Prágai Magyar Hirlap, 1928. február (7. évfolyam, 26-50 / 1653-1677. szám)

1928-02-14 / 37. (1664.) szám

1928 február 14, toedíű. dBS 99A nemzeihüségés a férfias magatartás megbecsülést fog kapni1“ Törköly József dr. szenátor a választási bíróság ítéletét förvénypótló magyarázat alkalmazásával magyarázza Rimaszombat, február 13. (Délszlovenszkói szerkesztőségünktől.) A köztársaságban élő nemzeti kisebbségek éle­tének egyik érdekes és harcokban gazdag fe­jezete zárult le azzal az Ítélettel, melyet mi­nap hozott a választási bíróság s amely Ítélet megfelebbezhetetlenül megfosztotta a német nemzeti kisebbség két derék és harcos ve­zéregyéniségét képviselői mandátumától. Az ítélet elhangzott és az ellen nincs pa­nasznak és szembehelyezkedének joga, mert igy irja elő a törvény parancsa. Az Ítéletet el kell fogadnia mindenkinek. Ezzel azonban osak egy fejezet mögé tettek pontot s a kisebbségek életének nagy történelmi regényében egy fejezet vége csak egy újabb fejezet kezdetét jelenti. így van ez a két német képviselő eseté­ben is: a mandátumfosztás csak vissza viszi őket a választók és tömegek külső hadszínte­rére, ahol a folytonosan megújuló élet tovább folytatja a maga változó rohanását és ahol a tavaszi választások előszelében már az érzé­keny lelki műszerek regisztrálni kezdik a jövő képét is. Az ítélet annál is nagyobb meglepetést keltett, mert a magyar nemzeti párt orszá­gos elnökének, Törköly József dr.-nak a vá­lasztási bíróság előtt mondott, nagy felké­szültségről és jogi tudásról tanúbizonyságot tevő beszéde után mindenki másra volt el­készülve, mint amit az Ítélet hozott. így mindenesetre nagy érdeklődésre tarthat szá­mot, hogy miként vélekedik Törköly József dr. az uj fordulatról és milyennek látja a mandátumuktól megfosztott képviselők hely­zetét és jövőjét. A politikai útjáról most hazatért szenátor az ez ügyben hozzá intézett kérdésünkre a következőkben adta meg érdekes válaszát: — A választási bíróság tulajdonképpen politikai bíróság. Mórt hisz a pártok delegáltjai, akiket a képviselőház választ meg bíráknak, dön­tenek tulajdonképpen a választási bíró­ság elé kerülő ügyekben. A bírósági ta­nácsban 12 ilyen pártbiró vesz részt, akik között többségben vannak a kor­mánypártok delegáltjai. — Természetes, hogy az ilyen összetételű biróság könnyebben hajlik olyan törvényki­terjesztő vagy törvénypőtló magyarázatokra, amelyekbe egy teljesen szakbirósá^ nem könnyen menne bele. A konkrét Ítélettel szemben én csak a megengedett jogos kritika határain be­lül mondhatok véleményt. Nézetem sze­rint az ítélet oly törvénykiterjesztő, il­letve törvénypótló magyarázatot tartal­maz, amely magával a törvénnyel ellen­kezik. — A választási törvény novellája azt mondja, hogy a pártot, amely alatt a válasz­tási csoport is értendő, a párt, illetve a vá­lasztási csoport központi végrehajtó bizott­sága képviseli. Azt sehol nem mondja a tör­vény, hogy ha valamely választási csoportnak nem alakult meg a központi végrehajtó bi­zottsága, akkor azt a választási csoportban bennlevő azon párt központi végrehajtó bi­zottsága képviseli, amelyhez tartozik az a képviselő, akinek a mandátumáról szó van. A választási biróság mégis ily törvényes rendelkezés hiányában alkalmazandó jogsza­bálynak mondotta ki az előbbi mondatban leirt rendelkezést, holott a jog mindenütt el­ismert általános szabályai szerint ily tör­vénypótló magyarázatra a biróság nem jogo­sult. — Még világosabbá válik az, hogy a szóban levő esetben a választási biróság egy jogilag elfogadhatatlan törvénypőtló magya­rázatot adott akkor, amikor rámutatunk arra, hogy ugyanoly joggal, vagy talán még több joggal azt a tör- v érv pótló magyarázatot is alkalmazhatta T*na Ítéletében a választási biróság, hogy amikor a választási csoportnak nem alakult meg a központi végrehajtó bizottsága, de van határozó közös klub- gyűlése és végrehajtási szervként tény­leg működő elnöksége, akkor a választási csoportot a választási csoport elnöksége képviseli és pedig a közös klubgyülés határozata alapján. — Egy ily magyarázat jogilag összhang­ba lett volna hozható azzal a választási bíró­ság által is