartotta az esküvőjét. Az esküvő az ortodox zsidó vallás szerartásai szerint a szabad ég alatt az esküvői udvaron, az úgynevezett ,iiüpe" alatt folyt le. Az esküvői udvaron, amely négy méter széles és négy méter hosszú betonalapzatra van épitve, együtt volt a vőlegény, menyasszony és .« násznép, mintegy harminc személy, a rabbi éppen a mennyasszony és a vőlegény gyűrűjét akarta ki cserélni, amikor hatalmas morajlás, recsegés, ropogás hallatszott és a következő pillanatban az egész betonalapzat a násznéppel együtt a világító udvarba zuhant. óriási pánik támadt, a sebesültek jajgatása töltötte be az udvart. Azonnal hozzáláttak a mentési munkálatokhoz, tűzoltók, mentők je j lentek meg a helyszínen, akik kiszabadították I a sebesülteket a törmelékek közül és a kór- j házba szállították őket. I A szerencsétlenségnek három súlyos és hét könnyebb sebesültje van. A legsúlyosabban sebesült Neumann Malvin 48 éves uriasszony, I aki Budapestről jött az esküvőre. Az uriasz- j szony vastag nyaklánca az egyik vaskapocsban megakadt és az asszony ezen függve maradt. Az aranylánc a test súlya alatt elszakadt, a szerencsétlen asszony lezuhant és egy nagy vaskampó a combjába fúródott. ; Súlyosan sebesült meg Knapp Izidor pozso- | nyi lakos, akit a mentők kéz- és lábtöréssel ' vittek £ kórházba. Kragíinger József is súlyos sebesüléssel 'fekszik a kórházban. A menyasszony, Granzinger Rózsika, egy nyitrai. nagykereskedő lánya, szintén lezuhant, de szerencsére az ijedtségen kívül nem történt semmi baja. A vőlegény, Sohwartz Jenő nyitrai hivatalnok nem sebesült meg és igy az ifjú pár sértetlenül került ki a katasztrófából. Könnyebben sebesültek: a menyasszony édesanyja, Granzinger Józsefné 48 éves nyitrai uriasszony, Bruck Adolf, valamint Stern József templomszolga és Weszeli Dávid, az es- ketést végző rabbi is. Az esküvői udvart négy évvel ezelőtt építették, direkt esküvő céljaira. Pozsony város műszaki hivatala két évvel ezelőtt egy szakértői szemle alkalmával megállapította, hogy az esküvői udvar hatvan személy befoga- dására alkalmas. Kérdés már most, hogy ki ellen fog a rend őrség eljárást indítani, a város műszaki hivatala ellen-e, avagy a Fisober-szálloda ellen, miután az esküvői udvaron a szerencsétlenség pillnatában mindössze 30—35 személy volt. A szerencsétlenség úgy történt, hogy az esküvői udvar betontalapzalát tartó faoszlopok a sok esőzés következtében megrohadtak és a betonalapzat leszakadt. Az esküvőt a zsidó ortodox rítus szerint folytatni kellett, mert ha gyűrűket nem cserélik ki, akkor nem érvényes az esküvő és a szerencsétlenség épp abban pillanatban történt amikor a pap a gyűrűket ki akarta cserélni. Az esküvőt délután három őrkor a Váruit nagy zsidó templomban folytatták és be is fejezték; -4