akceptált ténnyel, hogy a mandá­tumok a választási csoportnak utaltattak ki, nem pedig a választási csoportban résztvevő egyes pártoknak, igy tehát a mandátumok feletti rendelkezés a választási bíróságról szóló törvény 12. szakasza értelmében is, kizárólag csak a választási csoportot, mint egységet illeti. Amiből következik tékát W, hogy * kép­viselet is csak az egység valamely szerve által gyakorolható. Ily törvéuypólló magyarázat azonban azzal a konzekvenciával járt volna, mint ami­lyen konzekvenciával járt volna az, ha egy­általán semmiféle törvénypótló magyarázatot nem alkalmazott volna a biróság: vagyis a legitimáció hiányát kellett volna tényként megállapítani, mert a választási csoportnak nem alakult meg a központi végrehajtó bizott­sága és a választási csoport elnöksége nem adott senkinek meghatalmazást arra, hogy a Mayer és Hanreich urak ellen panasszal for­duljon a választási bírósághoz. — Szerintem az ítélet tehát jogilag nem állja meg a helyét. Sajnos azonban ez a kri­tika nem képes segíteni azon, hogy a két né­met képviselő eí vesztette a mandátumát azért, mert nemzeti meggyőződését nem volt képes az opportunitás kedvéért elhallgat­ta tűi. — Ettől azonban eltekintve ón azt hiszem, hogy a két képviselő fel­tétlen igazsága, nemzethüsége és becsü­letes, férfias magatartása fog még kapni egy olyan ítéletet és pedig a német nép­től, amely Ítélet megbecsülést, szeretetet és buzdítást fog tartalmazni. I lIlí KE, henger- és kanálrendszer szerint egyszeri és kombinált sor trágyázásra és Gigantikus bérharc kezdődik Németországban — Nyolcvanezer fercmunkást kizárnak — Berlin, február 13. A német gazdasági élet egy rendkívüli méretű uj bérharc előtt áll. A német érciparosok szövetsége ma elhatározta, hogy összes munkásait, akiknek száma 800,000-en felül van, február 22-én kizárja. Egyedül Berlinben 250.000 ércmunkást érint ez az intézkedés. Az A. E. G., a Siemens-konzern, a Box-sig, Knorr, Ludwig Löwe és a többi üzemekben megáll a munka. Az éroiparosok azzal indokolják elhatározásukat, hogy a közópnémelországi ércmunkások visszautasították azt a döntőbírósági határozatot, amely az órabért 75 pfennigről 78 pfennigre emelte fel és ezzel megszűnt a további tár­gyalások lehetősége. A munkások 15 pfenniges emelést követeltek és ezzel a parolával már négy hete sztrájkolnak. Egy héttel ezelőtt a középnémet ércipar a munkások kizárá­sával felelt. A szakmunkás órabére 1924-től 1927-ig 45 pfennigről 75 pfennigre emelke­dett. Az ércipar képviselői kijelentik, hogy a gyors béremelést semmi körülmények kö­zött nem tudják folytatni. A Vossische Zeitung értesülése szerint a mostani harc a nagy­iparosok részéről tulajdonképpen próba lesz,amennyiben a legközelebbi hónapokban 2G0 szerződés jár le és ezért az érciparban megindult küzdelem irányadó lesz az egész német bérpolitika szempontjából. Sálién Félix válaszolt Rothermerenek Hatvány Lajos ügyetlen Szemére veti a Soréinak, hojjf érzéketlen a szellem mártírjai iránt Becs, február 13. (Tudósítónk telefon- jelen lése.) Salten Félix válaszol a Neme Freie Pressében Rofchermere lordnak Hat­vány ügyében 'közzétett táviratára. Beismeri, hogy elhibázott ötlet volt ezzel a kéréssel Rothermerehez fordulni, aki úgysem segít­het, mint ahogy nem segíthet más publicista sem egy esetleges angol ítélkezés ügyében. Salten figyelmezteti Roth enne rét, hogy Hatvány nem tartozik azok közé a fér­fiak közé, akik százezreket hajszolnak a halálba. Szemrehányást tesz Rother­merenek, hogy érzéketlen a szellem mártírjai iránt. Az ítélet olybá vehető, mint egy halálos íté­let és ő csodálatosnak tartja azt a nyugalmat, amellyel Rothermere követ dob az elitéltre. A Reggel cimu hétfői lap a polémiához hozzáfűzi, hogy a hírlapi vita, amit Hatvány külföldi barátai folytatnak Hatvány érdeké­ben, semmiesetre sem fog használni Hat­ványnak. A tábla és a kúria hölesesége majd igazságot fog osztani — írja a lap. szállít Mai Piw, HNÉice a. E. vetőgépek és mütrágyaszórók különlegességi gyára. - Kérjen árjegyzéket és információkat ítélethirdetés után csókokkal halmozta el férje a gyermek' gyilkos negyed! asszonyt *• — Ötévi fegyházbüntetést kapott Kocsis Jéssefné — kezett és magához térítették. A biróság az­után befejezte a bizonyítási eljárást, kihall­gatta az orvosszakérlőket és sor került a per­beszédekre. Az államügyész gyilkosság bün­tette és gyilkossági kísérlet miatt kért szigo­rú ítéletet, mig Jureczky dr. védő hatásos be­szédében sorakoztatta fel a vádlott mentségé­re szolgáló körülményeket. Az esküdtek a férjgyilkosság kísérletére feltett kérdésre nemmel feleltek, a gyermekgyilkosság tényét azonban megállapították azzal, hogy a vád­lott nem előre megfontolt szándékkal követtó el tettét. A biróság az esJAldtek verdiktje alapját ötévi fegyházbüntetésre Ítélte Kocsi. . Józsefnét és mert az ítéletben úgy az ügyész, mint a vé­dő és az elitéit megnyugodtak, jogerőre emel­kedett. Az Ítélet kihirdetése után az öreg Kocsis utat tört magának a hallgatóság so­raiban. A vádlottak padjához lépett, felemelte zokogó feleségét és összecsőkolta. A tragikus jelenet nagy hatást tett a hallgató­ságra. Hesztafa Kemal * sutsasan mecseteit;‘lelt Nyílra., február 13. (Saját tudósítónk je­lenti.) Kocsis Józsefné negyedi asszony gyer­mekgyilkossági bünperében, melynek tár­gyalásáról a P- M. H. vasárnapi számában részletesen beszámolt, a biróság befejezte a bizonyítási eljárást és Ítéletei hozott. A vizs­gálati fogságban teljesen megtört asszony a főtárgyaláson töredelmes beismerő vallomást tett ugyan, de hangoztatta, hogy szeretője Bú­za György volt a megrontőja és ő vette rá ar­ra is, hogy héthónapos kislányukat tegye el láb alól. Az asszony azt állította, hogy Búza férje meggyilkolására is felbujtotta. Amikor az elnök figyelmeztette, hogy a vizsgálat fo­lyamán már egyszer visszavonta kedvese el­len emelt vádakat, az asszony könnyek között vallotta, hogy Búza a vizs­gálat alatt könyörgöít neki, hogy ne jut­tassa börtönre. Megrendítő jelenet játszódott le, amikor a biróság a gyermekgyilkos asszony férjét, Kocsis Józsefet hívta föl tanúvallomásra. A súlyosan beteg epilepsziás öreg ember alig tat * biróság előtt megállói & m izgalomtól elfúló hangon jelentette ki, hogy élni kíván törvényadta jogával és nem tesz tanúvallo­mást. Búza György, az asszony kedvese volt a következő tanú. Elismerte, hogy intim vi­szonyban volt Kocsisnéval, unokabátyjának feleségével, de határozottan tagadta, hogy a gyermek az övé lett volna és azt is, hogy az asszonyt ő búj tóttá volna fel a gonosztettre. A biróság ezután több tanút hallgat ki, akik ter­helő vallomásokat tesznek a vádlott asszony­ra és egyikük, Kocsis Gyula valóságos vádbe­szédet mond. Bátyám még mindezek után is szereti fe­leségét — fejezi be vallomását — és ha az asszony kiszabadulna, ölében vinné ha­za. Ennek a kígyónak azonban nem a férj kellett, hanem a kedvese. Amikor ezek a kijelentések elhangzottak, a i vádlott férje, aki mostanáig is csak rokonai támogatásával tudott talpán maradni, izgai-, mában epilepsziás rohamot kapott és a tár- j gyajóterem előtt összeesett. Hosszabb ideig : felvert eszméletlenül, amíg orvosi segítség ól* j Paris, február 13. TComclv forrásból szár­mazó hírek szerint a török köztársaság el­nökének, Mustafa Kemal pasának állapota komoly aggodalomra ad okot. Kemal egy sétája alkalmával Angora egyik főutcá­ján hirtelen rosszul lett és elájult, úgy hogy eszméletlen állapotban szállították lakására és csak az erélyes orvosi beavatkozás térí­tette újból eszméletre. íz erdélyi dláftzavargá* sok mofisfre^iNpere Kolozsvár, február 13. A kolozsvári hato­dik hadtest hadbírósága tegnap kezdte meg a véres erdélyi diákzavargások monstre-bünpe- rének tárgyalását. Az érdeklődés ezúttal való­ban rendkívüli volt és a kiváncsiak hatalmas tömegét rendőrkordon tartotta vissza a tár­gyalás színhelyéül szolgáló épület kapuja előtt. A diákzavargások három perét egyesí­tette a hadbiróság. A legnagyobb érdeklődés Waiszlovits nagyváradi szállótulajdonos bán­talmazásának bünpere vonzotta. A vádlottak, Diaconescu és Gergely diákok azzal védekez­tek, hogy a házak ablakaiból forró vizet ön­töttek rájuk és egy zsidó fiatalemberekből 4üó társaság inaultálta őket. A tárgyalás tart 5

Next

/
Thumbnails
Contents